- Igen, erre a finomságra gondoltam. Csak valahol vicces, hogy azt meg tudjuk állapítani mindenféle trükkös eljárásokkal, hogy egy 100 fényévnyire lévő csillag körül hány bolygó van, milyen atmoszferával és mi a helyiek kedvenc pizzája (ha ananászos, akkor indul a Vorlon bolygópusztító flotta), de "röpke" 30 ezer méterről lenézve nem látunk meg egy mach sokkal húzó rakétát.Kicsit? Totál felejtős. A geostac műholdak kb. több km-es felbontást tudnak és legfeljebb időjárás megfigyelők IR tartományban a felhőkhöz. Felderítő hold LEO pályán van és 300 km alatt is akár. Nem tudszegy pontot folyamatosan megfigyelni még akkor sem, ha tucatnyi műholdad van. Vagy akkor a világ többi részéről 0 adatod lesz.
- A kémműholdak alacsony pályája nemrég tudatosult bennem úgy igazán, amikor a Space-X először lőtt fel kémműholdat (amivel természetesen a madarak és bélyeggyűjtők vándorlását nézik a derék ornitológusok), és az első fokozatot a szárazföldre hozták vissza. Ez naaagyon alacsony LEO-t szokott jelenteni, még ISS ellátás esetében is mázli kell ahhoz, hogy legyen elég üa a visszarepüléshez és ne legyen inkább drónhajó a kényelmesebb parabolikus pályával
- Ezert is írtam a végén, hogy valami U2-es magasságban körző felderítő UAV praktikusabb lehet. Hordozó kötelékek gondolom most is kapnak valós idejű légtéradatokat AWACS-tól, hogy ne csak a saját radarjukra hagyatkozzak. Herky, tányérral a tetején.