És ez hogy jön Csernobilhoz?
Hatalmas különbség van aközött, hogy egy föld alatti beton létesítmény egy nem közvetlen találat lökéshullámának ellenáll-e és aközött, hogy egy beton ketrecen belül szabadul el az energia. Ha egy harckocsitól mondjuk 20-30 méterre felrobbantasz egy tonna TNT-t, azt a bent ülők esélyesen túlélik. Ha belül robban fel pár kiló, az szétveti az egészet. A cserrnobili reaktornak 3,2 GW volt a névleges hőteljesítménye, ami a balesetkor biztosan 33 GW fölé szaladt meg (egyes becslések szerint 300 GW-ig is elment). Az üzemi hőmérsékleten 300 fok alatti reaktor 3000 fokosra hevült. Egy pillanat alatt elforralta a teljes hűtővíz mennyiséget. Már az első gőzrobbanásnál is legalább több száz kg, de akár tonnányi TNT robbanásának megfelelő energiáról beszélünk. Már az első robbanás is simán levitte az ezer tonnás sapkát a reaktorról. Volt egy második robbanás is. Ez vagy kémiai robbanás volt a cirkónium-vízgőz reakcióban keletkezett hidrogén miatt, vagy az egyes pontokon szuperkritikussá vált mag mini nukleáris robbanása. A második robbanás erejét van aki 10 tonna TNT hatóerejére becsli.
Ennyi energiát elég nehéz egy korlátozott méretű, zárt térben megtartani és kezelni. És a robbanásokkal nem ért véget a történet, mert a leolvadt mag ezután is rengeteg hőt termelt és az 1700 tonnás grafitmáglya 10 napon át égett. Hogyan gondolod ezt egy zárt térben kezelni?
Nem technikailag lehetetlen akármilyen vastag falú beton épületet építeni. Ha annyi betont építesz be, mint egy kisebb völgyzáró gátba, akkor sokat kibír, de borzasztóan drága lesz. Ennek a költségnek töredékéből sokkal nagyobb mértékben lehet növelni a biztonságot, ha vezérlésre, (nem kiiktatható) biztonsági automatikára, vészüzemi rendszerekre, stb.. fordítod. A lényeg hogy meg se szaladjon a reakció, mert ha megszalad, akkor már a felszabadult energiával csak aránytalanul nagy nehézségek árán lehet megküzdeni, vagy leginkább sehogy.
Nem épp aprócska épületről van szó. Eredeti állapotában 50 méter magas és 170 méter hosszú volt. Egy picit azért nagyobb, mint egy metró megálló. A szarkofágba több, mint 400 ezer m3 (közel millió tonna) betont és 7300 tonna acélt építettek, de a szarkofág sem bírná ki azt a belül elszabaduló energiát, ami a balesetkor felszabadult. 2016. novemberére csináltak fölé egy acél kupolát, ami 36 ezer tonnát nyom, 110 méter hosszú, 257 méter széles és 105 méter magas. Az építése 1,5 milliárd euróba került, és a két vége még nincs meg. És félreértés ne essék, ennek sem lenne semmi esélye, ha benne elszabadulna az említett energia mennyiség.