Ezt csak annyiban egészíteném ki ,hogy mivel a befektető dönti el mi éri meg neki és nagyon nem mindegy neki a befektetés konstrukciója ezért nyilván fontos a támogatás de ha a befektetés már megtérült (ez 34 Ft környékén 8 év 27 Ft környékén 12-13 év) onnantól kezdve már minden bevétel az erőműből hozamnak számít.
A 8 éves megtérülés a 34,14 Ft/kWh átvételi árnál mese habbal kategóriája. Ezt tartogasd a számítási analfabéta, palimadár befektetőknek!
A valóságban ezek az erőművek 65-70% körüli EBITDA-adó-CAPEX előgyűjtés rátát produkálnak (a nyers EBITDA rátájuk még a legjobb esetekben sem megy 75-80% fölé), azaz 22-24 Ft/kWh körüli a cash flow tartalom. Átlagos túlépítettséggel, átlagos telepítési helyen, jóindulattal éves 1150 kWh/kWp fajlagos termeléssel számolva, 25-28 ezer Ft/kWp a fajlagos cash flow termelés. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a degradációt kiegyenlíti az infláció - 1% átvételi ár indexálás és az ennél némileg magasabb működési költség növekedés különbsége.
A fajlagos beruházási költség a kimeneti teljesítményre számítva 0,5 MW alatti méretben 350-400 ezer Ft/kWp, 20-50 MW-os méretben 320-350 ezer Ft/kWp. Persze ennél több is lehet. A felső határ a csillagos ég, attól függően, hogy az érdekelt kivitelező mennyit nem szégyell zsebre tenni. Ha van beruházás oldali támogatás azt esélyes,. hogy beépítik a túlárazásba és élből lenyúlják.
Még ha kedvezményes, 2,5%-os kamatozású NHP hitellel számolunk is (az NHP forrás most épp elfogyóban van) 70%-os arányban és 30%-ban egy meglehetősen mérsékelt, 8%-os hozamot elváró tőkebefektetéssel, akkor is 4,15% az átlagos tőkeköltség. Így 21 év körüli (+/- 5 év a fajlagos beruházási költségtől függően) a megtérülés, amiből jellemzően 15 év a hitel és a tőke még javarészt csak ez után térül.
A 20-25 éves, 34,14 Ft/kWh-s régi KÁT-okkal ez ki is jön. A 2017-es, 20 éves METÁR ugyanezen az áron már határeset az átlagos erőműveknek. A 2018-as, 17 év 4 hónapos METÁR még mindig 34,14 Ft/kWh-s áron már csak alacsony fajlagos beruházási költség és/vagy jó telepítési hely esetén jön ki, éppen hogy az átvételi időszak végéig. A 20 MW feletti régi KÁT-os, átlag 29,1 Ft/kWh-ra kijövő csúcs/völgy/mélyvölgy átvételi árú erőműveknél, ahol a cash flow tartalom csak 17-19 Ft/kWh, a 25 éves KÁT maximális kihasználásával is csak a legalacsonyabb fajlagos beruházási költség, a legalacsonyabb forrásköltség és jó telepítési hely esetén van megtérülés 25 év alatt. De azoknál még lehetséges.
Minden, ami ezen kívül van, azaz 29 Ft-nál alacsonyabb az átvételi ár, vagy 34 Ft-os átvételi ár mellett 16 évnél rövidebb az átvételi időtartam, annak a megtérülése az átvételi idősazk alatt már csak a befektető és finanszírozó hülyítés excel táblával kategóriája.
Én is be tudok írni egy excel táblába olyan paramétereket, hogy bármi kijöjjön, csak nem sok köze lesz a valósághoz.
Láttam én már olyat, hogy valaki a kimeneti teljesítményre számítva 1700 kWh/kWp fajlagos teljesítménnyel számolt. Elfelejtette, hogy létezik degradáció, rendelkezésre állás, erőmű élettartama alatti pótlólagos, fenntartó jellegű beruházás igény. Úgy érezte, hogy 0,7 Ft/kWh-ba bele fog férni a menetrendezés költsége és a menetrendező által átvállalt pótdíj együttesen. Azt próbálta elhitetni, hogy 2 Ft/kWh-ból kijön tokkal - vonóval az üzemeltetés. 20% saját erőt kívánt belepakolni az egyébként 20%-nál többel túlárazott beruházásba. Ilyenkor nagyon nehéz megállni, hogy az ember ne röhögje szemközt a tárgyaló partnerét és ne küldje el melegebb éghajlatra, ecsetelve hogy melyik rokonát nézze gyógypedás palimadárnak. Udvariasan meg lett neki mondva, hogy másnál próbálkozzon ezzel a vetítéssel.
