Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
M
molnibalage
Guest
- Mármint erőmű tervező céget? Nem tart fenn az ország olyat. Nincs ilyen állami tulajdonú cég.
- Amúgy itthon nincs olyan cég, ami képes lenne egy erőművet fullra megtervezni.
Összelegózni és honosítani elemekből, az még megy. De ki tudja meddig amilyen az utánpótlás helyzete...
- Pár gázmotorra? Ezek szerint lövésed nincs arról, hogy mennyi és milyen erőmű épült az elmúlt 20 évben itthon és mi van folyamatban.
- Nem csak tisztán energetikai alapon épültek villamosáramot termelő kiserőművek.
- Külföldre is dolgoznak magyar cégek.
Átlag alatt termel az áramfogyasztási rekordok idején Paks
Miközben az energiaárak az egekben vannak, most már konstansan rekordközeli szinteken alakul a magyarországi áramfogyasztás, és több éves csúcsra emelkedett az ellátás importaránya is. A hazai erőművi termelést nem csak a napelemparkok borongós idő miatti gyengébb szereplése, de a Paksi...
www.portfolio.hu
"A különféle karbantartási munkálatok és üzemzavarok miatti termeléskiesésekkel együtt is a magyar atomerőmű éves kihasználtsága kiemelkedően magas - 2015-től sorrendben 90,4; 91,4; 91,88; 89,23; 92,36; 90,81 százalék -, ami nem csak a teljes hazai erőműparkon belül a legnagyobb, de nemzetközi összevetésben is kiemelkedően magas értéknek számít.
[...]
A teljesítőképesség tervezés feltételeit negatívan befolyásolhatja, hogy az elmúlt években a Paksi Atomerőmű blokkjainak karbantartási ciklusai a korábbi 12 hónapról 15 hónapra változtak, ennek következtében a karbantartások minden évben más időszakba tolódnak emeli ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) villamosenergia-rendszerről szóló jelentése is. "
Ez egy klasszikus poén kezdőkkel szemben. Nemcsak itthon, hanem szinte mindenütt....
Tényleg jobb-e később, mint soha - egy atomerőmű esetén?
Európában két szörnyen kudarcos atomerőmű építés zajlik, az egyik ezek közül Finnországban. Az Olkiluoto 3 (OL3) blokkot a jelek szerint azonban most sikerülhet végre befejezni és bekapcsolni; 13 évvel azután, ahogy azt eredetileg a beruházók képzelték. Jövő nyárra - ígéri az építtető - már a...
www.napi.hu
Na, újabb gyöngyszem:
"..Az OL3 új reaktortechnológiát alkalmazna, ami túl nagy kihívások elé állította a beruházót (sok új alkatrészt át kellett tervezni, többször, többféle módon legyártani, hogy a megfelelő minőségben kerüljön beépítésre). Egyes gyártási technológiákat korábban nem is alkalmaztak; például a reaktor nyomástartó edényében a hegesztés kifejezetten sok problémát idézett elő..."
Akkor kiegészítés:
A problémák abból voltak, hogy a kedves AREVA beleszart a becsületbe és a legolcsóbb megoldásokat kereste. Emiatt több, kritikus jelentőségű kovácsolt terméket újra kellett gyártani - volt, amit többször. Ezt onnan tudom, mert az elmúlt 15 évben elég sok kovácsolt dologgal volt dolgom és a cipő mindig a kovácsoló üzemek kapacitása volt és az auditok során az emberek beszélgetnek. Rendre kijött, hogy a finn atomprojekt miatt kaptak extra megrendelést, mivel mások szarját kell újra legyártani.
Aztán futottak egy kört a szelepházak ausztenites öntvényeivel. Kimentek a finnek és felületi repedésvizsgálatot csináltak a szelepházon szemcseszórás után. Rengeteg felület-közeli indikációt találtak, ebből egy csomó egymáshoz olyan közel volt, hogy összefüggő bemetszésnek lehet őket értékelni. Erre hivatkozva a törésmechanikai teszteket folytattak le, amely arra a megállapításra jutott, hogy ezek a bemetszések - mind a külső, mind a belső részen instabil repedésterjedési potenciállal rendelkeznek, így a gyártó által megadott élettartam nem teljesíthető. AREVA ezt a gyártót és a gyártási/minőségirányítási folyamatokat sem auditálta ezek szerint rendesen...
Kábelezés: Minden komolyabb műszaki berendezéshez tartozik egy kábelezési koncepció, de az OL3 esetében ez sem volt 100%-os. Így kijött, hogy egy csomó túlterhelt kábeltartó - amely földrengés esetén minimum üzemveszélyes, vagy simán leszakad, illetve vannak kábelek, amelyek egymással vagy termikus vagy elektromágneses kölcsönhatásba lépnek...
Közben az egyik daruzásnál leütötték az OL1 és OL2 egyik átmeneti hűtővíztárolójának zárókapuját. Kiderült azért, mert az építési terület össze-vissza volt kijelölve, sőt, az eredeti tervet sem tartották be, így olyan helyen daruztak, ahol nem lett volna szabad, illetve olyan ütöttek le cölöpöket, ahol előzőleg már kábelezés és csövezés volt a földben..
Az agyas kivitelezőcsapat a hegesztési munkát egy mélyen fekvő részben kezdte el, így amikor jött az eső, folyamatosan elöntötte őket a víz, majd a helyi munkavédelmis leállíttatta a munkát - mivel térdig érő vízben azért nem kellene hegeszteni. Erre csináltak egy átmeneti tározót, plusz a leeresztő csővezetéket egy alapvetően sziklás részre építették ki. A víz alámosta a sziklákat, így a leeresztő csővezeték megsérült, a már felfogott esővíz így lezúdult és az egyik éppen átvétel alatt lévő motorállomást árasztotta el úgy jó 1 méter mélyen.
A hegesztési vonalon ugyanezt nyomták.
Az AREVA megpróbálta ezt is óccon megúszni. Az első komolyabb gixer akkor jött, amikor a finnek (STUK) kimentek ellenőrizni a hegesztési munkát az AREVA alvállalkozójánál. Kiderült, hogy hiányoznak a papírok meg úgy igazán nem nagyon vannak tisztában az üzemben a nukleáris követelményekkel. Erre az AREVA meglepődött, hogy a finnek miért mennek ki Lengyelországba hegesztést ellenőrizni.... A finnek leállíttatták a munkát - új hegesztési eljárásvizsgálatokat kellett csinálni. Ez kb. 2-3 hónap. Ez már kifelé úgy lett tálalva, hogy HATALMAS HEGESZTÉSI PROBLÉMÁK vannak. Ezt egy normális kick-off-meetingen szokás ellenőrizni, ha valami nem kóser, le kell írni és korrigálni kell. Vagyis az AREVA erre is tett magasról
Volt egy rakat repedés a fő hűtőkör csővezetékeiben. A kivitelező ezt már az első 2 hegesztett kötésben látta, nem foglalkoztak vele. Kiköszörülték a felületi repedéseket és mehet tovább. A STUK emberei közben ezt látták és utána kérdeztek - jogosan. Ekkor megvizsgáltatták az összes kötést. Kiderült, hogy az eddig lehegesztett összes kötésben vannak mikrorepedések a hőhatásövezetben - ez ausztenites, vastagfalú csövekben gyakori. Ha nincs maximális tisztaság, akkor valahonnan kerül kén a hegesztés közelébe és az bizony repedést okoz (lásd páncéloknál). Itt is leállt a munka, alapos kivizsgálás és extra ultrahangos vizsgálat következett. Ezeket a hibákat röntgennel nem találod meg, de az eredeti specifikációban ez volt - amit nem értek...
A STUK talált egy rakat hegesztési javítást mind a varratokban, mind az alapanyagokon, amelyek nem voltak dokumentálva. Ráadásul az alapanyagon történő javítás hegesztéssel első körben tilos ebben a témakörben - de bizonyos feltételek esetén lehetséges. Itt pár kivitelező repült, ami megint határidőcsúszást okozott.
Aztán rengeteg ausztenites acél félterméken találtak rozsdát, ami a hibás tárolás eredménye volt - pl. simán vágnak biliacélt úgy, hogy ráflexeznek a mellette fekvő ausztenites csőre. Rengeteg - már összerakott szelepet, tömszelencét kellett szétszedni és utólag pácolni.
Beszállítottak kb. 10500 fittinget, jó háromnegyedé már beépítették, mire kiderült, hogy egy csomó fitting gyártási hibás. A gond az volt, hogy a hidegalakító szerszámot nem csak a stabilizált ausztenites acélhoz használták a gyártónál, hanem más acélhoz is, így a szennyeződést átvitték a stabilizált ausztenites acélra, majd a szennyezett felületű félterméket oldó-hőkezelték - és tették tönkre az alapanyagot ezekkel a beégetett szennyeződésekkel.
P355-ös anyagból kovácsolt termékeket hőkezeltek "okosba", az alakítást követő hőkezelésnél normalizálni kellett volna a szövetszerkezetet, ehelyett valami egészen mást csináltak. A harmadik kiszállításnál sikerült az anyagminőséget a szabvány által előírt minimálisra behozni. Ja, hogy mihez kellettek? Ebbe a csőbe van beépítve a fő gőzvezető cső a primer körből...
A korábban kiszállított csöveket nem megfelelően tárolták, a sós levegőn elég komoly korrózióval szembesültek
Aztán a konteinmenten voltak szivárgások, meg a beton sem stimmelt...
EZEK NEM A NUKLEÁRIS ENERGIA HIBÁI, ezek a szakértelem hiánya.
M
molnibalage
Guest
Kezd érthetővé válni, hogy az eredeti vállalási ár hogyan jött ki 2500 USD\kWe fajlagosra, cigánykodás a köbön.Tényleg jobb-e később, mint soha - egy atomerőmű esetén?
Európában két szörnyen kudarcos atomerőmű építés zajlik, az egyik ezek közül Finnországban. Az Olkiluoto 3 (OL3) blokkot a jelek szerint azonban most sikerülhet végre befejezni és bekapcsolni; 13 évvel azután, ahogy azt eredetileg a beruházók képzelték. Jövő nyárra - ígéri az építtető - már a...
Na, újabb gyöngyszem:
"..Az OL3 új reaktortechnológiát alkalmazna, ami túl nagy kihívások elé állította a beruházót (sok új alkatrészt át kellett tervezni, többször, többféle módon legyártani, hogy a megfelelő minőségben kerüljön beépítésre). Egyes gyártási technológiákat korábban nem is alkalmaztak; például a reaktor nyomástartó edényében a hegesztés kifejezetten sok problémát idézett elő..."
Akkor kiegészítés:
A problémák abból voltak, hogy a kedves AREVA beleszart a becsületbe és a legolcsóbb megoldásokat kereste. Emiatt több, kritikus jelentőségű kovácsolt terméket újra kellett gyártani - volt, amit többször. Ezt onnan tudom, mert az elmúlt 15 évben elég sok kovácsolt dologgal volt dolgom és a cipő mindig a kovácsoló üzemek kapacitása volt és az auditok során az emberek beszélgetnek. Rendre kijött, hogy a finn atomprojekt miatt kaptak extra megrendelést, mivel mások szarját kell újra legyártani.
Aztán futottak egy kört a szelepházak ausztenites öntvényeivel. Kimentek a finnek és felületi repedésvizsgálatot csináltak a szelepházon szemcseszórás után. Rengeteg felület-közeli indikációt találtak, ebből egy csomó egymáshoz olyan közel volt, hogy összefüggő bemetszésnek lehet őket értékelni. Erre hivatkozva a törésmechanikai teszteket folytattak le, amely arra a megállapításra jutott, hogy ezek a bemetszések - mind a külső, mind a belső részen instabil repedésterjedési potenciállal rendelkeznek, így a gyártó által megadott élettartam nem teljesíthető. AREVA ezt a gyártót és a gyártási/minőségirányítási folyamatokat sem auditálta ezek szerint rendesen...
Kábelezés: Minden komolyabb műszaki berendezéshez tartozik egy kábelezési koncepció, de az OL3 esetében ez sem volt 100%-os. Így kijött, hogy egy csomó túlterhelt kábeltartó - amely földrengés esetén minimum üzemveszélyes, vagy simán leszakad, illetve vannak kábelek, amelyek egymással vagy termikus vagy elektromágneses kölcsönhatásba lépnek...
Közben az egyik daruzásnál leütötték az OL1 és OL2 egyik átmeneti hűtővíztárolójának zárókapuját. Kiderült azért, mert az építési terület össze-vissza volt kijelölve, sőt, az eredeti tervet sem tartották be, így olyan helyen daruztak, ahol nem lett volna szabad, illetve olyan ütöttek le cölöpöket, ahol előzőleg már kábelezés és csövezés volt a földben..
Az agyas kivitelezőcsapat a hegesztési munkát egy mélyen fekvő részben kezdte el, így amikor jött az eső, folyamatosan elöntötte őket a víz, majd a helyi munkavédelmis leállíttatta a munkát - mivel térdig érő vízben azért nem kellene hegeszteni. Erre csináltak egy átmeneti tározót, plusz a leeresztő csővezetéket egy alapvetően sziklás részre építették ki. A víz alámosta a sziklákat, így a leeresztő csővezeték megsérült, a már felfogott esővíz így lezúdult és az egyik éppen átvétel alatt lévő motorállomást árasztotta el úgy jó 1 méter mélyen.
A hegesztési vonalon ugyanezt nyomták.
Az AREVA megpróbálta ezt is óccon megúszni. Az első komolyabb gixer akkor jött, amikor a finnek (STUK) kimentek ellenőrizni a hegesztési munkát az AREVA alvállalkozójánál. Kiderült, hogy hiányoznak a papírok meg úgy igazán nem nagyon vannak tisztában az üzemben a nukleáris követelményekkel. Erre az AREVA meglepődött, hogy a finnek miért mennek ki Lengyelországba hegesztést ellenőrizni.... A finnek leállíttatták a munkát - új hegesztési eljárásvizsgálatokat kellett csinálni. Ez kb. 2-3 hónap. Ez már kifelé úgy lett tálalva, hogy HATALMAS HEGESZTÉSI PROBLÉMÁK vannak. Ezt egy normális kick-off-meetingen szokás ellenőrizni, ha valami nem kóser, le kell írni és korrigálni kell. Vagyis az AREVA erre is tett magasról
Volt egy rakat repedés a fő hűtőkör csővezetékeiben. A kivitelező ezt már az első 2 hegesztett kötésben látta, nem foglalkoztak vele. Kiköszörülték a felületi repedéseket és mehet tovább. A STUK emberei közben ezt látták és utána kérdeztek - jogosan. Ekkor megvizsgáltatták az összes kötést. Kiderült, hogy az eddig lehegesztett összes kötésben vannak mikrorepedések a hőhatásövezetben - ez ausztenites, vastagfalú csövekben gyakori. Ha nincs maximális tisztaság, akkor valahonnan kerül kén a hegesztés közelébe és az bizony repedést okoz (lásd páncéloknál). Itt is leállt a munka, alapos kivizsgálás és extra ultrahangos vizsgálat következett. Ezeket a hibákat röntgennel nem találod meg, de az eredeti specifikációban ez volt - amit nem értek...
A STUK talált egy rakat hegesztési javítást mind a varratokban, mind az alapanyagokon, amelyek nem voltak dokumentálva. Ráadásul az alapanyagon történő javítás hegesztéssel első körben tilos ebben a témakörben - de bizonyos feltételek esetén lehetséges. Itt pár kivitelező repült, ami megint határidőcsúszást okozott.
Aztán rengeteg ausztenites acél félterméken találtak rozsdát, ami a hibás tárolás eredménye volt - pl. simán vágnak biliacélt úgy, hogy ráflexeznek a mellette fekvő ausztenites csőre. Rengeteg - már összerakott szelepet, tömszelencét kellett szétszedni és utólag pácolni.
Beszállítottak kb. 10500 fittinget, jó háromnegyedé már beépítették, mire kiderült, hogy egy csomó fitting gyártási hibás. A gond az volt, hogy a hidegalakító szerszámot nem csak a stabilizált ausztenites acélhoz használták a gyártónál, hanem más acélhoz is, így a szennyeződést átvitték a stabilizált ausztenites acélra, majd a szennyezett felületű félterméket oldó-hőkezelték - és tették tönkre az alapanyagot ezekkel a beégetett szennyeződésekkel.
P355-ös anyagból kovácsolt termékeket hőkezeltek "okosba", az alakítást követő hőkezelésnél normalizálni kellett volna a szövetszerkezetet, ehelyett valami egészen mást csináltak. A harmadik kiszállításnál sikerült az anyagminőséget a szabvány által előírt minimálisra behozni. Ja, hogy mihez kellettek? Ebbe a csőbe van beépítve a fő gőzvezető cső a primer körből...
A korábban kiszállított csöveket nem megfelelően tárolták, a sós levegőn elég komoly korrózióval szembesültek
Aztán a konteinmenten voltak szivárgások, meg a beton sem stimmelt...
EZEK NEM A NUKLEÁRIS ENERGIA HIBÁI, ezek a szakértelem hiánya.
Ezek, amiket leírsz egy sima ipari projektnél is gáz lenne, nemhogy egy ilyen projektnél.
Mintha miden téren a hordó aljáról merítettek volna a kivitelezés és projekt organizáció terén.
Ilyenkor van az, hogy a feltűnően olcsó ajánlatokat nem fogadjuk be, mert tutira eltér mástól minőségben.
T
Törölt tag 1711
Guest
@ozymandias -t olvasva mindig késztetést érzek, hogy előszedjem a fémtan könyvet, amiből anno 2. nekifutásra sikerült magabiztos kettesre levizsgázni.
M
molnibalage
Guest
Ha most lennék 20céves tutira más mellék szakirányt választottam volna, mint anno.
Anno olyan borzalmasan tanították az anyagtudományt és a fémtechet, hogy örökre elűzött az egész környékéről.
Pedig enélkül igazából semmi sincs. Az egyetemek hibája, hogy kell hozzá pár év éles tapasztalat - ekkor látod át, mit használsz és mit nem, mi fontos és mi nem.
Jövő májusban lesz 15 éve, hogy melózom. Egyszer sem használtam eddig az Fe-C állapotábrát, maximum amikor tanítok, mert a tananyag része és kötelező leadni.
Rengeteget foglalkozom hőkezeléssel, hegesztéssel, anyagválasztással, korrózióval, tönkemenettellel. Ha felveszed az anyagtudományt főmodulnak, akkor volt tokkal-vonóval 17 anyagos tantárgyam, ebből egy kezemen meg tudom számolni, melyik volt értelmes és melyik volt csak azért, hogy valakinek "oktatási" tevékenysége legyen.
De ez mindenhol igy van. Manapság már elvétve találsz olyan embert, aki a gyártásból jön. Mindenki elmegy valami projektre papírt gyártani és bumm, ott a többéves tapasztalat és nem értik, miért akadok ki olyan fényképeken, ahol madárszaros a cirkoniumból készült reaktor palástja, vagy hőálló nikkel-ötvözet mellett 2 méterre pörög az esztergagép és agyig folyatják a tokmányra az olajat...
A gyártós szakma hiányszakma és egyre nagyobb lemaradást gyűjtünk össze Kínával szemben. Európa nem akar már gyártani, ha meg kénytelen, akkor gombokért. Ez a fillérbaszás kinyírja a maradék ipart. Az elmúpt 2 évben 5 20 és 80 tonnás berendezések gyártásával foglalkozó cég csődölt be.
Az értékesebb cégeket azonnal megvették a kínaiak, majd odavitték a rizikós berendezéseket meg leküldtek pár tucat kínait tanulni. Szerencsétlen bagázs küzdött, de már eleve bukásra voltak ítélve. Kevesebb pénzt kaptak, majd miután elegendő mennyiségű tudást "transzferáltak" haza, a még működő gépeket hajóra tették a gyártási dokumentációkkal, bezárták a bagázst.
A napokban láttam ugyanettől árajánlatot, a 3 évvel ezelőtti duplája - megteheti, a konkurencia már nem létezik.
Mi velük szemben nyomatjuk a klímasemleges ipart...
Paks II.-ről tárgyalt a Roszatom vezetőjével Orbán Viktor
Eközben a rekordközeli áramfogyasztási szint mellett alacsonyabb kihasználtságon működik a Paksi Atomerőmű.
index.hu
M
molnibalage
Guest
A mostani mára így valami 6000 US/kWe, ha jól emlékszem.
De hát ez történik, ha lényegében kétszer fizetsz a melóért.
- egyszer azért, hogy elrontsák...
- egyszer meg egyszer azért, hogy normálisan megcsinálják.
Ma egy atomerőmű hiteltől, országtól és minden más faktort nézve valahol 5000-7000 USD/kWe-ért épül.
Hogy éppen mennyi az acél, a beton a szakember és minden más ára.
Paks 2-re 10 mrd EUR hitelt vettünk fel a 2014-es doksi szerint.
Ez ma 11,3 mrd US.
11.3 mrd USD / 2400 MW ---> 4700 USD / kWe.
Csak ebben ugye pénzügyi költség is van.
Azóta volt pénzromlás, acél áremelkedés, stb.
Tehát mondjuk reálisan valahol 5000 USD/kWe áron stabilan fel lehet húzni egy erőművet, amiben vagy azért tartalék is.
Ehhez kéne mérni azt, hogy mennyibe került valami és mennyit drágult.
De jól látszik, hogy a büdös életben nem épült erőmű annyiért, amennyiért ezt a finneknél elvállalták.
Ennek fényében, ha egy ilyen ennyire elcsúszó, többszöri nekifutású a kivitelezés, akkor ki lepődik meg, hogy ehhez az 5000 USD/kWe értékhez képest picit drágább...?
Csak a sajtó és sok gyök 2 egy olyan árhoz méri a végösszeget, ami román népmese a négyzeten.
Mintha valaki azt mondaná, hogy "figyu, luxus kocsi 5 misiért".
Majd, amikor meg kéne csinálni, akkor kiderül, hogy 15-be kerülne de már 4-et elkúrtak arra, hogy szar legyen.
Mert, ha egy normális cég közli, hogy amit te kérsz az 12-be kerül és végül 13-ba fáj akkor azon nem lehet annyira rantelni, mint egy full kamu ajánlathoz képesti összegen. Amikor az 5-höz mérik a 15-öt, ami kb. annyira volt hihető, mint a theranos-osz ribanc cégének a teljesítménye.
Ott is volt olyan barom, aki elhitte.
Amikor egy egyetemi előadást hallgató is kellett volna hogy tudta, hogy ez hülyeség.
0 ipari tapasztalattal is megmondtam volna 2007-ben, hogy "ki ez a marha, aki aláírta és elhitte?".
Mert akkor is tananyag része volt az akkori ökölszám, hogy kb. mi mennyibe kerül.
Soha nem került mai értéken ennyibe egy atomerőmű.
Lassan mondom, hogy mindenki megértse:
És ki hitte el az eredeti nevetségesen alacsony árat úgy, hogy az AREVA mikor is épített atomerőművek és kezelt ekkora projektet?
Csak nem arról van szó, hogy menedzseri ppt-n jól nézett ki, projekt eladva, a menedzseri bónusz megvan, oszt majd akinek meg kell csinálnia, az szív vele?
Mert, hogy ennyiből épüljön, akkor kókler banda dolgozik rajta, úgy ahogy?
Innen lesz szép nyerni...
Nem rosszból, de szerintem lehet tippelni, hogy Paks 2 esetében is mennyi ilyen gyártási gixer lesz - mert lesz. Mindig van.
Szerintem sokan akkor fognak életükben először keskenyrés-hegesztő gépet vagy szalagelektródást gépet látni, amikor esetlen egyszer beengedik őket az oroszok a gyárba egy látogatásra a bagázst.
Lehet tippelni, mennyire fogják akkor érteni a dokumentációban leírtakat meg a hozzátartozó műszaki/minőségirányítási tartalmat...
Ahogy hallom, Tiszaújvárosban sem fenékig tejfel az élet a nagyprojekten
Szerintem sokan akkor fognak életükben először keskenyrés-hegesztő gépet vagy szalagelektródást gépet látni, amikor esetlen egyszer beengedik őket az oroszok a gyárba egy látogatásra a bagázst.
Lehet tippelni, mennyire fogják akkor érteni a dokumentációban leírtakat meg a hozzátartozó műszaki/minőségirányítási tartalmat...
Ahogy hallom, Tiszaújvárosban sem fenékig tejfel az élet a nagyprojekten
A Fe-C állapot ábra említése juttatta eszembe:
1976
Emeltszintű elektronikai műszerész szakmunkás képző intézet (MÜM 30)
Anyagismeret óra
Tanárnő:
- A tananyagban most a vas-szén állapotábra következne, de ezt nem adom le, helyette a szilícium planár technológiát (ezen alapszik az egész félvezető és mikrochip ipar) vesszük.
DE ERRŐL NE SZÓLJATOK SENKINEK!
Ha jól értem ma sem jobb a helyzet, ha egyáltalán van még anyagismeret óra....
1976
Emeltszintű elektronikai műszerész szakmunkás képző intézet (MÜM 30)
Anyagismeret óra
Tanárnő:
- A tananyagban most a vas-szén állapotábra következne, de ezt nem adom le, helyette a szilícium planár technológiát (ezen alapszik az egész félvezető és mikrochip ipar) vesszük.
DE ERRŐL NE SZÓLJATOK SENKINEK!
Ha jól értem ma sem jobb a helyzet, ha egyáltalán van még anyagismeret óra....
Nem várhatod el, hogy a megrendelő annyira témában legyen a termékkel vagy szolgáltatással, mint a gyártó. Ez mindennel így van. A másik párévente kiköp egy újabb erőművet s párhuzamosan folynak ilyen projektjei annak minden szarságával együtt. Ezzel nincs kormány amelyik felér, de nem is kell. Amit megtehetnek, hogy bevesznek olyanokat a projektbe, akik már láttak atomerővűvel, vagy akár vettek rész annak építésében és levezénylésében. Léteznek ilyen emberek és cégek s Magyarországon sem először látnak atomerőművet. Az meg hogy lesznek gixerek az biztos, csak nem mindegy, hogy mivel, lényeg, hogy az orosz résszel ne legyen, mert az a drága és a kockázatos, a többit meg újra lehet csinálni, meg betonozni csak tudnak.
M
molnibalage
Guest
Rosszul emlékeztem 2060 USD/kWe tája volt az eredeti vállalás.
Amúgy meg a wiki szerint.
The main contractor, Areva, is building the unit for a fixed price of €3 billion, so in principle, any construction costs above that price fall on Areva.
Ha ez így van, akkor ez a finneknek csak az áramárban látszik meg, hogy később áll rendelkezésre az olcsó atomáram meg esetleg némi financiális költség meg esetleges többlet import ára. Ez is gondolom számottevő, de úgy tenni, mintha mindezt direktben ők állnák...
Mondjuk, hogy az AREVA-nak honnan van erre pénze, azt nem tudom, de érdekes téma lehet.
Szerintem már csődbe ment... És utánanézve (https://en.wikipedia.org/wiki/Areva)
A Francia állam finanszírozza az építkezést.
M
molnibalage
Guest
Beszarás, lényegében akkor így a mellékes veszteséget nézve FRA ingyen épít erőművet Finnországnak az eredeti költségen felül.
De, elvárható, mert a megrendelő adja a specifikációt, ami alapján a gyártó valamit gyárt, majd vagy a megrendelő vagy a megbízottja ellenőrzi a terméket a specifikáció alapján.
A szabványok nem alkalmasak az összes termék leírására. A gond akkor van, ha a magyar megrendelőnek van valamennyi fogalma az európai szabványról, meg valamennyit a magyar előírásokról. Ehhez képest az IAEA megkövetelte Pakstól az ASME kódot, erre lefordították a 2004-es kiadást - magyarra, de csapnivaló módon. A Roszatom meg nyomja a GOST alapján és a saját szabványa alapján. A GE a turbinákat az ASME kód alapján tervezi. Az ABOS meg magyar szabvány.
Ilyen helyzetben a megrendelő írja a specifikációt úgy, hogy minden megfeleljen mindennel. 2 éve ezt csinálom: a kínai szabvány stimmeljen az amerikai és az európai szabvánnyal, plusz ez a 3 szabvány feleljen meg a mi belső minőségügyi előírásainknak. Ebből lettek a projektspecifikus szabványok, ezek a megrendelés alapja. Ez alapján csekkoljuk le a terveket, hagyjuk jó/dobjuk vissza, majd a gyártás/átvétel ez alapján megy.
A jelek szerint Pakson ez hónapok óta gond az előzetes műszaki doksi Al. Mi lesz velük a gyártás során!?
Sok kollégám van az AREVA vonalról...
Flammville sem semmi, ha a műszaki hülyeségeket kellene összeírni.
Tipikus nagycég, ami elment a fillérbaszás irányába, mivel volt pénz, vonzotta a karrierszöcskéket - akik dönteni szeretnek, felelősséget vállalni meg nem. A finnek jól megszivatták őket.