Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

M

molnibalage

Guest
Mindenki nem gyökkettő, csak a legtöbb lusta nekiállni konkrétan számolni. Vedd a szélerőművedet / naperőművedet, a teljesítményét, hogy egy év alatt átlagosan hány százalékban adja le ezt a lejesítményt, szorozd be a beruházás és fenntartás költségeit a leadott átlagos teljesítménnyel, ha van teljesítményvesztés az évek múlásával akkor ezt számold bele, vegyél egy akkora periódust ameddig egy atomerőmű termel, nézd meg hányszor kell ezalatt kicseréld a szélerőművedet / naperőművedet és hasonlítsd így össze a kettőnek az energiaárát. Erre még rájön a szolgáltatás stabilitásának problémája, az adott teljesítmény helyígénye és hulladékfeldolgozás. Nagy cégek gondolom azért költenek erre, mert vagy PR szempontból megéri vagy tudtak elég állami támogatást szerezni ahoz, hogy megérje.
Pontosan csak ezért.
Nem tudom, hogy miért van az, hogy a nyilvánvaló számok ellenére egyesek ragaszkodnak a védhetetlenhez. A német áramár és évi 20 mrd feletti zöld adó az áramban meg smafu ugye? (A német pluszadó magasabb önmagában, mint a magyar végfogyasztói ár..)
 
M

molnibalage

Guest
Nem vágom mi a baj a mérékegységgel, egyik watt másik megawatt, a kettő között meg egymilliós a szorzó. A 80w úgy tudom csúcsidőben van, az általad linkelt oldalon télen 250-600 nyárom 600-1000 wattot ír a déli órákban, ezt azért nehéz elhinnem, vagy csak az egész napi termelést írták ki ha egész nap dél lenne. Tökmindegy, nekem van egy 30 MW megtermelt áramom másfél év alatt 200 négyzetméteren. Ebből meg 11,5w/h jön ki átlagosan minden négyzetméterre. Kiinduló adatnak tökéletes, felületre is elég nagy ahoz, hogy skálázható legyen, nagyságrendi javulástól meg nem kell tartsak ebben a technológiában.
Az, hogy a 30MWh-nál lemaradt a "h", mert így teljesítményt írtál energia helyett.

A számokból az látszi, hogy 1 m2 PV cella 1 nap alatt átlagosan 273 Wh áramot termel. Vicc...
 
  • Tetszik
Reactions: vilmoci

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 710
12 730
113
Abban a pillanatban, ahogy kivesszük az állami támogatásokat és a kötelező átvételt a szélerőművek mögül, az egész egy nagy gazdasági bukta. Utána lehet számolni, ez nem misztikus kérdés.
A mérnökök azért dolgoznak rajta, mert most van benne pénz, amíg a szektort az állam mesterségesen tartja a felszínen, a befektetők ugyanezért nyomatják ezerrel.
Ha nem lenne állami monopólium az atomenergia, szerintem ebben a szektorban is megjelennének a kellően tőkeerős magáncégek, konzorciumok és mindenki magasról tenne a megújulókra, mert azokkal nem lehet annyit keresni, mint a nuki energiával.
A piac nem fog jópofizni, meg zöldbuziskodni, ha van jobb megtérülése is a tőkének.
A kötelező átvételről. Ha valmi kötelező, akkor az olyan dolog, amit az érintettek önszántukból nem tennének, mivel érdekeikkel ellentétes. Ha nem így lenne, nem kellene kötelezővé tenni, mivel amúgy is mindenki azt csinálná saját magától. Ergo a kötelező átvétel tiszta bizonyítéka annak, hogy mesterségesen fenntartott, önmagában nem versenyképes dologról beszélünk, kell ennél jobb bizonyíték arra, hogy a jelenlegi lehetőségek/megoldások nem érettek még a széleskörű, általános felhasználásra?
Amit molni leírt a hagyományos, nagy erőművekről, teljes mértékben osztom. A stabil és tervezhető ellátás kulcsai ezek, nem a teljesen hektikus működésű szél-/napenergia farmok.
Abban pedig akagival értek egyet, hogy magánfelhasználásra miért ne lehetne telepíteni ezeket, létezik olyan fogysztási profil, ami életképessé vagy legalábbis indokolhatóvá teszik ezeket a megoldásokat.
 
S

speziale

Guest
Molni, Molni....

ezt írtad a vortex-es koncepciónál:

"Videón bemutatott találmány is érdekes, de semmit sem ér. A szél energiatartalma ettől nem nő."

Majd miután rámutattam, hogy az, hogy mennyi energiát veszünk ki a szélből, az jelenleg technológiai korlát, nem fizikai (A világ szélenergiája kb. 50-70 TWy/év ami jóval több, mint a világ teljes energia felhasználása volt 2009-ben (16Twy/év)), akkor erre ezt írtad:

"A mai lapátor székerekek ez elméletileg lehetséges hatásfok 80%-át elérik. Tehát ahova leteszik, ott elég jó hatékonysággal veszi ki, ami kivehető."

Tudod ez a magyar nyelv értelmezése szerint azt jelenti hogy a szélturbinák technológiája nem továbbfejleszthető...aztán meg jössz itt azzal, hogy gazdaságosan nem...

molnibalage said:
Ez most is így van. Egy adott magasságban levő szélsebesség megmondja, hogy mekkora az elérhető maximális teljesítmény. Pont. Tudod, fizika...

Ez meg aztán a világ röheje...tudod az meg egy technikai kérdés, hogy 50/100 vagy 200 méter magas szélturbinát tudsz-e felépíteni...mert minél magasabb annál több szélenergiát tud kivenni....

molnibalage said:
Egyiknél sem közölték, hogy mekkora szélsebességre és hol teszik le. Ugyanaz a lapátozás 8 és 10 m/s szélesebesség mellett ekkora kraft difit ad úgy, hogy semmit nem kell rajta szinte reszelni, ha elbírja a 10 m/s szélsebességet is. Telepítési helytől függ, hogy mennyi jön ki belőle. Látod, hogy milyem egyszerű csalni...

Ez meg aztán akurva nagy terelés részedről...A szélturbinák néveleges teljesítményét egy adott szélsebesség tartományra adják meg, ami jellemzően 10-12m/s..De ha felmész a siemens honlapjára magad is megtalálod...

molnibalage said:
Ez megint a falst érvelés tipikus esete.. . Azzal, hogy az n+1-ik "majd ez forradalmasítja" cikket linkled, nem mész semmire. A linkel levő erőművek sem tudnak több áramot termelni, biztonságot növelik kicsit. Pénzért. Tehát a telepítési költsége a USD/kWe még rosszabb is...

És az újabb terelés...Ez nem egy kis sufnituning cég, hanem a világ legnagyobb tapasztalattal bíró szélturbina gyártója...És ez nem valami ködös, jövőbe vesző koncepció, hanem már közel egy éve tesztüzemben van egy 1MW-os változata...és ha figyelmesne megnézted volna a koncepció nem a biztonságról szól, hanem arról, hogy hogyan növelhető a "befogható" légtömeg a lapátok további növelése nélkül
De a Mammut koncepcióban is benne van szinte az összes meghatározó szélturbina gyártó cég...

Megjegyzem ezekből a koncepciókból valszeg hamarabb lesz valóság, mint mondjuk egy üzemelő VHTR reaktorból...
Egyébként meg ha vetted volna a fáradtságot és elolvastad volna a cikket az is kiderült volna belőle, hogy pl. a Siemens - tudod a világ legnagyobb szélturbina gyártója, de biztosan nem értenek hozzá - pl.jelenleg a vezérlés és a hajtáslánc fejlesztésére helyezi a hangsúlyt..vagyis olyan területeken is lehetnek még komolyabb tartalékok, amikre valszeg te nem is gondolsz (lásd még, hogyan lett a 6MW-os turbinából 8MW-os)

molnibalage said:
Mondom, a szélkerék telepítési költségének a minmume eddig szárazföldön kb. 1800 USD/kWe volt.

Jó, hogy mondod. De mennyi is volt mondjuk 10 éve?? Olyan 50-60%-kal több.. És várjál csak, az angolok 20 milliárd eur-ból építettek egy 3,2GW-os atomerőművet. Az mennyi is? kb. 6000 eur/kw. Vagy nálunk 12 mrd EUR-ból akarunk egy 2,4 GW-os erőművet..

De javaslom nézegesd ezt az oldalt, hogy mi mennyiért termel áramot az USA-ban:

http://en.openei.org/datasets/datas...resource/64e06da3-ab09-4d63-a230-cc5227beb48b

Való igaz, hogy az atomerőművek LCOE-jének varianciája kisebb, mint a szélé, de a medián ár alacsonyabb az onshore wind-nél, mint az atomnál. De a geotermikus és biomassza is az atommal összevethető LCOE-vel rendelkezik. Az offshore wind egyelőre drágább, de ez egy újabb technológia még az onshore-hoz képest
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 830
30 923
113
Ez a mikor kell "h" a végére és mikor nem nekem namigazán megy, talán majd egyszer. Lényeg, hogy így is érthető volt amit le akartam írni.

Pont ma volt egy origo-s cikk napelemes autók versenyéről, a magyar csapat bronzérmes lett, ügyesek voltak, gratula nekik. Egy 2 kw-os villanymotor volt a járműben, 6 négyzetméter felsőkategóriás napelemmel. Ha a fent belinkelt cikk szerint tényleg 600-1000w / m2-t lehetne kisajtolni a napelemekből, akkor biztosan nem 2 kw-os motrot tettek volna bele, hanem legalább 4-6 kw-osat.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
S

speziale

Guest
Abban a pillanatban, ahogy kivesszük az állami támogatásokat és a kötelező átvételt a szélerőművek mögül, az egész egy nagy gazdasági bukta. Utána lehet számolni, ez nem misztikus kérdés.
A mérnökök azért dolgoznak rajta, mert most van benne pénz, amíg a szektort az állam mesterségesen tartja a felszínen, a befektetők ugyanezért nyomatják ezerrel.
Ha nem lenne állami monopólium az atomenergia, szerintem ebben a szektorban is megjelennének a kellően tőkeerős magáncégek, konzorciumok és mindenki magasról tenne a megújulókra, mert azokkal nem lehet annyit keresni, mint a nuki energiával.
A piac nem fog jópofizni, meg zöldbuziskodni, ha van jobb megtérülése is a tőkének.
A kötelező átvételről. Ha valmi kötelező, akkor az olyan dolog, amit az érintettek önszántukból nem tennének, mivel érdekeikkel ellentétes. Ha nem így lenne, nem kellene kötelezővé tenni, mivel amúgy is mindenki azt csinálná saját magától. Ergo a kötelező átvétel tiszta bizonyítéka annak, hogy mesterségesen fenntartott, önmagában nem versenyképes dologról beszélünk, kell ennél jobb bizonyíték arra, hogy a jelenlegi lehetőségek/megoldások nem érettek még a széleskörű, általános felhasználásra?
Amit molni leírt a hagyományos, nagy erőművekről, teljes mértékben osztom. A stabil és tervezhető ellátás kulcsai ezek, nem a teljesen hektikus működésű szél-/napenergia farmok.
Abban pedig akagival értek egyet, hogy magánfelhasználásra miért ne lehetne telepíteni ezeket, létezik olyan fogysztási profil, ami életképessé vagy legalábbis indokolhatóvá teszik ezeket a megoldásokat.

n+1-szer belinkeltem már ebbe a topikba egy rakat tanulmányt amik bizony azt mutatják, hogy az atomerőműveken is rengeteg állami támogatás van. csak nem olyan direkt - ezáltal sokkal átláthatóbb - formában, mint a zöld energián. Pl.: állami hitelgaranciák, vagy az államok annak idején rengeteg pénzt öltek az atomerőmű fejlesztésekbe...

És az általam belinkelt adatbázis bizony azt mutatja, hogy a szél, biomassza, geotermikus energia vagy éppen a víz árban versenyképes az atommal...
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 830
30 923
113
n+1-szer belinkeltem már ebbe a topikba egy rakat tanulmányt amik bizony azt mutatják, hogy az atomerőműveken is rengeteg állami támogatás van. csak nem olyan direkt - ezáltal sokkal átláthatóbb - formában, mint a zöld energián. Pl.: állami hitelgaranciák, vagy az államok annak idején rengeteg pénzt öltek az atomerőmű fejlesztésekbe...

És az általam belinkelt adatbázis bizony azt mutatja, hogy a szél, biomassza, geotermikus energia vagy éppen a víz árban versenyképes az atommal...
Az állami hitelgaranciát ideális esetben nem kell kifizetni, az erőmű árában meg benne van a fejlesztési költség is így nem érv az, hogy eddig ennyit vagy annyit atomreaktor-fejlesztésre költöttek. Ez nem plusz költség, ez benne van az árban. A versenyképességet meg meg lehet nézni, mondjuk nekem napenergiás adatom van és nem az egyenlítőnél lakom, de lesújtó.
 

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 710
12 730
113
n+1-szer belinkeltem már ebbe a topikba egy rakat tanulmányt amik bizony azt mutatják, hogy az atomerőműveken is rengeteg állami támogatás van. csak nem olyan direkt - ezáltal sokkal átláthatóbb - formában, mint a zöld energián. Pl.: állami hitelgaranciák, vagy az államok annak idején rengeteg pénzt öltek az atomerőmű fejlesztésekbe...

És az általam belinkelt adatbázis bizony azt mutatja, hogy a szél, biomassza, geotermikus energia vagy éppen a víz árban versenyképes az atommal...
Látom nem érted. A zöldenergia árában olyan állami támogatás van ami az államnak nem térül meg, csak annak a haver cégnek aki építi/üzemelteti a farmokat. A kötelező átvétel ugyanerről szól. A közműcégeknek eszük ágában sem lenne az állami támogatástól megfosztott áron átvenni azt a random váltakozó mennyiségű áramot ami az irányítási rendszerüket amúgy is folyamatosan stresszeli.
Az általad említett hitelgarancia nem befektetett tőke, vagy közvetlen pénzügyi támogatás, hanem kockázatvállalás, ami ez esetben nem mondható komoly kockázatnak. Az meg, hogy az államok 50 éve mennyit fektettek az atomerőművek kifejlesztésébe (nem kis részben a nuki fegyverkezéssel szimbiózisban és okán!) irreleváns egy ma épített erőmű esetén.
Nem mellesleg egy nuki erőmű olyan áron ad áramot a rendszernek, tisztán piaci alapon nem tudsz tartani a zöldenergiával, tehát ha a végső ítésznek, a fogyasztónak dönteni lehetne, hogy nuki áramot vagy zöldáramot vesz át, akkor az árra tekintve 99,99% választása egyértelmű lenne.
 
S

speziale

Guest
Az állami hitelgaranciát ideális esetben nem kell kifizetni, az erőmű árában meg benne van a fejlesztési költség is így nem érv az, hogy eddig ennyit vagy annyit atomreaktor-fejlesztésre költöttek. Ez nem plusz költség, ez benne van az árban. A versenyképességet meg meg lehet nézni, mondjuk nekem napenergiás adatom van és nem az egyenlítőnél lakom, de lesújtó.

Már ne haragudj de ez egy baromság. Ha az állambácsi kifizeti helyetted a fejlesztési költségeket, akkor az nem lesz benne az építési költségben. Ha nem a siemens fejlesztené a szélturbinát, hanem a a német állam mondjuk kifizetné a fejlesztés egy részét az is olcsóbb lenne.
Ja, és nyilván a Three miles Island, Csernobil vagy Fukusima utáni környezeti rendezés is gondolom benne van az árban....
 
M

molnibalage

Guest
Már ne haragudj de ez egy baromság. Ha az állambácsi kifizeti helyetted a fejlesztési költségeket, akkor az nem lesz benne az építési költségben. Ha nem a siemens fejlesztené a szélturbinát, hanem a a német állam mondjuk kifizetné a fejlesztés egy részét az is olcsóbb lenne.
Ja, és nyilván a Three miles Island, Csernobil vagy Fukusima utáni környezeti rendezés is gondolom benne van az árban....
Öööö a telepítési költségek eszméletlen dotálásával szerinted mit csináltak...

Egyébként meg ki ne találd, hogy a szélturbinákat önállóan fejlesztették, mert a légcsavar profilok melléktermékei végeredményben... Ameddig állambácsi nem dotálta, addig nem érte meg szélekerket építeni, csak légcsavaros gázturbinához....
 

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 710
12 730
113
Már ne haragudj de ez egy baromság. Ha az állambácsi kifizeti helyetted a fejlesztési költségeket, akkor az nem lesz benne az építési költségben. Ha nem a siemens fejlesztené a szélturbinát, hanem a a német állam mondjuk kifizetné a fejlesztés egy részét az is olcsóbb lenne.
Ja, és nyilván a Three miles Island, Csernobil vagy Fukusima utáni környezeti rendezés is gondolom benne van az árban....
Állambácsi nem fizetett semmiféle fejlesztési költségeket pl egy paksi erőmű esetén. Benne volt az árban. Vagy rosszul emlékszem és a VVER 440/213 reaktortípus a magyar tudomány és technika vívmánya lenne?
Sejtettem, hogy a csernobilos bullshit egyszercsak előkerül. Ha a 30 éves zsigulimmal beleszállok a szomszéd ház előtt parkoló veyronba, akkor a zsiga árában is benne volt a kártérítés? Semmi köze a kettőnek egymáshoz. Ha az állam megtartja monopóliumnak az atomenergia felhasználást, akkora monopóliumhoz tartozik a felelősség is. Ha magáncég durrantaná el az erőművet, akkor a felelősség és a kárelhárítás a magáncég költsége lenne.
 
S

speziale

Guest
Látom nem érted. A zöldenergia árában olyan állami támogatás van ami az államnak nem térül meg, csak annak a haver cégnek aki építi/üzemelteti a farmokat. A kötelező átvétel ugyanerről szól. A közműcégeknek eszük ágában sem lenne az állami támogatástól megfosztott áron átvenni azt a random váltakozó mennyiségű áramot ami az irányítási rendszerüket amúgy is folyamatosan stresszeli.
Az általad említett hitelgarancia nem befektetett tőke, vagy közvetlen pénzügyi támogatás, hanem kockázatvállalás, ami ez esetben nem mondható komoly kockázatnak. Az meg, hogy az államok 50 éve mennyit fektettek az atomerőművek kifejlesztésébe (nem kis részben a nuki fegyverkezéssel szimbiózisban és okán!) irreleváns egy ma épített erőmű esetén.
Nem mellesleg egy nuki erőmű olyan áron ad áramot a rendszernek, tisztán piaci alapon nem tudsz tartani a zöldenergiával, tehát ha a végső ítésznek, a fogyasztónak dönteni lehetne, hogy nuki áramot vagy zöldáramot vesz át, akkor az árra tekintve 99,99% választása egyértelmű lenne.

"Az általad említett hitelgarancia nem befektetett tőke, vagy közvetlen pénzügyi támogatás"

Ez egy óriási baromság. Egy atomerőművet építeni óriási kockázat. Ezért ha tisztán piaci alapon vennéd fel a hitelt, akkor nem X%-ra hanem mondjuk X+5%-ra kapnád a hitelt. Mindjárt más lenne az atomerőműben termelt áram ára, tekintve, hogy az atomáram kb. 80%-át a kezdeti beruházás tőkeköltsége adja. Nézd csak meg mi történt az AREVA-val, amit csődbe vitt a Hinkley-i point-i atomerőmű beruházás...
De érdemes ezt elolvasni atomerőmű témában:

https://web.archive.org/web/2009022...ontent/uploads/2009/01/nuclear-costs-2009.pdf

"Nem mellesleg egy nuki erőmű olyan áron ad áramot a rendszernek, tisztán piaci alapon nem tudsz tartani a zöldenergiával, tehát ha a végső ítésznek, a fogyasztónak dönteni lehetne, hogy nuki áramot vagy zöldáramot vesz át, akkor az árra tekintve 99,99% választása egyértelmű lenne"

Na látod ebben megint nincs igazad. Egyrészt a német fogyasztók minden hónapban látják, hogy mennyit ad a villanyszámlájukhoz a zöldáram támogatása. És ők ezt elfogadják. De például Kínában is készült egy felmérés, hogy a fogyasztók hajlandóak lennének többet fizetni a tisztább áramért...De az angol fogyasztók nem fogják látni azt a 30 milliárd fontos állami támogatást az adójukon, amit pl. az angol állam ad a Hinkley point-t atomerőműnek....

https://www.ft.com/content/b8e24306-48e5-11e6-8d68-72e9211e86ab

Másrészt neked is javaslom, hogy nézd meg a linket amit beraktam. Az az áram előállítási költségét mutatja, vagyis azt nem torzítja az állami szubvenció.

De javaslom ezeket is:

http://photos1.blogger.com/x/blogger/5641/1150/1600/33128/Subsidies.jpg

http://photos1.blogger.com/x/blogger/5641/1150/1600/895390/subsidies_2_122206.jpg
 
S

speziale

Guest
Állambácsi nem fizetett semmiféle fejlesztési költségeket pl egy paksi erőmű esetén. Benne volt az árban. Vagy rosszul emlékszem és a VVER 440/213 reaktortípus a magyar tudomány és technika vívmánya lenne?
Sejtettem, hogy a csernobilos bullshit egyszercsak előkerül. Ha a 30 éves zsigulimmal beleszállok a szomszéd ház előtt parkoló veyronba, akkor a zsiga árában is benne volt a kártérítés? Semmi köze a kettőnek egymáshoz. Ha az állam megtartja monopóliumnak az atomenergia felhasználást, akkora monopóliumhoz tartozik a felelősség is. Ha magáncég durrantaná el az erőművet, akkor a felelősség és a kárelhárítás a magáncég költsége lenne.

Paksot barterba építették az oroszok...
viszont az, hogy egy adott cég neked X vagy x+5 milliárd EUR-ért épít egy atomerőművet az bizony baromira függ attól, hogy a reaktor technológia fejlesztésébe mennyit segített be az állambácsi.
 
S

speziale

Guest
Állambácsi nem fizetett semmiféle fejlesztési költségeket pl egy paksi erőmű esetén. Benne volt az árban. Vagy rosszul emlékszem és a VVER 440/213 reaktortípus a magyar tudomány és technika vívmánya lenne?
Sejtettem, hogy a csernobilos bullshit egyszercsak előkerül. Ha a 30 éves zsigulimmal beleszállok a szomszéd ház előtt parkoló veyronba, akkor a zsiga árában is benne volt a kártérítés? Semmi köze a kettőnek egymáshoz. Ha az állam megtartja monopóliumnak az atomenergia felhasználást, akkora monopóliumhoz tartozik a felelősség is. Ha magáncég durrantaná el az erőművet, akkor a felelősség és a kárelhárítás a magáncég költsége lenne.

Ja Fukusima is bullshit, mi? Csak kb. 100 mrd USD-ra becsülik a helyreállítási költségeket...az is benne van az atomáram árában????
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 830
30 923
113
Már ne haragudj de ez egy baromság. Ha az állambácsi kifizeti helyetted a fejlesztési költségeket, akkor az nem lesz benne az építési költségben. Ha nem a siemens fejlesztené a szélturbinát, hanem a a német állam mondjuk kifizetné a fejlesztés egy részét az is olcsóbb lenne.
Ja, és nyilván a Three miles Island, Csernobil vagy Fukusima utáni környezeti rendezés is gondolom benne van az árban....
Állambácsi nem fizeti ki helyetted a fejlesztési költségeket, ez teljesen téves. Persze az atomfegyverprogramok származéka ez is, de a mikróhullámú sütőd árában sincs benne a vadászgépradar fejlesztési költsége. Konkrétan Paks2 esetében a Rosatom a fejlesztő, igaz, hogy állami cég, de profitorientált, így a termékei árában benne vannak a fejlesztési költségek is. Hanem egyszerűen elúszna a profitjuk vagy még veszteségbe is átmennének, aztán nem lenne amiből újakat fejlesszenek egy idő után. Ha tényleg állami támogatásbó fejlesztenének, akkoris a minimum az lenne, hogy külföldre ne építsenek, mert azzal másnak építenek áron alúl (számukra veszteségesen) erőművet, vagy pedig a külföldivel fizettetnék ki a fejlesztési költségeket ebben az esetben.
Függetlenűl az általad leírt három reaktorbalesettől, a világ még megy tovább ha pont ott gondok is vannak. Az új reaktorokat hülyebiztosra tervezik, egy csernobili baleset ma már lehetetlen velük, Fukushimánál is a szökőár baszott ki velük, mert elvitte pompákat ha jól tudom amivel hűtötték. Na meg egy ilyen erőmű olyan sok helyet sem foglal, napelemmel vagy széllel sokkal nagyobb területre lenne szükséged, sokkal több pénzért, amikor meg kiöregednek 10 év után akkor ugyanennyi szemét lesz belőlük, de legalább addig instabilan termeli neked az áramot.
 

joker

Well-Known Member
2012. szeptember 16.
20 830
30 923
113
Ja Fukusima is bullshit, mi? Csak kb. 100 mrd USD-ra becsülik a helyreállítási költségeket...az is benne van az atomáram árában????
Ha ledózerolod az egészet akkor sem kerűl többe, mint egy új reaktor nulláról éptve x2. Az a 100 mld USD inkább a szökőár által okozott kár lehet összesen, de azt is túlzónak tartom.
 
  • Tetszik
Reactions: bartinieffektus
S

speziale

Guest
Ha ledózerolod az egészet akkor sem kerűl többe, mint egy új reaktor nulláról éptve x2. Az a 100 mld USD inkább a szökőár által okozott kár lehet összesen, de azt is túlzónak tartom.

kurvára nem értem miről beszélsz. Én a környezeti károk becsült értékéről beszélek....nem épületek vagy az atomerőmű újjáépítéséről...
 

notaricon

Well-Known Member
2016. január 7.
3 710
12 730
113
kurvára nem értem miről beszélsz. Én a környezeti károk becsült értékéről beszélek....nem épületek vagy az atomerőmű újjáépítéséről...
mi alapján becsülöd? mik az értékelési szempontok? mit veszel bele és mit nem? eszmei, vagy újraelőállítási értékről beszélünk?
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

akagi

Well-Known Member
2015. január 16.
1 813
305
83
Hölgyek, Urak!
Kár itt késhegyre menő vitát folytatni! Röviden összefoglalnám: ha nincs villamosenergia nincs atomenergia! Kérlek benneteket gondoljátok végig, hogy lesz az uránércből uránoxid pasztilla. Az energia nem vész el, csak átalakul, hogy Molnit idézzem: általános iskola hatodik osztály! Ingyen energia meg nincs akár zöld, akár atom.