Nem akarok nagyon offolni, de akkor számoljunk!
Induljunk ki abból, hogy olyan autókat hasonlítunk össze amikre hasonlóak a garancia feltételek.
Kia Ceed= 7 év 150 000 km
Nissan Leaf= Magára az autóra 5 év 100 000 km, az akkumulátorra 8 év 160 000 km
Ár:
Kia Ceed 1.6 CRDI LX (fapad) akciós ár 4.9 millió. +0.5 milliós automata váltó így a végösszeg 5.4 millió forint.
Nissan Leaf 24 kWh (alapból automata): 7 millió forint
Fogyasztás:
Kia Ceed: 6 liter dízel/100 km
Nissan Leaf: 15 kWh/100 km
Számolás:
150 000 km üzemanyag költségei:
Kia Ceed: 9000 liter dízel X 360 Ft (ennyi az aktuális ár) = 3 240 000 Ft
Nissan Leaf: 22 500 kWh X 40 Ft (átlagos áram ár) = 900 000 Ft
Végösszeg:
Kia Ceed: 5.4+3.2=8.6 milliós forint 150 000 km-re.
Nissan Leaf: 7+0.9=7.9 millió forint 150 000 km-re.
És ebben még nincs benne, hogy a szerviz költségek terén mennyivel olcsóbb a Nissan Leaf.
Árlinkek:
http://kiawallis.hu/images/kia-adatok/ceed/kia-ceed-arlista.pdf
https://www.nissan-cdn.net/content/dam/Nissan/hu/brochures/Pricelists/LEAF_HU.pdf
Szinte semmi sem stimmel az adataiddal.
1. Nissan Leaf a legkisebb akkupakkal, totál fapados alapkivitelben 9,08 millió. Ebből a 600 ezres "gyári" támogatás és a 1,5 milliós magyar állami támogatás jön le. Így valóban 7 millió, csak épen ez egy támogatással eltérített ár. Irreális ezzel számolni. Ha a támogatás 6 millió lenne, akkor fele ennyibe se kerülne, de ettől nem lesz semmivel sem gazdaságosabb a technológia. Amíg évi pár száz, vagy legfeljebb ezer db villanyautót adnak el, addig tart a támogatási keret, de "tömeges" vásárlásnál valószínűleg felejtőssé válik a támogatás. Egyébként is önbecsapás, mert a te, meg az én adómból fedezik, hogy Gazdag Géza a benzinfaló batárja mellé mutatóba egy elektromos játékszert is vehessen.
2. Összehasonlításnak nem tudom miért a KIA CEED-et használod. A Nissan Leaf a Tiida (C, vagy kompakt kategória) alapjára épült, aminek a jelenlegi képviselője a a Nissannál a C13-as Pulsar. Ez a kocsi ugyanúgy alapkivitelben és értelemszerűen állami támogatás nélkül a legnagyobb kereskedőnél most 4,2 millióba kerül 7 év garanciával. Gyári adat szerint 5 litert eszik és ez valószínűleg jóval megbízhatóbb gyári adat, mint a Leaf fogyasztása. Hozzáadhatjuk az automata váltót fél milláért, de közel nem biztos, hogy megér ennyit (a többségnek a tapasztalatok szerint nem éri meg) és a benzinesnél van olyan választás, hogy váltogatsz fél millával kevesebbért. Az elektromosnál nincs ilyen választási lehetőség.
3. Magyarországon egy átlagos személygépjármű éves futásteljesítménye 16 ezer km. De ezt egy elektromos nem fogja produkálni, mert azzal nem lehet hosszú utakra menni és ha éppen nem volt érkezés feltölteni, akkor még városban sem áll neki kóricálni vele a tulaj, mert ott fog maradni az út szélén. Már 20 % töltésnél is villog és visítva követeli a delejt, mert ha mélykisütöd, akkor a akksi kuka. A valóságban egy ilyen elektromos autóval évi 8 ezer km futást lehet számolni. Csak hogy a gyakorlatot is lásd az elmélet helyett a hasznaltauto.hu-n jelenleg 18 db 2011-2013-as évjáratú LEAF van, aminek a km óra állását is kiírták. Ez alapján az éves átlagos futásteljesítmény (hónapra pontos adatokból számolva) nem egész 8 ezer km. A medián érték 7850 km. A maximum 16 ezer, de van, aki 3 ezret sem tett bele évente. Úgyhogy ha 8 évet veszel alapul és az akku garanciális idejét, akkor a benzines 64 ezer km x 5 liter/100km = 3200 liter benzin x 350 Ft pillanatnyi átlagár = 1,1 millió Ft.
4. A Leaf 24 kWh-s akkupakkja esetén a gyári marketing hatótávolság adat 135 km. Azonban a nagyobb 30 kWh-s akksira hazudott 172 km helyett a valóságban átlag 117 km jött ki a standardizált teszten. Ez bő 30 %-kal kevesebb. Sík terepen, ideális körülmények közt 60 km/h-val gurulva, klíma, fűtés nélkül, nyáron 200 km fölött is bírja, de ha egy autóúton 90 km/h-val és bekapcsolt klímával mentek, akkor már csak 110 km-t, télen, fűtéssel városi forgalomban 100 km-t, tilitolizós, dugós városi forgalomban meg kevesebb mint 80 km-t bírt 170 helyett. Az autópálya 130-as tempóját meg sem próbálták. Azaz valójában inkább 90-95 km között bírhatja a kisebb, 24 kWh-s akksival. Ezzel Székesfehérvárig, Ceglédig, Tatabányáig, Hatvanig, Esztergomig sem lehet elmenni Budapest belvárosból úgy, hogy töltés nélkül biztosan vissza is érj. A fogyasztás meg 25 kWh százon, nem 15. Tehát a költsége is bő 0,6 millió 64 ezer km-re. Nem hozza be az árkülönbségnek még a negyedét sem, még az elektromosok támogatásával együtt sem.
5. Az a marketing része, hogy mennyi km garanciát írnak az akksira, mert pontosan tudják, hogy 8 év alatt úgysem tesz bele a felhasználók messze túlnyomó többsége 160 ezret, sőt a többség még 100-at, vagy 80-at sem. Írhatnának 500 ezres garanciát is, ha ott van mellette az időtartam korlátozás. Amúgy józan paraszti ésszel: a lítium akksik kb. 1000 töltési ciklus szoktak bírni. Az pedig szűk 100 ezer km a gyakorlati hatótávból számolva.
6. Már írta más is hogy az autó új árának olyan nagy hányadát képviseli az akkupakk, hogy nem éri meg cserélni., Ha tönkremegy az a gazdasági totálkár tipikus esete. Nem fogsz még egy pakkot berakni egy 8 éves kocsiba, ami önmagéban nem ér annyit, mint az akksi, mert kétséges, hogy ki tudod-e majd használni. Ennek megfelelően az autó használt piaci értéke a garancia lejáratakor közelít a nullához. Eleve nincs likvid piaca, de épp ésszel senki nem fogja megvenni használt akksival, 8 évesen. Viszont egy ugyanilyen korú és ugyanennyit futott benzinest még nagyjából az új ára 40 %-áért el tudsz adni.
7. Az átlag autótulajdonosok nem évi 3-4-szer mozdulnak ki 40-50 km-nél távolabbra, ahonnan már töltés nélkül nem érnének vissza, vagy tesznek meg városon belül ide-oda szaladgálva 80 km-nél többet, hanem jóval többször. Akinek csak évi pár ilyen alkalma akad, annak az autó is fölösleges. Ott a tömegközlekedés, vagy arra a nagyon kevés alkalomra a taxi.
8. Jelenleg nagyon kevés megfelelő teljesítményű töltő van. De még ha nagyságrenddel sűrűbben lennének, akkor is a leggyorsabb, kompromisszumos villámtöltés is alsó hangon fél óra, ami miatt az autó gyakorlati haszna elvész, ha menet közben tölteni kell. Igazából marad az otthoni éjszakai töltés. Na próbáld meg egy társasház mondjuk 3. emeleti lakásából hosszabbítóval megoldani! De még a családi házasoknál is jellemzően 16-24 amperes kismegszakítók vannak és nincs ipari áram. Elméletileg ez 3,5-5,2 kW töltőáramot tenne lehetővé, de ott már a leverés határán jár az automata. A gyakorlatban inkább 3,2-4,8 kW, ha semmi más nem megy az adott megszakítóról. Ha megy (márpedig szokott), akkor annak az éjszakai csúcsfogyasztását még le kell venni. Ez egy házikónál, egész estés töltéssel még nem jelent gondot, de ha az utcában rákap a nagy elektromos autó divatra és értelemszerűen mindenki ugyanakkor tölt, esetleg még nagyobb megszakítót is kér a gyorsabb töltés érdekében, akkor már az áramszolgáltató is elkezdhet aggódni.
9. Kb. olyan gyakran kell tölteni, mint a mai mobiltelefonokat. Kevés olyan mobil tulajdonos van, akinek nem okozott néhányszor bosszúságot, hogy elfelejtette tölteni, áramszünet volt, otthon hagyta vagy valahova eltette a töltőt, vagy bármi más okból nem töltötte fel lelkiismeretesen. Ha az autód nem megy az egy picivel nagyobb bosszúság, mintha a mobilod merül le. Egy benzinesnél ha feledékeny voltál, vésztartalékkal elgurulsz a legközelebbi kútig és pár perc alatt megoldod a problémát. Az elektromosnál viszont nem sokat ér, hogy gyorsan, 10 percre bedugod tölteni.
Az elektromos autó játékszer a gazdagok kezében a normál benzinesük, vagy dízelesük mellett. Addig jó, amíg kevés van belőlük, mert addig nem okoznak gondot a hálózatnak, nem befolyásolják az áram árát tömeges többlet fogyasztással. Majd ha valaki feltalálja az ugyanekkora tömeg mellett 5-ször ekkora kapacitású, 20-szor gyorsabban tölthető és töredék ennyibe kerülő akksit, akkor lesz miről beszélni. De akkor neki is állhatunk további paksi blokkok építésének. Egyenlőre azonban ez a veszély nem fenyeget.