Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[molnibalage]

A tóriumos (valójában "tenyésztett" urán 233-as reaktorok) érdekesek... Elméletben működhetnek, sőt, ugae a gyakorlatban is... De pl. a legígéretesebbnek tűnő LFTR reaktoroknál hosszabb távon egy csomó megoldásra váró feladat van ( a fluridsók korrozív hatásán kívül pl. a "neutron-ridegség" is)... Oké, már létezik a Hastelloy N (sőt, azóta már a Haynes 242, sőt, már a Haynes 244 is)... De pl. az általad is említett "tellurprobléma" eléggé komoly, bár, nióbium hozzáadásával az ötvözethez elvileg csökkenthető jelentősen...
Némi "szakirodalom":
http://web.ornl.gov/info/reports/1977/3445605098541.pdf

Igen, hosszú távon még nem üzemeltettek ilyen erőművet, de üzemelt már ilyen erőmű. Tudjuk, hogy technikailag megvalósíható. Ellenben a fúziós erőműről, ahol nincs még az sem bizonyítva vagy amiről tudjuk, hogy technikailag működőképes csekély beépített százalékik (szél és nap), csak éppen gazdasági csőd azok építése piaci alapon. Tehát nem környezetvédő azok üzemeltetése, mert szennyezőkre rakott adókból élnek. Ha szennyező kell a létükhöz, akkor nem védenek környezetet....

 

[wolfram]

<blockquote rel="wolfram">
A tóriumos (valójában "tenyésztett" urán 233-as reaktorok) érdekesek... Elméletben működhetnek, sőt, ugae a gyakorlatban is... De pl. a legígéretesebbnek tűnő LFTR reaktoroknál hosszabb távon egy csomó megoldásra váró feladat van ( a fluridsók korrozív hatásán kívül pl. a "neutron-ridegség" is)... Oké, már létezik a Hastelloy N (sőt, azóta már a Haynes 242, sőt, már a Haynes 244 is)... De pl. az általad is említett "tellurprobléma" eléggé komoly, bár, nióbium hozzáadásával az ötvözethez elvileg csökkenthető jelentősen...
Némi "szakirodalom":
http://web.ornl.gov/info/reports/1977/3445605098541.pdf

Igen, hosszú távon még nem üzemeltettek ilyen erőművet, de üzemelt már ilyen erőmű. Tudjuk, hogy technikailag megvalósíható. Ellenben a fúziós erőműről, ahol nincs még az sem bizonyítva vagy amiről tudjuk, hogy technikailag működőképes csekély beépített százalékik (szél és nap), csak éppen gazdasági csőd azok építése piaci alapon. Tehát nem környezetvédő azok üzemeltetése, mert szennyezőkre rakott adókból élnek. Ha szennyező kell a létükhöz, akkor nem védenek környezetet....
</blockquote>


A fúziós egy ténylegesen jövőbe mutató technológia. Nyilván sok pénzbe/kutatásba/stb. kerül és még legalább 10-15 év, mire működő <b>prototípussal</b> tudnak előállni, ha egyáltalán (bár, én azért bízok a Lockheed-ben. ) A szél/Nap meg jelenleg és belátható időn belül max. bohóckodásra (a hülye sötétzöldek megvezetésére, szellemi táplálékára) jó. Urán/plutónium (gyorsneutronos, ha már előrelépés) és tóriumos, ami valóban kivitelezhetőnek tűnik a közeljövőben, ennyi.

 

[molnibalage]

Nem, még az sem lenne proto. Ez a baj. Egy techdemót karcolgatna alulról repülős szlenggel, de mivel áramtermelésre még az sem lesz alkalmas...

 

[wolfram]

Nem, még az sem lenne proto. Ez a baj. Egy techdemót karcolgatna alulról repülős szlenggel, de mivel áramtermelésre még az sem lesz alkalmas...

Lehet. De szerintem az ezirányú kutatások (hasonlóan a hiperszonikus gépekhez) sok járulékos haszonnal kecsegtetnek, még akkor is, ha az eredeti célkitűzés nem is valósul meg.

 

[molnibalage]

Amikor a klímaváltozás készül odabaszni, akkor szerintem nem ilyennel kellene szórakozni...

 

[speziale]

Nem akarok senki megbántani, de elég vicces, hogy mindenki hogyan ossza az észt, miközben a világ összes meghatározó országában egyre nagyobb teret kapnak a megújulók. Kezdetben mindneki a németeken röhögött itthon, amikor meghirdették az energiewende stratégiát - pedig ha valakik, akkor a néemetk igazán jók a hosszú távú tervek kivitelezésében. Aztán mostanra már olyan országok, akik korábban nem érdeklődtek a megújulók iránt - USA, Kína, vagy a közismerten atombarát franciák is - mostanra egyre komolyabban fejlesztik a megújulókat.

A fúziós reaktor persze fasza lesz majd, ha lesz valamikor. De az ITER az érdemi munkát 2019/2020 tájékán kezdi csak meg, a következő lépcsőt, a DEMO-t pedig 2040-re terbezik. Az első valódi, hálózatra köthető fúziós erőmű így 2050 de inkább csak 2060-ra készülhet el. És akkor ezt vessük össze azzal, hogy a megújuló energiaforrások árai mennyit zuhantak az elmúlt 20 évben. Hova juthatnak ezek a technológiák 20-30 év múlva?

Az atomenergiával kapcsolatban meg túlságosan megengedőek vagytok. Kb. 60 éve vannak atomreaktorok, azóta volt 3 nagyon súlyos, meg több kevésbé súlyos atomerőmű baleset. És akkor arról nem is beszélek, hogy az elásott atomhulladékok hosszú-távú környeztre gyakorolt hatásairól megint nem tudunk valójában semmit. És miközben a megújulók gazdaságosságát fikázzátok azt elfelejtitek, hogy az atomerőműban termlet áram árának kb. 80%-a a kezdeti beruházási költség. Namost olyan atomerőmű még nem volt (még a sokkal kevésbé korrupt skandináv országokban sem), hogy egy atomerőmű a tervezett időkereten és költségkereten belül megvalósult volna...hasonlatosan bármilyen más hasonló komplexitású műszaki teljesítményhez. Ráadásul fukusima óta a különféle biztonsági előírások is szigorodtak, ami csak tovább növeli az atomerőmű építés költségét.

Ha megnézzük, hogy merre megy mostanában a fejlődés, az egyértelműen az energiatárolás fejlesztése, okos hálózatok, decentralizáltabb energiatermelés, illetve a rugalmasabb kombinált ciklusú gázos erőművek. És ebben a koncepcióba elég nehezen illeszthető bele az ilyen folyamatosan termelő, rugalmatlan erőmű

 

[2ndt]

@speziale: mit fogsz te itt kapni, amiert felkeszuletlenul szalltal be egy vitaba))))

 

[joker]

speziale a németeken még mindig röhögünk, mert Fukushima miatt meglovagolták a pánikokt Merkelék, leállítottak atomerőműveket hogy választást nyerjenek ezzel, és most a nagy százalékú megújulóval az övéké talán a legdrágább villanyáram Európában, de nem tudnak belőle eleget termelni, mert a napocska és szelecske se nem elég erős se nem elég stabil, így a franciáktól importálnak atomáramot, meg állíthatják elő szénből.

A fúziós reaktor meglesz amikor / ha meglesz, erre alapozni még nem lehet, egy alternatív lehetőség ami ha bejön akkor jó lesz, kb ennyi.

Az atomenergiával kénytelenek vagyunk megengedőek lenni, mert most nem tudnám az észt osztani ha nepelemről kapná az áramot a PC-m. Egyszerűen szükség van valamire, ami stabilan és olcsón nagy mennyiségű energiát tud előállítani. Minden ország területe meg nem alkalmas vízerőművek építésére, ha meg a duzzasztógátat is beleveszed, akkor arra a területre több tucat atomreaktort fel lehet húzni.
Ha a kivitelezővel megkötsz egy szerződést, hogy 4-5-8 év alatt felhúzza neked és beüzemeli 100%-osra az erőművedet meg betanítja az embereidet 10-12 mld euróért, akkor onnan az ő problémája, hogy betartsa a határidőket és a költségkereteken belül maradjon.
Fukushimát meg a földrengés és főleg az azt követő szökőár károsította, na ilyen Magyarországon pont nem lesz. A konstrukciós előítások az adott környezetre vannak előírva. Attól, hogy Japánban ki kell bírjon egy 8-as vagy nagyobb rengést , és újabban már szökőárat is, attól Magyarországon nem hiszem, hogy ugyanezt elvárnák, mivel egy 8-as rengésnél leomlana az ország, így már nem zavarna senkit némi szivárgás Pakson.
Az atomhulladék meg tényleg probléma, de az új generációsak vagy Tóriumos reaktorok a jövőben valószínűleg fel tudják majd zabálni ezeket hulladékokat és üzemanyagként felhasználni. A megújulóknál meg nehogy azt hidd, hogy nem lenne hulladék, mert elég hamar fáradnak azok a panelek, kb annyira, hogy jelenleg vissza sem hozzák az árukat, és rengeteg szemét marad miattuk.

U.I. Holnap ha nem felejtem el lemérem, hogy a cégnél mekkora felület van napelemekből és leírom mennyit termeltek az elmult majdnem 2 évben. Abból majd mindenki számolgathat.

 

[speziale]

speziale a németeken még mindig röhögünk, mert Fukushima miatt meglovagolták a pánikokt Merkelék, leállítottak atomerőműveket hogy választást nyerjenek ezzel, és most a nagy százalékú megújulóval az övéké talán a legdrágább villanyáram Európában, de nem tudnak belőle eleget termelni, mert a napocska és szelecske se nem elég erős se nem elég stabil, így a franciáktól importálnak atomáramot, meg állíthatják elő szénből. <blockquote>

Nem akarlak megbántani, de ez eléggé semjénzsótis lett. Talán hallottál már az energiatárolásról. Elég széles a spektrum, és gőzerőkkel fejlesztenek ezen a területen.

másrészt szerintem nem teljesen vagy tisztában a villamosenergia piaccal. A valóság az, hogy pl. mi itthon pakssal a seggünkben a villamosenergia szükségletünk 30%-át importáljuk (ez 4-5 éve még sokkal kevesebb volt). Miért? mert olyan olcsó az áram Európában! És közben a modern kombinált ciklusú gázos erőművek meg állnak. Egyébként a paksi áram a tévhittel ellentétben egyáltalán nem olcsó, csak mivel annak idején az oroszok barterban megépítették nekünk, ezért a paksi áram árában nincsen benne a kezdeti beruházás tőkeköltsége, ami az atomerőművek esetében a legjelentősebb tétel.

És végül: az energiaátállás nyilván egy hosszú folyamat lesz. Én csak annyit mondtam, hogy amerre jelenleg az egész világ halad az a megújulók és az energiatárolás fejlesztése, az okashálozatok és a decentralizált energiatermelés. Ebbe a koncepcióba szerintem nehezen fér bele egy gigafactroy jellegű, lényegében nem szabályozható teljesítményű erőműtípus. Persze lehet azt gondolni, hogy mindneki hülye. csak ti fotelszakértők nem, de nem biztos, hogy ez szerencsés.

<blockquote rel="joker">Ha a kivitelezővel megkötsz egy szerződést, hogy 4-5-8 év alatt felhúzza neked és beüzemeli 100%-osra az erőművedet meg betanítja az embereidet 10-12 mld euróért, akkor onnan az ő problémája, hogy betartsa a határidőket és a költségkereteken belül maradjon.
<blockquote>

Ez nagyon kedves, naív elképzelés. Nézz csak körbe, hogy hány haditechnikai fejlesztés történik meg az eredeti költség- és határidőn belül. És ne vegyük már úgy, mintha a 4. generációs atomreaktorok már készen lennének. egyelőre azokat is 2030 körülre ígérik. De akkor arról is beszéljünk már, hogy a polikristályos napelemek már most is kb. 41-42%os hatásfokot tudnak. Persze egyelőre ezek baromi drágák, de 10-15 éven belül akár ezeknek az ára is drasztikusna visszaeshet. De mondok mást: egyik ismerősöm éppen egy napelemes rendszer telepítésén gondolkodik. Ő azt számolta, hogy 6-7%os éves "megtérülést" tudna ezzel elérni (mindenféle támogatás nélkül). Mondj ennél jobb befektetést jelenleg.

<blockquote rel="joker">Fukushimát meg a földrengés és főleg az azt követő szökőár károsította, na ilyen Magyarországon pont nem lesz. A konstrukciós előítások az adott környezetre vannak előírva. Attól, hogy Japánban ki kell bírjon egy 8-as vagy nagyobb rengést , és újabban már szökőárat is, attól Magyarországon nem hiszem, hogy ugyanezt elvárnák, mivel egy 8-as rengésnél leomlana az ország, így már nem zavarna senkit némi szivárgás Pakson.
<blockquote>

És mi van csernobillal, vagy a three miles island-i vagy a majaki balesettel?

<blockquote rel="joker">Az atomhulladék meg tényleg probléma, de az új generációsak vagy Tóriumos reaktorok a jövőben valószínűleg fel tudják majd zabálni ezeket hulladékokat és üzemanyagként felhasználni. A megújulóknál meg nehogy azt hidd, hogy nem lenne hulladék, mert elég hamar fáradnak azok a panelek, kb annyira, hogy jelenleg vissza sem hozzák az árukat, és rengeteg szemét marad miattuk.

Azért itt nem feltétlenül csak olyan dolgokra kell gondolni, mint a kínai három folyó gát. A skandináv országokban, vagy ausztriában is jóval kisebb méretű, lokális igényeket kielégítő vízierőművek működnek, amiknek nincsenek ilyen típusú környezeti hatásai.

Azért szerintem azoknak a szílicium ostyáknak az újrahasznosítása/kezelése jóval egyszerűbb, mint az atomhulladék keezlése.

 

[speziale]

speziale a németeken még mindig röhögünk, mert Fukushima miatt meglovagolták a pánikokt Merkelék, leállítottak atomerőműveket hogy választást nyerjenek ezzel, és most a nagy százalékú megújulóval az övéké talán a legdrágább villanyáram Európában, de nem tudnak belőle eleget termelni, mert a napocska és szelecske se nem elég erős se nem elég stabil, így a franciáktól importálnak atomáramot, meg állíthatják elő szénből.

Nem akarlak megbántani, de ez eléggé semjénzsótis lett. Talán hallottál már az energiatárolásról. Elég széles a spektrum, és gőzerőkkel fejlesztenek ezen a területen.

másrészt szerintem nem teljesen vagy tisztában a villamosenergia piaccal. A valóság az, hogy pl. mi itthon pakssal a seggünkben a villamosenergia szükségletünk 30%-át importáljuk (ez 4-5 éve még sokkal kevesebb volt). Miért? mert olyan olcsó az áram Európában! És közben a modern kombinált ciklusú gázos erőművek meg állnak. Egyébként a paksi áram a tévhittel ellentétben egyáltalán nem olcsó, csak mivel annak idején az oroszok barterban megépítették nekünk, ezért a paksi áram árában nincsen benne a kezdeti beruházás tőkeköltsége, ami az atomerőművek esetében a legjelentősebb tétel.

És végül: az energiaátállás nyilván egy hosszú folyamat lesz. Én csak annyit mondtam, hogy amerre jelenleg az egész világ halad az a megújulók és az energiatárolás fejlesztése, az okashálozatok és a decentralizált energiatermelés. Ebbe a koncepcióba szerintem nehezen fér bele egy gigafactroy jellegű, lényegében nem szabályozható teljesítményű erőműtípus. Persze lehet azt gondolni, hogy mindneki hülye. csak ti fotelszakértők nem, de nem biztos, hogy ez szerencsés.

Ha a kivitelezővel megkötsz egy szerződést, hogy 4-5-8 év alatt felhúzza neked és beüzemeli 100%-osra az erőművedet meg betanítja az embereidet 10-12 mld euróért, akkor onnan az ő problémája, hogy betartsa a határidőket és a költségkereteken belül maradjon.

Ez nagyon kedves, naív elképzelés. Nézz csak körbe, hogy hány haditechnikai fejlesztés történik meg az eredeti költség- és határidőn belül. És ne vegyük már úgy, mintha a 4. generációs atomreaktorok már készen lennének. egyelőre azokat is 2030 körülre ígérik. De akkor arról is beszéljünk már, hogy a polikristályos napelemek már most is kb. 41-42%os hatásfokot tudnak. Persze egyelőre ezek baromi drágák, de 10-15 éven belül akár ezeknek az ára is drasztikusna visszaeshet. De mondok mást: egyik ismerősöm éppen egy napelemes rendszer telepítésén gondolkodik. Ő azt számolta, hogy 6-7%os éves "megtérülést" tudna ezzel elérni (mindenféle támogatás nélkül). Mondj ennél jobb befektetést jelenleg.

Fukushimát meg a földrengés és főleg az azt követő szökőár károsította, na ilyen Magyarországon pont nem lesz. A konstrukciós előítások az adott környezetre vannak előírva. Attól, hogy Japánban ki kell bírjon egy 8-as vagy nagyobb rengést , és újabban már szökőárat is, attól Magyarországon nem hiszem, hogy ugyanezt elvárnák, mivel egy 8-as rengésnél leomlana az ország, így már nem zavarna senkit némi szivárgás Pakson.

És mi van csernobillal, vagy a three miles island-i vagy a majaki balesettel?

Az atomhulladék meg tényleg probléma, de az új generációsak vagy Tóriumos reaktorok a jövőben valószínűleg fel tudják majd zabálni ezeket hulladékokat és üzemanyagként felhasználni. A megújulóknál meg nehogy azt hidd, hogy nem lenne hulladék, mert elég hamar fáradnak azok a panelek, kb annyira, hogy jelenleg vissza sem hozzák az árukat, és rengeteg szemét marad miattuk.

Azért itt nem feltétlenül csak olyan dolgokra kell gondolni, mint a kínai három folyó gát. A skandináv országokban, vagy ausztriában is jóval kisebb méretű, lokális igényeket kielégítő vízierőművek működnek, amiknek nincsenek ilyen típusú környezeti hatásai.

Azért szerintem azoknak a szílicium ostyáknak az újrahasznosítása/kezelése jóval egyszerűbb, mint az atomhulladék keezlése.

 

[2ndt]

Olyan ez, mint latni, ahogy egy aranyos nyuszi kisetal az utra, aztan jon a kamion Mack helyett Molni felirattal az orran...

 

[molnibalage]

@speziale

Nem akarlak megsérteni, majd holnap hosszabban válaszolak, de csak a tipikus sötétzöld hülyeségeket sikerült leírni...

 

[molnibalage]

Olyan ez, mint latni, ahogy egy aranyos nyuszi kisetal az utra, aztan jon a kamion Mack helyett Molni felirattal az orran...

Kijóznaító pofon mindkettő, no...

 

[fip7]

speziale

Kicsit késő van már úgyhogy csak pár pontot írok amit neten amúgy le lehet ellenőrizni:

1. Paks I. termelési költsége 8 Ft/kWh. Ebben a hasznon kívül minden benne van. Egy gázos erőmű 20-25 Ft/kWh áron termel, egy szél erőmű meg 30-35 Ft/kWh áron. A napelem ha magadnak használod 45-50 Ft/kWh áron termel, hálózatra még drágábban.
Paks II. megtérülés nélküli termelési költsége 5-6 Ft/kWh körül lesz. Megtérüléssel meg 16-18 Ft/kWh körül, de ez ugye csak 20 év az erőmű 60 éves élettartalmából.

2. A szélturbinák gyakorlati hatékonysága már rég megközelítette az elméleti maximumot. Hova fejlődik tovább?

3. A napelemes rendszereknél a beérkező napfény energiája, és a föld forgása komoly korlát. A föld forgása miatt sosem megy egy napelemnek a kapacitás kihasználtsági tényezője 50% fölé, teljesen mindegy mit fejlesztesz rajta.
Az energia sűrűséget szintén a beérkező napfény korlátozza. Még 100%-os hasznosítás esetén is nevetséges az energia sűrűsége.

4. Az energia tárolást nem oldották meg. Ott ahol egy 20 kWh-s lítiumos aksi 3 millió forintba kerül nem tárolsz el terrawatt órányi energia mennyiségeket gazdaságosan. Még hazánk szintjén sem, nemhogy világ szinten.

5. Az atomhulladék nem okoz gondot. Kis helyet foglal nagyon.
A nagy aktivitású hulladékok terén már most is elérhető, a való életben a 85%-os újrahasznosítás.

6. A balesetet szenvedett atomerőművek mindegyike a 60-70's évek technológiai szintjén állt, ekkor lettek tervezve. Fukusimában is a még fel nem újított reaktorok adták meg magukat.
Már a 80's években tervezett erőművekkel sem történt komoly baleset az újabbak még biztonságosabbak.

7. Az építésnél kötbérezés van, lásd. franciák Finnországi kalandját.
De például az oroszok leghosszabb csúszása ha jól emlékszem mindössze 4 hónap volt az elmúlt 20 évben. Nem egyszer előfordult, hogy az oroszok határidő előtt végeztek egy atomerőművel. (pár héttel korábban)

+1
Nézd meg kérlek, hogy melyik országban mennyibe kerül a villamosenergia. Aztán vesd össze az atom és a szén erőművek arányával, és nézd meg a megújulók arányát is.
Azt fogod látni, hogy ahol sok az atom vagy a szén ott nagyon olcsó a villamos energia.
Ahol a most divatos szél+nap van ott meg méregdrága az energia.
ezeknek utána lehet keresni, szerintem érdemes.

 

[molnibalage]

Nem akarok senki megbántani, de elég vicces, hogy mindenki hogyan ossza az észt, miközben a világ összes meghatározó országában egyre nagyobb teret kapnak a megújulók.

Az ilyen kommentektől lehet a falnak menni. A hangyapöcs állapothoz képest a töcsükpöcs lehet, hogy nagyobb, de globálisan ez a helyzet. 2011-ben az 1990-es állaopothoz képest a karbon alapú erőművi kapacitás aránya nőtt. Erről is van szó itt.
https://www.youtube.com/watch?v=htuJ86e6sKk

Ez a helyzet azóta biztosan nem válzotott, mert említették is és főleg azért, amit Németország csinál.

Kezdetben mindneki a németeken röhögött itthon, amikor meghirdették az energiewende stratégiát - pedig ha valakik, akkor a néemetk igazán jók a hosszú távú tervek kivitelezésében.

Nem kezdetben, most is minden kicsit is hozzáértő rajtuk röhög. A németek a hosszútávú tervezést teljesen feláldozták a politkai populizmus oltárán.

Aztán mostanra már olyan országok, akik korábban nem érdeklődtek a megújulók iránt - USA, Kína, vagy a közismerten atombarát franciák is - mostanra egyre komolyabban fejlesztik a megújulókat.

Ez lózung? Hol vannk a kemény tényék? Az megvan, hogy jenkiknél a szél és naperőművek gázmezők mellé épülnek, mert backup kell mögé, ha nem süt a nap vagy nem fúj a szél? Ebben erről is van szó.
https://www.youtube.com/watch?v=QiNRdmaJkrM

Németország az egyetlen ország, ami annyi szél- és napkapacitást tett le, hogy az éves termelési részarány elérte 2013-tól a kétszámjegyű százalékot és a vízierőművekkel eggyüt a karbon semleges termelési arány 20%. Ez elsőre kurva jónak hangzik, csak a problémák a következőek...


A jelenlegi nagy büdös helyzet az, hogy a fejjel a falnak rohanó Németországban a támogatási rendszer megvágása miatt a "zöld" - már a szóhasználat önmagában vicces - szé/nap erőmű beruházások kb. a 0-hoz tendálnak, ezzel szemben az atomenergia ellenes hiszti miatt a bezárt és bezárandó atomerőműek helyett nagyobb szénapacitást építenek ki nagyobb tempóval, mint az USA. Ház izé... Éljen soká az ésszerű energetikai politka és a politikai populizmus...

Ezen felül a német "zöld" energetikai őrület az alábbi dolgokkal történt:

É-D-i új gerincvezetéi rendszer nem építettéki ki, ennek hiányában olyan szinten torzítják a hálózatot, hogy Lengyelország kb. 2 éve felvetette, hogy akkor bontják a kapcsolatot Németország felé és balanszolják ki a saját hülyeségüket és ne a szomszédos ország hálózata (is) izzadjon, hogy a brutális gradienseit kiegyenlítse a teljesen szabályozhatatlan szél- és naperőműveknek. Már 2006-ban is sikerült olyan összehozni, hogy 6GWe kapacitás 2-3 óra alatt 0 lett. Pedig akkor arányaiban nem volt sehol még a nap és szél...

A nagy német atomenergia ellenesség és "zöld" erőmű üzemeltetés <b><i>csak azért lehetséges, mert senki más nem csinálja ezt ekkora arányban</i></b>. Ha mindenki követné a német ökörséget, akkor Európában havi szinten lenne blackout. Volt olyan év, hogy kétszer is percekre volt a hálózat az összeomlástól.

A németek akkor a mennyiségű francia atomáramot importálnak, hogy az Európában termelt össz nukeáris áram aránya nem csökkent 2011 óta, hanem nőtt a német erőmű bezárlás ellenére is. Tehát a gyök2 német állampolgár lehet, hogy elégedetten dől hátra, hogy nincs német atomenergia "veszély", csak a határ túloldalán akár egy köpésre a francia atomáram ezek szerint neki már nem veszélyes....

A "zöld" erőművek piaci alapon csak annyira "versenyképesek", hogy 2014/15/16 magassgában <b><i>évente</i></b> a német fogyasztóknak laza 20 mrd EUR pluszköltség volt ennek az őrületnek a finanszírozása. Ebből <b><i>évente</i></b> felépülhetne 4 db Paks II, tehát cirka 10 GWe beépített teljesítmény. Évente. 0,9-0,95 rendelkezésre állással a nap kb, 0,1-0,12 és a szél legfeljebb 0,25-0,3 arányával. Házi feladat kiszámolni, hogy akkor adott pénzből melyik termel több áramot.

Egy atomerőmű élettartama úgy cirka 60-80 év terezési. Az 1. és 2. gen BWR és PWR blokkok tervezési élettartama 25-30 év volt és a jelek szerint gond nélkül kibírnak 50-et. Tehát azonos időszak alatt a nap-szél erőműveket 2-3-szor fel kelle húzni úja. A nukleáris erőmű termelés közbe is pont annyira 0 CO2 emissziós - vagy bármilyen emissziós...- mint az agyonhypolt szél és nap. Csak éppen 100%-ban tervezhető.

A német áram ára 180%-a a magyarnak és 200%-a franciának. Nini, hát nem ebben a két országban kimagaslóan magas a termelésben a nukleáris energia részaránya?

Nem csak az É-D-i gerincvezetéket, de tározós erőműveket sem építettek ki balanszoláshoz. Mnodjuk már a jelenleg is beépített arányban levő erőművek esetén fizikailag nem lehetséges, mert nincs akkor felületű és tároló kapacitású hely ahhoz.

Ez a német energiapolitika nem túl gyakran tárgyalt dolgai, amit valahogy nem divat leírni, mert kiderülne, hogy a világ legnagyobb arányban végrehajtott "zöld" erőmű telepítési hulláma akkor bukta, aminél kevesebb nagyobb van a világtörténelemben. A német precizitás és logikus gondolkodás a múlté. A német gazdaság elbír ekkora buktákat, ebbe más ország belerokkant volna. Szó se róla volt olyan ipari cég, ami a villamos költségek és hálózati instabilitás miatt elhúzott onnan látva ráadásul a tendenciákat.

Ez alapján engem mindig sokkol, mikor valaki akkora - már elnézést, de jobb szó nincs rá - ökörségeket ír, hogy 10 évben vagy akár 25 éven belül vége a szén és gázkorszaknak. Jelenleg a fosszilis erőművek aránya enyén növekvő tendenciát mutat még mindig az energiamixben... Hát izé...

Ez 4 éves, de a helyzet azóta sem változott lényegében semmit.
https://www.youtube.com/watch?v=htuJ86e6sKk

Hát, kb. ennyi.

Ha INGYEN épülne a nap és szélerőmű, akkor sem jelentene megoldást, mert akkor a túltermelésüket és a kiesésüket pufferelő hálózat kiépítése többe kerül, mint építeni tisztán atomerőművet vagy mást, ezen felül FIZIKAILAG LEHETETLEN elég tározós erőművet építeni, mert nincs akkor szabad és megfelelő terület sem.

Az akkukkal és a tározós erőművekkel se jöjjön senki. Néhány ökölszám.
https://sg.hu/forum/uzenet/1465991871/69

A szél és naperőművek beépítési aránya sehol sem szabadna, hogy meghaladja a tározós erőművekkel törénő balanszolást. Ja és ha picai alapon épül és megtérül, akkor jöhet. Ha nem éri meg, akkor csókolom, ne épüljön.

Tényleg a tököm azzal, hogy olyan emberekkel kell eszmét cserélni akiknek láthatólag a négy alapművelet sem megy, mert nem számolnak..

 

[molnibalage]

És akkor ezt vessük össze azzal, hogy a megújuló energiaforrások árai mennyit zuhantak az elmúlt 20 évben. Hova juthatnak ezek a technológiák 20-30 év múlva?

Ebből a lózungból is elegem van. Ezek szerint soha nem néztél rá egyetlen ilyen diagramra sem... Ideje lenne akkor rákeresned.

Az exponenciális árcsökkenésnek régen vége, gyakorlatialg nem csökken az ár. Ipari méretekben termelnek már szélkereket, ennél nem lesz olcsóbb legfelejbb pár százalékkal. Csodák nincsenek.

Mikor a Siemens kijelentette, hogy kiszáll a PV cella termelésből, akkor a hír után a kínai PV árak picit emelkedhettek, mert a versenytárs kiszállt. Ennyit a további árcsökkenésről...

Jelenleg annyira "hasznosak" a PV-k, hogy ha hitelből épült egy erőmű akkor a kamatait (!) sem termelné ki piaci alapon vagy otthoni telepítésre sem úgy, hogy kötelező átvétel van. Támogatás nélkül egészen pontosan kb. 0 darab ilyen viccerőmű épülne. Viszont miféle környezetvédés az, hogy a szennyező tartja életben azt, aminek a termelt áram ára kb. 4-5-szörös lenne also hangon minden máshoz képest? A német termelésben a szél+nap együtt éves szintenk .b 13-14% ha van és a német ár dupljána a franciának és 180%-a a magyanak és az az áremelkedés az utóbbi 10 év gyermeke. Biztos véletlen az összeefüggés...


Ezen felül rohadtul nem számít, hogy mennyire olcsó (egyébként nem az teljes életciklust nézve...), mert nem tervezhetőek és hálózati instabilizást okoznak adott arányon túl. Igen, Ausztriában könnyá lerakni egy csomót úgy, hogy 12 GWe beépített vízierőmű kapacitásuk van egy 8,5 milliós országban.

Ja, nyugatom meg ez a szint van. Mo. 10 millió ember, 6,6 GWe volt asszem a kánikulai csúcsfogyasztás. A nyugati egy főre eső villanyfogyasztás ekkora. Képzeld el, ha ezt akarnád zöldbalfasz erőművekkel kitermelni. Mission impossible, fizikailag lehetetlen.

Ezt nézd végig.
https://www.youtube.com/watch?v=GFosQtEqzSE
Aztán olvasd el a fickó ingyenes könyvét. Elfogultsággal nem vádolható, mert azt csinálnja, amit minden józanul gondolkozó ember. Legalább a négy alapművelettel számol, hogy a nagyon egyszerű gyök2 ember is megértse.

Az atomenergiával kapcsolatban meg túlságosan megengedőek vagytok. Kb. 60 éve vannak atomreaktorok, azóta volt 3 nagyon súlyos, meg több kevésbé súlyos atomerőmű baleset.

Cöcö....

http://nextbigfuture.com/2011/03/lowering-deaths-per-terawatt-hour-for.html

A szél termelt áramra vonatkoztatva háromszor, a nap tízszer (!) több embert öl meg, mint az atomenergia a három nagy végletekig démonizált esettel. Szóval a megengedő részt tartogasd tálan ezekre a vicc erőművkre...

És akkor arról nem is beszélek, hogy az elásott atomhulladékok hosszú-távú környeztre gyakorolt hatásairól megint nem tudunk valójában semmit.

200 millió éves vízzárással bíró geológiai képződmények esetén szerinted mi jön ki? Az uránérc hogyan jött a felszínre? A saját lábán? Bányászták vazzeg. A kiégett fűtőelem sűsűrsége is gyakorlatialg az uránéval azonos és a víz amúgy is alig oldaná. A rozsamantes többrétegű tartályból meg amit 0/24-ben figyelnek viszonylag "ritkán" jön ki valami. Mikor leviszik oda, már hűteni sem kell. Ha valaki nem hozza fel a föld alól, akkor ott is marad. Az ilyen károgások helyett kicsival több fizika tanulást ajánlok.

Az atomenergiára olyan szabályok vonatkoznak, hogy ha ezt minden termelő üzemre vonatkoztatnák, akkor az összes rég csődbe ment volna. Mindenki az atomenergiától retteg miközben n+1 olyan vegyi üzem van, hogy Fukushima szintű földrengés után, ha azokból kijönne az anyag és lakott terület felé menne a gázfelhő, ami kijön, akkor ott mindenki perceken belül halott lenne. És ezek a technológiák nincsenek 7-es földrengésre méretezett beton szarkofágban, nincs rajtuk SIL3 redundancia meg a többi dolog.

Pakson az élettartam hosszabbítás miatt egy 10 MW-os backup baleseti dízel generátor fognak letenni a meglevő backup mellé. Hol van bármiféle ipari létesítménynek ilyen szintű backupja?

És miközben a megújulók gazdaságosságát fikázzátok azt elfelejtitek, hogy az atomerőműban termlet áram árának kb. 80%-a a kezdeti beruházási költség. Namost olyan atomerőmű még nem volt (még a sokkal kevésbé korrupt skandináv országokban sem), hogy egy atomerőmű a tervezett időkereten és költségkereten belül megvalósult volna...

Nem fikázás, mert <b><i>TÉNY</i></b>, hogy ezek az erőművek katasztrofálisan szarok. Jelenleg azt sem látom igazoltnak, hogy teljes életciklus estén ezek felhúzása egyáltalán bármiféle pozitív hatással lenne a környeztre. Jelenleg csak azoknak nagy biznisz, akik így lényegében állami pénzeket kapnak, mert németeknél 15 éves fix áras szerződések születtek. Izé... Fix árat kapnak, a haszon garantált, de az eltakarítás költségét majd ki fogja fedezni? Mert Paksnak van ilyen alapja és ezzel nincs egyedül a világban.


Egyébként a világ eddigi legdrágább atomerővűi blokkja 5500 USD/kWe beépített volt a finneknél. Több oka is volt annak, most abba ne menjünk bele. A naperőművek pár éve is technológiától és helytől függően 2-10k USD/kWe áron épültek. A difi az, hogy az atomerőmű 60-100 évig ketyeg és 0,92-0,95 termelési tényezővel, a szél és nap esetén ez meg olyan 0,08 vagy 0,3, ha tengerbe rakott szélerőmű van. Na, melyik termel azonos pénzől több áramot kiszámíthatóan?

Egyébként milyen drága a tengerbe rakott szélerőmű?Parancsolj...

http://www.greenoptimistic.com/fukushima-offshore-wind-farm/#.Va9nOPntlBc

57 000 USD / kWh. A világ legdrágább atomerőművének 11-szerese. Epic...

Sírjak vagy röhögjek? Kettőt találhatsz, hogy a 20 mrd USD beruházást igénylő cseppfolyós szénhidrogén szállítás vagy ilyen marhaságok helyett Japán miért kapcsolta vissza szép csendben az atomerőműveket...

Ráadásul fukusima óta a különféle biztonsági előírások is szigorodtak, ami csak tovább növeli az atomerőmű építés költségét.

És még így is olcsóbb és ráadásul tervezhetőbb, mint a szél. A kezdeti beruházási költés az, ami magas. 20 év után meg aranytojást tojó tyúk.

Ha megnézzük, hogy merre megy mostanában a fejlődés, az egyértelműen az energiatárolás fejlesztése, okos hálózatok, decentralizáltabb energiatermelés, illetve a rugalmasabb kombinált ciklusú gázos erőművek.

Ez mind csak lózung. A kombiciklusos gázerőművek is annyira érzékenyek a piacra, hogy a világ egyik legmodernebb ilyen erőműve (Gönyű), 2013-ban vagy 2014-ben 8 órát (!) üzemelt, mert olcsóbb lett az importáram. Az atomenergiánál olcsóbb import áramot meg még nem látott senki...

És ebben a koncepcióba elég nehezen illeszthető bele az ilyen folyamatosan termelő, rugalmatlan erőmű

Jó reggelt, ilyen erőműre szükség van, mert a szerverfarmok, ipar, világítás és n+1 fogyasztó miatt a völgyigényben sem megy itthon a fogyasztás 3GWe alá...

Irritáló az, amit egyesek művelnek kommentelés alatt energetikai témában. Jó lenne felébredni és lózungok helyett <b><i>SZÁMOKKAL </i></b>dolgozni. Elnézést mindenkitől, de én elvesztettem már a béketűrésemet a témában. Ha valaki a szokásos marhaságokkal akkor ezt kapja tőlem, mert mást nem érdemel.

 

[molnibalage]

Lehet, hogy nem fog megjelenni a kép.

 

[molnibalage]

Akkor egyelőre ilyen lowres felbontásban.

 

[2ndt]

Ilyenkor az ember csak hatradol es iszik egy kavet))))

 

[ozymandias]

Németeknél a nukleáris undor miatt a szakember-képzés is egyre szánalmasabb. Ugye, ők okosok, nekik nem kellett az ASME, kidolgozták a KTA-irányelveket, persze ezek a nukleáris berendezések csak odahaza építhetőek be. A hozzánemértésük a témához okozott olyan "anomáliákat", mint pl. ami az átrakó medencénél történt. Szerintem a hagyjuk kategória...

A német iparnak kell az energia. Senki me gondolja azt, hogy majd az Északi tengeren megtermelt áram táplalja a dél-német gyárakat. A francia erőművek nem tudnak annyi áramot termelni, hogy elég legyen.

A három atombalesetet idekeverni... Olyan lenne, mint arról beszélni, hogy mi volt akkor, amikor nem volt biztonsági öv az autóban... Szakmabeliként mondom, hogy sehol máshol nincsenek olyan szigorú előírások, mint a nukleáris technológiában. A gyenge pont az a pár balfasz, amit a közelébe engednek. Csernobil meg Mayak más tészte, az amerikai más volt. Ezek 30-40 éves témák, azóta több ezer mérnök, tudós jópár milliárd dollárból egzakt tudománnyá kovácsolta a nukleáris technológiát.

Mondjuk egy olyan számításra kiváncsi lennék, hogy mi lenne atomerőművek nélkül... Egy átlag szénerőmű több sugárzó anyagot pöffent ki a levegőbe, mint egy atomerőmű...