Pont fordítva:
- Az atomerőműnek nagyon sok hűtővíz kell. Ma kb. 100 m3/s víz kell Paks I-nek. Paks II-nek meg pedig 120-130 m3/s-ra lesz szüksége. Paksnál a Duna átlagosan a két érték összegénél egy nagyságrenddel több vizet szállít (kb. 2500 m3/s). Még kisvízkor is szokott lenni 1000 m3/s feletti vízhozam. Az elmúlt bő 40 év minimuma több, mint 900 m+/s volt, míg az elmúlt 100 évben 700 m3/s.
- A Tisza vízhozama Szegednél - ahol a legnagyobb - átlagosan is csak 840 m3/s. Viszont a Tisza vízjárása sokkal változékonyabb mint a Dunáé. A Szegednél mért legkisebb vízhozam 58 m3/s volt, ami még egy blokknak sem elég, még akkor sem, ha szárazra szívják a medret, ami ugye nem lehetséges. Ráadásul a Tisza kevesebb vize jobban fel is melegszik nyáron és kevesebb "hideg" vízhez keveredő hőszennyezett hűtővíz olyan hőterhelést okozna, hogy gyakorlatilag megfőne minden élőlény a folyóban kisvízkor.
- A Dunán és a Tiszán kívül pedig csak kisebb vízhozamú folyóink vannak. A Duna és a Tisza után a legnagyobb minimális vízhozamot a Maros biztosítja Makónál, ami 25 m3/s
- Ezen kívül Pakson minden egyéb is ki van már építve, legfeljebb csak bővíteni kell: felvíz és alvíz csatorna, transzformátor állomás és távvezetékek, Kiégett Kazetták átmeneti tárolója, hulladék kezelés infrastruktúrája, objektum védelem, polgári védelem, környezeti monitoring rendszer, utak, raktárak, stb...
- Ezekhez képest a szállítási veszteség nagyságrenddel kisebb probléma.
- Meg amúgy is Paks I 2032-2035 között leáll. Paks II meg 2025-2026-ban kezd.Paks II üzemidejének túlnyomó részében csak pótolja Paks I-et. Amikor Paks I már leállt, két db rektor blokkot hány helyre szeretnél széttelepíteni? Nem véletlenül szoktak egy erőműbe 2-8 db blokkot építeni és nem egyesével szétszórni. Lényegesen nagyobb költség minden blokkhoz minden körítést külön kiépíteni.