50-60 megawatt alatti teljesítményt (a jelenlegi nagy reaktorok 1000-1400 MW körüliek). A mini reaktorok egyébként nem is túlságosan új eszközök, mert már a hatvanas évek elején megjelentek, de olyan egzotikus helyeken működtek, mint az amerikaiaké, 1,5 megawattot szolgáltatva az Antarktiszon vagy a szovjetek 35 megawattos reaktorai tengeralattjárókon, jégtörő hajókon. Ez utóbbiak akár 3-4 évig is működhetnek egyetlen fűtőanyagtöltéssel.
Az oroszok most is nagy erőkkel dolgoznak mini reaktorok kidolgozásán. Mégpedig, figyelemreméltó módon, negyedik generációsként fejlesztenek ki ilyen törpéket, például a Roszatom egyik vállalatánál. Az ólom-bizmut hűtésű gyorsneutronos, nem túl könnyen megjegyezhető nevű SZVBR-100 reaktor a tervek szerint 2018-ra készülhet el. Árban egyelőre aligha lesz versenyképes a nagyokkal, de ez minden újdonság esetében így van. Ha megindul a tömeges termelés és alkalmazás, az árak zuhanni fognak. Jól ismerjük ezt a jelenséget például a szórakoztatóiparból, az elektronikából. Egy mai lejátszó, kamera, számítógép, avagy mobiltelefon ára kis töredéke az akár néhány év előttieknek.
Nem meglepő tehát, hogy az e témában alapvető szakértőnek számító Nemzetközi Atomenergia Ügynökség becslése szerint a nem is túl távoli jövőben, mintegy negyedszázad múlva a világban már akár ezer darab kicsi, egykonténernyi térben elférő, karbantartást gyakorlatilag nem igénylő, biztonságos helyi mini erőmű üzemelhet, történetesen nem olaj, gáz, hanem nukleáris fűtőanyaggal. A központoktól távoli vidékeken, ahol távvezetékrendszer sincs kiépítve, nagy szolgálatot tehetnek. Ráadásul nem függnek az időjárás szeszélyeitől: attól, hogy fúj-e a szél, süt-e a nap, van-e elég csapadék a vizek utánpótlására.
A Roszatom és a JevroSzibEnergo részvénytársaság vegyes vállalatánál, az AKME-engineeringnél fejlesztés alatt áll például az SZVBR-100 típusú, ólom-bizmuthűtéses, gyorsneutronos reaktor, amelynek első példánya a tervek szerin 2018-ra készül el. Az első megrendelések elzárt vidékekről, településekről érkeznek majd az ilyen, 100 megawattos reaktorokra, de a hadseregben is lehet rájuk igény. Tömeggyártásra azonban a közeljövőben még nem kell számítani. A berendezés ugyanis drága – az első példány költségeit 20 milliárd rubelre, azaz 140 milliárd forintra becsülik. Ám minél több készül belőle, annál kisebbek lesznek a kiadások, és az AKME-engineeringnél arra számítanak, hogy az ilyen reaktorban termelt energia ára idővel versenyképes lesz a széntűzelésű erőművekben előállítottéval.