Gondolom a pénz ott is nagy úr, ha a francia meg az amerikai drágábban akarja adni 1-2 milliárddal ugyanazt kapacitást akkor rögtön nem lesz az ördög olyan fekete. Nem tudom mennyire létezhet fel- meg leskálázhatóság ebben az iparágban, kicsit nagyobb amerikai reaktor ami 1000 helyett 1200-at termel, vagy kicsit kisebb vagybutított 1600-as francia ami 1200-at tud "csak". Vagy lesz pakisztáni / észak-koreai kivitelező és mindenkit meglepnek vele
Felskálázni nem nagyon lehet. A betölthető fűtőelemek száma, mérete, fizikai elrendezése szigorúan kötött, azt egészségtelen dolog piszkálni. (Már amennyiben nem atombombát készül az ember előállítani.) Lényegében az egész reaktort alapjaiban át kell tervezni a felskálázáshoz. A legegyszerűbb teljesítmény növelési módszer, a magasabb dúsítású fűtőanyag, de ennek is szűk határa van és a tervezéskori technológiai szinten általában ki is használják. A segédberendezéseken, hőcserélőn, turbinán, generátoron keresztül a hatásfok javításában pedig legfeljebb pár százalék mozgástér van.
Paks eredetileg 440 MW-os blokkjait szekunder köri átalakítások révén, hatásfok növeléssel 472 MW villamos teljesítményre tudták rávenni. Ez több lépcsős volt. Először az önfogyasztást szorították le egy kicsit (a bruttó villamos teljesítmény 1,5 %-ával). Majd az egyik blokk turbináinak kisnyomású végfokozat cseréje 10 MW-ot hozott a konyhára, míg a másik három blokkban már eleve ilyen fokozattal épültek a turbinák (tehát eredetileg sem 440 MW-os volt a blokk). Egy kis kondenzátor berhelés újabb 2-3 MW többletet eredményezett. A legnagyobb tétel a lapátprofil módosítása, de még inkább a résveszteség csökkentése révén jött össze, így 472 MW teljesítményre tornászták fel a blokkokat. Végül a lecserélt segédberendezések, szekunder köri egységek 8 % primer köri hőteljesítmény növelést is le tudtak kezelni. Ehhez megnövelték a dúsítást és átalakították a fűtőanyag kazettákat. Így röpke negyed század alatt, néhány lépésben 440-ről 500 MW-ra sikerült a villamos teljesítményt feltornázni.
Leskálázni egy határig elméletileg lehetne, ennek a korlátja egyrészről a reakció fenntarthatósága (mátrix megtartása, termikus neutronok megfelelő szinten tartása), másrészről a hőelvonás stabil szinten tarthatósága (túlhűtés elkerülése). A leskálázással azonos hatású lenne a részteljesítményen üzemeltetés (lásd Paks II manőverező üzemmód), de azt a reaktormérgezés miatt nem érdemes tartósan csinálni. Azonban a leskálázással a fő gond, hogy gazdaságilag értelmetlen. Nem lesz érdemben olcsóbb a reaktor, viszont kevesebbet termel. A hatásfoka is romlik. Kis mértékben mindenképpen át kel tervezni, ami többlet költséggel jár.
Egy adott reaktor típus egy adott teljesítményen működik optimálisan. Ha ettől jelentősen eltérő teljesítményt szeretnél, az már egy másik típus lesz.
Az 1200 MW-os kategóriából az Westinghouse: AP1000 úgy néz ki, hogy kiesett. Az Areva/Mitsubishi: ATMEA1 erős műszaki, gazdasági kockázat. A kínai Hualong One (ACPR1000+) is ide tartozik, de az sem támogatottabb politikailag, mint az orosz és szintén csak most épülnek az első példányok. A Candu: ACR-1000, illetve az Areva: Kerena pedig végképp csak terv. tehát elég esélyes a VVER-1200.
Ha a Westinghouse mellett a Toshiba is bedobja a törülközőt, akkor a nagyobb kategóriából is kiesik az GE Hitachi/Toshiba: ABWR (1420 MW). Marad a koreai APR1400 (1450 MW). Japánból a Mitsubishi: APWR(+) (1530 MW) és a GE Hitachi: ESBWR (1600 MW), de mindkettő csak terv. Valamint az Areva: EPR (1750 MW), ami eddig eléggé leszerepelt. A CAP1400 (1500 MW) Westinghouse csőd miatt szintén almás.
Szegény lengyeleknek főhet a feje. Vagy a kevésbé kockázatosnak és gazdaságosabbnak tűnő oroszt választják és lenyelik a békát, vagy vesznek egy kínait, ami valószínűleg nem drága, de az EU minden szinten ki lenne akadva. A kínaiak eddig nem próbálták az EU előírásokra szabni a reaktorukat. Esetleg veszik a kísérleti ATMEA-t, vagy a gyakorlatban katasztrofálisan bemutatkozott EPR-t a most épp nem túl jó hírű Arevától. Esetleg a döglődőfélben lévő japán nukleáris ipar egyik termékét, mert a japánok most mindent EU-sítanak. Hátha itt lesz piacuk. Meg még akár koreait is vehetnek. Ezek közül a francia lenne EU részről politikailag támogatott, de azt azért a lengyelek is érezhetik, hogy nem a legjobb döntés. Amúgy is most a lengyelek eléggé fasírtban vannak az EU-val. Az orosz reaktornál viszont épp most taposta ki nekik az utat Magyarország.
Két a 600-as vajon mi lenne? Szintén orosz VVER-600? Mert a Westinghouse AP600 hamvába holt és csőd miatt sem játszik. Mások 600 MW-os egységei pedig több kisebb modulból állnak össze, nem egy 600 MW-os reaktort jelentenek.
