"fip7">Ismét egy hülye cikket találtam, de szerencsére a hozzászólásokban sok értelmes arc akadt.
A cikk bevezettet egy számomra új fogalmat, a "vesztességes atomerőművet"
Sziasztok!
Nem tudom valakinek volt-e szerencséje résztvenni a pénteki Paksról szóló konferencián, de érdemes lehet megnézni az előadásokat, illetve, ha elérhetőek lesznek az előadásvázlatokat. Én végigültem és jegyzeteltem.
Különösen Fülöp Sándor (jogász, volt jövő nemzedékek ogy-i biztosa) és a két közgazdász (Kaderják Péter, Felsmann Balázs - Corvinus) gondolatait, szempontjait ajánlanám a vita résztvevőinek.
A jogi oldalról számos konkrét példáját láthattuk, hogy az erőmű eddig is, hogyan használt ki jogi kiskapukat, illetve hogyan hágott át érvényes hazai jogszabályokat következmény nélkül (például Bátaapátiban) csak azért mert komoly politikai hátszele és persze költségvetési (értsd adófizetői pénzből történő) támogatása volt/van. Ráadásul a konkrét beruházásra sincs még jogi felhatalmazása sem az MVM-nek, sem az új társaságnak.
A közgazdasági (bemutatott) modellek alapján: az új paksi erőmű blokkjainak teljes költsége (kis valószínűséggel - optimista modellek) lehetnek akár megtérülőek is, de a reális modellek azt mutatják, hogy a megtérülési jellemző csak akkor lehet pozitív, ha az angol atomerőműhöz hasonló (ott minimális áramárként 110 Euro/MWh-t harcolt ki a befektetői csoport) 106 Euro/MWh-val kalkulál a beruházó. Ez kb. duplája a mai hazai nagykereskedelmi áramárnak (2012. 48,3 Euro/MWh).
(A pesszimista modellek akár kb. -450 milliárd forintos fiaskót is előrevetítettek a teljes élethosszra (176 Euró/MWh ár akár): időben elhúzódó beruházású, magas kamatokkal és kockázati felárral felvett hitelekkel, komoly járulékos költségekkel épülő erőmű esetén. A korrupció ebben kalkulálhatatlan.)
Ebből az következik, hogy "a nukleáris energiatermelés napjainkban több okból támogatható<b>, de azért nem, mert olcsó</b>."
- vagyis a közgazdászok modelljei szerint az új blokkok (demokratikus környezetben!) jelentős piaci ár feletti támogatást igényelnek, ennek a módját még ki kell találni (mert a rezsicsökkentési lázban ez nehezen eladható a lakosságnak, az EU-nak meg az eladósodás)
- állami garanciavállalás nélkül nem fog menni,
- nagy kérdőjel, hogy átmegy-e az EU-s állami támogatási szabályok szűrőjén (az angol atomerőmű projekt most kerül oda, tehát nekünk is tanulságos lesz a végkifejlet) + ez nyílván a még ismeretlen konstrukciótól is függ.
Felsmann Balázs ehhez több mindent hozzátett (megújulók sokkal jobb technológiai tanulási görbéi, lefelé tendáló beruházási költségei, kis megújulós projektek könnyebb piaci finanszírozása, növekvő nukleáris beruházási, működési, biztonsági költségek, az amerikai Westinghouse kivonulása a nukleáris piacról (eladta a Hitachinak a maga ilyen tip. tevékenységét), a francia Areva (nukleáris beruházó) részvényeinek mélyrepülése az elmúlt hét évben stb.), de különösen fontos, hogy nincs önellátó piaci modell ma Európában, vagyis maximálisan kalkulálni kell a rendelkezésre álló olcsó európai árammal. Vagyis talán csak nemzetközi (térségbeli?) együttműködés garantálná azt, hogy ez a beruházás ne zárjon nagy veszteséggel. A csehek, szlovákok viszont jóval előrébb járnak a maguk külön nukleáris terveivel.
Személyesen azt tapasztaltam egyébként (a szervezőket is kérdezve), hogy a hivatalos média nem jelent meg (nyilván véletlenül, mint mostanában sok más hasonló esemény esetén
.
Aszódi Attila (BME), ill. a Magyar Nukleáris Társaság elnöke, néhány paksi úriember jelen volt a hallgatóság soraiban, de sajnos érdemi vitára nem került sor egyik kérdésben sem.
Pedig sok egyéb aggály, kérdőjel és probléma (környezeti oldalról is) is felmerült a projekt kapcsán, amiből az előadók kiemelték az igényes előkészítés, információk, tények (általában a tájékoztatás) teljes hiányát vagy primitív egyoldalúságát.
Hát szerintem ez is gáz ebben a kérdésben.
Üdv:
B
D
