T
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
Sajnos az oldal túl finomam fogalmaz. Gyakorlatilag semmiféle racionális műszaki és gazdasági érv nincs a nap- és szélerőművek alkalmazására annál nagyobb arányban, amennyi a vízierőművekkel tározós erőműként heti nagyságrendű pufferelési lehetőséget ad. Sőt, igazából még ez is zizis...
Egy fontos dolog azért kimaradt a cikkből. A magyar napenergia-termelés a nyári csúcson 14,3%-os kihasználtsággal működött. A német 57,5%-kal. Miért?</blockquote>
Azé, mer Orbán ellopta a maradék 43,2%-ot és abból működteti a felcsúti metrót, az 1000 új stadion világítását és Mészáros Lőrinc 500ha-os fűtött halastavát, amiben elektromos angolnák is élnek.
Egy fontos dolog azért kimaradt a cikkből. A magyar napenergia-termelés a nyári csúcson 14,3%-os kihasználtsággal működött. A német 57,5%-kal. Miért?</blockquote>
Ezeket az adatokat honnan szedted? Enyhén szólva valószínűtlennek tűnnek. Németországban ugyanazon időszakban 4-szer többet sütne a nap? Ez még akkor sem jönne ki matematikailag, ha ők rendeleti úton betiltották volna az éjszakát és a felhős időt.
beta
<i>"Egy fontos dolog azért kimaradt a cikkből. A magyar napenergia-termelés a nyári csúcson 14,3%-os kihasználtsággal működött. A német 57,5%-kal. Miért?"</i>
Erről csak tippelni tudok, szerintem a napelem táblák aktuális műszaki állapotával lehet összefüggésben , illetve az alkalmazott technológiával.
Például ha az alföld közepén lévő magyar napelemtábla koszos/homokos akkor értelemszerűen a beépített teljesítménye töredékét adja le.
Vagy például nálunk melegebb szokott lenni, mint a németeknél, és minél jobban fölmelegszik egy ilyen tábla annál rosszabb hatásfokkal üzemel.
Nálunk a napon simán lehet akár 50-60 fok is, míg a németeknél szerintem egy 10-el alacsonyabb a hőmérséklet.
(A hőmérséklet adatokat mindenhol árnyékban mérik, de ugye a napelemek nem árnyékban dolgoznak így közvetlenül a napon jóval melegebb van. )
Amúgy a legjobb kihasználtságú magyar rendszer éves szinten 15% körüli kapacitás kihasználtsági tényezővel bír ha jól tudom. Ez alapján a nyári csúcsnak azért magasabbnak kellet volna lennie, de mint mondtam lehet műszaki/karbantartás béli oka van a dolognak.
<i>"Egy fontos dolog azért kimaradt a cikkből. A magyar napenergia-termelés a nyári csúcson 14,3%-os kihasználtsággal működött. A német 57,5%-kal. Miért?"</i>
Erről csak tippelni tudok, szerintem a napelem táblák aktuális műszaki állapotával lehet összefüggésben , illetve az alkalmazott technológiával.
Például ha az alföld közepén lévő magyar napelemtábla koszos/homokos akkor értelemszerűen a beépített teljesítménye töredékét adja le.
Vagy például nálunk melegebb szokott lenni, mint a németeknél, és minél jobban fölmelegszik egy ilyen tábla annál rosszabb hatásfokkal üzemel.
Nálunk a napon simán lehet akár 50-60 fok is, míg a németeknél szerintem egy 10-el alacsonyabb a hőmérséklet.
(A hőmérséklet adatokat mindenhol árnyékban mérik, de ugye a napelemek nem árnyékban dolgoznak így közvetlenül a napon jóval melegebb van. )
Amúgy a legjobb kihasználtságú magyar rendszer éves szinten 15% körüli kapacitás kihasználtsági tényezővel bír ha jól tudom. Ez alapján a nyári csúcsnak azért magasabbnak kellet volna lennie, de mint mondtam lehet műszaki/karbantartás béli oka van a dolognak.
A cikkből. Nem is a német adat a furcsa, hanem a magyar.</blockquote>
Ilyen adat nincs a cikkben. Ezt te raktad össze. Viszont tény, hogy a cikkben elkövetett hiba alapján.
- Először is egy találomra kiválasztott, pillanatnyi kapacitás kihasználtságot vettél alapul, nem egy éves, vagy akár csak egy napi átlagot. Ez így semmit sem mond.
- Abból indultál ki, hogy a cikk szerint 168 MW volt 2015 végén a beépített naperőművi kapacitás. Ez tulajdonképpen igaz, de azt nem ért hozzátenni, hogy ebből 128 MW nem engedélyköteles háztartási kiserőmű, azaz családi házak tetejére telepített napelem.
mekh.hu/nem-engedelykoteles-kiseromuvek-es-haztartasi-meretu-kiseromuvek-adatai-2008-2015-villamos-energia
Márpedig ezek az országos nagyfeszültségű hálózatba nem táplálnak be, hanem vagy az otthoni fogyasztást csökkentik, vagy ha termelési többletük van, akkor a helyi kis feszültségű hálózatba táplálnak vissza. Ezt viszont nem lehet mérni. A MAVIR által mérhető naperőművek beépített kapacitása még 40 MW sincs. Igazából az egyetlen érdeminek nagyobbnak mondható naperőművünk a Mátrai Erőmű naperőműve Gyöngyös-Visontán bruttó 16 MW kapacitással. Illetve most már van egy 10 MW-os Pécsen az MVM tulajdonában, de az idei átadású, azaz a 2015. végi adatban nincs benne. Az összes többi 0,5 MW-os bolha tökén pattanás méretű, nem engedélyköteles, de azért nem is háztartási méretű kiserőmű.
- A cikk szerinti, 2016.06.24. 13:00-kor mért 24 MW nettó (önfogyasztással csökkentett) csúcsteljesítményt elosztottad a fentiek szerinti 168 MW beépített névleges teljesítménnyel. Kaptál egy 14 %-os adatot. Azonban a helyes az lett volna, ha a szűk 40 MW-ot osztottad volna és akkor Magyarországon is kb 60 % jön ki csúcskihasználtságra.
- Ha érdekel, akkor a 15 perces bontású termelési adatok innen tölthetők le:
mavir.hu/web/mavir/brutto-energia-napi
Excelben le lehet kérdezni bármilyen időszakot.
Az eddigi minden idők csúcstermelése nem érte el a 28 MW-ot. 2015. szeptemberig, amíg a Mátra PV rendszerbe nem állt, a csúcstermelés még 4 MW sem volt. Utána 16 MW-ra ugrott a csúcsérték. Majd miután 2016. februárban Pécset is hálózatra kapcsolták, 2016.04.26án 12:30-kor 27,5 MW-on érték el az eddigi ez eddigi rekordot.
De a legfontosabb, hogy a csúcstermelésből nem sok érdemi következtetést lehet levonni. Az átlagból már annál inkább. Pécs 2016. februári bekapcsolása óta a naperőműveink átlagos teljesítménye mennyisége még az 5 MW-ot sem éri el. Ez a csúcsértéknek is csak szűk 18 %-a, míg a beépített kapacitásnak csak 13 %-a.
Ha az átlagos értékekkel és nem a csúcsértékkel számoltál volna a Németeknél is, akkor náluk is hasonló adat jött volna ki. Ma ezt a jó esetben 15 %-os éves átlagot tudja a techológia itt Európában (persze a sivatagban többet, de az éjszaka még ott is éjszaka).
A cikkben konkrétan az szerepelt, hogy "a naperőművek teljesítménye 24 MW volt a beépített 168 MW teljesítményből". Ez azt jelenti, amit én értelmeztem. Az hogy ez a két szám nem szerepelhet egy képletben, az eléggé hiba egy energetikai oldalon egy témába illő cikktől.
Esetleg kaphatok egy piros pontot, mert annak ellenére, hogy a cikken nem látszik, hogy hibás adatokat ír, mégis kiszűrtem a problémát.
Te meg talán egy fekete pontot érdemelné, mert megpróbáltad a hiba elkövetőjének a felelősségét áthárítani a hiba észrevevőjére.
A cikkben konkrétan az szerepelt, hogy "a naperőművek teljesítménye 24 MW volt a beépített 168 MW teljesítményből". Ez azt jelenti, amit én értelmeztem. Az hogy ez a két szám nem szerepelhet egy képletben, az eléggé hiba egy energetikai oldalon egy témába illő cikktől.
Esetleg kaphatok egy piros pontot, mert annak ellenére, hogy a cikken nem látszik, hogy hibás adatokat ír, mégis kiszűrtem a problémát.
Te meg talán egy fekete pontot érdemelné, mert megpróbáltad a hiba elkövetőjének a felelősségét áthárítani a hiba észrevevőjére.</blockquote>
Az iskolában is így nyomtad? A tanár volt a hibás, mert tudta a megoldást és még segíteni is akart? Súlyos eset...
M
molnibalage
Guest
A cikkben konkrétan az szerepelt, hogy "a naperőművek teljesítménye 24 MW volt a beépített 168 MW teljesítményből". Ez azt jelenti, amit én értelmeztem. Az hogy ez a két szám nem szerepelhet egy képletben, az eléggé hiba egy energetikai oldalon egy témába illő cikktől.
Esetleg kaphatok egy piros pontot, mert annak ellenére, hogy a cikken nem látszik, hogy hibás adatokat ír, mégis kiszűrtem a problémát.
Te meg talán egy fekete pontot érdemelné, mert megpróbáltad a hiba elkövetőjének a felelősségét áthárítani a hiba észrevevőjére.</blockquote>
Az iskolában is így nyomtad? A tanár volt a hibás, mert tudta a megoldást és még segíteni is akart? Súlyos eset...</blockquote>
Nem tudom, hogy ironizálni akart vagy sem. Ha nem, akkor tényleg fullba tolja...
M
molnibalage
Guest
Semmi új a japók már 30 éve csinálták, csak akkor sem volt gazdaságos. Nem azért, mert az atomáram ára nőne tőle, hiszen az nyers urán ára majdnemohogy kerekítési hiba az életciklusban egy erőműnél. Azért nem csinálják, merta ha a simán urán tized vagy feleannyiért is megvehető senki sem fog többet fizetni.
A Th. ennél is durvább. Hegyekben áll belőle a készlet és amíg félvezető elektronikát és mai kijelzőekt és villamos berendezéseket használnuk, ez nem fog változni. A ritkaföldfém termelés mellékterméke a Th. Egyetlen koszos átlagos bánya képes a civilizáció TELJES éves energiaigényét kielégíteni.
A világ nagy részét, ha ez nem lenne, a homokban valahol akkora a Th kocentráció, hogy lényegbéen a homokból kieszedve is megérné azt használni.
Az én szememben a LFTR alapú reaktoroké a jövő és nem az, amit Bill Getes preferált. Persze azok sokkal jobbak, mint a mai PWR és BRW reaktorok, de azért az alapkoncepciónak jóval több hátránya van, mint a LFTR-nél.
A Th. ennél is durvább. Hegyekben áll belőle a készlet és amíg félvezető elektronikát és mai kijelzőekt és villamos berendezéseket használnuk, ez nem fog változni. A ritkaföldfém termelés mellékterméke a Th. Egyetlen koszos átlagos bánya képes a civilizáció TELJES éves energiaigényét kielégíteni.
A világ nagy részét, ha ez nem lenne, a homokban valahol akkora a Th kocentráció, hogy lényegbéen a homokból kieszedve is megérné azt használni.
Az én szememben a LFTR alapú reaktoroké a jövő és nem az, amit Bill Getes preferált. Persze azok sokkal jobbak, mint a mai PWR és BRW reaktorok, de azért az alapkoncepciónak jóval több hátránya van, mint a LFTR-nél.
Nincs anyag, ami elviseli, a tellúr és társai adnak az anyagnak rendesen. Az uránt zirkóniumbam el tudod még rakni, de ezt...
900F-ig (kb.500celsiusig) van a nukleáris technológiában jóváhagyás, felette nincs. A jelenlegi szabályozás mögött több évtizednyi - szivattyúknál, csöveknél, egyebeknél akár száz évnyi is. Ezzel semmi, pedig izgalmas ez a verzió
Kísérleti reaktorok vannak, de a tervezési irányelvek össze-visszasága jellemzi, lásd pubble bead elrendezés legyen-e, vagy valami más.
Mondjuk érdekesnek tartom, hogy ezt a tengervizes "bányászatot" erőltetik, miközben a transzmutációs reprocesszálast lehetne akár egy gázhűtés reaktorral is megvalósítani - kellően kemény spektrummal. (Talán még a sóolvadékos is jó lehet, ott nincs moderátorközeg...)
Nem fogtad fel a helyzetet. Az iskolában egy matek feladatgyűjtemény egyik feladatát hibátlanul megoldod. Mennél ki a teremből, de megjegyzed, hogy a kapott értékek azért furcsák. Erre lebasz a tanár, hogy hibáztál, mert ugyan a feladat kiindulási adatai helyesnek tűnnek, de hibásak és így az amúgy hibátlan számításod végeredménye is emiatt hibás.
Nincs anyag, ami elviseli, a tellúr és társai adnak az anyagnak rendesen. Az uránt zirkóniumbam el tudod még rakni, de ezt...
900F-ig (kb.500celsiusig) van a nukleáris technológiában jóváhagyás, felette nincs. A jelenlegi szabályozás mögött több évtizednyi - szivattyúknál, csöveknél, egyebeknél akár száz évnyi is. Ezzel semmi, pedig izgalmas ez a verzió
Kísérleti reaktorok vannak, de a tervezési irányelvek össze-visszasága jellemzi, lásd pubble bead elrendezés legyen-e, vagy valami más.
Mondjuk érdekesnek tartom, hogy ezt a tengervizes "bányászatot" erőltetik, miközben a transzmutációs reprocesszálast lehetne akár egy gázhűtés reaktorral is megvalósítani - kellően kemény spektrummal. (Talán még a sóolvadékos is jó lehet, ott nincs moderátorközeg...)
</blockquote>
A tóriumos (valójában "tenyésztett" urán 233-as reaktorok) érdekesek... Elméletben működhetnek, sőt, ugae a gyakorlatban is... De pl. a legígéretesebbnek tűnő LFTR reaktoroknál hosszabb távon egy csomó megoldásra váró feladat van ( a fluridsók korrozív hatásán kívül pl. a "neutron-ridegség" is)... Oké, már létezik a Hastelloy N (sőt, azóta már a Haynes 242, sőt, már a Haynes 244 is)... De pl. az általad is említett "tellurprobléma" eléggé komoly, bár, nióbium hozzáadásával az ötvözethez elvileg csökkenthető jelentősen...
Némi "szakirodalom":
http://web.ornl.gov/info/reports/1977/3445605098541.pdf
De mivel még uránból is (a) jelentős(nél is több) mennyiség áll rendelkezésre, ezért nem igazán féltem az uránra épülő hasadásos reaktortechnológiát... A fúziós meg a jövő lehet... Ha sikerül végre megoldani a pozitív energiamérleget.
M
molnibalage
Guest
Nem fogtad fel a helyzetet. Az iskolában egy matek feladatgyűjtemény egyik feladatát hibátlanul megoldod. Mennél ki a teremből, de megjegyzed, hogy a kapott értékek azért furcsák. Erre lebasz a tanár, hogy hibáztál, mert ugyan a feladat kiindulási adatai helyesnek tűnnek, de hibásak és így az amúgy hibátlan számításod végeredménye is emiatt hibás.</blockquote>
Te nem fogtad fel...
Tehát a "feladatgyűjteményben nem volt ilyen példa. Egy diák nyögte be az feladat segítségéhez az egyik számot és ebből indult el szinte mindenki rossz irányba...