70 %-os hatásfok? Hát ha valaki hisz a mesékben, akkor esetleg elhiszi. De a valóságban a hagyományos, elektrolízises vízbontás vesztesége önmagában bőven több, mint 30 %. Azzal hogy felmelegítik a vizet, javíthatnak a helyzeten, csak éppen azt szokták elfelejteni bele számolni, hogy mennyi energiába kerül a felmelegítés. Még 850 fokon is alig tudják 60 % fölé tornászni a hatásfokot, ha a melegítés energiaigényét beleszámolják. Ugyanez igaz az ultra nagynyomású technikára is, sőt, az még gyengébb. Tök mindegy, hogy nikkel helyett alkáli katalizátorral, vagy protoncserélő membránnal dolgoznak (mindkettő elég drága), még kísérleti körülmények közt is csak 52-67 % közti értékig sikert eljutni. Reménykednek benne, hogy 2025-2030-ra talán meglesz a 70 % fölötti érték.
De ez még csak a vízbontás volt. Utána jön a hidrogén házasítása a szén-dioxiddal "szintén magas hőmérsékleten, nyomás alatt" Ugye nem kell magyarázni, hogy ez is zabálja az energiát. Azonban ezzel még nem jutottunk el az e-dízelig, mert jön némi finomítás. Ugye az megvan, hogy a finomítás is tetemes mennyiségű energiát fogyaszt?
<b>De még ha el is hinnénk "a teljes folyamat állítólagosan 70% körüli hatásfokáról" szóló tündérmesét, akkor is kérdezem, hogy ennek meg ugyan mi a fene értelme van? </b>
Mert ugyebár ha fogjuk azt a jófajta delejt és beleszuszakoljuk egy aksiba, majd kivesszük onnan és megpörgetünk vele egy elektromotort, akkor sem lesz több az aksi töltési, tárolási és kisütési vesztesége, meg az elektromotor vesztesége együttvéve 30 %-nál. Ezzel pedig már tengelyteljesítményig jutottunk.
Ezzel szemben a megálmodott 70 % hatásfokkal előállított e-dízelt miben is használjuk fel? Ja, hogy egy 35-40 % hatásfokú dízelmotorban. Hát mit mondjak? Korszakalkotó ötlet!
Ha meg ugye nem szélből, vagy napból jön az az áram, mert a fránya szél éppen nem hajlandó fújni és sötét van, vagy felhős az idő, akkor az e-dízel üzem a hagyományos alaperőművekben előállított áramot eszi.
<b>Tehát a képlet úgy kezdődik, hogy megtermeljük az áramot például egy mondjuk 40 % hatásfokú szenes erőműben. Transzformáljuk fel és le, meg szállítjuk jó távolra és elosztjuk. Mindennek a hálózati vesztesége 10, vagy 15 %. </b>Egyébként mindegy, hogy milyen áramot eszik, a hálózati veszteség akkor is megvan, ha az áram "zöld". Ezzel kezd el vizet bontani a gyár (fűtésre is áramot használ, mert ha gázt használna, akkor annyi gázzal amit elfogyaszt, gázossá alakítva önmagában elgurigázna a megfelelő számú autó). <b>Majd az álomvilágban 70 % hatásfokkal előállított e-dízelt megitatjuk a 35-40 %-os hatásfokú dízelmotorral. </b>Komolyan mondom, ennél már az is sokkal költségtakarékosabb és jobb hatásfokú lenne, ha az autókat gőzgéppel szerelnénk fel és annak a kazánjába lapátolnánk be azt a szenet, amit a szénerőmű eléget.
<b>Te emlegetted a decentralizált energia termelést. A gépjárművek esetében ez azt jelenti, hogy legjobb a felhasználás helyén és idejében megtermelni az energiát egy dízel motorban. Nem pedig először erőműben megtermelni, ami csak akkor szél-, vagy naperőmű, ha az adott pillanatban kegyes hozzád a természet. Majd veszteséggel szállítani, elosztani. Tetemes veszteséggel más energiahordozóvá átalakítani, mert az áramot nagy tételben, gazdaságosan tárolni nem tudjuk. Végül tök ugyanazt a dízelt megetetni, tök ugyanazzal a dízel motorral. </b>
Tényleg nem kellene ilyen szintű cikkeket bedobálni, mert egy 8 általánost végzett, átlagos fiatalkorú, 2 perc gondolkodás után sírva körberöhögi.
Csak reménykedni tudok benne, hogy a másik, hasonló cikkre nem kell ugyanilyen szájbarágósan leírni, hogy attól, mert abban nem dízellé, hanem gázzá akarják alakítani az áramot, még pepitában hót ugyanakkora ökörség.
<b>Bármilyen elképzelés, ami szerint olyan energiahordozóvá kell alakítani az áramot, amit utána egy nem 100 % közeli hatásfokú gépben/motorban/turbinában használunk fel, alapból elvetélt ötlet. Ennél már a szivattyús tározó is sokkal jobb. </b>
