Elektromos autózás kapcsán tekintetünket érdemes folyamatosan Kína felé is fordítanunk, ezt nem győztem hangsúlyozni az elmúlt években. Az okok egyértelműek: új gazdasági terület, látszólag végtelen lehetőségekkel, ahol ledolgozandó lemaradás nélkül lehet egy kialakuló ágazat élére állni technológiailag, ha kínai szempontok szerint vizsgáljuk az ügyet.
Az természetesen nem egy elhanyagolandó szempont, hogy az elektromos autókhoz szükséges nyersanyagok szintjén is jól el vannak látva, mindenképpen jobban, mint a nyugat.
Igazán érdekes ügy ezzel párhuzamosan, hogy a jelenlegi kínai energiakrízis hogyan hat a piac alakulására. A piac ugyanis már most sem kicsi. A globális NEV piac, azaz New Energy Vehicle piac 55 százalékát már most is Kína adja, igaz, ebbe nem csak a teljesen elektromos autók tartoznak bele. Állományban több, mint 6 millió autójuk van ilyen kategóriába sorolva, bár ez még egyelőre relatív kicsi arány a teljes autóparkhoz képest, ami több, mint 300 milliós, az arányok eltolódása mégis drámaian gyors. A tisztán elektromos egyébként 4,93 millió autó.
A jelenlegi 6 milliós NEV állomány működtetése már most is 3 százalékát teszi ki a háztartások teljes energia igényének. Elég megdöbbentő adat.
1,95 millió nyilvános és privát elektromos töltőállomással rendelkezik jelenleg Kína, ami 47,3 százalékos növekedést jelent két évvel ezelőtthöz képest. Azt lehet mondani, hogy rekord sebességgel építik ki az infrastruktúrát. Hozzá kell tenni, hogy ezeknek a töltőknek a háromnegyede a tíz legfejlettebb város vonzáskörzetében található.
Az energiakrízis azonban gyártási és felhasználói oldalon is komoly fennakadásokat okoz. Amíg Európában arról lehetett olvasni, hogy a britek az elektromos autókra google-eznek vadul a benzin miatt sorban állás kapcsán, addig a kínai médiában arról lehetett hallani, hogy órákon át tartó várakozásokra voltak kényszerítve az október első hétvégéjén útnak induló tömegek, akik részben villanyautóval indultak távoli vidéki falvaikba a városokból. 750 kilométeres utat 16-17 óra alatt sikerült egyeseknek megtenni, mert 3-4 órás sorokat voltak kénytelenek várni töltésre.
A központi kormányzat a CO2 szintek csökkentése miatt is korlátozott sok helyen erőművi kapacitásokat, ez pedig számos helyen azzal járt, hogy egyáltalán nem lehetett tölteni elektromos autókat.
A témával foglalkozó szakemberek zöme ugyanakkor ezeket időszakos problémáknak látja, amik nem lesznek érdemi befolyással a további elektromos autós keresletre. Ezzel ellentétes véleményeket is megfogalmaztak.
https://www.scmp.com/.../power-cuts-may-stifle-chinese...
Érdemes elolvasni erről szóló, angol nyelvű cikkeket, mint például a linkelt South China Morning Post-ét.
A kínai autósújság a Weilai Qiche Ribao arról számol be, hogy helyenként pánik tört ki a felhasználók között Hebei tartományban, mert a jelenlegi helyzetben attól félnek az autósok, hogy hamarosan egyáltalán nem tölthetnek majd. Sokan nem is indultak el a nemzeti ünnepnapokon néhány napja vidékre, mert féltek, hogy nem fognak tudni időben hazaérni, vagy egyáltalán hazaérni a teljesen elektromos autóikkal.
Az energiakrízis több faktoros probléma jelenleg Kínában. Hszi Csin Ping be akarja tartatni a kínai klíma célokat, amelyek hosszabb távon, 2060-ra a klímasemlegességet tűzték ki célul, de köztes távon is jelentősen csökkentenék a CO2 kibocsátást. A korona vírus utáni nemzetközi visszapattanás ugyanakkor hatalmas nyomás alá helyezte a gazdaságot, amely vadul termel. Emiatt nem hogy csökkenne a kibocsátás, hanem számos tartományban még nőtt is az év eleje óta. Ezt a hatóságok nem nézték jó szemmel, és azonnali termeléskorlátozást, drasztikus esetben áram ellátás korlátozást rendeltek el.
Jelenleg 31 tartományból 20 érintett a kérdésben kisebb vagy nagyobb formában. Különösen az energia intenzív termelési ágazatok sínylik meg a dolgot, 80 acélmű áll jelenleg Kínában emiatt.
Vegyipari, textilipari és akkumulátorokkal foglalkozó cégek termelése is akadozik, emiatt az autók gyártása is érintett.
Az önkéntes korlátozásra nehezítésként rájött a szén árának a drasztikus emelkedése. A kínai erőművek 67 százaléka szén tüzelésű. Az áram ára hatóságilag meghatározott, a széné nem. Emiatt jelenleg sok helyen ráfizetés minden kilowattóra, amit előállítanak.
Mindennek tetejébe az Ausztráliával való vitájuk és az onnan vásárolt szén kimaradása sem segíti a helyzetet, ahogyan a télre való készülés sem.
Eredmény: komoly kimaradások olyan gyártóknál, mint a Toyota vagy épp a Tesla, és várható további problémák félvezetők és chipek gyártása kapcsán.
Kimaradó eredmények nyugati cégeknél, stb stb stb.
A helyzet nem kedvező jelenleg. Finoman fogalmazva.
facebook
