Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[fip7]

laiki

Köszönöm, hogy kifejtetted a problematikát! Így már jobban érthető a dolog.
Viszont lenne a témával kapcsolatban még pár kérdésem:
1. A cikkben lévő módszernél az energia kinyerést, hogy oldják meg? Gondolom kell valamilyen üzemanyag cella szerűség ahol a két különböző folyadék elegyítéséből villamosenergia lesz?
Vagy egyszerűbben is megoldható?
Például így:

2. A cikkben szereplő módszer energia sűrűsége ezek szerint nem lehet annyi mint egy normális lítiumos aksié. Nehezebb is annál.
Nem lehet, hogy a módszer előnye anyagi?
Csak azért kérdem, mert 2 kisméretű (és talán még kell 1 nagyméretű tartály) és egy a fenti képhez hasonló megoldás nagyon olcsó ám.
Ha a bennük lévő folyadék előállítása is olcsó és hatékony akkor szerintem lehetséges az, hogy ezen elemekből olcsó elektromos autót lehet előállítani.
Neked erről mi a véleményed?

 

[laiki]

laiki

Köszönöm, hogy kifejtetted a problematikát! Így már jobban érthető a dolog.
Viszont lenne a témával kapcsolatban még pár kérdésem:
1. A cikkben lévő módszernél az energia kinyerést, hogy oldják meg? Gondolom kell valamilyen üzemanyag cella szerűség ahol a két különböző folyadék elegyítéséből villamosenergia lesz?
Vagy egyszerűbben is megoldható?

Mivel titkolják, ezt tőlük kellene megkérdezni. Niylván két műanyag tartályban elkülönítve pihengető oldat nem termel áramot.

2. A cikkben szereplő módszer energia sűrűsége ezek szerint nem lehet annyi mint egy normális lítiumos aksié. Nehezebb is annál.
Nem lehet, hogy a módszer előnye anyagi?

Az előnye a töltés sebessége, amenyiben ez folyadék töltéssel valósul meg áram töltés helyett. Más szempontokból meg esélyes, hogy hátrányos.

Csak csendben megjegyzem, hogy a lítiumos és a nikkeles aksikat is lehetne modulszerűen cserélni. Csak nagyon drága lenne a dupla akkupakk.

Csak azért kérdem, mert 2 kisméretű (és talán még kell 1 nagyméretű tartály) és egy a fenti képhez hasonló megoldás nagyon olcsó ám.
Ha a bennük lévő folyadék előállítása is olcsó és hatékony akkor szerintem lehetséges az, hogy ezen elemekből olcsó elektromos autót lehet előállítani.
Neked erről mi a véleményed?

Attól függ, hogy olcsóbb-e, hogy milyen anyagot használnak (meg a titkos technológia részleteitől). Lehetséges hogy olcsóbb. De ha már lötyögtetünk, akkor a jól bevált savas ólomaksi is sokkal olcsóbb, mint a lítiumos, vagy a nikkel metál hidrid. Csak olyan batár nagy és nehéz, hogy nem ésszerű vele villanyautót gyártani. Viszont a belső égésű motor autók akkumulátorai még ma is olcsó, savas (zselés) ólomakkuk. Egyébként ilyen nagy anyag mennyiségeknél olyan nagyon olcsó nem lehet.

 

[silurusglanis]

<blockquote rel="silurusglanis">Nem véletlenül szállt ki a Bosch, ez egy mese. Végre már a hidrogénbe és a pneumatikus közlekedésbe kellene invesztálni az ilyen szivárványos lázálmok helyett.

A pneumatikus közlekedést hogyan érted? Sűrített levegő? Mint a Peugeot hibridair? Ők is feladták, hiába mondta előre mindenki, hogy zsákutca, csak a "másság" miatt próbálkoztak vele, meg sokkal többre nem telt tőlük. (a másik "nagy név" a penumobilban a Tata A hidrogén ígéretes lehetne pl. pont alternatív energiák tárolására. Sajnos FC-ben használva is nagyon alacsony a well-to-wheel hatásfoka, mert borzasztó energiaigényes a betárolás (700bar/kriogén). Amúgy a benzint minden szakértő sokkal veszélyesebb anyagnak tartja mint a hidrogént, mert nagyon kicsi a hidrogén sűrűsége, így hamarabb elillan, mint ahogy gyulladóképes keverék jönne létre a levegővel. Vajon a Hindenburg utasai hogyan vélekedtek erről?
</blockquote>

Vannak ilyen megoldások pl.:
https://www.youtube.com/watch?v=uRpxhlX4Ga0

Bár nincs azonos értéken egy mai belsőégésűvel, de rengeteg helyen képes lehet kiváltani azt.
Főleg teszem azt egy fékerő-visszanyerő rendszerrel.
Talán azért tekintik zsákutcának mert rögtön egy benzinessel vagy egy i8/Tesla kategóriával azonos értékű gépet várnak.

A kölni,angliai hidrogénes buszok már mennek pár éve és egyszer sem pörköltek oda az utasoknak.

 

[fip7]

A hidrogénes megoldásoknál két nagy baj van:
1. Ténylegesen veszélyes használni, elsősorban tölteni/szállítani.
2. Elég rossz az energia mérlege. Pár 10 oldallal ezelőtt már írtunk erről.
A villanyautónál ugye előállítod az áramot, ami legyen 100 egység.
Azt a hálózat elviszi a töltőhöz ami -10 egység.
Majd a töltésnél van egy kis vesztesség ami -5 egység.
Aztán a tényleges mozgás létrehozásánál és a tárolásnál is van vesztesség ami -5 egység.
Itt gyakorlatilag az áram 80% lényegében hasznosul, nem megy pocsékba.

A hidrogénnél ezzel szemben a 100 egységből sokkal több fogy:
Létrehozod a hidrogént ami -10 egység.
Tárolható formába teszed ami megint -10 egység.
Majd elszállítod tartálykocsival ami megint -10 egység.
Majd az autóban is tárolod ahonnan szivárog ami -10 egység.
Aztán egy üzemanyag cella árammá alakítja vissza ami komoly vesztességgel jár, -30 egység.
Itt viszont már az energia 30%-a az ami ténylegesen hasznosul ideális esetben.

Az akkumulátoros megoldás , szerintem sokkal kevésbé pazarló, mint a hidrogénes és biztonságosabb is.
A hidrogénnel ellentétben ráadásul otthon is tölthetőek így az autók.
A hidrogénes megoldás szerintem buszoknál/teherautóknál lehet életképes ahol fontos a nagy hatótávolság.

 

[molnibalage]

@laiki

Az összes eddigi akksis/hidrogénes megoldás hátránya a lassú töltési idő vagy körülményes tárolás. Lehet, hogy az elektrolit tömehge és térfogata nagy, csak éppen pontosan úgy cserélded, ahogy a hűtővizet - szépen leereszted - és pont úgy tölthető, mint a benzin/gázolaj. És akkor regenerálod a folyadékot, amikor akarod a töltőállomáson, csak áram kell hozzá.

Ezért vonzó, mert üzemeltetés szempontjából a diffundáló és irgalmatlanül veszélyes hidrogénhez vagy a ritkaföldfémes rohaddrága akkuhoz képest semmi drága és kritikus nincs benne a cikk alapján.

 

[laiki]

fip7:

Igazából az akkumulátoros megoldás sem olyan nagyon jó.

A képlet ugyanis úgy kezdődik, hogy a legjobb földgázos erőmű hatásfoka 50 egypár %. A szenes erőműveké jellemzően harminc egypár. Paksé is ennyi, csak az atomerőműnél a fűtőanyag költsége nem jelentős.

Ezt transzformálod, szállítod hálózati veszteséggel, töltöd töltési veszteséggel, veszed ki az aksiból tárolási veszteséggel és alakítod mechanikus energiává szintén nem 100 %-os hatásfokú elektromotorral.

Adjuk hozzá, hogy mennyivel több energiába (és pénzbe) kerül legyártani a villanyautót az akkupakk miatt! Ráadásul az aksi miatt a valamire való hatótávolságú elektromos autó nehéz, nagy batár, amit több energiába kerül mozgatni.

Hiába kisebb némileg a benzin és dízel motorok hatásfoka, mint a legjobb gázos erőműveké, az hogy nem kell ide-oda alakítgatni, tárolni, messzire szállítani az energiát, az a belső égésű motorokat hozza ki győztesre. Az villanyautó építésének magasabb áráról, az akkupakk élettartamáról, a korlátozott hatótávolságról és hosszú töltési időről nem is beszélve.

Otthon meg leginkább csak elméletben lehet tölteni, addig, amíg kis hatótávolságú játékszerekkel bohóckodnak magukat nagyon zöldnek gondoló gazdagok. Egy 16 amperes automata 230 volt feszültségnél elméletben 3,68 KW teljesítményt enged levenni, de a gyakorlatban 3,3 KW-nál ne nagyon legyen több az összes üzemelő elektromos szerkentyű együttes áramfelvétele. Ha még megy a hűtő, meg néhány készenléti fogyasztó, akkor egy 8 órás éjszaka alatt kb. 20 KWh-t tudsz tölteni. Azzal pedig távolra nem jutsz el. Ha van 3 fázisod, akkor ez megtöbbszöröződik, de komoly hatótávolságú elektromos járműhöz az is kevés. Ezen kívül a lakossági hálózatot nem arra méretezték, hogy egy környéken sokan ezt csinálják. A kisfeszültségű hálózat cseréje irdatlan összegbe kerülne és a nagyobb terhelhetőséggel óhatatlanul nagyobb hálózati veszteség is járna.

Áramot ésszerűen a közlekedésben a vonat, villamos, metró, troli tud használni. Mindegyik a kötött pályáján közvetlenül a vezetékből kapja.

35-40 éve álmodoznak elektromos autókról. Fejlesztgetik azokat. De még mindig nincsenek megoldva az alapvető problémák és egyenlőre nem is látszik a megoldásuk. Ha valamibe ennyi energiát, időt és pénzt fektettek és még mindig az alap problémáknál tartanak, arra csak politikailag jól hagzó marketing szöveg ráfogni, hogy a jövő közlekedési eszköze. Persze ez nem akadályozza a politikusokat, hogy agyon támogassák és a játékos kedvű gazdagokat, hogy a rendes kocsijuk mellé vegyenek elektromosat is.

Aki meg ésszerűen akar tenni a környezetéért, az járjon tömegközlekedéssel, gyalog, biciklivel, 4 ütemű robogóval, vagy legfeljebb a szükséges minimumra szorított méretű autóval (lásd japán kei car).

 

[laiki]

@laiki

Az összes eddigi akksis/hidrogénes megoldás hátránya a lassú töltési idő vagy körülményes tárolás. Lehet, hogy az elektrolit tömehge és térfogata nagy, csak éppen pontosan úgy cserélded, ahogy a hűtővizet - szépen leereszted - és pont úgy tölthető, mint a benzin/gázolaj. És akkor regenerálod a folyadékot, amikor akarod a töltőállomáson, csak áram kell hozzá.

Ezért vonzó, mert üzemeltetés szempontjából a diffundáló és irgalmatlanül veszélyes hidrogénhez vagy a ritkaföldfémes rohaddrága akkuhoz képest semmi drága és kritikus nincs benne a cikk alapján.

A lassú töltés az egyik hátrányuk a sok közül. De ha a cikkben szereplő csodával 80-100 km-enként meg kell állni 350 liter elektrolit leeresztésre és töltésre az sem túl versenyképes.

Ezzel az erővel pakolhatnál 350 kg olcsó ólomaksit a gépbe és 80-100 km-enként cseretelepeken töltöttre cserélhetnéd. Létezik 30 kg alatti 125 Ah-s 12 voltos ólomaksi. Ebből egy tucat és van 18 KWh legurigázható energiád. 12 db 30 kilós aksit ki-be pakolni nem lassabb, mint 350 liter löttyöt leszívni és újra tölteni. Mi ebben a korszakalkotó?

 

[Mackensen]

Hogy mik vannak...
https://americanelephant.wordpress.com/2013/07/07/14000-abandoned-wind-turbines-litter-the-united-states/

 

[molnibalage]

Erről pofázok több, mint fél évtizede. Q.E.D...

 

[fip7]

http://atomenergiainfo.hu/blog/a-greenpeace-esete-a-nem-fujo-szellel

 

[torsen]

Ezzel az erővel pakolhatnál 350 kg olcsó ólomaksit a gépbe és 80-100 km-enként cseretelepeken töltöttre cserélhetnéd. Létezik 30 kg alatti 125 Ah-s 12 voltos ólomaksi. Ebből egy tucat és van 18 KWh legurigázható energiád. 12 db 30 kilós aksit ki-be pakolni nem lassabb, mint 350 liter löttyöt leszívni és újra tölteni. Mi ebben a korszakalkotó?

Merítsd le ötször csontig az ólomakkut és utána mérd meg a kapacitását! De előtte állítsd a műszert a legkisebb méréshatárra, talán úgy kimozdul a mutató! Elég drága lesz így az az 500km.

 

[torsen]

Ja, és az ólomakksik kapacitását úgy hívják, hogy 20 órás kapacitás. Tehát a 18kWh-d 20 óra alatt vehető ki, talán... 100km 20 óra alatt. Akkor inkább lötyögtetem a350l elektrolitot!

 

[akagi]

<blockquote rel="laiki">Ezzel az erővel pakolhatnál 350 kg olcsó ólomaksit a gépbe és 80-100 km-enként cseretelepeken töltöttre cserélhetnéd. Létezik 30 kg alatti 125 Ah-s 12 voltos ólomaksi. Ebből egy tucat és van 18 KWh legurigázható energiád. 12 db 30 kilós aksit ki-be pakolni nem lassabb, mint 350 liter löttyöt leszívni és újra tölteni. Mi ebben a korszakalkotó?

Merítsd le ötször csontig az ólomakkut és utána mérd meg a kapacitását! De előtte állítsd a műszert a legkisebb méréshatárra, talán úgy kimozdul a mutató! Elég drága lesz így az az 500km.</blockquote>
7A7-es, ami a magyar HK-ban is volt? Igaz, az fadobozos volt. (Laikinek szántam ezt!).
Torsen!
Emlékszel még az el. targoncákra?
Nem tudtad csontig lemeríteni, mert az "elektronika" leszabályzott! De csökkentett teljesítménnyel egy pár km-et még elment.
Minden targoncás cégnek volt egy akkus helysége, ahol töltötték a tartalék aksikat. Most is megtudnák oldani, csak a meglévő benzinkutakat kellene egy kicsit bővíteni és nem sok szarságot árulni.

 

[ozymandias]

Erről pofázok több, mint fél évtizede. Q.E.D...

qued erat demonstrandum... A mechanika könyveim összes levezetése ezzel zárult...

 

[fip7]

AP1000 késésben:
http://atomenergiainfo.hu/atomenergetika-a-vilagban/viharfelhok-a-westinghouse-folott

 

[molnibalage]

<blockquote rel="molnibalage">Erről pofázok több, mint fél évtizede. Q.E.D...

qued erat demonstrandum... A mechanika könyveim összes levezetése ezzel zárult...
</blockquote>

Én csak matekon találtakoztam vele.

 

[blitzkrieg]

origo.hu/auto/20160329-oriasi-siker-a-zold-rendszam-magyarorszagon.html

"A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának összesítése szerint már csaknem ötszáz zöld rendszámos autó közlekedik a hazai utakon. Nagy kedvezmények járnak az ilyen autók tulajdonosainak."

Én azért nem nevezném óriási sikernek az 500 autót, dehát minden kezdet nehéz.

 

[akagi]

origo.hu/auto/20160329-oriasi-siker-a-zold-rendszam-magyarorszagon.html

"A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának összesítése szerint már csaknem ötszáz zöld rendszámos autó közlekedik a hazai utakon. Nagy kedvezmények járnak az ilyen autók tulajdonosainak."

Én azért nem nevezném óriási sikernek az 500 autót, dehát minden kezdet nehéz.

Kérdés(frage, question, voprosz)?
Mennyit fog költeni akkumulátorra pár éven belül?

 

[silurusglanis]

<blockquote rel="blitzkrieg">origo.hu/auto/20160329-oriasi-siker-a-zold-rendszam-magyarorszagon.html

"A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának összesítése szerint már csaknem ötszáz zöld rendszámos autó közlekedik a hazai utakon. Nagy kedvezmények járnak az ilyen autók tulajdonosainak."

Én azért nem nevezném óriási sikernek az 500 autót, dehát minden kezdet nehéz.

Kérdés(frage, question, voprosz)?
Mennyit fog költeni akkumulátorra pár éven belül?

</blockquote>

Mennyi fog akkumlátorgyengülés miatt megállni a pályán?

 

[fip7]

Azért egy elektromos autót 5-7 évig lehet használni. Ez a gyakorlatban beigazolódott.
A tulaj pedig utána sem költ a kocsira hanem vesz másikat.
Igazából a nagy különbség ott van a hagyományos és az elektromos autók között, hogy a hagyományosaknak 5-7 éves korukban még van használt piacuk. Az elektromosaknak meg nincs, és ez szerintem a gyártóknak is jó, mert így mindig újat kell venni.