Egyéb 5. generációs vadászbombázók

India: Preliminary work for development of the Twin Engine Deck Based Fighter (TEDBF) has begun at ADA with support from Indian Navy. The Project is being monitored 2 by the Naval Project Office at Bengaluru, which was initially set up to coordinate the LCA (N-) project. The aircraft is planned to undertake its first flight by year 2026 and roll out the production variant by year 2031.

270177359_4696568473711948_5715191282458416056_n.jpg

270468291_4696571230378339_4403992496352737090_n.jpg
India “feltalálta” a hajófedélzeti RafaleGripen-t.
Rafpen, vagy Grifale.

Szép név lenne mindkettő.
 
India: Preliminary work for development of the Twin Engine Deck Based Fighter (TEDBF) has begun at ADA with support from Indian Navy. The Project is being monitored 2 by the Naval Project Office at Bengaluru, which was initially set up to coordinate the LCA (N-) project. The aircraft is planned to undertake its first flight by year 2026 and roll out the production variant by year 2031.

270177359_4696568473711948_5715191282458416056_n.jpg

270468291_4696571230378339_4403992496352737090_n.jpg
Kína kezdhet aggódni
 
Itt írnak pár adatot is. 2 Mach alatti max sebesség, 18 tonnás max felszállótömeg.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Érdekes ez az LMFS koncepció.
Nekem is csak most jutott eszembe, hogy a nagy állásszögű repüléseknél milyen jól jönne, ha a lefelé lógó pótvezérsíkok is kitéríthetők lennének, mint oldalkormányok.
Ugyanis az ilyen helyzetekben a függőleges vezérsíkok eleve le vannak árnyékolva, míg a forduló ívén kifelé a pótvezérsíkok meg eleve nagyobb kerületi sebességgel haladnak.
Adja magát az ötlet, hogy lehessen őket is oldalkormányként használni.
De mégse csinálja ezt senki.
 
Taiwan - Next Generation Main Fighter Development Project

Taiwan is scheduled to unveil the design of its new fighter in 2024 and make its first flight in 2025

The aircraft will strongly resemble KAI KF-21 fighter...
Egy újabb F-22/F-35 utánérzés, amit a jó három évtizedes technológiát képviselő F414GE400-as fog repíteni.
Ehhez képest a Szu-57-es hajtóművei is modernebbek.
Hiába no, annyira elviszi a költségvetést az avionika, hogy az USA-n kívül szinte senki se erőlteti a hajtóművek terén a lépéstartást.
Működjön, legyen vele elég tapasztalat, legyen a projekt stabil pontja, aztán ennyi elég is.
 
Egy újabb F-22/F-35 utánérzés, amit a jó három évtizedes technológiát képviselő F414GE400-as fog repíteni.
Ehhez képest a Szu-57-es hajtóművei is modernebbek.
Hiába no, annyira elviszi a költségvetést az avionika, hogy az USA-n kívül szinte senki se erőlteti a hajtóművek terén a lépéstartást.
Működjön, legyen vele elég tapasztalat, legyen a projekt stabil pontja, aztán ennyi elég is.
Pusztán tolóerő és szuperszonikus karakterisztika szempontjából F100PW-229, GEF110 család és az F414 vagy annak be nem fejezett EPE változati mit tudhatnak az F119/F135 pároshoz képest?

Az változtatható kétárúmúságú hajtóműveket most nagyvonalúan felejtsük el az egyszerűség kedvéért még akkor is, ha már 30 éve repült is az YF-22/23-ban,
 
Pusztán tolóerő és szuperszonikus karakterisztika szempontjából F100PW-229, GEF110 család és az F414 vagy annak be nem fejezett EPE változati mit tudhatnak az F119/F135 pároshoz képest?

Az változtatható kétárúmúságú hajtóműveket most nagyvonalúan felejtsük el az egyszerűség kedvéért még akkor is, ha már 30 éve repült is az YF-22/23-ban,

Mint minden, úgy a hajtóművek technológiája is fejlődött, hogy a repülőgépek repülési karakterisztikája is fejlődhessen, persze a javuló gyártási és üzemeltetési mutatók mellett.
Kb húsz évvel ezelőttig stabilan tartotta magát az az iparági és repülőharcászati közös alapvetés, hogy a repülési karakterisztikának javulnia kell.
Hogy mit is jelent ez?

Kicsit leegyszerűsítve, a második generáció a minél nagyobb csúcssebesség és csúcsmagasságról, a harmadik generáció a minél hatékonyabb csúcssebesség és csúcsmagasság eléréséről, a negyedik generáció a minél intenzívebb (de nem csúcs!) sebesség és magasság eléréséről, továbbá a manőverezőképesség javulásáról szólt.
Az ötödik generáció ezek valamilyen összegzése lett.

Mindezek mellett kellett a hajtóműveknek egyszerűbbnek és költséghatékonyabbnak is lenniük.
Kevesebb fokozatszám, kisebb tömeg, vagy nagyobb fajlagos tolóerő, kedvezőbb fajlagos fogyasztás, gyorsabb gázreakció, egyszerűbb és hatékonyabb üzemeltethetőség és hosszabb élettartam.

Igazából már itt látszik, hogy a fenti képességekben sok az ellentmondás.
A kevesebb fokozat bonyolultabb és drágábban gyártható lapátokkal oldható meg. Eltalálni azt a sebességtartományt, ahol az egyre nehezebbé váló platform gazdaságosan repül és ezért külön drága hajtóművet fejleszteni, nagyon elviszi a költségeket.
A repülési karakterisztika - mondjuk úgy - zenitje a legelső 5gen típus, az F-22 volt, de innentől kezdve a következő repülőgépeket akár egy F100/F110-es is hajthatná, ha ezzel lehetne faragni a projekt költségeken.
Hiszen ezek a régebbi dizájnok is feljavíthatóak a modernebb technológiákkal és így az üzemeltetés és az élettartam paraméterek javulnak.

Az ötödik és hatodik generáció igazából nem igényli a 4,5 generációsnál modernebb hajtóművek alkalmazását. Ha van egy-egy progresszívabb típus, mint pl az F414GE400, ami egy igen jól sikerült konstrukció, akkor nincs értelme többet erre költeni.
A költségeket át lehet csoportosítani az avionikára.
A hajtóműgyártók ennek persze nem örülnek, hiszen tőlük - kis túlzással - ezen túl már csak annyit kérnek, hogy a termékeik élettartama legyen nagyobb.
Ami valljuk meg, nem egy kedvező dolog a bevételek szempontjából.
 
Mint minden, úgy a hajtóművek technológiája is fejlődött, hogy a repülőgépek repülési karakterisztikája is fejlődhessen, persze a javuló gyártási és üzemeltetési mutatók mellett.
Kb húsz évvel ezelőttig stabilan tartotta magát az az iparági és repülőharcászati közös alapvetés, hogy a repülési karakterisztikának javulnia kell.
Hogy mit is jelent ez?

Kicsit leegyszerűsítve, a második generáció a minél nagyobb csúcssebesség és csúcsmagasságról, a harmadik generáció a minél hatékonyabb csúcssebesség és csúcsmagasság eléréséről, a negyedik generáció a minél intenzívebb (de nem csúcs!) sebesség és magasság eléréséről, továbbá a manőverezőképesség javulásáról szólt.
Az ötödik generáció ezek valamilyen összegzése lett.

Mindezek mellett kellett a hajtóműveknek egyszerűbbnek és költséghatékonyabbnak is lenniük.
Kevesebb fokozatszám, kisebb tömeg, vagy nagyobb fajlagos tolóerő, kedvezőbb fajlagos fogyasztás, gyorsabb gázreakció, egyszerűbb és hatékonyabb üzemeltethetőség és hosszabb élettartam.

Igazából már itt látszik, hogy a fenti képességekben sok az ellentmondás.
A kevesebb fokozat bonyolultabb és drágábban gyártható lapátokkal oldható meg. Eltalálni azt a sebességtartományt, ahol az egyre nehezebbé váló platform gazdaságosan repül és ezért külön drága hajtóművet fejleszteni, nagyon elviszi a költségeket.
A repülési karakterisztika - mondjuk úgy - zenitje a legelső 5gen típus, az F-22 volt, de innentől kezdve a következő repülőgépeket akár egy F100/F110-es is hajthatná, ha ezzel lehetne faragni a projekt költségeken.
Hiszen ezek a régebbi dizájnok is feljavíthatóak a modernebb technológiákkal és így az üzemeltetés és az élettartam paraméterek javulnak.

Az ötödik és hatodik generáció igazából nem igényli a 4,5 generációsnál modernebb hajtóművek alkalmazását. Ha van egy-egy progresszívabb típus, mint pl az F414GE400, ami egy igen jól sikerült konstrukció, akkor nincs értelme többet erre költeni.
A költségeket át lehet csoportosítani az avionikára.
A hajtóműgyártók ennek persze nem örülnek, hiszen tőlük - kis túlzással - ezen túl már csak annyit kérnek, hogy a termékeik élettartama legyen nagyobb.
Ami valljuk meg, nem egy kedvező dolog a bevételek szempontjából.
Profánul mondva a hajtómű fejlesztés elérte a "történelem végét"?
Úgy értem persze műszakilag mindent meg lehetne csinálni, lehetne változtatható kétáramúság, még további anyagtecnhógiai fejlesztéssel emelni gázhőt, de kb. az látszik, hogy az ár/érték aránya a béka segge alatt lenne.

Ha egy GE F110-zel is menne egy SC M1.5 táján egy stealth géppel, akkor nem nagyon van értelme egy kétszer drágább hajtóműnek, ami tud mondjuk M1.7-et...
 
Profánul mondva a hajtómű fejlesztés elérte a "történelem végét"?
Úgy értem persze műszakilag mindent meg lehetne csinálni, lehetne változtatható kétáramúság, még további anyagtecnhógiai fejlesztéssel emelni gázhőt, de kb. az látszik, hogy az ár/érték aránya a béka segge alatt lenne.

Ha egy GE F110-zel is menne egy SC M1.5 táján egy stealth géppel, akkor nem nagyon van értelme egy kétszer drágább hajtóműnek, ami tud mondjuk M1.7-et...
A fejlesztés nem állt meg, lásd pl a 117-est az oroszoknál, WS-20 a kínaiaknál, és különösen az NGAD új hajtóművét az amerikaiaknál, de egy tűnik, ezt már csak a legnagyobbak engedhetik meg maguknak, akiknek van rá pénze, és teljes k+f meg ipari háttere.
 
A fejlesztés nem állt meg, lásd pl a 117-est az oroszoknál,
Az csak egy 30+ éves alaphajtómű tovább cifrázása. Mert az AL-31/41 n+1-dik iterációval, jenki analógiával egy kb. GE F110 kalapálása volt, mind a mai napig.
Kb. mint a F110-GE-132, ami a legerősebb, legdurvább változat, ami az F-16 Block 60-ba került. Osz Allesmor szerint lehet, hogy már azokban sincsenek...

WS-20 a kínaiaknál
Nem ismerem, de az is csak kb. az, ami a jenkinél a GE F110 vagy az F119. Vegyük észre, hogy az a hajtómű kb. 30 (!!) éves.
, és különösen az NGAD új hajtóművét
Az, hogy új a hajtómű nem jelenti azt, hogy fajlagosan előre lépés is. Lehet, hogy csak kicsit nagyobb vagy akár kisebb is, idomulva a gép igényeihez és méreteihez. Attól, mert valami új nem feltétlen jelent előrelépés. A meglevő technológia alapján lehet egy más méretű hajtóművet gyártani, picit máshova optimalizálva.
 
A JAS-39E számára kiválasztott F414GE400 hajtómű gyenge lett.
Pedig nem volt az.
Az F414GE-39E (vagy RM16) végül is megfelelő választás volt a Gripen NG-hez, de az NG nem a JAS-39E.
A szériagép sokkal nehezebb lett.

Ha most nekiállnék építeni egy “magyar hatodik generációs gépet”, amelynél a repülési paramétereket, a kialakítást és a gép tömegét eleve a harminc éves F414-eshez igazítanám, teljesen rendben lenne a gép.
Kezdjük mindjárt ott, hogy a kívánt repülési paraméterek sem azok már, mint harminc éve.

Az F414-est azért fejlesztették ki, hogy a Super Hornet még tolóerő/tömeg arány tekintetében is “szuper” legyen, felül tudja múlni a Hornet-et. Akkor az egy ilyen világ volt.
A Super Hornet végül sikeresen alul múlta a Hornet-et ezen a téren, de ez nem az F414-es hibája és még csak nem is jelentett problémát.
A hajtómű önmagában ettől még kiváló.
Csak könnyebb gépet kellene köré tervezni, ha az ember meg akarja ismételni az F-15-ösök bravúrját.
De ha nem, akkor az se baj.
A JAS-39E is inkább az avionikájával domborít.
 
WS-20 a kínaiaknál
WS-15 a J-20-ashoz. Ez a hajtómű lesz a kínai 5gen. A mostani J-20-asokban a negyedik generációsnak nevezhető WS-10-es legutolsó, legszebb, legjobb verziója van, de ez is csak átmeneti, mint az AL-31FN volt.
A WS-15 az igazi csúcs, ez jellegében az F119, F135, 30-as hajtómű lesz.
 
Az csak egy 30+ éves alaphajtómű tovább cifrázása. Mert az AL-31/41 n+1-dik iterációval, jenki analógiával egy kb. GE F110 kalapálása volt, mind a mai napig.
Bocsi, a 30-asra gondoltam, csak hülyeséget írtam.
Az, hogy új a hajtómű nem jelenti azt, hogy fajlagosan előre lépés is. Lehet, hogy csak kicsit nagyobb vagy akár kisebb is, idomulva a gép igényeihez és méreteihez. Attól, mert valami új nem feltétlen jelent előrelépés. A meglevő technológia alapján lehet egy más méretű hajtóművet gyártani, picit máshova optimalizálva.
Úgy emlékszem, Allesmor elemezte az eddigi infókat róla.
 
Érdekes felvetés. De egy valami nem áll össze a fejemben. És valószínűleg csak egy nagyon naiv felvetés.

Mintha azt mondtátok volna, hogy a lopakodó képesség nagyon elrontja a dog fight paramétereket. Nem az lenne a cél, hogy valamit kitaláljanak erre? Az 5. gen gépeknél "bár nem tetszik, de most még ezt is lenyelem", hiszen a levegő mind a két oldalon tele volt 4. genes gépekkel. Legális érv még jelenleg is, hogy bár NATO-ban terjed rohamosan az F-35, de egy 6. gen gépet pont arra terveznék, hogy az ellenfélnél valószínűleg ugyan csak olyan gépek lesznek, amelyeket radarral csak nehezen, rövid hatótávolságból tudok befogni és ezért számomra logikus, hogy immáron ennél a generációnál megpróbálom megint orvosolni a közelharc manőver szabadságát.
Egy ilyen elvárás nem indukálhatna egy új hajtómű tervezést? Vagy ebben benne van, amit mondtatok, hogy veszem valamelyik korábbi gép hajtóművét, ha én úgy gondolom, hogy két lopakodó között lecsökken a BVR harc jelentősége? Másik kérdésem, hogy nem lehet, hogy azért gondoljuk csak, hogy a 6. gennek bármilyen meghajtás jó, mert a világnak nincs tapasztalata az 5. gennel? Még csak most terjed mondhatni az USA-n kívül. Az ő pilótáikon kívül szinte senkinek nem volt lehetőségük tapasztalatot szerezni a korlátokról.
 
Érdekes felvetés. De egy valami nem áll össze a fejemben. És valószínűleg csak egy nagyon naiv felvetés.

Mintha azt mondtátok volna, hogy a lopakodó képesség nagyon elrontja a dog fight paramétereket. Nem az lenne a cél, hogy valamit kitaláljanak erre? Az 5. gen gépeknél "bár nem tetszik, de most még ezt is lenyelem", hiszen a levegő mind a két oldalon tele volt 4. genes gépekkel. Legális érv még jelenleg is, hogy bár NATO-ban terjed rohamosan az F-35, de egy 6. gen gépet pont arra terveznék, hogy az ellenfélnél valószínűleg ugyan csak olyan gépek lesznek, amelyeket radarral csak nehezen, rövid hatótávolságból tudok befogni és ezért számomra logikus, hogy immáron ennél a generációnál megpróbálom megint orvosolni a közelharc manőver szabadságát.
Egy ilyen elvárás nem indukálhatna egy új hajtómű tervezést? Vagy ebben benne van, amit mondtatok, hogy veszem valamelyik korábbi gép hajtóművét, ha én úgy gondolom, hogy két lopakodó között lecsökken a BVR harc jelentősége? Másik kérdésem, hogy nem lehet, hogy azért gondoljuk csak, hogy a 6. gennek bármilyen meghajtás jó, mert a világnak nincs tapasztalata az 5. gennel? Még csak most terjed mondhatni az USA-n kívül. Az ő pilótáikon kívül szinte senkinek nem volt lehetőségük tapasztalatot szerezni a korlátokról.
.
.
Szerintem a 6. generacio iranyat a pilota nelkuli technologia drasztikus tovabbfejlödese fogja jelenteni, addig csak 5 kesöbb 5.5, 5.5+ generaciok jönnek....