+ számoljuk hozzá, hogy ez egy valamilyen összetételű hulladék - agyig kénnel, klórtartalmú anyagokkal, lúgos cucctól kezdve minden van benne. Az átlagos erőművi körülmények között szenet/gáz vagy olajat égetsz. A biomassza brutál kéntartalma miatt egészen érdekes anyagokat kell beépíteni - ha nem lenne támogatás rá, senki nem csinálná meg, mert istentelenül drága mind a gyártás mind az időszakos pótlás. Ezt ritkán számolják bele
Hulladék szállítás - nem veszik bele, pedig bele kellene. Ha összhatásfokot nézünk, szerintem igen is bele kellene venni, mert egy gázvezeték vagy egy tartálykocsi tüzelőolaj mozgatása más energia, mint egy térfogatilag tele hulladékszállító. Ha tömörítenek, annak is van energiaigénye. A fentinek együtt meg CO2 kibocsátása. van. Nem is kevés. A hatástanulmányok általában a lakott településtől távolibb létesítési helyet adnak, szóval lehet szállítani
Filterek, katalizátorok. Ezt még kevésbé hozzá szóba. Egy csatolt gáz-gőz erőműből vízgőz megy ki. Egy hulladékos erőműből meg huhu... A füst tartalmaz egy csomó klórt, ként, szénhidrogént, alkáli anyagot, port, NOx-et, CO2-öt. Ezzel valamit kell kezdeni. Ipari méretű füstkezelő rendszerek üzemeltetése sem 2 fillér a katalizátorok aranyárban vannak, lehet építeni a kéntelenítő kört a kéményre (brutális anyagár - egzotikus anyagok, bonyolult gyártástechnológia), amit megint csak vagy katalizátorral oldasz meg vagy karbamiddal lehet szórakozni (ekkor meg a végén ammónia keletkezik, amivel valamit megint kell kezdeni...)
Elégett hulladékból marad egy csomó salak - ami nem egészséges. Azzal mi lesz!? Dioxinok, nehézfémek? Ezeket szűrni kell, azok hová kerülnek!?
Hulladékot újrahasznosítani kellene - amit meg nem lehet, azt plazmaégővel elégetni.
De ezeket hiába mondjuk, hiába írod le az energetikai mérlegeket, a sötétzöldek immúnisak a fizikára meg a kémiára...