Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[2ndt]

Koszi mindenkinek az infokat; tudnatok ajanlani irodalmat a temahoz, ami szabadon elerheto? (video is johet). Elsosorban az erdekelne, hogy amolyan Moriczka-rajz jelleggel hogyan epul fel maga a rendszeriranyitas, mikor es milyen eszkozokkel avatkozik be, mi a szerepuk a transzformatorhazaknak a vedelemben (ha van ilyen), stb. Koszi.

 

[akagi]

<blockquote>Ha csak el nem vágják a határkeresztező vezetékeket a németek át fognak tőlük szívni áramot, ha tetszik, ha nem.

A lengyelek két éve már lebegtették ezt, mert tökök tele van a németek faszságával...

Észak és dél között nekik 3 db nem túl izmos vezetékecséjük van. Valaki úgy fogalmazta meg, hogy csak frekvenciát vezetni képes csirkebél.

Pontosan erről írtam n+1-szer.

A németek és a környező országok hálózatában összesen van akkora tartalék, hogy ugyan sokszor hajszálnyira az összeomlástól, de eddig még le tudták kezelni a német kilengéseket.

Eddig... Komolyan mondom, hogy megnézném, hogy egy blackout után milyen magyarázkodást vágnának le a zöldbalfaszok...

A németek majdnem teljesen tönkrevágták a rendszerirányítást fél Európában.

Hát igen...

A németek a szabad árampiacra hivatkozva nyomatják az EU ajánlásokon keresztül a minél nagyobb határkeresztező kapacitásokat, de valójában az a cél, hogy minél nagyobb mértékben legyen kénytelen az összes szomszédjuk őket kipufferelni, és az ő áramukat szállítani.

Lényegében másra tolják rá a saját ökörségük költségeit.

A németek azt is elérték, hogy - azzal együtt és annak ellenére, hogy fél Európa nekik pufferel - nem tudják tisztességesen tartani a frekvenciát. Ezt pedig az érzékenyebb műszerek és berendezések rosszul tűrik. Ezért néhány német ipari cég már vette a sátorfáját és stabilabb áramot biztosító országba ment, valamint többen ezzel fenyegetőznek. Persze ezt hivatalosan soha nem zöldáram számlájára írják, hanem az olcsóbb bérköltség, a termelés racionalizálása, stb... ok miatt mozdul a cég, mert ha valaki nyíltan, a sajtóban kritizálja a zöldáram őrületet, az ellen boszorkányüldözés indul.

Ezt is írtam már, de hát egy sötétzöldnek te mondhatod...</blockquote>
Azért nem ilyen egyszerű a képleted, mert amit elveszítesz a réven, visszakapod a vámon!
Csak gondolj bele: mekkora a veszteség egy 120kV-os aluminium távvezetéknek, és miért nem csinálják rézből? A veszteségeknek is van jó oldala, habár te fizeted meg a veszteséget.

 

[ozymandias]

A blackout-ra a magyarázat a sok üzemelő klímbarendezés lenne, amira a ződek azt mondanák, hogy további szélenergiára van szükség...

A szélerőművet egyedül egy vízszivattyús tározóval tartom értelmes dolognak és a szélkerék nincs hálózatra kötve, kizárólag szivattyút hajt. Csak ugyebár erre a Jürgennek ne hegye, se maradék lenyúlható pénze nincs. A kapzsiságnak lenne szobra, akkor az tuti a brandenburg-i kapu tetején lenne...

 

[szittya88]

Igen vizszivatyus tározás nem rossz dolog csak annyi erővel egy duzasztógát is épithető tehát fölösleges a szélkerék. Bőven vannak akkora vízhozamú folyók a német hegységekbe hogy elbirjanak egy vízerőművez. A szélkerekeket ott is csak rásegitésre lehetne használni aszájosabb időkbe hogy a folyok patakok lecsokkent vízhozamát visszapótólják valamilyen szinten.

 

[molnibalage]

Igen vizszivatyus tározás nem rossz dolog csak annyi erővel egy duzasztógát is épithető tehát fölösleges a szélkerék. Bőven vannak akkora vízhozamú folyók a német hegységekbe hogy elbirjanak egy vízerőművez. A szélkerekeket ott is csak rásegitésre lehetne használni aszájosabb időkbe hogy a folyok patakok lecsokkent vízhozamát visszapótólják valamilyen szinten.

Itt Kalifornia erősen tiltakozna. A széllel az elfolyóvízmennyiséget visszanyomták volna a tározókba, vagy legalább egy részét.

 

[szittya88]

Igen ez californiában valoban nem lenne járható út.
Csak arra akartam rávilágitani ha már épitek egy tározót puffernak fölösleges vizetpumpálnom bele ha épithetem egy folyora is. Nem vetettem el teljesen a szélkerék használatát hogy aszájosabb időbe potólni lehessen a hiányzó viz egy részét. Természetesen rávilágitottál hogy ez nem mindenhol lehetséges. Meg hát persze drága is...
Tudok egy másik tervről ami arról szólt hogy a dunából felpumpálni egy lakatlan völgybe amibe nincs még egy csermely se és azt eresztgetve áramot termelni.
De ez tul komplikált szerintem. És nagyon sok energiaveszteséggel járna.
Nem vagyok a szélkerekek ellen se legyen pár mutatóba de a hálozat gerincét nem szabad még elméletben se rá épiteni.
Én hogy növeljem a zold energiát a hálizatba a régi vizimalmokhoz hasonlatos vizieromuvecskéket épitenék. De ezeket se azért hogy bármit kiváltsak veluk.
A zöldek hejében én inkább a rendelkezésre állo energiák és eroforrások jobb kihasználására törekednék.
Mert amugy birom bennük hogy a nagy mentsük meg a foldet lázukba posztoruhákba oltoznek mert az mennyire remészetes. De a hülye még dicsekszik is vele hogy indiából vagy épp tibetből vagy az andokból való (tehát a szállitására forditott uzemanyag nem kevés)...
A másik kedvencem amikor muanyag fkakonnal rohangálnak. Van uveg uveges ásványvíz is ami kornyezetkimélobb... na mindegy az elvakult emberek általában buták és csak mások gondolatait képesek szajkozni...

Az állam helyébe vetnék ki kornyezetterhelési adot a termékekre. Oly formán hogy egy adott termék hány km távolságba készült az állam határaitol. Mondjuk pl nek 500 km íg 5%1000km nél 10% afelett 15%
Ez nem lenne vám csak a kornyezetet védeném a mocskos kipufogogáztól.
A termék beárazásakor nem okozna kulonosebb gondot ha egy táblázatt pluszban a segítségre lenne

 

[szittya88]

És a kisboltokba hogy az elado is tudja mekyik "áfa" gombot nyomja meg a pénztárgéoen modositanám a kotelezo árcédula torvényt hogy a 0% isok fehér árcédulát az 5% os termékek kéket a 10% sárgát a 15% osok piros árcédulát kapnának természetesen kapásbol nyitnák egy árcédulagyárat

 

[ghostrider]

"Az alállomások a vezetékek kapcsolási pontjain, vagy a
táppontokon elhelyezett olyan – megfelelő felszereléssel ellátott - üzemi helyek, amelyek vagy az áram útját szabják meg, vagy a feszültségnek, vagy az áram nemének megváltoztatására szolgálnak."

Akit érdekel, három cikk olvasnivalónak:
villany.uw.hu/
https://vet.bme.hu/sites/default/files/tamop/vivem265/out/html/vivem265.html
wieser.hu/oktatas/Energia/Hasznos/BME_vill_halozatok.pdf

 

[papajoe]

Az utóbbi 6-8 oldalt értette valaki? )
Hoffmann elvtárs örökbecsű szövege jut eszembe:
-Na,elvtársak,mikor van energia korlátozás?
-Este.
-És miért?
-Hogy lássák,hogy nincs!

 

[lui7889]

Egy kis olvasnivaló estére:
http://www.omikk.bme.hu/collections/mgi_fulltext/energia/2004/02/0202.pdf

 

[2ndt]

@ghostrider: koszi!

 

[comandante]

Akkor inkább ez. Az előzőhöz földgáz kell.
https://youtu.be/GA_s_IUs-_s
https://youtu.be/2vfLSpb5jRQ

 

[boki]

Az orosz kormány jóváhagyta, hogy a bangladesi kormány 11,38 milliárd dolláros exporthitelt kapjon atomerőmű építésére
http://www.bumm.sk/kulfold/2016/07/19/orosz-ajandek-bangladesnek-1138-milliard-dollaros-atomhitel

 

[lui7889]

Ez is egy érdekes megoldás:
https://www.youtube.com/watch?v=EahfGfDdgNY

 

[molnibalage]

Érdekesnek érdekes, de teljesen mindegy. A napsugárzás teljesíménysűrűsége és rendelkezésre állása soha nem fog megváltozni. És emiatt hasal el az egész műszaki és költség téren is. Nem lehet egy erőmű olcsón termelő, amit komplex és drága elemekből áll és az Föld angy részén az év 60-80%-ban az termelésre lényegében alkalmatlan és 0 az outputja. Amikor termel, akkor sem tervezhetően.

 

[laiki]

portfolio.hu/vallalatok/energia/zold_lampat_kaphat_paks_2_ket_feltetelt_ir_elo_brusszel.5.235234.html

Na EU-s "barátaink" már megint bizonyítékát adták annak, hogy mekkora nagy észlények. Paks 2 áramát szerintük az áramtőzsdén kellene eldni.

Arról úgy látszik senki nem szólt nekik, hogy ez egy zsinóráramot termelő alaperőmű. Korlátozottan szabályozható termelése van. Márpedig az ilyenek mindenhol Európában csak a pillanatnyi túltermelésük erejéig adják el az áramot a szabad piacon. Ez lenne az egyetlen nagy alaperőmű, ami 100 %-ban tőzsdén értékesítene, lekötött áramvásárlási szerződés nélkül. Ez egy hálózatirányítási, erőmű vezérlési rémálom.

Ezen kívül egész Európában az áramtőzsde forgalma töredéknyi az összes megtermelt áramhoz képest. 2015-ben az EPEX SPOT forgalom 566 TWh volt, de ebben benne van egy nagy csomó spekulatív, napon belüli ügylet, technikai tétle, önkötés, stb... A valós, tőzsdén értékesítet áram ennél számottevően kevesebb volt. Ezzel szemben az EU (pontosabban ENTSO-E) áramfogyasztása 3217 TWh volt 2015-ben. Egy adott ország elektromos energia fogyasztásának közel felét megtermelő erőművet közgazdaságilag is képtelenség 100 %-ban megtőzsdéztetni, mert a tőzsdén nincs ekkora kereslet. Ekkora többlet kereslet meg pláne nincs a meglévőn felül. Valami félelmetesen torz ár jönne ki.

Magyarországon a HUPX 2015-ös kereskedési forgalma 15 TWh volt, miközben a hazai összes fogyasztás 43,8 TWh. Paks 2 éves termelése termelése 19 TWh lenne. Volt olyan nap, hogy a HUPX napi forgalma 26,9 GWh volt, miközben Paks 2 az önfogyasztást levonva simán produkál napi 55 GWh-t.

Amúgy hogy is volt az a történet, hogy magyar erőműveket az EU nagy cégeinek 1995-97-ben 20 éves áramvásárlási szerződések megkötése mellet adták el, melyekben a költségeiken felül évi 8 %-os eszköz arányos megtérülést garantáltak? Az RWE például több nagyságrenddel több profitot vitt ki a Mátrai Erőműből, mint amennyit befektetett. De ezt a szerződést persze az EU nem kifogásolta. Pedig az EU-s csatlakozásunk idején még eredeti formájában volt érvényben és megújított változatban ma is fennáll.

 

[Törölt tag 1586]

Ha nem az MIT hozta volna le ezt a hírt akkor be sem raknám (egy lenne a millió "csoda akkumulátor" hír között), de így elég érdekes...

news.mit.edu/2016/new-lithium-oxygen-battery-greatly-improves-energy-efficiency-longevity-0725

A lényeg: kicsit tovább gondolták a lítium-levegő akkumulátorokat és létrehozták a lítium-oxigén (nanolithia cathode) akkumulátort.
Így már állítólag a gyakorlatban is elérhető lesz ~12 kWh/kg teljesítmény sűrűség, ami már elég közel van a benzin ~13 kWh/kg értékéhez.

Biztatónak tűnik....

u.i.: most már csak azt lenne jó tudni honnan vesznek majd annyi lítiumot hogy az elég legyen a világon most futó ~900 millió autónak.
A jelenleg elérhető és gazdaságosan kitermelhető készlet - ha jól emlékszem - néhány tíz millió tonna (a tengervízben oldott cca. százmilliárd tonnát általában nem veszik figyelembe)

 

[joker]

Ha azt nézed, hogy az elektromos motorok hatékonysága jobb, mint a benzineseké, akkor egy ekkora energiasűrűség már jobb hatótávokat eredményezne. Na meg 1 kg lítium jóval kisebb helyen van, mint 1 kg benzin, még a csomagolással együtt is. Kérdés megint a töltési idő, a töltési ciklusok száma, mikorra éri el ezt az energiasűrűséget, mikor lesz sorozatgyártás-érett, képesek-e megfelelő mennyiségben gyártani, mennyire lesz újrahasznosítható / környezetromboló a gyártása, kitermelése, mennyire lesz drága, veszélyes lesz-e hosszú távon stb. Jövő héten az új céges telókba úgy érzem még nem lesz benne.

 

[Luthero]

Én is találtam egy akkus cikket, ráadásul hazai fejlesztés.

http://totalcar.hu/magazin/technika/2016/07/27/magyar_fejlesztesu_blewin-akkumulator/

" Dr. Mészáros Tamás, aki nem tartja magát feltalálónak, elvégre az ólomakku nem mai találmány. A mérnök 62 éves, úgy 16 éve kezdte fejleszteni a Blewin néven emlegetett akkumulátorát, amely elvét tekintve ugyanolyan savas ólomakkumulátor, mint akármelyik autó indítóakkumulátora."

" ennek ellenére sem túl optimista a Blewin jövőjét illetően, hiszen az akkugyártást uraló nagy cégek csöppet sem érdekeltek abban, hogy hosszabb élettartamú és hatékonyabb akkumulátorokat áruljanak. Marad a monolit felépítés, szemben a Blewin cellánként javítható kialakításával. A szemünk előtt zajlott le az akkuk élettartamának rövidülése, pár éve még általános volt, hogy kétéves garanciát adtak a legolcsóbbra is, ma már a többségre csak egy évet vállalnak a gyártók, három év használat után pedig minden nap ajándék. Magyarország amúgy is túl kicsi piac egy ilyen technológiához, de a fejlesztő azért szeretné a jelenlegi üzlettársával elkerülni, hogy valaki megvegye, és elsüllyessze egy fiókba az egészet. Az esélyeiket azonban javítja, hogy az újabban előtérbe kerülő 24 voltos (lágy, vagy mild-) hibrid rendszerekhez, a megújuló energiák tárolásában, vagy akár hadiiparban csak örülnének a korábbi ólomakkuknál könnyebb, olcsó és jól reciklálható akksiknak."

 

[laiki]

Így már állítólag a gyakorlatban is elérhető lesz ~12 kWh/kg teljesítmény sűrűség, ami már elég közel van a benzin ~13 kWh/kg értékéhez.

Én ezt nem találom a hírben. Ki állította, hogy a gyakorlatban "~12 kWh/kg teljesítmény sűrűség" elérhető lítium levegő aksival?

A gyakorlatban elterjedten ma olyan lítium aksikat használnak, amik alulról közelítik a 0,2 kWh/kg értéket. Ezt 25 év keserves fejlesztő munkájával sikerült összehozni az első kereskedelmi forgalmú lítium aksik óta. Mutatóba már van olyan is, ami megkarcolja a 0,25 kWh/kg energiasűrűséget és talán 2020-ra el is terjed.

Lítium levegő aksi viszont még mutatóba sincs. Egyenlőre több körülötte az álmodozás, mint a tényleges, kézzelfoghatóan megvalósított megoldás. Azt már 100 évvel ezelőtt is tudta mindenki, hogy a lítium a legkönnyebb szilárd anyag és belőle lenne érdemes akkumulátort csinálni. Ahhoz sem kell lángelme, hogy a levegővel működő aksi a kezdeti állapotában - amíg nem oxidáljuk a fémet - könnyebb lehet. A gyakorlati megvalósítás a kérdés és az még ma is kérdés.

Maga az oxid pedig már nem feltétlenül könnyebb, mint ha a szénnel próbáljuk házasítani a csoda lítiumunkat.

De ha sikerül is a gyakorlati megvalósítás iparilag gyártható mértékben, akkor sem "~12 kWh/kg lesz a teljesítmény sűrűsége". A kWh energia mértékegység és nem teljesítmény, azaz energiasűrűségről van szó és nem teljesítmény sűrűségről.

Az érték is totál elvadult. A 11 kWh elméleti maximális értéket valami pihent agyú egyed úgy számolta ki, hogy az 1 kg elemi lítiumban megtalálható elektronokat számba véve, a teljes töltésből számolta a hordozott energiát. Csak a szerencsétlenjének az nem esett le, hogy az elemi lítium nem akkumulátor és a lehasználhatóbbnak tűnő Li2O2 pedig egy vegyület. Nem illik kihagyni a vegyületben lévő oxigén tömegét. A lítium-peroxidnak 2,3 g/cm3 a sűrűsége és nem 0,5 g/cm3, mint a lítiumnak. Ha az ég egy adta világon semmi más nem lenne abban az aksiban, csak lítium-oxid, peroxid vagy szuperperoxid, akkor is 1,3-1,7 kWh/kg lenne az elméleti maximális energiasűrűsége. De természetesen ez sem lehetséges, hiszen az a ronda anyag olvasta a fizika és kémia tankönyvet én nem hajlandó magától "lélegezni". Rá kell venni, a plusz tömeget igényel.

Arról pedig még szó sem volt, hogy milyen folyamattal csalogatjuk ide-oda a töltést és hogy az a folyamat mekkora részét képes megmozgatni az anyagban lévő összes elméleti töltésnek és mekkora energia veszteséggel jár.

Tehát kár egy napon említeni a jövőbeli, elméleti lítium-levegő akkumulátort a jól bevált benzinnel, mert soha még csak 10-ed akkora energiasűrűséget sem fog produkálni.

Azután jönnek még csak a szokásos aksi problémák:
- Van-e annyi ésszerűen kitermelhető lítium egyáltalán?
- Milyen áron lehet előállítani?
- Mennyi energiába keül a gyártás?
- Hány ciklust bír ki?
- Mennyi idő alatt tölthatő fel?
- Milyen gyorsan tudja leadni a töltést, milyen teljesítmény vehető ki belőle?

Az MIT, vagy Cambridge neve meg semmire sem garancia. Minden egyetemen, így az MIT-n is megy a harc a kutatási pénzekért. Minél nagyobb hasznot álmodik valaki a kutatásából, annál könnyebben kap pénzt. Úgyhogy megy a nagyot mondás. Ezen kívül a kutatókat publikációra mérik. Minél bombasztikusabb egy cikk, annál többen olvassák, még akkor is ha a színvonala kb. a Blik átlagát hozza.

Mindamellett, hogy a cikk nem is állít olyat hogy "~12 kWh/kg teljesítmény sűrűség" leginkább arról szó, hogy a levegő oda szuszakolásával járó 30 % hőveszteséget le tudják nyomni 8 %-ra, azzal, hogy a feszültséget ötödére csökkentik. Csak ugye megint jön a fránya fizika tankönyv, ami szerint a teljesítmény a feszültség és az áramerősség szorzata. Tehát a feszültség töredékére csökkentése nem használ sem a feltöltés idejének, sem a leadható teljesítménynek.