Sziasztok!
A felvetésekre néhány észrevétel, gondolat:
- a fogyasztáscsökkentés a jelenlegi tendenciák mellett valóban nem egyszerű, DE ALAPVETŐ FONTOSSÁGÚ KULCSkérdés, ezért írtam, hogy mind világ, mind EU mind hazai léptékben első körben a fogyasztás ütemének mérséklése lehet cél, mert egyáltalán nem mindegy hogy hogyan változik az a fogyasztás. Ez nem ADOTTSÁG, hanem változtatható (ha lassan is) folyamat. És erre bizony áldozni kell: például szemléletformálásban, például díjtételek óvatos, kiszámítható és fokozatos bevezetésével (lásd EU-s energiaadó), kockázatos technológiák kivezetésével, hosszútávú stratégiai energiatervezéssel, amelynek felelősei, eszközei és ellenőrzése is van (nemcsak nagy munkával elkészült gépelt papírok 2-3 évente), vagy nem nyugati tip. államokban nagyon határozott és kötelező utasításokkal, korlátozásokkal stb.,
- @gacsat - a várpalotai példa kapcsán: szerintem senki nem írta, hogy az 1950-es évek alacsony hatékonyságú, környezetszennyező barnaszenes/lignites erőműveit kellene megépíteni az új atomerőmű helyett (Várpalota-Inota kb. másfél évtizede áll)- a hazai energiapolitikai jövőképbe ez valóban nehezen illeszthető be (a várható emberi élettartam adatokat Várpalotára az 50-es, 60-as évekre tán régi megyei statisztikai évkönyvekben megleled, de az a 40 év nagyon komoly, ha igaz, ráadásul volt ott még néhány "egészségbarát tevékenység" például egy alukohó)
Csernobil térségének várható élettartam növekedése így elsőre eléggé fals adatnak tűnik, de azt se felejtsük, hogy tudatos is volt a SZU-ban az érintettek széttelepítése az ország különféle térségeibe, így nehéz pontos hatásokat vizsgálni,
- az élővilág állapotának felmérése adott élőhelyen vagy tájon szerintem külön tudományterület, amire szerintem elég meredek kijelenteni, hogy "jól érzi magát". Kétségtelen feltételezhető, hogy azzal, hogy alig maradt ember a csernobili térségben, a természetes folyamatok megerősödhettek, de ehhez alaposabb vizsgálatok kellenek. Ettől persze nem ajánlanám senkinek, hogy nukleáris katasztrófával hozzon létre nemzeti parkokat.
Fukushimában a tenger folyamatos szennyezése sem erősíti az ottani természeti rendszerek állapotát. :-(
- Molni harmadszor belinkelt fajlagos adatai a halálozásokról TWh-ra vonatkoztatva szerintem is szemléletes, de arra jó példa elsősorban, hogy egy kiválasztott mutató (halálozások) kapcsán a nukleáris és megújulók mennyire jobb értékekkel bírnak, mint a fosszilisek. Módszertanilag mindenféleképpen óvatosságra int, hogy a fajlagos mutatókat pontosan miből és hogyan képezte a készítő+ halálozási adatokkal, aki dolgozott tudja, hogy mennyire nehéz konkrét okokat is kimutatni mögülük. Harmadrészt a statisztikában mindig izgalmas kérdés, hogy milyen mutatókat milyen célból választunk, itt csak és kizárólag emberekre és halálozásokra szűkült a dolog, pedig egy ilyen esetre fontos lenne többféle mutatót (például megbetegedések is + környezeti elemek és rendszerek állapota) egy mutatórendszerbe rendezni;
- @fip7 - a megújulók melletti érvek szerintem ismertek, de akkor néhány:
- hazai és helyi természeti erőforrások, nem szükséges import szénhidrogén, nukleáris fűtőelem stb.
- környezeti érvcsoport (low carbon technológiák, nincsenek vagy minimálisak más légszennyező-kibocsátások, nincs vagy minimális veszélyes hulladék az életciklusban, egyáltalán nincs kockázatos nukleáris hulladék, más környezeti elemek (víz, talaj, élővilág) igénybevétele, szennyezése/terhelése minimális megfelelő tervezés/előkészítés esetén), ide tartozik az externáliák kérdése is, amely a JELENBEN, és a mai KÖZGAZDASÁGI számítások mellett a fossziliseket és a nukleáris energiát költségelőnybe hozza
- baleseti kockázatuk kicsi (például a hazai katasztrófavédelem besorolt veszélyes üzemei közt döntően fosszilis erőműveket és a nukleáris blokkokat találod a vegyi üzemek és raktárak mellett) – lásd: http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=seveso_vuzem_db&kuszob=FK
- lakó/kisközösségi, települési, kistérségi/járási léptékben is működnek, használatuk kombinálható,
- így alapjai lehetnek: decentralizált energiatermelési rendszereknek, amelyeknek nem utolsósorban az is előnye, hogy a kisebb közösségeket függetlenítheti vagy a függést gyengítheti a nagy országos rendszerektől, ráadásul közösségi összefogást generálhat (például: http://www.nagypali.eu/ vagy Güssing/Németújvár)
- vidékfejlesztési eszközökként alkalmazhatóak, így megfelelő feltételek mellett EU-s támogatások is igényelhetőek hozzájuk, helyi munkaerőt alkalmazását/ a lakosság megtartását segíthetik, helyben keletkező hulladékok újrahasznosítását (pl. biogáz projektek) segíthetik stb.
- ide tartozik, hogy megfelelő fejlesztésekkel (a VE betáplálása, rendszerirányítás terén) bevételeket is generálhatnának, lásd Nyugat-Európa
- egy új, ha úgy tetszik „környezeti ipar/piac” alapjai már ma is világszinten, a technológiák a komoly K+F befektetések miatt itt (is) gyorsan fejlődnek, így egyre versenyképesebbekké válnak, ráadásul, aki be tud lépni termelőként/ vagy a beruházások valamilyen résztvevőjeként az erősítheti helyét a piacon, egyáltalán talpon maradhat,
- vállaltuk (EU-s vállalás) hogy növeljük ezek részarányát összenergia és VE szinten,
- vagyis energiamixben gondolkodva, gyors ütemben ezek miatt is szükséges részarányuk bővítése, a rájuk fordított EU-s és főleg hazai források növelése – annak ellenére, hogy nincs mögöttük több évtizedes hazai múlt, és olyan nagyszámú és felkészültségű lobbierő, mint a fosszilisek és a nukleáris energia mögött. Szerintem.
Természetesen a megújulók is sokfélék, korlátaik is vannak, de Te az előnyöket kérdezted…
