[BIZTPOL] Tajvan-Kína konfliktus (1949 - ...)
- Téma indítója boki
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Értelemszerűen a teljes tajvani légteret figyeli és ellenőrzi a tajvani légierő nem értem mi a baj ezzel a megfogalmazással.
Szerinted ha 12 kínai vadászgép belép a tajvani légtérbe azt igen rossz néven veszik a Tajvaniak és Sam bácsi is összehúzza a szemöldökét.
Az a baj vele, hogy ez már megint egy szándékos hazugság, ami a sajtóban megjelenik. Nem a tajvani légtérbe léptek be a kínai gépek, hanem a tajvani légvédelmi azonosítási zónába (ADIZ), ami csak úgy mellesleg benyúlik a kontinentális Kína fölé is és a határa több száz km távolságra van a tajvani partoktól. Tekintettel a Tajvan és a kontinentális Kína közti viszonylag kis távolságra, az ADIZ-ba belépés egy mindennapos dolog (nem csak a kínaiak részéről). Évente több százszor fordul elő. Tavaly például 380 ilyen eset történt.
A konkrét berepülés kb. 200 km-re délnyugatra történt Tajvantól. A gépek távolabb voltak Tajvantól, mint maga a kontinentális kínai szárazföld.
Ezt sikerült légtérsértésnek beállítani.
Egyébként nem furcsa hogy azonnal ott terem egy viszonylag lassan mozgó repülőgép hordozó kötelék, aminek a honi kikötője az USA-ban van?
W
Wilson
Guest
Egyértelmű, hogy az új USA adminisztráció ezzel a lépéssel jelezte,hogy nem ismeri el Kína fennhatóságát a térségben.
Egyértelmű, hogy a szóban forgó hordozó kötelék még jóval az előtt indult el, hogy az új adminisztráció színre lépett volna. A december 21-27-i héten már úton volt a térség felé. És persze jóval az előtt is, hogy az ürügynek használt ADIZ belépések megtörténetek volna.
Amúgy a kontinentális Kína ADIZ zónája nyugatról és északról félig körbe veszi Tajvant, tehát a tajvani gépek meg abba lépnek be rendszeresen, amikor kilépnek saját légterükből és emiatt Kína nem szokta minden alakalommal Tajvanhoz vezényelni a flottáját. Északról pedig ott van még a japán ADIZ is.
Az is egyértelmű, hogy a jenki hordozó kötelék tartózkodási helyének és az ürügynek nem sok köze van egymáshoz. Mert onnan, ahol a Theodore
Roosevelt van, fizikailag képtelenség Tajvant megvédeni bármilyen elképzelt, szörnyű kínai támadástól. Egy kínai támadás esetén mire a jenki gépek odaérnek, már csak a károkat tudnák megszemlélni. Szóval egy kamu ürügyről van csupán szó. Csak így úgy lehet beállítani, mintha a jenkik lennének a jófiúk, miközben ők mennek kirándulni az óceán másik feléről Kína hátsó udvarába.
Persze nemzetközi vizeken jogszerűen megtehetik, mint ahogy a kínai gépek is nemzetközi légtérben repkedtek, jogszerűen.
Azonban arra még nem igen volt példa, hogy kínai hordozó kötelék jelenjen meg Florida mellett, arra hivatkozva, hogy az USA gépei Alaszkánál (vagy a Krímnél, vagy a Baltikumnál, vagy bárhol máshol, ahol ezt rendszeresen csinálják) berepültek az orosz légvédelmi azonosítási zónába és Oroszország Kína kéretlen segítségére szorul az amerikai agresszió fenyegető veszélyével szemben. Vagy esetleg Venezuelát, Kubát, Haitit, egyéb szabadon választott országokat védenek egy elképzelt amerikai támadás lehetőségétől.
Az lehet, hogy az USA nem ismeri el Kína fennhatóságát. De konkrétan mi felett is? Mit jelent az, hogy a térségben? Mert ha Tajvanról van szó, akkor eddig az USA sem és egyben a világ országainak túlnyomó része sem ismerte el Tajvant Kínától független államnak. Ha meg a Dél-kínai-tengert jelenti a "térség", akkor ott 7 ország: Kína, Vietnám, Brunei, Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia és Tajvan vitatkozik egyes szigetekről. Nekik van közük ahhoz, hogy ki kinek a fennhatóságát és hol ismeri el és hol nem. Az USA-nak ehhez pont semmi köze.
W
Wilson
Guest
Az új adminisztráció dönthetet volna úgy is,hogy hátrarcot vezényel a harccsoportnak de nem tette meg,abban kétségkívül igazad van,hogy a sajtóban kínai légtérsértésnek tálalt incidensek sok esetben sántítanak.Az amerikai jelenlétet a Dél-kínai tengeren természetesen lehet vitatni de az amerikai jelenlét ettől még a térségben nem fog csökkeni.
Az amcsik kínai állásoknál csónakáznak a Dél-Kínai tengeren.
Peking figyelmeztetésnek szánta a kínai hadsereg akcióit Tajvan közelében - Honvédelem
A kínai hadsereg Tajvan közelében végzett akcióit a kínai kormányzat a sziget függetlenségi törekvéseivel és a külföldi beavatkozással szembeni figyelmeztetésnek szánta - mondta egy január 27-ei, szerdai sajtótájékoztatón Csu Feng-lien, a kínai kormányzat tajvani ügyekért felelős irodájának...
honvedelem.hu
A szokottnál is erőteljesebb közleményt tett közzé Peking Tajvan jövőjével kapcsolatban: mint írták, bármilyen kísérlet, ami Tajvan függetlenedésére irányul, háborút jelent, írja a BBC.
A nyílt fenyegetés mellé az elmúlt napokban Peking meg is növelte a katonai jelenlétét a sziget körül, elég világos válaszként arra, hogy az utóbbi időben erősödött a diplomáciai kapcsolat Tajvan és az Egyesült Államok között. Ez pedig az új amerikai kormánnyal minden jel szerint csak tovább fog erősödni: Washington a héten ismét közölte, hogy továbbra is támogatják Tajvan védelmi képességeinek fenntartását.
Peking saját tartományaként tekint a szigetre, míg Tajvan független államként magára. Kína hatalmas nyomást helyez a nemzetközi közösségre is, hogy senki ne ismerje el Tajvan független státuszát.
A kínai védelmi minisztérium szóvivője, Vu Csien csütörtökön arról beszélt, hogy Peking nagyon komolyan üzeni a tajvani függetlenségi erőknek: akik a tűzzel játszanak, meg fogják égetni magukat, és a tajvani függetlenség háborút jelent. Vu kiállt a közelmúlt katonai tevékenységei mellett is, ezek szerinte szükséges lépések voltak, melyekkel a kialakult biztonsági helyzetet kezelték a régióban.
Washington is reagált a közleményre: a Pentagon szóvivője, John Kirby sajnálatosnak nevezve a kínaiak szavait, melyek szerinte nem arányosak ahhoz képest, hogy az Egyesült Államok csak az USA és Tajvan viszonyát tisztázó 1979-es törvényben vállalt kötelességeiknek tett eleget. Mint Kirby elmondta, a Pentagonban nem látják, hogy a Tajvannal kapcsolatos feszültségek miért kéne, hogy konfrontációhoz vezessenek.
A nyílt fenyegetés mellé az elmúlt napokban Peking meg is növelte a katonai jelenlétét a sziget körül, elég világos válaszként arra, hogy az utóbbi időben erősödött a diplomáciai kapcsolat Tajvan és az Egyesült Államok között. Ez pedig az új amerikai kormánnyal minden jel szerint csak tovább fog erősödni: Washington a héten ismét közölte, hogy továbbra is támogatják Tajvan védelmi képességeinek fenntartását.
Peking saját tartományaként tekint a szigetre, míg Tajvan független államként magára. Kína hatalmas nyomást helyez a nemzetközi közösségre is, hogy senki ne ismerje el Tajvan független státuszát.
A kínai védelmi minisztérium szóvivője, Vu Csien csütörtökön arról beszélt, hogy Peking nagyon komolyan üzeni a tajvani függetlenségi erőknek: akik a tűzzel játszanak, meg fogják égetni magukat, és a tajvani függetlenség háborút jelent. Vu kiállt a közelmúlt katonai tevékenységei mellett is, ezek szerinte szükséges lépések voltak, melyekkel a kialakult biztonsági helyzetet kezelték a régióban.
Washington is reagált a közleményre: a Pentagon szóvivője, John Kirby sajnálatosnak nevezve a kínaiak szavait, melyek szerinte nem arányosak ahhoz képest, hogy az Egyesült Államok csak az USA és Tajvan viszonyát tisztázó 1979-es törvényben vállalt kötelességeiknek tett eleget. Mint Kirby elmondta, a Pentagonban nem látják, hogy a Tajvannal kapcsolatos feszültségek miért kéne, hogy konfrontációhoz vezessenek.
A szokottnál is erőteljesebb közleményt tett közzé Peking Tajvan jövőjével kapcsolatban: mint írták, bármilyen kísérlet, ami Tajvan függetlenedésére irányul, háborút jelent, írja a BBC.
A nyílt fenyegetés mellé az elmúlt napokban Peking meg is növelte a katonai jelenlétét a sziget körül, elég világos válaszként arra, hogy az utóbbi időben erősödött a diplomáciai kapcsolat Tajvan és az Egyesült Államok között. Ez pedig az új amerikai kormánnyal minden jel szerint csak tovább fog erősödni: Washington a héten ismét közölte, hogy továbbra is támogatják Tajvan védelmi képességeinek fenntartását.
Peking saját tartományaként tekint a szigetre, míg Tajvan független államként magára. Kína hatalmas nyomást helyez a nemzetközi közösségre is, hogy senki ne ismerje el Tajvan független státuszát.
A kínai védelmi minisztérium szóvivője, Vu Csien csütörtökön arról beszélt, hogy Peking nagyon komolyan üzeni a tajvani függetlenségi erőknek: akik a tűzzel játszanak, meg fogják égetni magukat, és a tajvani függetlenség háborút jelent. Vu kiállt a közelmúlt katonai tevékenységei mellett is, ezek szerinte szükséges lépések voltak, melyekkel a kialakult biztonsági helyzetet kezelték a régióban.
Washington is reagált a közleményre: a Pentagon szóvivője, John Kirby sajnálatosnak nevezve a kínaiak szavait, melyek szerinte nem arányosak ahhoz képest, hogy az Egyesült Államok csak az USA és Tajvan viszonyát tisztázó 1979-es törvényben vállalt kötelességeiknek tett eleget. Mint Kirby elmondta, a Pentagonban nem látják, hogy a Tajvannal kapcsolatos feszültségek miért kéne, hogy konfrontációhoz vezessenek.
Azért látszik az USA kétszínű módon elismerte Tajvant Kína részének, aztán hozott egy törvényt, hogy továbbra is támogatja a "szakadár tartományt". De azért jól jött neki a komcsi kínaiak szövetsége Moszkva és Hanoi ellen, meg a kambodzsai népirtó meg az afgán tálibok, bocs mudzsahedek támogatásában.
Tajvan nevű állam nincsen, a tajvani kormány a Kínai Köztársaság (R.O.C.) kormánya, folyamatosan, azóta is, hogy Csang Kaj-sek generalisszimusz és a KMT 1949-ben a szigetre menekült a győzedelmes Népi Felszabadító Hadsereg elől. Jogilag ők Kína kormányának tekintik magukat, amelyiknek a szárazföldi része átmenetileg kommunista kézen van. Ha deklarálnák, hogy Tajvan ezentúl független állam, az átírná az eddigi status quo-t.
Kínai H-6 bombázók támadást szimuláltak a Roosevelt hordozó ellen.
theaviationist.com
Chinese H-6 Bombers Heard On Radio Confirming Orders For Simulated Attack On U.S. Aircraft Carrier Near Taiwan
Unsurprisingly, the package of 13 Chinese combat aircraft, (including eight H-6 bombers) entering Taiwan's ADIZ last Saturday were carrying out a mock
theaviationist.com
W
Wilson
Guest
Theodore Roosevelt és Nimitz amerikai repülőgép-hordozó harccsoportjai kedden közös műveleteket hajtottak végre a Dél-kínai-tengeren.
"Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó harccsoportja" február 9-n közös műveleteket hajtott végre a Dél-kínai-tengeren a "Nimitz" repülőgép-hordozó harccsoportjával - áll a szövegben.
Az egyik harccsoport parancsnoksága hangsúlyozta, hogy az ilyen közös gyakorlatok javítani fogják a flotta taktikai képességeit, és biztosítják a régió stabilitását és biztonságát.
A legutóbbi közös harccsoport-gyakorlatot a Dél-kínai-tengeren állítólag 2020 júliusában tartották. Ezeket a műveleteket "Ronald Reagan" és "Nimitz" repülőgép-hordozók hajtották végre.
"Theodore Roosevelt repülőgép-hordozó harccsoportja" február 9-n közös műveleteket hajtott végre a Dél-kínai-tengeren a "Nimitz" repülőgép-hordozó harccsoportjával - áll a szövegben.
Az egyik harccsoport parancsnoksága hangsúlyozta, hogy az ilyen közös gyakorlatok javítani fogják a flotta taktikai képességeit, és biztosítják a régió stabilitását és biztonságát.
A legutóbbi közös harccsoport-gyakorlatot a Dél-kínai-tengeren állítólag 2020 júliusában tartották. Ezeket a műveleteket "Ronald Reagan" és "Nimitz" repülőgép-hordozók hajtották végre.
https://www.popularmechanics.com/mi...s-mock-attack-uss-roosevelt-aircraft-carrier/
Kinai -USA 250 Km támadás imitáció
Kinai -USA 250 Km támadás imitáció
K
kamm
Guest
Newsweek: U.S. Military's 'Maximum Pressure' in South China Sea 'Unprecedented': Beijing Think Tank.
www.newsweek.com
U.S. 'Maximum Pressure' in South China Sea 'Unprecedented': Beijing Report
The U.S military carried out "intensive military activities in the South China Sea" last year despite the global pandemic, according to a report by a Beijing-based think tank.
www.newsweek.com
Kínai gépek, köztük bombázók, megint Tajvan körül röpködnek.
Kína példátlan katonai akciót hajtott végre húsz harci repülőgépével
A kínai légierő húsz harci repülőgépe sértette meg Tajvan légterét […]
karpathir.com
https://www.portfolio.hu/global/202...tetes-par-even-belul-nagy-haboru-johet-475736
"Egyre több vezető amerikai katonai tisztségviselő beszél arról, hogy nagyon valószínű, hogy Kína megpróbálja fegyveresen az ellenőrzése alá vonni Tajvant még a 2020-as évtizedben. Ezek a döntéshozók rendszerint azt is szükségesnek tartják, hogy az Egyesült Államok megvédje Tajvan de facto függetlenségét, ha kell, fegyveres beavatkozással. Ha ez megvalósul, globális méretű konfliktusra kerülhet sor."
"Egyre több vezető amerikai katonai tisztségviselő beszél arról, hogy nagyon valószínű, hogy Kína megpróbálja fegyveresen az ellenőrzése alá vonni Tajvant még a 2020-as évtizedben. Ezek a döntéshozók rendszerint azt is szükségesnek tartják, hogy az Egyesült Államok megvédje Tajvan de facto függetlenségét, ha kell, fegyveres beavatkozással. Ha ez megvalósul, globális méretű konfliktusra kerülhet sor."
Kína "rutinszerű" hadgyakorlatot tart a saját területének tartott Tajvannál repülőgéphordozó rajával - közölte a kínai haditengerészet kedden.
Forrás: https://kuruc.info/r/4/226771/
Forrás: https://kuruc.info/r/4/226771/