EMBT (European Main Battle Tank) / MGCS (Main Ground Combat System)

[Cifu]

És, hogy látod? Ez megvalosithato lesz az elkovetkezo 5 evben?

A technikai megvalósíthatóság nem kérdéses, megvan, akár közúti autókban is elérhető már.
Hogy alkalmazzák-e, az más kérdés. A harcjárműveknél pont az a probléma, hogy általában rugalmatlan a fejlesztés, tehát az, hogy harcba vethető megoldás mikor terjed el, az egy teljesen más kérdés, függ attól, mikor mennyi pénzt sikerül ilyesmire szerezni.

Mint mindenben amit automatizáltak, itt is ugyanazok a problémák fognak felmerülni. Az optimális működési körülmények közepette kiemelkedő precíziós eredmények, viszont a legcsekélyebb hiba esetén nullához konvergáló rugalmasság. Én az élőerő okozta hátrányok ellenére preferálom az emberi legénységet a harcjárművekben, mert a gép szenzoros képességein felül nekik is vannak érzékszerveik. A gép kimagasló precízióján felül vannak intuícióik, figyelemmegosztási képességük, analóg cselekvési képességük. Szóval a túlautomatizáltságban ott rejlik a nem emberi hiba lehetősége, amit az ember viszont a harctéren nem fog tudni ellensúlyozni. És átéli ugyanazt, amit a garantáltan lezuhanó utasszállító pilótája. A szuperfejlett rendszerei villogó vészjelzései közepette feldolgozza az utolsó perceiben, hogy meg fog halni.

Kettéválasztanám a dolgot.

Először is a "nem emberi hiba" is emberi hiba. Mert rosszul tervezték meg a rendszert, nem tesztelték le megfelelően a rendszert avagy nem képezték ki megfelelően a rendszer használatára a személyzetet.

Amit fel szoktak hozni laikusok (megbocsáss, de esetedben is ezt feltételezem) a digitális repülőgép-irányítás terén, az valójában egyáltalán nem hátrány, sőt, inkább előny.
Nem ok nélkül ment a repülőgép-ipar (és lassan minden jármű-ipar, beleértve a hajózást és az autózást is) el a fly-by-wire és a fly-by-optics, sőt, már a fly-by-wireless felé. Egyszerűbb szerkezet, kevesebb meghibásodási lehetőség, kevesebb karbantartásigény és kisebb tömeg.

A digitális alapú járműirányítástól való félelem részben alaptalan - ez is csak egy rendszer, amit ha jól megcsinálnak, akkor jól működik, ha rosszul csinálnak meg, akkor pedig rosszul működik. Ez ilyen az analóg, mechanikus, hidraulikus rendszereknél is. Nem egy és nem két gép zuhant le azért, mert a mechanikus / hidraulikus rendszereiben súlyos tervezési vagy gyártási hiba volt - ott is azt éli át a pilóta, amit emlegetsz (garantáltan lezuhanó utasszállító). Ez mennyiben más, mint egy digitális rendszernél elkövetett tervezési vagy gyártási hiba?

Hasonló okokból a digitális rendszerek lehetővé teszik az emberi hibák kiküszöbölését is, olyan egyszerű szinten, mint például a check list végigvitelét (pl. figyelmeztetést ad, ha megpróbálsz úgy felszállni, hogy nincs kiengedve az ívelőlap). A balesetek közül nem kevés ugyanis ilyen egyszerű hibákra vezethető vissza. A digitális rendszerek lehetővé teszik, hogy a gép végezzen el olyan feladatokat, amit amúgy az embernek kellene. Márpedig sokszor gyorsabban és precízebben képes erre, mintha az embernek kézzel (és fejben) kellene végrehajtania ugyanazt.

Szóval nem ok nélkül terjedt el a digitális repülőgép-irányítás és "vették ki" a pilóták kezéből az irányítást. Valójában nem vették ki az irányítást, hiszen továbbra is a pilóta kezében van, a problémák inkább a nem megfelelő kiképzésre és/vagy a nem megfelelő tesztelési eljárásra mutatnak vissza.

Másodszor itt harckocsikról beszélünk. Az adott példánál a hagyományos harckocsinál apró periszkópon keresztül kellene a környezetet folyamatosan figyelni. Aki már volt olyan szerencsés, hogy egy régebbi harckocsi parancsnoki ülésében megpróbált "körbetekinteni" akár csak egy álló harcjárműből, annak már lehet fogalma arról, mennyivel rövidítheti meg a célfelderítést pusztán az, hogy okulár helyett egy digitális képernyőn látja a környezetét. Ez élet-halál kérdés lehet egy harchelyzetben.

A modern technológiák használata alapvető előnyt jelent minden esetben, olyan egyszerű szinten, minthogy például ma már mindenhol lézeres távolságmérőt használnak és nem optikait. Mennyivel gyorsabb az, hogy a lézeres távolságmérővel rámérsz a célpontra, mint az, hogy kézzel összehozod a kép két felét eggyé, hogy megkapd a távolságot? Ráadásul pontatlanabbul, mint a lézer esetén. Igen, pro és kontra - hiszen a lézernyaláb felderíthető, így figyelmeztetheted a célpontot, hogy valaki "ránézett".

Szóval én nagyon másképp látom ezt a dolgot...

 

[Pogány]

A technikai megvalósíthatóság nem kérdéses, megvan, akár közúti autókban is elérhető már.
Hogy alkalmazzák-e, az más kérdés. A harcjárműveknél pont az a probléma, hogy általában rugalmatlan a fejlesztés, tehát az, hogy harcba vethető megoldás mikor terjed el, az egy teljesen más kérdés, függ attól, mikor mennyi pénzt sikerül ilyesmire szerezni.



Kettéválasztanám a dolgot.

Először is a "nem emberi hiba" is emberi hiba. Mert rosszul tervezték meg a rendszert, nem tesztelték le megfelelően a rendszert avagy nem képezték ki megfelelően a rendszer használatára a személyzetet.

Amit fel szoktak hozni laikusok (megbocsáss, de esetedben is ezt feltételezem) a digitális repülőgép-irányítás terén, az valójában egyáltalán nem hátrány, sőt, inkább előny.
Nem ok nélkül ment a repülőgép-ipar (és lassan minden jármű-ipar, beleértve a hajózást és az autózást is) el a fly-by-wire és a fly-by-optics, sőt, már a fly-by-wireless felé. Egyszerűbb szerkezet, kevesebb meghibásodási lehetőség, kevesebb karbantartásigény és kisebb tömeg.

A digitális alapú járműirányítástól való félelem részben alaptalan - ez is csak egy rendszer, amit ha jól megcsinálnak, akkor jól működik, ha rosszul csinálnak meg, akkor pedig rosszul működik. Ez ilyen az analóg, mechanikus, hidraulikus rendszereknél is. Nem egy és nem két gép zuhant le azért, mert a mechanikus / hidraulikus rendszereiben súlyos tervezési vagy gyártási hiba volt - ott is azt éli át a pilóta, amit emlegetsz (garantáltan lezuhanó utasszállító). Ez mennyiben más, mint egy digitális rendszernél elkövetett tervezési vagy gyártási hiba?

Hasonló okokból a digitális rendszerek lehetővé teszik az emberi hibák kiküszöbölését is, olyan egyszerű szinten, mint például a check list végigvitelét (pl. figyelmeztetést ad, ha megpróbálsz úgy felszállni, hogy nincs kiengedve az ívelőlap). A balesetek közül nem kevés ugyanis ilyen egyszerű hibákra vezethető vissza. A digitális rendszerek lehetővé teszik, hogy a gép végezzen el olyan feladatokat, amit amúgy az embernek kellene. Márpedig sokszor gyorsabban és precízebben képes erre, mintha az embernek kézzel (és fejben) kellene végrehajtania ugyanazt.

Szóval nem ok nélkül terjedt el a digitális repülőgép-irányítás és "vették ki" a pilóták kezéből az irányítást. Valójában nem vették ki az irányítást, hiszen továbbra is a pilóta kezében van, a problémák inkább a nem megfelelő kiképzésre és/vagy a nem megfelelő tesztelési eljárásra mutatnak vissza.

Másodszor itt harckocsikról beszélünk. Az adott példánál a hagyományos harckocsinál apró periszkópon keresztül kellene a környezetet folyamatosan figyelni. Aki már volt olyan szerencsés, hogy egy régebbi harckocsi parancsnoki ülésében megpróbált "körbetekinteni" akár csak egy álló harcjárműből, annak már lehet fogalma arról, mennyivel rövidítheti meg a célfelderítést pusztán az, hogy okulár helyett egy digitális képernyőn látja a környezetét. Ez élet-halál kérdés lehet egy harchelyzetben.

A modern technológiák használata alapvető előnyt jelent minden esetben, olyan egyszerű szinten, minthogy például ma már mindenhol lézeres távolságmérőt használnak és nem optikait. Mennyivel gyorsabb az, hogy a lézeres távolságmérővel rámérsz a célpontra, mint az, hogy kézzel összehozod a kép két felét eggyé, hogy megkapd a távolságot? Ráadásul pontatlanabbul, mint a lézer esetén. Igen, pro és kontra - hiszen a lézernyaláb felderíthető, így figyelmeztetheted a célpontot, hogy valaki "ránézett".

Szóval én nagyon másképp látom ezt a dolgot...

A repülős részt csak hasonlatként hoztam fel, de értem az arról szóló részt is.

Inkább a harcjármű irányban mennék el azért. Ugye én is írtam, hogy rendes működés esetén kimagasló az előnye. Nem is venném el a kezelőszemélyzettől, inkább úgy fogalmaznék, hogy meghagynám az analóg lehetőséget is. Ha bedugom az embert a torony alá, mondjuk egy spaag esetében nem okoz jelentős hátrányt, de egy hk esetében is beszorítom a vas legmélyére a személyzetet. Persze védettség tekintetében erre tudnak még mozdulni a gyártók, ugyanakkor ha vége a gép szenzorainak, vagy éppen csak a kitekintést lehetővé tevő kameráknak, a gép vakká válik, pedig látni képes emberek ülnek benne. Ez még a szervízbe történő kivonást is mocskosul megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti. És azért a hk hadviselésnek valós körülmények között még mindig részét képezi az egyéni felderítés egy kiszálló parancsnokkal, hogy áttekinthető legyen, ami bentről nem az. Itt ugyan megoldható, hogy átlátszóvá váljon a hk teste a személyzet számára, ezt is biztosítanám nekik, sőt, amit csak lehet, de nem bíznám az életüket a hk szenzoraira, meghagynám nekik a lehetőségét a kis buta periszkópokkal és ablakokkal, hogy vész esetén ki tujdanak jönni, hogy egy eszköz hiányával se bénuljanak meg.

Arról nem is szólva, ha (bár tudom, hogy ez szinte a lehetetlen határát súrolja) az ellen képes végül valahogy betörni a rendszerbe, onnantól tömegesen esik ki a technika a túlautomatizáltság miatt(ami mellett nem hagyott analóg lehetőséget) és gyakorlatilag pár kódsorral nyert az ellen.

 

[zulu]

Irányzó - Fő fegyverzet célzása és kezelése, párhuzamosított fegyverzet kezelése

Ezt a legkorszerűbb harckocsikban miért nem tudja megcsinálni az automatika már most? Elvileg, ha a parancsnok kijelöli a célt az EO/IR képes követni azt, a tűzvezető rendszer kiszámolja hova kell lőni a szenzoroktól kapott info-k alapján. Ez már most is így van, ha jól tudom. Mi a dolga az irányzónak? Annyi, hogy megnyomja a "tűz" gombot, és nézi, hogy a cél valóban harcképtelen lett-e?

 

[angelsoul]

És átéli ugyanazt, amit a garantáltan lezuhanó utasszállító pilótája. A szuperfejlett rendszerei villogó vészjelzései közepette feldolgozza az utolsó perceiben, hogy meg fog halni.

Mivan?

 

[dudi]

Ezt a legkorszerűbb harckocsikban miért nem tudja megcsinálni az automatika már most? Elvileg, ha a parancsnok kijelöli a célt az EO/IR képes követni azt, a tűzvezető rendszer kiszámolja hova kell lőni a szenzoroktól kapott info-k alapján. Ez már most is így van, ha jól tudom. Mi a dolga az irányzónak? Annyi, hogy megnyomja a "tűz" gombot, és nézi, hogy a cél valóban harcképtelen lett-e?

A parancsnok nem iranyoz bár képes rá(van neki elég baja anélkül is).

 

[zulu]

A parancsnok nem iranyoz bár képes rá(van neki elég baja anélkül is).

Lehet, nem vagyok tisztában az irányzás fogalmával. Nem a löveg célra tartását jelenti?

 

[dudi]

Lehet, nem vagyok tisztában az irányzás fogalmával. Nem a löveg célra tartását jelenti?

De.

 

[zulu]

De.

Azt az automatika már most magától megcsinálja. Nem kell a parancsnoknak foglalkoznia vele ha kiszedjük az irányzót a rendszerből.

 

[Cifu]

A repülős részt csak hasonlatként hoztam fel, de értem az arról szóló részt is.

Inkább a harcjármű irányban mennék el azért. Ugye én is írtam, hogy rendes működés esetén kimagasló az előnye. Nem is venném el a kezelőszemélyzettől, inkább úgy fogalmaznék, hogy meghagynám az analóg lehetőséget is. Ha bedugom az embert a torony alá, mondjuk egy spaag esetében nem okoz jelentős hátrányt, de egy hk esetében is beszorítom a vas legmélyére a személyzetet. Persze védettség tekintetében erre tudnak még mozdulni a gyártók, ugyanakkor ha vége a gép szenzorainak, vagy éppen csak a kitekintést lehetővé tevő kameráknak, a gép vakká válik, pedig látni képes emberek ülnek benne. Ez még a szervízbe történő kivonást is mocskosul megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti. És azért a hk hadviselésnek valós körülmények között még mindig részét képezi az egyéni felderítés egy kiszálló parancsnokkal, hogy áttekinthető legyen, ami bentről nem az. Itt ugyan megoldható, hogy átlátszóvá váljon a hk teste a személyzet számára, ezt is biztosítanám nekik, sőt, amit csak lehet, de nem bíznám az életüket a hk szenzoraira, meghagynám nekik a lehetőségét a kis buta periszkópokkal és ablakokkal, hogy vész esetén ki tujdanak jönni, hogy egy eszköz hiányával se bénuljanak meg.

Most pedig akkor gondold végig, hogy mekkora ára van ennek. Csak nézd meg a T-14-et, a személyzetnek minden áron akartak haszományos periszkópokat adni, adtak is, de csak a jármű előtti 180°-ot lehet látni vele. Ráadásul a középen ülő parancsnok inkább olyan 120°-ot láthat csak. A periszkópok miatt át kellett törni a páncélzatot (meggyengíteni ott, ahol a periszkópokat elhelyezik), az okulár miatt pedig a belső teret úgy kell tervezni, hogy az valamennyire használható legyen.
Ha megnézed a rengeteg periszkópot a T-14-en látható, hogy harcértéke a járműnek nem sok van, ha a kamerarendszer működésképtelenné válik. Tényleg annyira képesek, hogy kb. elnavigáljanak egy jól belátható úton...

Élek a gyanúval, hogy a T-14 esetén emiatt került a személyzet kapszulája is a harckocsi elejébe. Ugye a Morozov gépgyár konkurens terveiben hátul volt a személyzet elhelyezve, kvázi meg volt cserélve a motortér és a személyzet "páncélkapszulája". Ez azért nem elhanyagolható dolog, mert a hátul elhelyezett személyzeti kapszulát egyszerűbb elhagyni (pl. ugye a T-14 esetén a vészmenekülésre a jármű alján elhelyezett búvónyíláson át van csak mód - de ez megint egy meggyengített része lett a haspáncélnak).

Szóval ha Te meg akarod a személyzetnek hagyni a lehetőséget az analóg módszereknek, akkor az extra korlátokat jelent a jármű tervezésénél...

Arról nem is szólva, ha (bár tudom, hogy ez szinte a lehetetlen határát súrolja) az ellen képes végül valahogy betörni a rendszerbe, onnantól tömegesen esik ki a technika a túlautomatizáltság miatt(ami mellett nem hagyott analóg lehetőséget) és gyakorlatilag pár kódsorral nyert az ellen.

Ebben nem vagyok olyan biztos, de erre egyszerűen fel kell készülni. Ez olyasmi, minthogy csak úgy ne lehessen egy harckocsi búvónyílásának ajtaját kívülről kinyitni.
De hogy valós a veszély azt jól bemutatja az is, hogy a Stryker Dragoon esetén utólag kellett a kiberbiztonságra gondolni. Ami elég ciki...

 

[dudi]

Azt az automatika már most magától megcsinálja. Nem kell a parancsnoknak foglalkoznia vele ha kiszedjük az irányzót a rendszerből.

A parancsnoknak nincs arra kapacitása,hogy bármilyen formában az irázszással foglalkozzon

 

[Cifu]

Ezt a legkorszerűbb harckocsikban miért nem tudja megcsinálni az automatika már most? Elvileg, ha a parancsnok kijelöli a célt az EO/IR képes követni azt, a tűzvezető rendszer kiszámolja hova kell lőni a szenzoroktól kapott info-k alapján. Ez már most is így van, ha jól tudom. Mi a dolga az irányzónak? Annyi, hogy megnyomja a "tűz" gombot, és nézi, hogy a cél valóban harcképtelen lett-e?

Amennyire én tudom, már most is van mód arra, hogy a parancsnok "megjelöl" egy célt a saját EO periszkópjával, azt pedig az irányzó egy gombnyomással "átveszi", tehát a torony és a löveg az adott cél irányába fordul. A löveg automatikus célzása dettó megvan, hiszen a cél "meglézerezése" után a ballisztikai számítógép az adott lőszertípus, a szél-érzékelő, a külső hőmérséklet, a lövegcső esetleges minimális vetemedését és még ki tudja mit figyelembe véve kiszámolja a megfelelő lőparamétereket.
Szóval ez innen kezdve már tényleg csak elhatározás kérdése...

 

[zulu]

Amennyire én tudom, már most is van mód arra, hogy a parancsnok "megjelöl" egy célt a saját EO periszkópjával, azt pedig az irányzó egy gombnyomással "átveszi", tehát a torony és a löveg az adott cél irányába fordul. A löveg automatikus célzása dettó megvan, hiszen a cél "meglézerezése" után a ballisztikai számítógép az adott lőszertípus, a szél-érzékelő, a külső hőmérséklet, a lövegcső esetleges minimális vetemedését és még ki tudja mit figyelembe véve kiszámolja a megfelelő lőparamétereket.
Szóval ez innen kezdve már tényleg csak elhatározás kérdése...

Igen, erre gondoltam.
Viszont tovább gondolva, ez csak ideális körülmények között működne, pl. mi van ha a cél nagyon jól van álcázva és alakmódosítva. Továbbá az automatika nem fogja tudni megállapítani a találat után, hogy a cél harcképes maradt-e vagy sem. Lehet-e a következő célra dolgozni vagy nem. Ehhez még kell az emberi felfogóképesség, azt hiszem.

 

[Szittya]

Amennyire én tudom, már most is van mód arra, hogy a parancsnok "megjelöl" egy célt a saját EO periszkópjával, azt pedig az irányzó egy gombnyomással "átveszi", tehát a torony és a löveg az adott cél irányába fordul. A löveg automatikus célzása dettó megvan, hiszen a cél "meglézerezése" után a ballisztikai számítógép az adott lőszertípus, a szél-érzékelő, a külső hőmérséklet, a lövegcső esetleges minimális vetemedését és még ki tudja mit figyelembe véve kiszámolja a megfelelő lőparamétereket.
Szóval ez innen kezdve már tényleg csak elhatározás kérdése...

A pk celkijeloleskor sokszor csak lat valamit de nincs ideje beazonositani azt. Ez az iranyzonak a feladata. Ha a cel jellege el van nezve akar felulirhatja a pk eredeti loszerkivalasztasat. /sot sokszor a pk nem is hataroz meg loszertipust./ emellett a pk teszem azt kijelol 2-3 celt mire a 3. Lekuzdesere kerulne sor az mar lehet masik helyen lessz sot lehet hogy barati erok lessznek annak kozelebe.... Van hogy nem egytipusu loszer kerul alkalmazasra egy vcel lekuzdesehez. Van hogy bonyolultabb mutargyakat kell rombolni. Az esetben a szamitogep mit lo? Vagy a pk iranyzova vallik arra az idore es elhanyagolja pk i feladatat? Van hogy talal a granat de nem semmisiti meg a celt. Ekkor a szamitogep hogy donti el hogy szukseges e ujjabb tuzkivaltas vagy sem? Es ez nem csak pancelosok eseteben fordulhat elo hanem akar beasott eloero ellen is... Stb.

 

[Szittya]

Az a baj az automatikaval hogy elveszi a rugalmassagot... Megkoti a pk kezet igy kiszamithato lessz nem adodd harcjarmu hanem az osszes. Egy tulajdonsaggal rendelkezik majd mind tuzkivaltas utan. Igy kiszamithato. Egy hiba kerul a gepezetbe es az ellen onnantol kezdve azt ki fogja hasznalni. /teszem azt ha betaplaljak a gepbe hogy ameddig 100% ig meg nem gyozodik a cel lekuzdeserol nem all ra uj celra... Akkor fust eseten jo ideig acsorog varakozik. /amit a pk valoszinuleg fellulithatna./ de ez ido ez mar kihasznalhato... Mig az ember leokezza es tovabbkuldi a tobbinek hogy bizonytalan a lekuzdesben. Es szitutol fuggetlenul megy minden tovabb....
De a fenyegetesre valo reagalas is mas lehet. Lehet hogy kisebb erteku celokat nem kell hogy lekuzdjenek a hk k loszertakarekossag vegett. De mindekozbe megis elofordulhat hogy bizonyos celokat megiscsak le kell kuzdeni. Vagy automatizaltsag mit kezd hirtelen feltuno majd eltuno cellal szembe mondjuk susnyasba vajon tudni fogja hogy a bokron at tud loni? Vagy a szetalcazott eszkozokkel mit kezd?

 

[dudi]

A pk celkijeloleskor sokszor csak lat valamit de nincs ideje beazonositani azt. Ez az iranyzonak a feladata. Ha a cel jellege el van nezve akar felulirhatja a pk eredeti loszerkivalasztasat. /sot sokszor a pk nem is hataroz meg loszertipust./ emellett a pk teszem azt kijelol 2-3 celt mire a 3. Lekuzdesere kerulne sor az mar lehet masik helyen lessz sot lehet hogy barati erok lessznek annak kozelebe.... Van hogy nem egytipusu loszer kerul alkalmazasra egy vcel lekuzdesehez. Van hogy bonyolultabb mutargyakat kell rombolni. Az esetben a szamitogep mit lo? Vagy a pk iranyzova vallik arra az idore es elhanyagolja pk i feladatat? Van hogy talal a granat de nem semmisiti meg a celt. Ekkor a szamitogep hogy donti el hogy szukseges e ujjabb tuzkivaltas vagy sem? Es ez nem csak pancelosok eseteben fordulhat elo hanem akar beasott eloero ellen is... Stb.

A T-72-ben.A modern harckocsikna ugyan azt a minőseget kapja a pk mint az irányzó...Persze a többi igaz.

 

[yangwenli]

az b@szna be, ketten fixen nem tudják üzemben tartani a harckocsit, használni talán de rendesen üzemeltetni órákon át biztos hogy nem menne két fővel

Sokan gondolkoznak, alacsony szamu szemelyzetu tankokon. Kifejtened mit ertesz ez alatt, hogy orakon at nem lehetne 2 fovel uzemben tartani?
Most valami javitasi feladatokra gondolsz? Feltetelezem azt valami eloretolt taborban vegeznek nem az arokparton rogton. Nekem ilyen szempontbol a lanc es motorhiba jut csak eszembe ami talan necces lenne, bar motoroknal most divatos amoyan veszuzemmodot beepiteni . . .raadasul ha a jovoben tobb elektromotor is benn lehet, megint mas lehet a keplet.

 

[dudi]

Sokan gondolkoznak, alacsony szamu szemelyzetu tankokon. Kifejtened mit ertesz ez alatt, hogy orakon at nem lehetne 2 fovel uzemben tartani?
Most valami javitasi feladatokra gondolsz? Feltetelezem azt valami eloretolt taborban vegeznek nem az arokparton rogton. Nekem ilyen szempontbol a lanc es motorhiba jut csak eszembe ami talan necces lenne, bar motoroknal most divatos amoyan veszuzemmodot beepiteni . . .raadasul ha a jovoben tobb elektromotor is benn lehet, megint mas lehet a keplet.

A harckocsi üzembentartása a kezelők feladata nem a logisztikáé.Alapvető dolgokat a kezelőknek is meg kell tudni csinálni a harckocsin.Nem kell messzire menni, van rajta egy harckocsiágyú és egy gépppuska (a nehéz géppuskával most nem számolok), hozzájuk összesen a lőszer majd 1100kg(igen 1,1 tonna)...

 

[fedett_mókus]

Sokan gondolkoznak, alacsony szamu szemelyzetu tankokon. Kifejtened mit ertesz ez alatt, hogy orakon at nem lehetne 2 fovel uzemben tartani?
Most valami javitasi feladatokra gondolsz? Feltetelezem azt valami eloretolt taborban vegeznek nem az arokparton rogton. Nekem ilyen szempontbol a lanc es motorhiba jut csak eszembe ami talan necces lenne, bar motoroknal most divatos amoyan veszuzemmodot beepiteni . . .raadasul ha a jovoben tobb elektromotor is benn lehet, megint mas lehet a keplet.

Dudi kifejtette Neked: kb az én válaszom is hasonló lett volna

A harckocsi üzembentartása a kezelők feladata nem a logisztikáé.Alapvető dolgokat a kezelőknek is meg kell tudni csinálni a harckocsin.Nem kell messzire menni, van rajta egy harckocsiágyú és egy gépppuska (a nehéz géppuskával most nem számolok), hozzájuk összesen a lőszer majd 1100kg(igen 1,1 tonna)...

 

[yangwenli]

A harckocsi üzembentartása a kezelők feladata nem a logisztikáé.Alapvető dolgokat a kezelőknek is meg kell tudni csinálni a harckocsin.Nem kell messzire menni, van rajta egy harckocsiágyú és egy gépppuska (a nehéz géppuskával most nem számolok), hozzájuk összesen a lőszer majd 1100kg(igen 1,1 tonna)...

Jo en ertem, a technikai jellegzetessegek miatt valtoztatni kellene a doktrinakon, de ez nem feltetlenul jelenti azt, hogy megoldhatatlan:

pl.
- sokszor irjak a loszer malhazasat -> jo, hogy pl. 4 ember malhazza, mert nem annyira megterhelo
* 2 szemelyes tankoknal termeszetesen ezt erre(is) tartott allomany vegezne egyebb feladatok mellett a (eloretolt)bazison. Ez csak "szokas" kerdese. Raadasul technikai megoldassal toppolva lehetne ugy tervezve maga a tank hogy toltojarmu tolti pl. egyszerre akar 10 db loszert stb.

- masik ilyen tema a parancsnok es a tobbi legenyseg tulterheltsege a cellekuzdesnel. Ez is olyan dolog ami szerintem "regivagasuan" van elkepzelve. -> parancsnok keresi a celokat, valaszt kozuluk, nincs ideje meg ezt-azt alligatni is amit a celzo vegez stb. (pongyolan)
* a 2 szemelyesnel, eleve MI meg amolyan AWACS-szeru informacio aramlassal kell szamolni. Ott mar elopriorizalva erkezne tobb adat, atfogobb helyzetkep mint amit egy periszkoprol esetenkent latni lehet es HUD-ra nem szetteritve 3 periszkop meg 2 monitor kozt. Raadasul a 2_es-t (nevezzuk igy) kiserhetik tovabbra is parancsnoki tankok is (most is igy van) csak atalakulna a szerepuk az adattovabitas fuggvenyeben.

...stb.

Szeritnem ez mind olyan dolog amit csapatprobakkal meg uj doktrinak bevezetesevel meg lehetne oldani.

Inkabb jo lenne latni, valami listat (vannak itt tankosok is) ezekrol a teruletekrol amik kifejezetten igenylik a tobb embert es elfilozni rajta, hogy a jelen technikai szinvonal mellett megoldhato-e mar robotizacioval/digitalizacioval/... Amolyan future tank concept hozzaertok otleteivel.

 

[dudi]

Jo en ertem, a technikai jellegzetessegek miatt valtoztatni kellene a doktrinakon, de ez nem feltetlenul jelenti azt, hogy megoldhatatlan:

pl.
- sokszor irjak a loszer malhazasat -> jo, hogy pl. 4 ember malhazza, mert nem annyira megterhelo
* 2 szemelyes tankoknal termeszetesen ezt erre(is) tartott allomany vegezne egyebb feladatok mellett a (eloretolt)bazison. Ez csak "szokas" kerdese. Raadasul technikai megoldassal toppolva lehetne ugy tervezve maga a tank hogy toltojarmu tolti pl. egyszerre akar 10 db loszert stb.

- masik ilyen tema a parancsnok es a tobbi legenyseg tulterheltsege a cellekuzdesnel. Ez is olyan dolog ami szerintem "regivagasuan" van elkepzelve. -> parancsnok keresi a celokat, valaszt kozuluk, nincs ideje meg ezt-azt alligatni is amit a celzo vegez stb. (pongyolan)
* a 2 szemelyesnel, eleve MI meg amolyan AWACS-szeru informacio aramlassal kell szamolni. Ott mar elopriorizalva erkezne tobb adat, atfogobb helyzetkep mint amit egy periszkoprol esetenkent latni lehet es HUD-ra nem szetteritve 3 periszkop meg 2 monitor kozt. Raadasul a 2_es-t (nevezzuk igy) kiserhetik tovabbra is parancsnoki tankok is (most is igy van) csak atalakulna a szerepuk az adattovabitas fuggvenyeben.

...stb.

Szeritnem ez mind olyan dolog amit csapatprobakkal meg uj doktrinak bevezetesevel meg lehetne oldani.

Inkabb jo lenne latni, valami listat (vannak itt tankosok is) ezekrol a teruletekrol amik kifejezetten igenylik a tobb embert es elfilozni rajta, hogy a jelen technikai szinvonal mellett megoldhato-e mar robotizacioval/digitalizacioval/... Amolyan future tank concept hozzaertok otleteivel.

Málházó emberek?Honnan jött ez a butaság?

No meg azt is megnézem ahogy egyszerre kezeled a fő fegyvert meg értelmezed azt amit mond a parancsnokod vagy parancsokat osztogatsz a beosztottaidnak.