Kicsit késő van már úgyhogy csak pár pontot írok amit neten amúgy le lehet ellenőrizni:
1. Paks I. termelési költsége 8 Ft/kWh. Ebben a hasznon kívül minden benne van. Egy gázos erőmű 20-25 Ft/kWh áron termel, egy szél erőmű meg 30-35 Ft/kWh áron. A napelem ha magadnak használod 45-50 Ft/kWh áron termel, hálózatra még drágábban.
Paks II. megtérülés nélküli termelési költsége 5-6 Ft/kWh körül lesz. Megtérüléssel meg 16-18 Ft/kWh körül, de ez ugye csak 20 év az erőmű 60 éves élettartalmából.
Elég sok mindent rosszul tudsz ezzel kapcsolatban:
1) Paks termelési költsége csak papíron 8 forint/kw. Amint korábban írtam, paksot barterban kaptuk anno az oroszoktól, így a paksi áram árában nincs benne a kezdeti giga beruházás tőkeköltsége, ami egy atomerőmű esetében kb. a költségek 80%-a. a másik fontos dolog, hogy az azóta végzett beruházásoknál is az volt, hogy nem piaci alapon felvett hitelekből végezték a beruházásokat. Vagyis az állambácsi kedvezményes hitelnyújtásával te valójában az adódban is fizeted a paksi áramár költségeit.
Paks2-ről meg ennyit:
http://index.hu/belfold/2016/05/30/nem_bizik_paks_2-ben_az_mvm/
http://gurulohordo.blog.hu/2014/01/15/atomi_trukk
Ráadásul abba meg megint ne menjünk bele, hogy mennyire reális a 10 mrd. EUr-os végösszeg számla. Olvass kicsit utána mi történt a finn Olkiluoto projekttel
2) a "szegény németeknek a franciáktók kell venniük az áramot" népszerű tévhitről meg a következőt:
Németország villamosenergia import 2004/2014: 48/40 GW
Németország villamosenergia export 2004/2014: 51/74 GW
2. A szélturbinák gyakorlati hatékonysága már rég megközelítette az elméleti maximumot. Hova fejlődik tovább?
3. A napelemes rendszereknél a beérkező napfény energiája, és a föld forgása komoly korlát. A föld forgása miatt sosem megy egy napelemnek a kapacitás kihasználtsági tényezője 50% fölé, teljesen mindegy mit fejlesztesz rajta.
Az energia sűrűséget szintén a beérkező napfény korlátozza. Még 100%-os hasznosítás esetén is nevetséges az energia sűrűsége.
Hát ne haragudj de elég szűklátókörű vagy. 1 évtizede a legnagyobb teljesítményű szélturbina kb. 3,5MW-os volt. Most 7.
De mondok neked egy csomó fejlesztési irányt:
- jelenlegi turbinatechnológia költségeinek csökkentése, mind a gyártás, mind a karbantartás során (egy csomó ilyen irányú fejlesztés zajlik)
- kompozitok/szénszálas lapátok alkalmazása, amivel nagyobb rotorátmérő érhető el
- új toronykoncepciók, hogy magasabb szélturbinákat lehessen építeni
és akkor nem beszéltem a napelemekről, ahol a mai keerskedelmi forgalomban kapható rendszerek hatásfoka olyan 16-17%. De már most vannak olyan polikristályos napelemek, amik 40% feletti hatásfokottt tudnak. Csak ezek nagyon drágák, ezeket jellemzően műholdakon alkalmazzák jelenleg. De ki tudja, hogy 10 év múlva mennyit fog ezeknek is esni az ára.
"Még 100%-os hasznosítás esetén is nevetséges az energia sűrűsége. "
Ez meg egy elég hülye érv. Mekkora egy ház teteje? És ha minden ház tetejére napelemet teszel? Nyilván az sokkal nagyobb felület lesz, mint egy atomerőmű mérete, de ettől miért ne lehetne használható? Egyébként meg a fosszilis energinak mennyi az energiasűrűsége az atomhoz képest?
4. Az energia tárolást nem oldották meg. Ott ahol egy 20 kWh-s lítiumos aksi 3 millió forintba kerül nem tárolsz el terrawatt órányi energia mennyiségeket gazdaságosan. Még hazánk szintjén sem, nemhogy világ szinten.
ad1) ugyanúgy, mint ahogy még nincsenek 4. generációs szaporító reaktorok sem. Azt sem ám csak le kéne venni a polcról
ad2) nem is állítottam. De tudod vannak a fejlődésnek lépcsői: először még baromira drága volt a zöldenergia, az elterjesztéséhez szükség volt sok állami szubvencióra. Mostanra a zoldenergia kezdi elérni a rentábilis szintet, már viszonylag elterjedt, most kezdik azt a szintet elérni, amikor már a hálózatot kell fejleszteni, hogy kezelni tudja a termelés ingadozását. Most fejlesztik ezért az okos hálózatokat, kötik össze a villamosneregia rendszereket, illetve fejlesztik a tárolást.
ad3) azért az okostelefonok, villanyautók miatt most nagyon mennek az akku fejlesztések. A lítium-kén akku pl. nagyon ígéretesnek tűnik, jóval nagyobb energiasűrűséget ad, mint a lítium-ion. és azért egy csomó más irányú fejlesztés zajlik. Ott van pl. a power-to-gas koncepció. Meg egy csomó másik...
5) "Az atomhulladék nem okoz gondot. Kis helyet foglal nagyon"
bakker, az atomhulladéknak soha nem a méretével volt a gond, hanem a sugárzó anyaggal. Az, hogy mit tesz a környezettel hosszú távon, valójában fogalmunk sincsen. ráadásul ha te az atomenergia mostani kb. 10%os részarányát (világszinten) mondjuk 50%-ra növelnéd, akkor a hulladék is kicsit több lenne...
"Már a 80's években tervezett erőművekkel sem történt komoly baleset az újabbak még biztonságosabbak."
tudod én meg azt látom, hogy kb. 60 éve vannak nagyobb számban atomreaktorok. Azóta volt 4 igazán súlyos atombaleset, és aztán azokról ne is beszéljünk, amikről esetleg nem tudunk kína vagy a SZU eldugottabb részein. Ez azért messze nem az elhanyagolható statisztikai probability. A másik fontos dolog, hogy az összes súlyos esemény, valamilyen emberi mulasztásra volt visszavezethető, amit te soha az életben nem fogsz tudni kizárni.
speziale
"Nézd meg kérlek, hogy melyik országban mennyibe kerül a villamosenergia. Aztán vesd össze az atom és a szén erőművek arányával, és nézd meg a megújulók arányát is."
azért tudod ez korántsem ilyen egyszerű. Lehet pl. kínában olcsó az áram, de aligha hiszem, hogy szívseen élnél Sanghajban amilyen ott a levegő. Másrészről a lakossági áramár esetében ott van még az adótartalom, a rendszerhasználati díj, illetve pl. Németországban a zöldenergia támogatás díja tolja meg a költséget. Ugyanakkor a német támogatási rendszert kb. 15 éve találták ki, amikor még a zöldenergia sokkal kevésbé volt rentábilis. viszont mostanra a zöldáram ára is annyira leesett, hogy ők is drasztikusan vissza akarják vágni a támogatást.
Ugyanakkor annak idején az atomreaktorok fejlesztésébe ugyanúgy egy csomó pénzt beleöltek az államok, csak akkor azt nem az áramárban fizetted meg, hanem adó formájában.
-egyébként meg ha a németek olyan drágán termelik az áramot, akkor ki veszi meg tőlük? Csak mert annyi, vagy inkább több áramot exportálnak, mint a franciák...és ez még 10 éve nem így volt...
