Mint gyakorló hegesztőmérnök, ezen a hatásvadász szövegen mindig felröhögök..
Hegesztők tanúsítása: Alapvetően a hegesztő azért felelős, hogy a hegesztést elvégezz, a hegesztőmérnök által írt írásos hegesztési utasítás alapján. A hegesztő dolga, hogy ezt betartja, ami ott van. Ilyen munkákat azok a cégek kapnak, akiknek a van erre tanúsítása, hegesztési eljárásvizsgálata, technológiája. Ezután az embereket vizsgáztatják, külön vizsgáztatási procedúrája van ennek. A felhasználandó alapanyagok ismertek - mivel a tervet jóváhagyatják. Ezután meghatározzák, hogy milyen próbatesteket kell hegeszteni, majd kiértékelik. Általános iparban (kivéve: nyomástartó és atomenergia) saját hatáskörben vizsgáztathatom az embereket. Lehegeszti a próbadarabot, eltöröm/megcsiszolom, majd kiértékelem. Primerkör. Na ez megint egy elnagyolt fogalom. Lehet, hogy szerelőjárdát hegesztettek. Ahhoz nem kell Szerjóska, aki H-L045-ben nyomja a 20NiMoMn5-5-öt kombinált eljárásban röntgen alá, oda elég egy sima betanított hegesztő is.
Hiba: Olyan acélszerkezet még nem készült, amiben ne lenne hiba. Ezeket vizsgálják, majd javítják, dokumentálva. Egy átvevő sem hiszi el, hogy ilyen nincs. Mind a javításra, mind az utána lévő lépésekre írásos utasítások vannak. (jó pár ilyet írtam, a hiba javítását szigorúbban veszik, mint önmagát az első hegesztést). Technológiai fegyelem. Aki eljut arra a szintre, hogy ilyen helyen lehet hegesztőmérnök, az tudja, hogy hiába megfelelő a hegesztett kötés röntgen/ultrahang alá, attól még lehet szar. Metallográfiai hibákat nem tudják kimutatni, viszont egy bizonyos mennyiségű igénybevétel után a kötés eltörik. Egy melegszilárd acélnál (itt kb. P91, T23 típusú anyagok, de ugyanez érvényes a Inconel 625-ös ötvözetre is) ez rövid idő alatt megbosszulja magát. Ezeket a kötéseket pontosan ezért nyomáspróbázzák, a tervezési nyomásnál jóval nagyobb nyomáson. (ez egyrészt azt a célt használja, hogy kis hibákat is mielőbb kihozza - plusz ilyenkor repedjen szét a kötés, nem később, másrészt ha a kötés rendben van, akkor a hidrosztatikus belső feszültség hatásra a kötésben lévő belső feszültségek átrendeződnek (autofratage-eljárás
). Láttam már kész varrat mellett felrobbanó csövet. A víz akkora erővel jött ki, hogy a betont felszántotta - nem vicces
Általános minőségirányítás - Az atomerőművek gyártásának szó szerint atombrutál előírásai vannak. Egy komolyabb varrat hegesztésénél a hegesztőmérnök ott ül a hegesztő mellett, és mér, jegyzetel (milyen volt a varrat felszíne, előmelegítési/rétegek közötti hőmérséklet, hőbevitel, stb.) Főleg a nagynyomású előmelegítő csöveinél tud ez gondot okozni (pl. egy T91-es anyagminőséget csak úgy lehet meghegeszteni repedés nélkül, ha az egyes varratok vastagsága 2,5 mm-nél nem vastagabb. Erre a hegesztőt be kell tanítani - nem lehet mindent orbitálgéppel hegeszteni) Folyamatos a harmadik, negyedik feles átvétel (harmadik fél mondjuk a TÜV, vagy valami állami gittegylet, a negyedik az Atomenergiaügynökség).
Ez a firkász úgy állít be mindet, hogy debilek gyülekezete egy ilyen mutatvány. Halvány lila fingja sincs arról, hogy mi van csak egy köpeny gyártásánál. Milyen vizsgálat van pl. a tartályfenék elkészítésére, hányszor van vákuum alatt átolvasztva az az anyag, amiből a csonkok befogadó állomását fogják kovácsolni, milyen bonyolult művelet összehegeszteni ezeket. Persze, hülye mindenki. Leszarjuk, azt hogy az anyagok a neutron fluxus hatására felduzzadnak, átépülnek, elridegendek, és akkor ezt már eleve úgy hegesztjük, hogy tuti tönkremenjen.. A hegesztőanyagot nem lehet direktben felhasználni, külön kell bevizsgáltatni. Vevői aduitok tömkelege, szinte havonta valami gittegylet, akiket azért fizetnek, hogy hibát találjanak nálad.
Az meg, hogy egy pilotprojektet ilyen szarul csináljanak, végképp nem hiszem el. Az oroszok egyik legismertebb exportterméke a nukleáris technológia. Ha ekkora lenne a gixer, akkor legelőször külföldről (vagyis nem orosz részről)) kellett volna hallani erről. Persze, nem mondom, hogy nem volt hiba, de ezt így felfújni, meg így kisarkítani, nettó dilettantizmus +rosszindulat
