Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 414
20 587
113
Az albán tengerpart a szemünk láttára épült ki az elmúlt néhány évben úgy, hogy a mögötte álló komplett országnak nincs semmilyen múltja. Nincsenek műemlékek, történelmi városok, nincs semmi, mi több, maga a tengerpart is kopárt part volt, bármiféle infrastruktúra nélkül. A víz és a homok elegendő volt a bizniszhez.

Azért nem mindegy, hogy milyen célközönséget célzol. Budapesten a bulituristák sem csak mókát és kacagást hoznak ám... Pedig ott van még kulturális örökség, ami alapján másféle turistákat is vonz.

Nekem az az érzésem, hogy megalomán hagymázas álom amit gondolsz.
A Dunára kell víztározó, le kell lassítani, meg kell állítani az ország száradását, de nem így. Ennél mérsékeltebb megoldások is léteznek.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 855
29 098
113
Igen, de egy ország fejlődését ne csirkefarháton tengődő öregek szemlélete határozza meg. A magyar lakosság 0,5-1%-át érintené a projekt valamilyen formában! Mindegyikük jobb, sokkal értékesebb ingatlant kapna kárpótlásul, ami csekély számuk miatt pár év alatt is lazán kivitelezhető. Amúgy ez egy jó példa arra, hogy az ország fejlesztése milyen súlyos nehézségekbe ütközhet ott, ahol véleményt nyilváníthat a lakosság. Bizonyos döntéseket meg kell honi az emberek helyett. Semmilyen nagyívű projektet nem lehet megvalósítani, ha a legostobább polgárokat is bevonjuk a döntéshozatalba!
 

silurusglanis

Well-Known Member
2012. augusztus 7.
7 474
5 578
113
Abban van egyfelől egy borsodból kiinduló, az Északi-Középhegység alatt elvezetett, majd gödöllő körül délnek forguló "Homokhátság csatorna" ,egy Csepel szigettől délre és egy Baja környékén található duzzasztó ill. egy kb. a kettő között elhelyezkedő, a Dunától pár km-re keletre fekvő, elég nagy területű/felületű Duna-tó. ill. egy vagy két Duna-Tisza csatorna.
Ez így nem működhet, nézz körül Google domborzati térképen.
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 855
29 098
113
Azért nem mindegy, hogy milyen célközönséget célzol. Budapesten a bulituristák sem csak mókát és kacagást hoznak ám... Pedig ott van még kulturális örökség, ami alapján másféle turistákat is vonz.

Nekem az az érzésem, hogy megalomán hagymázas álom amit gondolsz.
A Dunára kell víztározó, le kell lassítani, meg kell állítani az ország száradását, de nem így. Ennél mérsékeltebb megoldások is léteznek.

Több betont fogsz bedolgozni a mérsékeltebb megoldásokba, mint ami ahhoz a tíz-tizenötezer lakóházhoz kellene, amit az áttelepítettek igényelnének. Ez olyan mint az elkerülőútjaink egy része, ahol akár tízszer olcsóbb lett volna az utat zavaró falut felvásárolni, mint elkerülőt építeni neki!
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 269
2 090
113
Miért? Őket pont megszopatná egy ilyen valami, ha zsilipelni kéne. A Duna ugyanis nemzetközi víznek számít, mert több olyan országnak ad tenger felé kijáratot, akiknek nincs tengerpartjuk.
Ellenben jelelneg csak 250 napon hajózható rendesen a hazai Duna, kotorni kellene a medret és bizony vízlépcsőzni/fenékküszöbölni.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
A szolgáltató szektor termel, mivel ide tartozik a pénzügyi eszközöket termelő pénzügyi szektor is, de ide tartozik a hasznot termelő kereskedelem is, stb. A szolgáltató szektor minden egyes ágazata ugyanolyan hasznot termel, mint bármilyen más termelő szektor, beleértve az energetikai szektort is. Ez se tartozik ide, de mindegy is.
Közgazdaságilag ez lehet hogy jól hangzik, de ha a tényleges eladható árukat termelő ágazat nem termel elég vagy elég jó minőségű eladható árut, akkor annak dolgozóinak se lesz elég jövedelme, hogy megfizessék a szolgáltatásokat, szóval a szolgáltató-ágazat simán kipusztulhat, éhen halhat. Ha a Mercinél, Audinál, CocaColánál, autóbuszgyárnál, Suzukinál, General Electricnél, mezőgazdaságban és élelmiszeriparban stb. dolgozó nem keres annyit, hogy fizessen a szolgáltatásért, akkor miből élne meg a szolgáltató ágazat?!!
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 414
20 587
113
Úgy felpörgött a topik, hogy már azzal lehetne villanyt termelni.

Én viszont kiszállok, azt hiszem elmondtam amit akartam, itt világnézeti különbség is van, és a gazdasági részét sem látom megalapozottnak a dolognak. Ennyi engem nem győz meg, de nem is biztos, hogy meg akarok győződni :)
 
  • Tetszik
Reactions: notaricon

Veér Ispán

Well-Known Member
2011. február 14.
7 414
20 587
113
Ha a Mercinél, Audinál, CocaColánál, autóbuszgyárnál, Suzukinál, General Electricnél, mezőgazdaságban és élelmiszeriparban stb. dolgozó nem keres annyit, hogy fizessen a szolgáltatásért, akkor miből élne meg a szolgáltató ágazat?!!

Külföldi megrendelők. Dubajozás és bér-szoftver fejlesztés (hasonlóan fáj hátul mindkettő).
 
  • Tetszik
Reactions: notaricon

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 808
17 613
113
1 - a blogen által citált megatervnek van szerényebb léptékű, szvsz reálisan megvalósítható verziója is.

Abban van egyfelől egy borsodból kiinduló, az Északi-Középhegység alatt elvezetett, majd gödöllő körül délnek forguló "Homokhátság csatorna" ,egy Csepel szigettől délre és egy Baja környékén található duzzasztó ill. egy kb. a kettő között elhelyezkedő, a Dunától pár km-re keletre fekvő, elég nagy területű/felületű Duna-tó. ill. egy vagy két Duna-Tisza csatorna.

Ennek a tervnek az az előnye, hogy olcsóbb - nem kéne annyi ember kitelepíteni - , és vélhetően nem igazán érintené negatívan a környék ivóvízbázisát, a Kiskunság problémáit viszont vélhetően megoldaná és lehetőséget adna jelentős terület természetnek visszaadására (olyasmi élővilág alakulhatna ki, mint pl.a Tisza-tó körül).


Egy Nagymarosi erőmű/gáz viszont eléggé beb*na neki, 25-30 évig el lehetne felejteni a Budapest vízellátását biztosító csápos kutakat, és utána lehetne újra kifúrni azokat.


2- A Balaton azért népszerű nyaralóhely, mert
- egyrészt már van múltja/hagyománya
- a vize nagyon tiszta
- egy tó, csekély áramlatokkal, ezért fürdőzőbarát
- viszonylag sekély a part, ezért gyerekbarát
- nagyon szép a közvetlen környezet és a tágabb környéken is több természeti szépség/műemlék

Egy Duna-tó nagyon komoly marketinggel sem tudna versenyre kelni a Balatonnal. Reálisan egy kibővített Tisza-tó lehetne.

Na most hirtelen ezt találtam a homokhátság csatornáról:
http://slideplayer.hu/slide/1935789/

A 10. slide-on van a Borsodból kiinduló rész térképe, a 11-ediken pedig a kisebb "Duna-tó".

A második térkép picit nagyobb méretben:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=554
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 808
17 613
113
Az albán tengerpart a szemünk láttára épült ki az elmúlt néhány évben úgy, hogy a mögötte álló komplett országnak nincs semmilyen múltja. Nincsenek műemlékek, történelmi városok, nincs semmi, mi több, maga a tengerpart is kopárt part volt, bármiféle infrastruktúra nélkül. A víz és a homok elegendő volt a bizniszhez.

Mert az a tengerpart szép, maga az ország is - a hegyek - az Adria pedig elvileg az egyik legtisztább tenger és olcsó.
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 269
2 090
113
Jézusom, most olvastam végig a Dunatót ("űrmeghódíccsa").
Pár észrevétel, ha má tíz évig sűrűn előfordultam arra is:
- a homok a Duna-Tisza közén Kecel vonalában véget ér. Onnantól már mocsarak-rétek vannak.
- Kalocsát meg a többi települést sem kellene kitelepíteni, mert az eredeti ártér brutálisan nagy: Dunaföldvártól Akasztóig vagy egészen Kiskőrösig egyadta legelős mocsár az egész; Kalocsa és Foktő falvak magasan vannak, utnána Öregcsertő falu is valamennyire. Meg Kecel. A többi brekeke. Lejjebb Hajós is dombokon van.
- Gemenc most is el szokott lenni árasztva a sok holtágával. Egy értelmes meretű gát mellett csak annyi történne, hogy ezekben a holtágakban állandóan lenne víz.
- Hidak: Dunaföldvár (1+1 szűk), Dunaújváros (M8), Szekszárd (M9), Baja. Az M9 híd Szekszárd után már lábakon áll a gemenci ártérben, a Dunaföldvár-Solt híd pedig rettenet magasan van (két jókora domb közé épült). A bajai híd most is egy jókora töltésen vezeti a főutat és vasutat Bátaszékig.
- gazdaságilag Foktőn van egy komoly növényolajgyár, Kalocsán ismertem elektrotechnikai autóipari beszállítót, meg persze a mocsaras táj paprikáját, Gemenc meg az egyik legfontosabb puhafás erdőnk. Hajóst meg a borait hagyjuk...

Szóval először nyissunk már ki egy atlaszt, mielőtt bármit elárasztanánk. A gátak nagy része amúgy megvan a déli oldalon Bajánál, de ilyen overkill megoldás helyett egyszerűbb lenne fenékküszöbökkel szabályozni a vízszintet. A Mátrától meg nem tudom mit akartpk vezetni hova, de az jó ott a Tiszában.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 808
17 613
113
Ellenben jelelneg csak 250 napon hajózható rendesen a hazai Duna, kotorni kellene a medret és bizony vízlépcsőzni/fenékküszöbölni.

Az a baj ezzel a "rendesen"-el, hogy a szabvány merülési mélyégnél az EU a Rajna adottságaiból indult ki.

Nem érdemes Rajnát csinálni a Dunából
http://www.origo.hu/tudomany/201102...ulo-energia-folyoszabalyozas-duzzasztomu.html

Jó cikk, érinti az energetiaki kérdést is.

"
A Dunán mindig is hajóztak, a második világháborút megelőző időszakokban például, az akkori vasúti és közúti kapacitásokhoz képest kifejezetten magas kihasználtsággal. Ki is épült az a hajó- és uszályállomány, amely a Dunán a szélsőséges kisvizek rövid időszakait leszámítva mindig hajózni tudott.

A Nemzetközi Duna Bizottság által ajánlott 25 deciméteres (két és fél méteres) hajózási mélység akkor nem volt alapkövetelmény. A Duna hazai (különösen a bősi vízlépcső által kiváltott szigetközi szakasza) ezt természetes állapotában nem is biztosította, a korábbi uszálypark pedig ennek megfelelőn, alacsonyabb merülésre készült.

Az Európai Unió közlekedési politikájának egyik kiemelt fontosságú programja a Rajna/Mosel-Majna/Duna belvízi útvonal hajózhatóságának javítása, azaz mintegy 1500 km hosszú szakasz szabályozása, amely a magyarországi Duna-szakaszt is érinti. A szakemberek 2006 januárjától kezdték kidolgozni a "Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány"-t, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére - olvasható a WWF honlapján. A tanulmány akkor azt javasolta, hogy drasztikus mederszabályozással biztosítsák a teherhajók 2,5 méteres merülési mélységét a Duna teljes magyarországi szakaszán.

Ez a 2,5 méter persze a Rajnán lényegesen könnyebben elérhető, mint a teljesen más éghajlati-földrajzi-geológiai adottságú vízgyűjtőn folyó Dunán, ahol teljesen különbözőek a vízhozam-, lejtés- és hordalékviszonyok. Az a hajó vagy uszály, amely a Rajnára jó, nem feltétlenül lesz jó a Dunára.

Felvetődik az alapkérdés: vajon a Dunát "szabványosítsuk", és tegyük hasonlatossá a Rajnához, vagy inkább olyan hajókkal hajózzunk rajta, amelyek alkalmazkodnak hozzá? A folyónak a hajókhoz "szabása" horribilis költséggel jár, ráadásul az "átszabott" állapot fenntartása sincs ingyen."
 

silurusglanis

Well-Known Member
2012. augusztus 7.
7 474
5 578
113
Ez is a vizek minél gyorsabb levezetésére lett kitalálva ráadásul elég meggondolatlan nyomvonalon. Szerintem a Sajó fokrendszerének és árterületeinek kialakítása gyorsabb, olcsóbb és természetesebb is. Ez a csatorna egy olyan irányt mutat amilyet soha nem járt a víz. Kérdéses az ökológiai kár is amit a Tiszából való kivezetés okoz. Amúgy a magasan fekvő területek is száradnak,kevés a kipárolgás. Erdősíteni kellene a vizek mentén ezerrel.
 

tarzaan

Well-Known Member
2014. március 25.
12 808
17 613
113
Ez is a vizek minél gyorsabb levezetésére lett kitalálva ráadásul elég meggondolatlan nyomvonalon. Szerintem a Sajó fokrendszerének és árterületeinek kialakítása gyorsabb, olcsóbb és természetesebb is. Ez a csatorna egy olyan irányt mutat amilyet soha nem járt a víz. Kérdéses az ökológiai kár is amit a Tiszából való kivezetés okoz. Amúgy a magasan fekvő területek is száradnak,kevés a kipárolgás. Erdősíteni kellene a vizek mentén ezerrel.

Nem meggondolatlan útvonal, mert domborzatilag a csatorna első, kb. Gödöllőig tartó része kb. azonos tengrszint feletti magasságon van.

Képes lenne kezelni a terület nagy esőzéseit. Az áradat egy részét a csatorna mentén elhelyezett tározókba gyűjtané, amivel az Észak--Alföldet lehetne öntözni, a többit pedig továbbvezetné a Homokhátság felé.
 

sirdavegd

Well-Known Member
2016. január 5.
1 269
2 090
113
Az a baj ezzel a "rendesen"-el, hogy a szabvány merülési mélyégnél az EU a Rajna adottságaiból indult ki.

Nem érdemes Rajnát csinálni a Dunából
http://www.origo.hu/tudomany/201102...ulo-energia-folyoszabalyozas-duzzasztomu.html

Jó cikk, érinti az energetiaki kérdést is.

"
A Dunán mindig is hajóztak, a második világháborút megelőző időszakokban például, az akkori vasúti és közúti kapacitásokhoz képest kifejezetten magas kihasználtsággal. Ki is épült az a hajó- és uszályállomány, amely a Dunán a szélsőséges kisvizek rövid időszakait leszámítva mindig hajózni tudott.

A Nemzetközi Duna Bizottság által ajánlott 25 deciméteres (két és fél méteres) hajózási mélység akkor nem volt alapkövetelmény. A Duna hazai (különösen a bősi vízlépcső által kiváltott szigetközi szakasza) ezt természetes állapotában nem is biztosította, a korábbi uszálypark pedig ennek megfelelőn, alacsonyabb merülésre készült.

Az Európai Unió közlekedési politikájának egyik kiemelt fontosságú programja a Rajna/Mosel-Majna/Duna belvízi útvonal hajózhatóságának javítása, azaz mintegy 1500 km hosszú szakasz szabályozása, amely a magyarországi Duna-szakaszt is érinti. A szakemberek 2006 januárjától kezdték kidolgozni a "Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány"-t, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium részére - olvasható a WWF honlapján. A tanulmány akkor azt javasolta, hogy drasztikus mederszabályozással biztosítsák a teherhajók 2,5 méteres merülési mélységét a Duna teljes magyarországi szakaszán.

Ez a 2,5 méter persze a Rajnán lényegesen könnyebben elérhető, mint a teljesen más éghajlati-földrajzi-geológiai adottságú vízgyűjtőn folyó Dunán, ahol teljesen különbözőek a vízhozam-, lejtés- és hordalékviszonyok. Az a hajó vagy uszály, amely a Rajnára jó, nem feltétlenül lesz jó a Dunára.

Felvetődik az alapkérdés: vajon a Dunát "szabványosítsuk", és tegyük hasonlatossá a Rajnához, vagy inkább olyan hajókkal hajózzunk rajta, amelyek alkalmazkodnak hozzá? A folyónak a hajókhoz "szabása" horribilis költséggel jár, ráadásul az "átszabott" állapot fenntartása sincs ingyen."

A magyar Duna-szakasz hajózhatósága fejlesztésének a tervezésére írt ki nyílt közbeszerzést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

A Duna része a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (TEN-T) belvízi részének – olvasható a Közbeszerzési Értesítőben. A kelet–nyugati hajózás szempontjából meghatározó a magyar Duna-szakasz, amely része a Rajna–Majna–Duna közel 3300 kilométeres víziút rendszerének. A magyarországi szakaszon évtizedek óta nem végeztek fenntartási-karbantartási munkákat, ezért a hajózható napok száma 250 alá csökkent, így hajózhatósági szempontból nem felel meg a nemzetközi elvárásoknak.
A felmérések szerint a Szob–Déli országhatár közötti szakaszon összesen harmincegy helyszínen, összességében közel ötvenkét kilométeren kell a hajózhatóság javítása érdekében beavatkozni, míg a Szap–Szob közötti szakaszon tizenkét beavatkozásra lesz szükség, negyven kilométer hosszúságban.

A tervező feladatai közé tartozik – egyebek mellett – a helyzetértékelő tanulmány és a környezeti hatástanulmányok elkészítése, továbbá a szükséges engedélyek megszerzése is.

Ajánlatot az tehet, akinek a megelőző három lezárt üzleti évben a nettó árbevétele elérte (összesen) a 800 millió forintot, amelyből a hajóút tervezésnek, a folyószabályozásnak és a hasonló munkák tervezésének legalább 400 millió forintot kell kitennie.

Az ajánlatok benyújtási határideje július 17.