Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[ozymandias]

Én úgy tudom, hogy a már működő blokkok nem mindenben feleltek meg az európai előírásoknak. Emiatt némileg át kellett őket tervezni. Ez lehet a magyarázata, hogy csak tavaly tudták beadni a terveket engedélyezésre.

Egy ideig követtem még Mo-n, hogy mi van/lesz, mert az akkori céget el akartam vinni energetikai irányba.

- első gond: a magyar előírások és üzemeltetési utasítások nem feleltek meg a nemzetközi előírásoknak. Volt már ABOS osztályozás meg öregedés-management, de ez kevéa volt. Nem voltak tervezési specifikációk úgy, mint a franciáknál, vagy úgy, mint a németeknél (KTA-Regelwerk). Erre a magyar hatóság fogta magát és az ASME BPVC, III-Section-t egy-az-egyben átvette.

- erre jött IAEA, hogy ez mind szép és jó, de értitek, ami le van írva angolul? Őő. Hát akkor lesz szíves lefordítani magyarra. Itt begyűjtöttek nem kevés késést, mert több ezer oldalt kellett lefordítani angolról magyarra. Ezt szétosztották és tragikus lett, de cserébe magyar nyelvű, be is iktatták MSZ2700x sorozatba. Yes.

- jött a következő menet, okay srácok, ez nagyon szép, de akkor ideje lenne a magyar nukleáris előírásokat ezzel harmonizálni és összefésülni. Nálam akkor került szar a palacsintába, amikor az előzetes követelmény-kivonatot láttam és ASME szerint kérnek mindent - anyagbizonylatolástól és a hegesztéstől kedzve. Jött is valami tótumfaktim. Persze, a gyártáshoz köze sincs. Mondom neki, hogy az ASME és az európai előírások nem kompatibilisek, más a filozófia, plusz a hegesztési cuccokat akkor lehet kidobni. Kifizetik ez? Neeeem. Visszakérdés csípőből: van ASME szerint tanúsított jóváhagyó labor? Ja, az nincs.

Akkor bazd meg.

- 8 hónap múlva a telefon. Tudnánk-e ASME nuclear tanúsítást szerezni? Persze, csinálok egy bélyegzőt kohinoor-os radírból és voalá. Nem tudok szerezni, mert különböző szinteket kell elérni és projekt-tapasztalathoz kötik. Egy kurva rajzot nem láttam, hogy mire kellene ajánlatot adni. Primer, szekunder kör, esetleh az aktív zóna? Mi a különbség? Heee, te vagy az auditor, tőlem kérdezed!?

- hónapokig semmi, közben kiment egy orosz nagyprojekt. Újabb aktatáskás faszi az ajtóban, orosz. Végre valaki, a kíváncsi a gyártásra. Bemegy az üzembe, látja a darut, ebből tudja, hogy mit lehet és mit nem. Képben van az anyagokkal, a technológiával. Mondom neki, csőfalhegesztésre rá kellene készülni, de úgy 35 tonnáig jók vagyunk. Dasztvidányja

- újabb okos és felkeszült auditor. Nos, Tibor, lenne itt pár nagynyomású előmelegítő. NEM. De Tibor, engedje, hogy végig mondjam. 2 óra sikerült megértetnem, hogy egy 700-800 tonnás cuccot nem tudunk legyártani, kovácsüzem sincs a csőfalhoz meg palásthoz sem. Nem tudunk robbantással plattírozni 5 méteres tárcsákat. Nem tudom felrakni a horizontra megmunkálni.

- 2 évig semmi, majd: részt vennénk-e a csapadékvíz elvezetés kiépítésében? Anyád. Csapadékvíz elvezetés=teszkós májkrém, a mi gyártási színvonalunk = Gundel-étterem.

Így kiestünk, mint beszállítók (bemutatták a két végletet)

Közben ment a specifikáció. Turbinák GE->ASME, többi: Rosatom->GOSZT. Ehhez jönnek a magyar és európai előírások. Kinek kell engedélyezni? A megbízónak. Megbízó: Magyarország.

Pont ASME nuclear tervellenőrzési képzésen voltam a BME-n (amúgy nagy nulla és ez nem a BME hibája), amikor már ott kezdték mondani, ebből gáz lesz. A képzésen volt egy körkérdés, hogy ki mivel dolgozott. A 30-ból ketten voltunk gyártósok, 8 számolós a többi meg "csak jött". Kinek mivel van tapasztalata? Még síralmasabb. A másik gyártós kolléga volt még képben az EN/ASME/magyar vonallal, nekem volt egy minimális GOSZT a korábbi erőműves projektből.

Mind a GE, mind a Rosatom bezúdított valami kapitális mennyiségű dokumentációt. Ez kéne ellenőrizni az IAEA által megkövetelt módon, plusz a magyar/EU-s előírásokkal. Erre kerestek mérnöket, de ezt tudta az egyetemi professzor sereg, úgyhogy nagyon nem is akartak odaengedni senkit - jó pár évig lehet számlázni. Csak ugye egyrészt ez már nem az a szint amit 30 éve tanítanak, másrészt úgy nem lehet műszaki dokumentációt ellenőrizni, hogy fogalmad sincs a gyártásról. A mérnökhiányról és az ebből adódó csúszásról sok cikk született.

Na, az egyik fő ok ez. A következő meg majd a normális projektvezetés hiánya lesz. Hangsúlyozom, egyik sem a nukleáris technológia hibája, hanem szervezési és vezetési hiba...

 

[fip7]

Egy ideig követtem még Mo-n, hogy mi van/lesz, mert az akkori céget el akartam vinni energetikai irányba.

- első gond: a magyar előírások és üzemeltetési utasítások nem feleltek meg a nemzetközi előírásoknak. Volt már ABOS osztályozás meg öregedés-management, de ez kevéa volt. Nem voltak tervezési specifikációk úgy, mint a franciáknál, vagy úgy, mint a németeknél (KTA-Regelwerk). Erre a magyar hatóság fogta magát és az ASME BPVC, III-Section-t egy-az-egyben átvette.

- erre jött IAEA, hogy ez mind szép és jó, de értitek, ami le van írva angolul? Őő. Hát akkor lesz szíves lefordítani magyarra. Itt begyűjtöttek nem kevés késést, mert több ezer oldalt kellett lefordítani angolról magyarra. Ezt szétosztották és tragikus lett, de cserébe magyar nyelvű, be is iktatták MSZ2700x sorozatba. Yes.

- jött a következő menet, okay srácok, ez nagyon szép, de akkor ideje lenne a magyar nukleáris előírásokat ezzel harmonizálni és összefésülni. Nálam akkor került szar a palacsintába, amikor az előzetes követelmény-kivonatot láttam és ASME szerint kérnek mindent - anyagbizonylatolástól és a hegesztéstől kedzve. Jött is valami tótumfaktim. Persze, a gyártáshoz köze sincs. Mondom neki, hogy az ASME és az európai előírások nem kompatibilisek, más a filozófia, plusz a hegesztési cuccokat akkor lehet kidobni. Kifizetik ez? Neeeem. Visszakérdés csípőből: van ASME szerint tanúsított jóváhagyó labor? Ja, az nincs.

Akkor bazd meg.

- 8 hónap múlva a telefon. Tudnánk-e ASME nuclear tanúsítást szerezni? Persze, csinálok egy bélyegzőt kohinoor-os radírból és voalá. Nem tudok szerezni, mert különböző szinteket kell elérni és projekt-tapasztalathoz kötik. Egy kurva rajzot nem láttam, hogy mire kellene ajánlatot adni. Primer, szekunder kör, esetleh az aktív zóna? Mi a különbség? Heee, te vagy az auditor, tőlem kérdezed!?

- hónapokig semmi, közben kiment egy orosz nagyprojekt. Újabb aktatáskás faszi az ajtóban, orosz. Végre valaki, a kíváncsi a gyártásra. Bemegy az üzembe, látja a darut, ebből tudja, hogy mit lehet és mit nem. Képben van az anyagokkal, a technológiával. Mondom neki, csőfalhegesztésre rá kellene készülni, de úgy 35 tonnáig jók vagyunk. Dasztvidányja

- újabb okos és felkeszült auditor. Nos, Tibor, lenne itt pár nagynyomású előmelegítő. NEM. De Tibor, engedje, hogy végig mondjam. 2 óra sikerült megértetnem, hogy egy 700-800 tonnás cuccot nem tudunk legyártani, kovácsüzem sincs a csőfalhoz meg palásthoz sem. Nem tudunk robbantással plattírozni 5 méteres tárcsákat. Nem tudom felrakni a horizontra megmunkálni.

- 2 évig semmi, majd: részt vennénk-e a csapadékvíz elvezetés kiépítésében? Anyád. Csapadékvíz elvezetés=teszkós májkrém, a mi gyártási színvonalunk = Gundel-étterem.

Így kiestünk, mint beszállítók (bemutatták a két végletet)

Közben ment a specifikáció. Turbinák GE->ASME, többi: Rosatom->GOSZT. Ehhez jönnek a magyar és európai előírások. Kinek kell engedélyezni? A megbízónak. Megbízó: Magyarország.

Pont ASME nuclear tervellenőrzési képzésen voltam a BME-n (amúgy nagy nulla és ez nem a BME hibája), amikor már ott kezdték mondani, ebből gáz lesz. A képzésen volt egy körkérdés, hogy ki mivel dolgozott. A 30-ból ketten voltunk gyártósok, 8 számolós a többi meg "csak jött". Kinek mivel van tapasztalata? Még síralmasabb. A másik gyártós kolléga volt még képben az EN/ASME/magyar vonallal, nekem volt egy minimális GOSZT a korábbi erőműves projektből.

Mind a GE, mind a Rosatom bezúdított valami kapitális mennyiségű dokumentációt. Ez kéne ellenőrizni az IAEA által megkövetelt módon, plusz a magyar/EU-s előírásokkal. Erre kerestek mérnöket, de ezt tudta az egyetemi professzor sereg, úgyhogy nagyon nem is akartak odaengedni senkit - jó pár évig lehet számlázni. Csak ugye egyrészt ez már nem az a szint amit 30 éve tanítanak, másrészt úgy nem lehet műszaki dokumentációt ellenőrizni, hogy fogalmad sincs a gyártásról. A mérnökhiányról és az ebből adódó csúszásról sok cikk született.

Na, az egyik fő ok ez. A következő meg majd a normális projektvezetés hiánya lesz. Hangsúlyozom, egyik sem a nukleáris technológia hibája, hanem szervezési és vezetési hiba...

Én abban reménykedem, hogyha Indiában sikerült működő atomerőművet építeniük az oroszoknak akkor itthon is sikerülni fog.
Nagy égés lenne, ha nem ütnénk meg az indiai színvonalat.

 

[laiki]

Ami idáig megépült naperőmű az majdnem mind 34,14 Ft/kWh-s, 20-25 évre kötelező átvételes, régi KÁT-os, vagy mutatóba kevés 2019-ig kiadott engedélyű METÁR-KÁT-os, vagy adminisztratív prémiumos ugyanezen az áron. Kivéve a két új 50 MW-os kínai, de azok tisztán kínai pénzből épültek (Bank of China hitel + CMC tőke).

A 2020-as és az azutáni engedélyek eléggé virtuálisak.
Számottevően alacsonyabb a támogatással növelt "kvázi átvételi ár" (26 Ft/kWh afelső határ, de a nyertes pályázatok inkább 22-24 Ft/kWh körül tömörülnek), illetve nincs is kötelező átvétel, hanem kiegészítő támogatás van a "piaci" (HUPX átlag) árhoz képest. A valóságban meg HUPX-en senki nem veszi meg a szabályozhatatlan és nem az igényeknek megfelelően rendelkezésre álló áramot, legfeljebb csak mondjuk HUPX - 3 Ft/kWh-ért az igényei egy kis százalékát. Annak egy részét, amit mindenképpen fogyasztani fog bármely pillanatban.
Ráadásul már 2019-ben is 14 év 4 hónapra csökkent az átvétel időtartama (fix napelemek esetén, amilyen az erőművek messze túlnyomó része), 2020-tól pedig 15 év a támogatási időtartam. Így már kevésbé éri meg naperőművet építeni.
Nem is tolonganak az ilyen engedéllyel rendelkező cégekért. Az hogy vannak nyertes pályázatok még nem jelent semmit. (Naná. Ha egy pályázatot kiírnak és azon van induló, akkor nyertes is lesz.) A pályázók túlnyomó többségének esze ágában sincs megépíteni az erőművet. Szereztek területet (pontosabban jó esetben kötöttek rá előszerződést) és beadtak egy pályázatot. Az ezekkel felszerelt üres projektcéget szeretnék eladni, nem a beruházást megvalósítani. Ők a piramisjáték első lépcsőfoka, akik tovább passzolhátják a cégeket a beruházóknak. A beruházók egy tetemes része meg abban reménykedik, hogy a megépített erőművet lehet majd rásózni egy palimadárra. Nem véletlenül kellett szigorítani a kamu pályázatok szűrését, mert a pályázóknak sokszor a minimális alapok sincsenek meg és totál habokra pályáznak, hiszen az szinte semmi befektetést nem igényel.

De a valóság egyelőre az, hogy a megépült erőművek messze-messze túlnyomó többsége régi KÁT-os, és mellettük mutatóban van egy nagyon kevés 2020 előtti METÁR-os, de az is 2017-es engedély 20 éves és 2018-as 17 év 4 hónapos átvétellel. Ez pedig 20 MW kimeneti teljesítmény alatt mind 34,14 Ft/kWh áras.

Van folyamatban pár nagyobb, 20 MW fölötti erőmű, amik csúcs/völgy/mélyvölgy árazásúak és az átlagos átvételi áruk kb. 29,1 Ft/kWh. Ilyenek a kínai 50 MW-osak is. De már ezek megtérülése is határeset. Persze excel tábla bármit elbírt... szóval kis varázslás a számokkal és bármiről lehet állítani, hogy megtérül, csak legyen aki erre pénzt ad.

Már a 2019-as 14 év 4 hónapos kötelező átvételi idő is betette a kaput a valós megtérülésnek. A 2020-as változások pedig végképp.

Piaci áron és feltételekkel, támogatás nélkül nem állnak meg a lábukon a naperőművek. Csak agyontámogatva és kötelező átvétellel.

 

[laiki]

Én abban reménykedem, hogyha Indiában sikerült működő atomerőművet építeniük az oroszoknak akkor itthon is sikerülni fog.
Nagy égés lenne, ha nem ütnénk meg az indiai színvonalat.

Azért az EU ellenállása, az EU-s bürokrácia és EU-s szabályozás rendkívül nagy hátráltató tényező és rengeteget ront a helyzeten.
De ezzel együtt meg fogják építeni.

 

[fip7]

De ezzel együtt meg fogják építeni.

Az igazság az, hogy nem biztos, hogy okos dolog volt az oroszokkal szerződni.
Tudnak is erőművet építeni, biztonságos és jó erőművük van, jó áron.
Viszont a mocskos nyugati politika ezerrel fúrja a dolgot, e mellet a papírozás ordenáré nagy sz*pás.
A balfék franciák EPR-jétől a hideg ráz, 20 év alatt sem épülne föl...
A csődbe ment WH AP1000-esét én laikusként egy nagy kalap sz@rnak tartom. Örülök, hogy a jó Isten megóvott tőle minket. Meg az USA-ból semmit se vennék, amilyen a politikai helyzet.

Valószínűleg a koreai APR-1400-al jártunk volna a legjobban, ha a politikai szempontokat is figyelembe vesszük.
Ha csak az észérveket akkor az orosz VVER-1200 nyerő dolog, csak hát a politika.....

E mellet az is egyértelmű szerintem, hogy a 2 db reaktor édes kevés.
Minimum 3 reaktorra kellet volna szerződni!
Paks I-et meg az elkészült új reaktorok után elengedni....

 

[molnibalage]

A beruházók egy tetemes része meg abban reménykedik, hogy a megépített erőművet lehet majd rásózni egy palimadárra.

Nem véletlenül árasztották el a hirdetéseket a napelemes reklámok tavaly...

Piaci áron és feltételekkel, támogatás nélkül nem állnak meg a lábukon a naperőművek. Csak agyontámogatva és kötelező átvétellel.

De egyesek ezt képtelenek felfogni, amikor a legelemibb matek is ezt mutatja és csak megy a mantra, hogy olcsóbb és olcsóbb a napáram.
Ja, persze, azért van Németországban 100 Ft/kWh feletti áramár 5+ éve és van 100% korrelációban a napszarok telepítésével az árnövekedés.

 

[Törölt tag 4082]

Nem véletlenül árasztották el a hirdetéseket a napelemes reklámok tavaly...


De egyesek ezt képtelenek felfogni, amikor a legelemibb matek is ezt mutatja és csak megy a mantra, hogy olcsóbb és olcsóbb a napáram.
Ja, persze, azért van Németországban 100 Ft/kWh feletti áramár 5+ éve és van 100% korrelációban a napszarok telepítésével az árnövekedés.

Igazából nem az ár a baj. Mármint persze fájna, csak na.
Hanem azzal, hogy valójában annyira környezetbarát, mintha ólommentes lőszerrel vadásznál elefántra, mivel az ólom mérgező, és nem akarjuk, hogy az elefánt nehézfémmérgezést kapjon...

 

[megazez]

Paks I-et meg az elkészült új reaktorok után elengedni....

Miért? Üzemeljen addig amíg az utolsó kWh-t ki bírja tolni magából biztonságosan.

 

[megazez]

Nem véletlenül árasztották el a hirdetéseket a napelemes reklámok tavaly...

Én most kapom facebookon a napelemes reklámokat.

 

[molnibalage]

Az igazság az, hogy nem biztos, hogy okos dolog volt az oroszokkal szerződni.
Tudnak is erőművet építeni, biztonságos és jó erőművük van, jó áron.
Viszont a mocskos nyugati politika ezerrel fúrja a dolgot, e mellet a papírozás ordenáré nagy sz*pás.
A balfék franciák EPR-jétől a hideg ráz, 20 év alatt sem épülne föl...
A csődbe ment WH AP1000-esét én laikusként egy nagy kalap sz@rnak tartom. Örülök, hogy a jó Isten megóvott tőle minket. Meg az USA-ból semmit se vennék, amilyen a politikai helyzet.

Valószínűleg a koreai APR-1400-al jártunk volna a legjobban, ha a politikai szempontokat is figyelembe vesszük.
Ha csak az észérveket akkor az orosz VVER-1200 nyerő dolog, csak hát a politika.....

E mellet az is egyértelmű szerintem, hogy a 2 db reaktor édes kevés.
Minimum 3 reaktorra kellet volna szerződni!
Paks I-et meg az elkészült új reaktorok után elengedni....

Mi alapján ítéled meg a reaktorokat?
Tényleg érdekelne, hogy te milyen doksikat láthatsz róla, mert én tudom, hogy mi az, amit még a cégnél a nagyfőnök sem...

 

[fip7]

Mi alapján ítéled meg a reaktorokat?
Tényleg érdekelne, hogy te milyen doksikat láthatsz róla, mert én tudom, hogy mi az, amit még a cégnél a nagyfőnök sem...

Értelem szerűen nem látok bele a titkos doksikba.
Az ororsz VVER-1200 egy evolúciós fejlesztés, mindig csak annyit változtatnak, hogy jó legyen. Az oroszoknál épült reaktorok jól működnek, az utóbbi 10 évben a határidőket és a pénzkeretet betartva tudtak építeni szerte a világban. E mellet van tapasztalatunk itthon VVER üzemeltetéssel.
Van olvadék csapda, 4 szeres szeparáció, passzív hűtés stb... Az ára (2 reaktor/12 M EUR) jó ár szerintem.
A hátrányai elsősorban politikaiak. Illetve alapvetően nem EU szabvány, így bírkózni kell a bürokráciával.
Én a VVER-1200-at 10/8-ra értékelném.

Az EPR-1600 papíron nagyon csodás meg minden, csakhogy a valóságban nagyon túl van bonyolítva. Az építési költségeknél és a folyamatos határidő csúszásoknál is ez az egyik fő ok.
Az építési költségek embertelenül magasak, a francia számvevőszék szerint a Finneknél 11 milliárd euro/ reaktor. A francia Flamanville esetén 19 milliárd Euró/reaktor! (Nem csoda, hogy csődbe ment a cég, mivel 3 illetve 3,5 milliárd/reaktorra szerződtek....)
E mellet szerintem az 1650 MW az túl nagy blokkméret nekünk.
Az EPR-t 10/3-ra értékelem.

Az AP-1000-sről van nyílvános doksim, süt róla, hogy a legolcsóbb építés volt a cél. Annak idején a magyar szakemberek is ezt ajánlották a legkevésbé.
Kínában épült belőle ahol több gond is volt vele. A nagyobb baj az volt, hogy még az amúgy mindent telibeszaró kínaiak szerint nem biztonságos!
Így többször áttervezték az eredeti amcsi licencet.
Gyakorlatilag a felépült AP-1000-eknek nem lesz folytatása, minden telephelyen inkább saját reaktort típust építenek a kínaiak a tervezet AP-1000 helyet.
Én laikus vagyok, de nekem ez pont elegendő ahhoz, hogy ne akarjak itthonra ilyet. Jah, és ők is csődbe mentek....
Az AP-1000-et 10/0-ra értékelem.

Az APR-1400 szintén evolúciós fejlesztés, gyakorlatilag ez a sorozat is úgy fejlődött, mint a VVER.
A koreaiak az építés során alapvetően tudták tartani a határidőket, és a költségek sem szaladtak meg.
Volt egy minősítési botrányuk, ahol hamis tanusítványok voltak egy beszállítónál, az okozott megakadást, de alapvetően helyre tették azt is.
4 db létező és működő reaktorok van, és nemsokára 4 db-ot befejeznek az araboknál ahol szintén határidőre végeznek a munkával.
Szintén van passzív hűtése, de klasszikus olvadék csapdája nincs. Hanem olyan rektor tartálya van, amit passzívan lehet úgy hűteni, hogy az olvadék bent maradjon a tartályban.
A hátránya , hogy csak 7-es földrengésre van hitelesítve, de ugye az hazánkban nem jellemző.
Az ára az emírségekben 30 milliárd dollár 4 db reaktorért.
Mivel "dupla" kialakítású az erőmű, vagyis párban épülnek a reaktorok a közös épület részek miatt, ezért szerintem hazánkban reális lehet a 15 milliárd Euró/ 2 db reaktor. Az APR-1400 kb. 200 MW-al erősebb, mint az orosz VVER.
Elvileg rendelkeznek EU-s és USA jóváhagyással is!
Az APR-1400-at én 10/7-re értékelem.

Én nagyon röviden és tömören ezt látom.

 

[megazez]

Mit jelent az EU szabvány reaktoroknál?
VVER tisztán politika, osztrákok nem akarnak konkurenst. Még múltkor valamelyik balti mikroállam is beszólt nekünk.

 

[molnibalage]

Értelem szerűen nem látok bele a titkos doksikba.
Az ororsz VVER-1200 egy evolúciós fejlesztés, mindig csak annyit változtatnak, hogy jó legyen. Az oroszoknál épült reaktorok jól működnek, az utóbbi 10 évben a határidőket és a pénzkeretet betartva tudtak építeni szerte a világban. E mellet van tapasztalatunk itthon VVER üzemeltetéssel.

Paks II nem a semmiből jön. A VVER előtag nem véletlen. Paks 2 egyes megoldásai logikai folyamatábra és védelem terén gyak. 1:1 Paks 1. Nem a reaktor, hanem az, ami köré épült. Szóval emiatt bassza fel az agyam, amikor egyesek azzal jönnek, hogy juj veszélyes meg ismeretlen meg faszomtudja milyen hülyeségek. És ez van helyenként még az egekig turbózva.


A gőztechnológián meg ugye nincs mit variálni.

 

[Rferi66]

Értelem szerűen nem látok bele a titkos doksikba.
Az ororsz VVER-1200 egy evolúciós fejlesztés, mindig csak annyit változtatnak, hogy jó legyen. Az oroszoknál épült reaktorok jól működnek, az utóbbi 10 évben a határidőket és a pénzkeretet betartva tudtak építeni szerte a világban. E mellet van tapasztalatunk itthon VVER üzemeltetéssel.
Van olvadék csapda, 4 szeres szeparáció, passzív hűtés stb... Az ára (2 reaktor/12 M EUR) jó ár szerintem.
A hátrányai elsősorban politikaiak. Illetve alapvetően nem EU szabvány, így bírkózni kell a bürokráciával.
Én a VVER-1200-at 10/8-ra értékelném.

Az EPR-1600 papíron nagyon csodás meg minden, csakhogy a valóságban nagyon túl van bonyolítva. Az építési költségeknél és a folyamatos határidő csúszásoknál is ez az egyik fő ok.
Az építési költségek embertelenül magasak, a francia számvevőszék szerint a Finneknél 11 milliárd euro/ reaktor. A francia Flamanville esetén 19 milliárd Euró/reaktor! (Nem csoda, hogy csődbe ment a cég, mivel 3 illetve 3,5 milliárd/reaktorra szerződtek....)
E mellet szerintem az 1650 MW az túl nagy blokkméret nekünk.
Az EPR-t 10/3-ra értékelem.

Az AP-1000-sről van nyílvános doksim, süt róla, hogy a legolcsóbb építés volt a cél. Annak idején a magyar szakemberek is ezt ajánlották a legkevésbé.
Kínában épült belőle ahol több gond is volt vele. A nagyobb baj az volt, hogy még az amúgy mindent telibeszaró kínaiak szerint nem biztonságos!
Így többször áttervezték az eredeti amcsi licencet.
Gyakorlatilag a felépült AP-1000-eknek nem lesz folytatása, minden telephelyen inkább saját reaktort típust építenek a kínaiak a tervezet AP-1000 helyet.
Én laikus vagyok, de nekem ez pont elegendő ahhoz, hogy ne akarjak itthonra ilyet. Jah, és ők is csődbe mentek....
Az AP-1000-et 10/0-ra értékelem.

Az APR-1400 szintén evolúciós fejlesztés, gyakorlatilag ez a sorozat is úgy fejlődött, mint a VVER.
A koreaiak az építés során alapvetően tudták tartani a határidőket, és a költségek sem szaladtak meg.
Volt egy minősítési botrányuk, ahol hamis tanusítványok voltak egy beszállítónál, az okozott megakadást, de alapvetően helyre tették azt is.
4 db létező és működő reaktorok van, és nemsokára 4 db-ot befejeznek az araboknál ahol szintén határidőre végeznek a munkával.
Szintén van passzív hűtése, de klasszikus olvadék csapdája nincs. Hanem olyan rektor tartálya van, amit passzívan lehet úgy hűteni, hogy az olvadék bent maradjon a tartályban.
A hátránya , hogy csak 7-es földrengésre van hitelesítve, de ugye az hazánkban nem jellemző.
Az ára az emírségekben 30 milliárd dollár 4 db reaktorért.
Mivel "dupla" kialakítású az erőmű, vagyis párban épülnek a reaktorok a közös épület részek miatt, ezért szerintem hazánkban reális lehet a 15 milliárd Euró/ 2 db reaktor. Az APR-1400 kb. 200 MW-al erősebb, mint az orosz VVER.
Elvileg rendelkeznek EU-s és USA jóváhagyással is!
Az APR-1400-at én 10/7-re értékelem.

Én nagyon röviden és tömören ezt látom.

Az AP1000 -nél kimondottan cél volt az olcsó gyártás. Azért süt ez az anyagokból, mert ezzel reklámozták. A dizájn egyszerűsítésével akarták csökkenteni a költségeket.

Maga a reaktor egy működő bevált típus, viszont a hűtést teljesen áttervezték.

A mintaként szolgáló reaktorhoz hűtő körönként (hőcserélőnként) 3 szivattyú tartozik, az új reaktorhoz viszont csak 1. (összesen 12 helyett 4) Ez sokkal kevesebb vezetéket, szelepet, hegesztést, stb. jelent. Ez egy jó koncepciónak látszik, de egy gyors netes keresés szerint az volt vele a probléma, hogy túl nagy szivattyúkra volt szükség. Ennek a fejlesztésével csúsztak el.

Az hogy a kínaiak nem építenek több ilyet, az nem tudom mennyire mérvadó. Ők majdnem minden szóbajöhető külföldi gyártótól rendeltek reaktorokat. De mindegyiktől csak néhányat. Valószínüleg csak a technológia érdekli őket. Van vagy épül amerikai, francia, orosz, kanadai reaktoruk is.

 

[blogen]

Tudom, hogy a zöldenergiatermelés nagyon esetleges, de lenne három-négy SZET-ünk, akkor azoknál a kritikus pillanatoknál, amikor Németország kétségbeesetten próbál áramot kihelyezni nem tudnák iszonytató felárral átvenni és tározni nekik a kritikus órákban egy előzetes megállapodás alapján és az ehhez szükséges SZET-eket pedig úniós pénzből megépíteni? Akinek van hegyvidéki lehetősége, márpedig féltucat nekünk van, az simán tudna jól keresni a németek hülyeségén! Legalábbis elméletben. Persze ha lenne öt-hat VVER1200 Magyarországon, akkor zsinóráramot is tudnánk beleküldeni hétköznap ezekbe a szetekbe. De a fantáziát azért látom bennünk, mert adott esetben német pénzből építehetnénk és a németeket húzhatnánk le vele egy a kihelyezési kényszerrükre építő nagyon előnytelen szerződéssel!

 

[megazez]

Tudom, hogy a zöldenergiatermelés nagyon esetleges, de lenne három-négy SZET-ünk, akkor azoknál a kritikus pillanatoknál, amikor Németország kétségbeesetten próbál áramot kihelyezni nem tudnák iszonytató felárral átvenni és tározni nekik a kritikus órákban egy előzetes megállapodás alapján és az ehhez szükséges SZET-eket pedig úniós pénzből megépíteni? Akinek van hegyvidéki lehetősége, márpedig féltucat nekünk van, az simán tudna jól keresni a németek hülyeségén! Legalábbis elméletben. Persze ha lenne öt-hat VVER1200 Magyarországon, akkor zsinóráramot is tudnánk beleküldeni hétköznap ezekbe a szetekbe. De a fantáziát azért látom bennünk, mert adott esetben német pénzből építehetnénk és a németeket húzhatnánk le vele egy a kihelyezési kényszerrükre építő nagyon előnytelen szerződéssel!

Németországban amikor kritikusan megugrik a termelés azt főleg a tengermelléki és az északi szélenergia okozza nem pedig a napocska, ha mi ezt tárolni akarjuk, akkor egy gigaprojekten belül mondjuk Hamburg-Budapest / Hamburg-Győr DC távvezetéket kellene csinálni (cirka 900km légvonalban), ez nem elképzelhetetlen, de egy németországi belső teherelosztás miatt életképesebb lenne egy Hamburg-München vezeték.

 

[Törölt tag 1945]

Tudom, hogy a zöldenergiatermelés nagyon esetleges, de lenne három-négy SZET-ünk, akkor azoknál a kritikus pillanatoknál, amikor Németország kétségbeesetten próbál áramot kihelyezni nem tudnák iszonytató felárral átvenni és tározni nekik a kritikus órákban egy előzetes megállapodás alapján és az ehhez szükséges SZET-eket pedig úniós pénzből megépíteni? Akinek van hegyvidéki lehetősége, márpedig féltucat nekünk van, az simán tudna jól keresni a németek hülyeségén! Legalábbis elméletben. Persze ha lenne öt-hat VVER1200 Magyarországon, akkor zsinóráramot is tudnánk beleküldeni hétköznap ezekbe a szetekbe. De a fantáziát azért látom bennünk, mert adott esetben német pénzből építehetnénk és a németeket húzhatnánk le vele egy a kihelyezési kényszerrükre építő nagyon előnytelen szerződéssel!

Ráadásul az Osztrák víztárolós erőművek sokkal közelebb vannak.

 

[laiki]

Miért? Üzemeljen addig amíg az utolsó kWh-t ki bírja tolni magából biztonságosan.

Értelemszerűen ez a legolcsóbb. Először az engedélyezési élettartam 30 év volt és a tervezési 50 év. Azután az anyagtechnológiai vizsgálatok és a technológia teljes élettartamra vonatkozó felülvizsgálata alapján az engedélyeket is kitolták a tervezési 50 éves élettartam határáig. Ez idág biztonsági játék. Nem mentek túl azon a ponton, amire az oroszok még a '60-as években ráütötték a pecsétet, hogy ennyit illik bírnia. Azzal, hogy Paks II reaktorainak tervezési élettartama 100 év, az engedélyezési pedig 60 év, az oroszok utólag azt is valószínűvé tették, hogy Paks I-ből is ki lehetne hozni 50 évnél többet. Természetesen fejlesztettek az ötvözet sugárzás állóságán, de nem ennyit. Valószínűleg abban korábban is több tartalék volt. Ez igazából @ozymandias szakterülete, de valószínűnek tartom hogy lehetne még mondjuk 10 évet tolni Paks I reaktorainak engedélyein.

Pakssal mindössze három, nem túl nagy gond van:

• Az egyik, hogy így már túl nagy teljesítmény koncentrálódik egy helyre. Részben a hűtésigény miatt ritkán ugyan, de előfordulhat nyári aszályban, hogy csökkenteni kell az egyszerre működő Paks I és Paks II teljesítményét. Cserébe viszont kicsit olcsóbb megépíteni ugyanoda a két új blokkot, mert a hely már szénné van vizsgálva és az infrastruktúra egy részét Paks II is fel tudja használni.
• A másik, hogy távol van a nagy fogyasztóktól, ami némileg növeli a hálózati veszteséget és a koncentráltság kissé sérülékenyebbé teszi a szállítási/elosztási infrastruktúrát. Persze lehet mondani, hogy biztonsági szempontból előny, ha egy atomerőmű nem a legnagyobb városok mellett van, de ez szerintem nem jó logika. Ha az atomerőmű biztonságos, akkor a nagyvárosok mellett is biztonságos. Ha meg nem lenne biztonságos, akkor minek építenénk bárhova is?
• A harmadik, hogy a nagy hőfogyasztóktól való távolsága miatt a hulladékhő hasznosítás, kvázi kombinált ciklus csak elenyészően kis hányadban valósítható meg. Paks I reaktorainak hőteljesítménye egyenként 1485 MW, elektromos teljesítménye pedig 500 MW és a gyakorlatban képesek reaktoronként 4 TWh áramot és 11,9 TWh hőt megtermelni évente. A kettő különbségeként adódó 7,9 TWh éves hulladékhő 50%-os hasznosítása esetén, 20-25%-os éves távfűtési kapacitás kihasználtsággal számolva, 5,7 - 7,1 millió GJ hasznosítható hő vész el reaktoronként. Ugyanezek az adatok Paks II VVER--1200/V-491-re reaktoronként 3212 MW hőteljesítmény, 1198,8 MW bruttó elektromos teljesítmény, 16,2 TWh hulladékhő évente, 11,7 - 14,6 milió GJ távfűtésre ténylegesen hasznosítható hő évente, 50% hulladékhő hasznosítás, 20-25% kapacitás kihasználtság mellett. A Főtáv éves hőértékesítése az elmúlt 3 év átlagában 9,92 millió GJ. Számolva a hőveszteségekkel és a nagyon hideg időben a maximális teljesítmény igénnyel, egy VVER--1200/V-491-es blokk 80-90%-os arányban "ingyen" ki tudná fűteni Budapest távfűtéses lakásait és egyéb hőfogyasztóit. (A Főtáv beépített hőkapacitása 2145 MW, csúcsteljesítmény igénye 1200 MW, míg egy VVER--1200/V-491-es blokk 50%-os hulladékhő hasznosítással 1007 MW távfűtési hőteljesítményt tudna, tehát meg kellene mellé tartani pár száz MW minimális kihasználtságú meglévő gázos kapacitást.) Debrecen, Miskolc, Pécs, Szeged, Győr távfűtési hőigénye egyenként 6-9-szer kisebb, mint Budapesté. Azok hőigényét egyetlen Paks I-es, VVER-440/V-213-as blokk is könnyedén fedezné. A hulladékhő hasznosítás kapacitás kihasználtságát lehet növelni az erőmű közelébe telepített üvegházakkal (késő ősszel és kora tavasszal van komolyabb hőigényük, amikor a lakossági hőigény még/már mérsékelt). Növelni lehet hőből előállított, hő alapú távhűtéssel, ami ugyan gyatra hatásfokú, de ingyen hulladékhőből így is megérheti. És növelni lehet hőigényes ipari technológiák közelbe telepítésével.

Budapesttől délre, a Dunamenti Erőmű jó telepítési pont lehetne:

• Névleges teljesítménye a '70-es évekre 1870 MW-ig épült ki és most is üzemel még 794 MW, azaz a hűtőkapacitás és a felhasználható infrastruktúra részben megvan akár egy VVER-1200/TOI 1300 MW-os blokkhoz is, úgy, hogy a meglévő gázos szabályozási, csúcs áram és csúcs hő termelési kapacitást meg lehet tartani az atomerőművi blokk mellett.
• Nagy hőfogyasztóként ott van a Főváros, valamint Budapest déli agglomerációs települései. Továbbá a MOL finomítója.
• Nem csak a villamos, de részben a hővezeték kapcsolat is ki van építve, legalábbis Batta és a finomító felé.
• Az erőmű hőcsóvája még Dunaújvárosig sem érne le (bő 45 folyamkilométer a távolság). A Duna hőterhelése eloszlana, ami csökkenti a teljesítmény visszavágás esélyét még nyári aszály esetén is.
• A finomító és a meglévő erőmű miatt a terület alaposan meg van vizsgálva.

 

[megazez]

Az egyik, hogy így már túl nagy teljesítmény koncentrálódik egy helyre. Részben a hűtésigény miatt ritkán ugyan, de előfordulhat nyári aszályban, hogy csökkenteni kell az egyszerre működő Paks I és Paks II teljesítményét. Cserébe viszont kicsit olcsóbb megépíteni ugyanoda a két új blokkot, mert a hely már szénné van vizsgálva és az infrastruktúra egy részét Paks II is fel tudja használni.

Erre akár Heller forgót is lehetne építeni, ha már visszavásároltuk.

A hőveszteséges írás príma. Üvegházas hasznosításra van amúgy példa, konkrétan atomerőmű maradékhőjét hasznosítva?

 

[laiki]

Erre akár Heller forgót is lehetne építeni, ha már visszavásároltuk.

A hőveszteséges írás príma. Üvegházas hasznosításra van amúgy példa, konkrétan atomerőmű maradékhőjét hasznosítva?

Termálvíz (fürdő) hulladékhőjének üvegházas, fóliás hasznosítására vannak példák. Atomerőműére csodálkoznék, ha lenne. Bármilyen érdemi költségű és szabályozható hőtermelés ilyen célú hasznosítása pedig gazdaságilag kizárt, mivel az üvegházaknak csak "fillérekért", a lakossági hődíj töredékéért éri meg megvenni a hőt. Tényleg csak akkor éri meg megegyezni egy kedvezményes árban a hőtermelő és az üvegházak közt, ha amúgy ingyen van a hő. Ez csak egy mellékszál. Nem könnyű versenyezni a spanyol és olasz napsütéses óraszámmal és késő őszi, kora tavaszi hőmérséklettel. Nekünk az olcsó hő mellett csak a szállítási távolság, szállítás költség és szállítási idő (éretteb leszedés, jobb minőség és beltartalmi érték a rövidebb polcra kerülés miatt) lenne az előnyünk itthon és a környező országokban. Az így elérhető piac mérete korlátos. Kérdéses, hogy megéri-e az üvegház építés, mint beruházás. A fólia messze kisebb beruházási költség igényű. De azért kiegészítő hőfogyasztóként az üvegházak, fóliás termelők is számításba vehetők.