Érdemes belegondolni, hogy ennek a konkrét behemótnak 2-szer nagyobb volt a rotorátmérője, 2-szer magasabban volt a tengelye és 3-szor magasabban volt a rotorkör teteje, mint az A380 szárnyfesztávja. Vagy a legnagyobb repülőgép helyett a legnagyobb helikopterhez hasonlítva, 5-ször akkora volt a rotorátmérője, mint a Mi-26-os főrotorjáé. Eléggé combos erők és nem kis tömegek, nem kis lendülettel dolgoznak, jó hosszú erőkarokon, mindenféle irányú, nyíró, csavaró, hajlító dinamikus igénybevételt produkálva. Közben pedig a szerkezet egy része ugyanúgy könnyű kell legyen, mint a légi járműveknél.
Folyamatosan egyre nagyobb és nagyobb szélkerekeket építenek.
Persze lehet mondani, hogy 500-800 méteres felhőkarcolók is megállnak a lábukon, ez a szélkerék meg "csak" 239 méteres volt (telgelyig mérve 167 méteres). De nem ilyen dinamikus igénybevétellel, nem ekkora erőkkel és ekkora mozgó tömegekkel, nem ekkora erőkarral eltolva tengelytől, nem ekkora felületen befogva a szelet.
Nyilván csak beépített anyagmennyiség kérdése, hogy állékony maradjon, de a beépített anyag költséget jelent és ezek fajlagosan, az építési költségükre vetítve kevés bevételt termelnek, még a kötelező átvétellel és a támogatással együtt is. Nem éri meg a minimálisan szükségesnél több anyagot beépíteni. Ezeket nem akkora bődületesen nagy biztonsági tartalékokkal méretezik, mint a felhőkarcolókat, hidakat, gátakat, atomerőműveket, stb... Aztán ha egy kicsit elszámolták, vagy a természet nem hajlandó úgy viselkedni, ahogy gondolták, akkor reccs, vagy kigyullad.
Ez a konkrét szélkerék úgy feküdt le, hogy zsír új volt, tehát anyagfáradásról nem lehet szó. A szél sem volt erős. Mégis megadta magát. És ez már a sokadik ilyen eset. Évente százával vannak szélerőmű balesetek.
Mi lesz akkor, amikor már 20-25 éve fárasztja a dinamikus igénybevétel a ma épített megalomán szélkerekeket, meg a közeljövőben tervezett még nagyobbakat? Vagy amikor a tervezési alapokhoz képest jóval erősebb szelet kapnak, vagy az gyorsabban vált irányt, mint gondolták? Vagy annyira jegesedik, hogy azzal a rendszer már nem birkózik meg és nem csak a jégdarabok röpülnek szanaszét, hanem maga a szerkezet is? Vagy a természet nem hajlandó a villámvédelem által lekezelhető villámokat produkálni?
Ez egy érdekes cikk a témában:
https://magyarnemzet.hu/gazdasag/2021/09/embereletek-a-szeleromuvek-oltaran