Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[GrGLy]

@antigonosz

Hát azért Paks nem egy Csernobil, főleg, hogy teljesen más rendszerű reaktorok üzemelnek idehaza. Például a VVER reaktorokban víz a moderátor, nem pedig grafit, mint a felrobbant RBKM-ben. Az RBKM reaktor egyébként szép példája annak, hogy a szovjet mérnökök hogyan áldozták fel a biztonságot az olcsóság és könnyű kivitelezhetőség oltárán.

Ha valami kalamajka adódna ( ahogy kisebbek már voltak és egy súlyosabb is ) úgy ki lenne az aki odamenne rendet tenni???

Meg vannak erre is az eljárások, mivel azok meglétét előírják, és mivel mi itt vagyunk Európa közepén, ráadásul a Duna miatt összekötve másik 7 országgal (Fekete-tengert is beleértve), nyilván nem lennénk egyedül egy reaktorbaleset kezelésénél.

 

[chimera]

Én abszolút atmpárti vagyok de ez azért elgondolkoztató : http://hvg.hu/gazdasag/20130709_Brutalis_rekorddal_sokkol_a_nemet_napener

 

[antigonosz]

GrGLy, tudom hogy modernebb,és nem a szovjetúnió üzemelteti.
Azt is elhiszem hogy megvannak az eljárások. Viszont az országunk "gyors" reagálása az ilyen katasztrófa helyzetekre már pár viharnál bemutatkozott. De ha pl megtörténne mégis?
Honnét lenne 1800 helis fordulónk oda pár nap alatt a szállítandó teherrel. Vagy olyan önkéntesek akik bemennek oda dolgozni. És hova tennénk el 30-40 évekre onnét az ott lakó mit tudom én hány tízezer embert. Erre már nem hiszem hogy lenne terv.
És a következmények- még több lakos aki elhagyja az országot, a magyar mezőgazdasági termékeket meg kb soha sem tudnánk eladni külföldön. Mert nem vennék meg max potom áron.

Hát én nem tudom tőlem a legjobb lehet a világon, de én akkor se szívesen költöznék Paksra. És még itt van Temelín is a cseheknél ami hozzám közelebb van azt hiszem.

 

[molnibalage]

Lehet ha jobban kijönne alaperőművel történő áramtermelés "rángatás" nélkül, felesleggel. Vagyis annyit megtermeltetni alaperőművekkel, mint ami a maximális hazai fogyasztás +X%, a minimumnál termelnének a semmibe vagy exportra, a maximumnál meg csak belső fogyasztásra.

Sajnos a rendszer nem így működik... A felesleggel a tározós erőművek lennének üzemeltethetőek, ha lenne ilyen itthon. Akkor lényegében az alaperőmű észjakai feleslegese gyak. fepufferolná a nappali fogyasztást. A tározós erőmű összhatásfoka 70% táján van, ami az olcsó atomáram árát alig emelné meg, de lényegében tárolhatóvá teszi ameddig a tározó vízszintje engedi.

<i>Javaslom tanulmányozásra a Temzén kiépült árapály erőművet.</i>

Mit tanulmányozzak rajta? A világ nagy részén meg nem nagy az árapály és nem rakhatod a partot és a folyókat ezzel tele. Sokan élnek terngerparton, de ez kevés. Ez is egyelőre csak játszadozgatás. A probléma, hogy nem akkor kell játszadozni, amikor a világ villamos energia termelése lassan már az igények után fog loholni és a világ erőműparkjának elég nagy százaléka sürgősen cserére szorul. A francia atomkapacitás egyszerre fog kiszállni a rendszerből, 10-15 év alatt kell majd pótolni. Húzos lesz.

 

[molnibalage]

Én abszolút atmpárti vagyok de ez azért elgondolkoztató : http://hvg.hu/gazdasag/20130709_Brutalis_rekorddal_sokkol_a_nemet_napener

A cikk pontatlan sőt, egyenesen félrevezető. A nap és szél együtt volt ennyi és úgy, hogy egy igen rikta esemény közrejátszott. Egyszerre volt kánikula és erős szél, aminek elfőrdulási esélye évente 1-2 nap vagy annyi sem, ezen felül nem a csúcskapacitáskor elért érték.

Egy teljes évre vetítve a nap és szél még a 20%-ot sem éri el emlékeim szerint úgy, hogy az német áram ára majdnem <b>kétszerese már a magyarnak</b> és még dárgább lenne, ha az összes atomerőmű leállt volna. A hálózatbiztonság meg a béka segge alatt. Az elmúlt 1,5 évében már kétszer volt olyan, hogy a német hálózat majdnem megfeküdt és vitte volna magával a környéket is.

 

[joker]

molni lehet ha nem így működik csak egy gyors légből kapott számítás alapján jött az ötlet. Ha az atomáram felébe kerül a foszilis áramnak, akkor igaz, hogy pazarlás, de szigorúan anyagi oldalról nézve megteheted, hogy az áram fele elvesszen és a zsebed mégis ugyanúgy áll, mintha foszilisan termelnél meg pont annyit amennyi kell. Ennyire persze nem lenne drámai a helyzet a valóságban és ezen a javasolt tározós megoldás javíthat, ha olcsó a kiépítése.

 

[chimera]

szerintem nagy hibát követnek el a németek ezzel az átállással,ezért szeretném ha sok-sok áramot adnánk el nekik jó pénzért!

 

[molnibalage]

Ha az atomáram felébe kerül a foszilis áramnak, akkor igaz, hogy pazarlás, de szigorúan anyagi oldalról nézve megteheted, hogy az áram fele elvesszen és a zsebed mégis ugyanúgy áll, mintha foszilisan termelnél meg pont annyit amennyi kell.

A rendszer nem így működik. Ha semmi nem eszi meg az erőműved teljesítményét, akkor le kell lőni. Atomnál meg ilyet nem csinálhatsz nagyon kevés olyan atomerőmű van, aminek a teljesítményét rángathadot. A franciákál van ilyen, mert 75-80%-os termelési részaránynál ez máshogy nem megy.

Ennyire persze nem lenne drámai a helyzet a valóságban és ezen a javasolt tározós megoldás javíthat, ha olcsó a kiépítése.

Nem az árral van elsősorban probléma, hanem a társadalmi elfogadottsággal az adott helyszínen, a zöldbalfaszok és a "környezetvédelem" címszóval meg lehet torpedózni, de azért egy 1500 MWe stabil megevésére képes rendszer mérete számomra ismeretlen, soha nem számoltam még.

 

[GrGLy]

@antigonosz

Én Pakson nőttem fel, szüleim is ott dolgoztak 5-6 évvel ezelőttig

Nagyon sok csillagnak kéne ahhoz együtt állnia, hogy Pakson reaktorrobbanás történjen, ami nem is a Csernobilhez hasonló lenne, hanem "csak" gőzrobbanás, mivel nincs grafit a reaktorban (nagy mennyiségű gőzt meg jóval könnyebben vezetsz el, mint x tonna grafitot). Egyébként a legbiztonságosabb hely a környéken pont az erőműben van, mivel az ott dolgozóknak bunkerek vannak kialakítva, hogy baj esetén onnan lehessen tovább üzemeltetni a berendezéseket (ezeket egyébként használták is az egyik nagy havazáskor, amikor nem lehetett kijutni az erőműből, talán 2002-ben (mondjuk az ügyeletes sofőröket nem nagyon zavarta a dolog, ők hólánccal simán fuvarozták, akiket kellett)).

A Pakson és környékén lakó több tízezer ember kitelepítésére pedig megvannak a tervek, eleve az erőműnél 30+ busz áll, amely az ott dolgozókat is fuvarozza, illetve a Gemenc Volánnak is van helyben telepe. Nem tudom, hogy még mindig ott áll-e, de ezelőtt 10 évvel biztosan volt vonat is tartva az erőműben direkt arra, hogy azokat a dolgozókat kimenekítsék, akikre nincs feltétlenül szükség egy baleset esetén (pl. irodisták).

 

[antigonosz]

Ha ez így igaz ahogy leírtad GrGLy, akkor kicsit már másabb a kép. Talán KV-nél azért jobban közreadhatnák hogy olyankor ki mit lépne mindenesetre. Egy gőzrobbanás estén - ahogy írtad- pl mivel kellene számolni?

 

[GrGLy]

@antigonosz

Nos, nem is robbanást kell elképzelni, hanem gőzkitörést, amely pillanatok alatt játszódik le. Tulajdonképpen a legsúlyosabb eshetőség itt le is van írva:

http://www.atomeromu.hu/download/1585/Biztons%C3%A1gv%C3%A9delmi%20rendszerek.pdf

Ha még ez is csődöt mond és kijut a szabadba a radioaktív gőz, akkor jönnek a kitelepítések széliránytól függően (amiben nagy segítség a 30 km-es körzetben kiépített szirénarendszer, amin tájékoztatást is tudnak adni).
Alább a földrengések elleni intézkedésekről írnak:
http://www.atomeromu.hu/download/6181/A%20paksi%20atomer%C5%91m%C5%B1%20f%C3%B6ldreng%C3%A9sbiztons%C3%A1ga.pdf

Itt talán a legérdekesebb rész az utolsó fejezet ("Mi történik az atomerőműben földrengés esetén?"), ebből látszik, hogy a legtöbb biztonsági rendszer automatikus az erőműben, emberi beavatkozást nem igényel. Tulajdonképpen a vezénylőben (egy-egy blokk "agya") az adott reaktorblokk irányításáért felelős 4 ember akkor csinál mindent jól, ha nem kell semmit se csinálniuk.

 

[gacsat]

Én abszolút atmpárti vagyok de ez azért elgondolkoztató : http://hvg.hu/gazdasag/20130709_Brutalis_rekorddal_sokkol_a_nemet_napener

Fájhatott is a feje az áramelosztónak miatta. Hogy a faszba állítsák le arra az egy percre a többi erőművet?
Elmondom, amit én tudok, ha valaki jobban tudja, javítson.
Szóval: a napelemeket qrwa környezetszennyező módon Kínában gyártják. Ha nem, akkor bezárják a gyárat. Pl. nálunk. A napelem drága, és sose térül meg az ára. Ugyanis nem örök életű. Van neki felezési ideje. 18 év alatt esik felére a teljesítménye. Épp mire megtérülne, vagyis, amikor még minuszban vagy, dobhatod ki, és veheted jó drágán az újat. Arról nem is beszélve, hogy azt előbb meg is kell érni.
Nem rég olvastam, hogy fejlesztettek valami 3D napelemet, ami olyan prizma szerű, és a benne kóválygó fényt jó soxor megfeji. Erről többet nem tudok.
Az a fő gond, hogy amikor a Nap süt, nem kell annyi áram. Ugyanis világos van. Kivétel a légkondi. Ebből következik, hogy olyan helyekre kellene a napelemeket tenni, ahol akkor van dél, amikor nálunk este. A sivatag, és a magas hegyek lennének a jó hely, tehát nekünk kb. Tadzsikisztánba kellne telepítenünk a magyar napelemparkot. Az meg ugye mohamedánia. Akarod, hogy lecsapják az áramot, ha nem térsz meg? Na ugye. És még nem is beszéltünk a szükséges szupravezető távvezetékről.

 

[gacsat]

Molni!
Az elektromos járművek kényszerű (de örömteli) terjedésével valószínűleg fejlődni fognak a megújuló energia kiaknázási lehetőségei is. Ez a közeljövő zenéje.

Lítiumból még annyi sincs, mint olajból. Valami más akumlátor kellene. Mondjuk, én nagyon bírnám, ha beindulna más bolygókon a bányászat.

 

[gacsat]

<blockquote rel="Luthero"><p style="margin-bottom: 0cm">Az atom erőműveknél én úgy tudom , hogy a legnagyobb gond a hulladékkal van , még pedig a nagy aktivitás hulladékok végleges eltárolásával . Ezt még nem oldották meg a világon sehol, ha jól tudom.
Szerintem itt a legnagyobb gond a nép meggyőzésével van. Van a világnak egy csomó olyan szeglete, ahol nem zavarna senkit. Kinézni egy jó kis sivatagi vádit, megfelelő előkészítés után odahordani, és eltemetni. Ha esetleg leolvad, akkor sincs nagy baj, irány a Föld közepe. Mehet oda, ahonnan jött.
Másik változat: Bele egy régi vasúti gabonaszállító kocsiba, kiönteni betonnal, azt irány a Marianna árok. Onnan se jön többet föl. Ezer év alatt meg be is eszi a Föld.

 

[chimera]

Az orosz tervek alapján az építendő 2 blokk sokkal biztonságosabb lenne mint a meglévők! Pedig a meglévők is a világ legbiztonságosabbjai közt vannak nyilvántartva.Tanulmányaim emlékei szerint a paksi erőmű csak azért kapott pár minusz pontot mert tervezésekor nem vették figyelembe egy rázuhanó utasszállító lehetőségét !

 

[chimera]

A Mariana árokkal az a gond hogy éppen a világ eggyik szeizmikusan legaktívabb területe! Földmozgás esetén csúnyán visszakapnánk az egészet az 1500 év felezésű anyagokból.....

 

[gacsat]

@hiryu
Pakson volt baleset valaha is? Pedig az is orosz, ráadásul 40 évvel ezelőtti...

Volt bizony. Az oroszok és a franciák kézenfogva csinálták. Ráadásul olyan mérnöki baklövés, amin egy szakmunkástanuló is szétröhögi magát. Felülről töltöttek egy tartályt, amiben valami fűtőrudak voltak.
Géptan egyes, második osztály.
Képzeld el, mi lenne az autóddal, ha a hűtőbe fölülről menne a viz.

 

[gacsat]

A Mariana árokkal az a gond hogy éppen a világ eggyik szeizmikusan legaktívabb területe! Földmozgás esetén csúnyán visszakapnánk az egészet az 1500 év felezésű anyagokból.....

Aztán hogyan? Ott befelé megy a földkéreg. Különben is: 11 km víz alatt akármi is történhet.

 

[molnibalage]

...tehát nekünk kb. Tadzsikisztánba kellne telepítenünk a magyar napelemparkot. Az meg ugye mohamedánia. Akarod, hogy lecsapják az áramot, ha nem térsz meg? Na ugye. És még nem is beszéltünk a szükséges szupravezető távvezetékről.

Ez a rész már önmagában azért téves, mert ekkora távolságba nem szállítasz áramot.

A fogasztásra való megjegyzésed is téves. https://www.mavir.hu/web/mavir/rendszerterheles

Nézegess napokat nyáron, tavasszal és télen, egy hetes átfogasban, hogy az időjárási egyenletlenséget kiátlagold az adott évszak tekintetében. Télen 12:00 és 18:00 táján van csúcs, nyáron meg csak egy nagy púp és 12:00-14:00 között van a csúcs.

 

[molnibalage]

Mondjuk, én nagyon bírnám, ha beindulna más bolygókon a bányászat.

Jelenlegi technológiához képest 1-2 nagyságrenddel olcsóbban űrrepkedve is az jön ki, hogy ararudakat és 100% tisztaságú gyémántot sem érné meg hazahozni úgy, hogyha csak az objektum felszínén kellene felszedegetni azokat. Az Apollo program anno 25 millárd dollárba fájt - akkori árfolyamon - és 400 kg kőzetet hoztak ebből haza. Ok, volt más tudományos kutatás is, de ez a nagyságrend. Számold ki a holdkőzet árát... Jelenleg az egyetlen bányászható potenciál a Holdon található egyik He izotóp, de az is csak akkor, ha már lenne működő fúziós erőmű...