Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 186
10 660
113


FP11344P-Alien-Head-Green-Framed-Print.jpg


polopokol_alien_feh%C3%A9r_3048.jpg
ja, meg ujpesten lesz a spaceport, ezek az országok nem tudom mikorra tudnak felköhögni 25milliárd dollárt erre a vezetékre... .de addigra nekünk is lesz bkk járatunk a holdra
 

Lupus80

Well-Known Member
2020. december 20.
278
749
93
Azért azokat a heggesztési varratokat és a reaktor öregedést remélem alaposan megnézik.
Azért ma megmondani, hogy 15 év múlva mi lesz nem tudom mennyire reális...


A szuperfejlett naperőmű csak 2-szer drágábban termel Paksnál... Amit majd ezekért kell leterhelni.
Éljen.
Persze még fogják vizsgálni
Van inspekciós szervezet
Meg egyetemi vizsgálat
Meg majd független szakértői vélemény is.
Más energetikai cégnél volt szerencsém ilyenekben részt venni, ma már ég a pofám, akkor még hittem a magasabb célok miatti "néha a gazdasági érdekek felül írják a műszaki véleményeket" vezetői szlogenekben.
Ma meg már érzi rajtam kívül 10millió ember a hatásait...lásd. 50L maximum
 

alali77

Well-Known Member
2011. szeptember 19.
4 186
10 660
113
Azért azokat a heggesztési varratokat és a reaktor öregedést remélem alaposan megnézik.
Azért ma megmondani, hogy 15 év múlva mi lesz nem tudom mennyire reális...


A szuperfejlett naperőmű csak 2-szer drágábban termel Paksnál... Amit majd ezekért kell leterhelni.
Éljen.
Izlelgessuk, 2050 után zár be akkor Paks1, 75ev működés után. Senki nem fog már élni aki ott volt az üzembehelyezésnel.
Hihetetlen
 

ozymandias

Well-Known Member
2013. június 4.
2 776
18 008
113
Azért azokat a heggesztési varratokat és a reaktor öregedést remélem alaposan megnézik.
Azért ma megmondani, hogy 15 év múlva mi lesz nem tudom mennyire reális...


A szuperfejlett naperőmű csak 2-szer drágábban termel Paksnál... Amit majd ezekért kell leterhelni.
Éljen.
Ha a mestergörbe alapján a sugárzás miatti elridegedés megengedi, akkor sima ügy a 20 év. Többször írtam, hogy Paks "szépen öregedik", a 12X2MFA anyagok elég jól sikerültek (szemben a német verzióval...). Nagyjából konstans üzemi paraméterek vannak - hőmérséklet, nyomás rendben, az alkalmazott anyagminőség miatt még nincs kúszás sem (állandó terhelésnél létrejövő alakváltozás magas hőmérsékleten). Ha a plattírozás rendben van, akkor korrózió sem jelentkezik. Nagy valószínűség szerint vannak anyag- és varrathibák a csonkok környezetében, illetve a hosszvarratoknál, de törésmechanikailag rendben lehetnek, így a ridegtörés esélye kicsi, vagyis az élettartam helytálló lehet - feltéve, ha mondjuk nincs hűtéskimaradás vagy gőzkalapács a vezetékben.

Amennyire tudom, Paksot a PWSSC is elkerülte, főleg az edényen átmenő csonkoknál meg a paláston lévő bekötéseknél szokta ez a nyugati reaktorokat kinyírni. Az ok egyszerű: Az oroszok nem használtak nikkel-ötvözetet a hegesztésnél, hanem 3 különböző hegesztőanyaggal építették fel a varratot. Erre azért volt szükség, mert akkoriban a komolyabb anyagvizsgáló cuccok is COCOM listán voltak, viszont azok nélkül nikkel-tartalmú varratot vizsgálni lutri volt, így maradt a "parasztmódszer".

Az idők során meg kiderült, hogy a nyugaton, 300 fok felett üzemelő vegyeskötésekhez (melegszilárd acél+ausztenites acél hegesztett kötése) alkalmazott 82-es meg 182-ös nikkel-ötvözet érzékeny lehet feszültségkorróziós repedésre és ha ez a varrat megreped, akkor a belső, bórsavas folyadék meg szépen elindul a reaktor nyomástartó anyaga felé. A másik gond, hogy ha egyszer valahová nikkel-ötvözetet hegesztettél, akkor arra csak ugyanolyan nikkel-ötvözettel tudsz ráhegeszteni, különben reped az egész - plusz egy komolyabb csonkjavítás esetén az egész reaktorfedelet újra kellene hőkezelni. Így Nyugaton ilyen esetben megy a belső oldalon taknyolás meg a külső oldalra folyamatossan hozaganyag felhegesztése - hogy az edény feszültségi állapotát úgy alakítsák át, hogy ne repedés csúcsában legyen a legnagyobb feszültség.

A mostanság gyártásban lévő orosz reaktoroknál ezt továbbra is a régi elvek alapján csinálják. Emlékszem, hogyan kikerekedett az AREVA-s tag arca, amikor ezt elmondtam - mert ezek szerint elfelejtették, hogy a feszültségkorróziós ellenállása az anyagnak kezdetben a nikkel-tartalommal nő, majd 10% környékén leesik, majd újra nő - csak a gond ott van, hogy egy csonk mindig feszültséggyűjtő pont és ha már van benne mikrorepedés a hegesztést követően akkor szívás. Repedés meg szinte mindig van, főleg, ha ennyi rétegből építik fel, mint ahogy az nyugaton tervezik a reaktorokat. Meg arról nem beszélve, hogy a csonknál sokáig volt egy rés

Az orosz meg kintről befelé építette fel a varratot: melegszilárd oldalon 12,5%Ni, majd köztes 10%Ni majd a varrat a rozsdamentes alapanyag megfelelő, 9%-os Ni-s hegesztőanyag. Noha ez is a leeső 10%-nál, viszont a csonk geometriája más, így a maximális feszültség nem a varratban van - szemben az amerikai/német/francia kialakítással.

Az ördög mindig a részletekben rejlik...
 
T

Törölt tag 1711

Guest
Ha a mestergörbe alapján a sugárzás miatti elridegedés megengedi, akkor sima ügy a 20 év. Többször írtam, hogy Paks "szépen öregedik", a 12X2MFA anyagok elég jól sikerültek (szemben a német verzióval...). Nagyjából konstans üzemi paraméterek vannak - hőmérséklet, nyomás rendben, az alkalmazott anyagminőség miatt még nincs kúszás sem (állandó terhelésnél létrejövő alakváltozás magas hőmérsékleten). Ha a plattírozás rendben van, akkor korrózió sem jelentkezik. Nagy valószínűség szerint vannak anyag- és varrathibák a csonkok környezetében, illetve a hosszvarratoknál, de törésmechanikailag rendben lehetnek, így a ridegtörés esélye kicsi, vagyis az élettartam helytálló lehet - feltéve, ha mondjuk nincs hűtéskimaradás vagy gőzkalapács a vezetékben.

Amennyire tudom, Paksot a PWSSC is elkerülte, főleg az edényen átmenő csonkoknál meg a paláston lévő bekötéseknél szokta ez a nyugati reaktorokat kinyírni. Az ok egyszerű: Az oroszok nem használtak nikkel-ötvözetet a hegesztésnél, hanem 3 különböző hegesztőanyaggal építették fel a varratot. Erre azért volt szükség, mert akkoriban a komolyabb anyagvizsgáló cuccok is COCOM listán voltak, viszont azok nélkül nikkel-tartalmú varratot vizsgálni lutri volt, így maradt a "parasztmódszer".

Az idők során meg kiderült, hogy a nyugaton, 300 fok felett üzemelő vegyeskötésekhez (melegszilárd acél+ausztenites acél hegesztett kötése) alkalmazott 82-es meg 182-ös nikkel-ötvözet érzékeny lehet feszültségkorróziós repedésre és ha ez a varrat megreped, akkor a belső, bórsavas folyadék meg szépen elindul a reaktor nyomástartó anyaga felé. A másik gond, hogy ha egyszer valahová nikkel-ötvözetet hegesztettél, akkor arra csak ugyanolyan nikkel-ötvözettel tudsz ráhegeszteni, különben reped az egész - plusz egy komolyabb csonkjavítás esetén az egész reaktorfedelet újra kellene hőkezelni. Így Nyugaton ilyen esetben megy a belső oldalon taknyolás meg a külső oldalra folyamatossan hozaganyag felhegesztése - hogy az edény feszültségi állapotát úgy alakítsák át, hogy ne repedés csúcsában legyen a legnagyobb feszültség.

A mostanság gyártásban lévő orosz reaktoroknál ezt továbbra is a régi elvek alapján csinálják. Emlékszem, hogyan kikerekedett az AREVA-s tag arca, amikor ezt elmondtam - mert ezek szerint elfelejtették, hogy a feszültségkorróziós ellenállása az anyagnak kezdetben a nikkel-tartalommal nő, majd 10% környékén leesik, majd újra nő - csak a gond ott van, hogy egy csonk mindig feszültséggyűjtő pont és ha már van benne mikrorepedés a hegesztést követően akkor szívás. Repedés meg szinte mindig van, főleg, ha ennyi rétegből építik fel, mint ahogy az nyugaton tervezik a reaktorokat. Meg arról nem beszélve, hogy a csonknál sokáig volt egy rés

Az orosz meg kintről befelé építette fel a varratot: melegszilárd oldalon 12,5%Ni, majd köztes 10%Ni majd a varrat a rozsdamentes alapanyag megfelelő, 9%-os Ni-s hegesztőanyag. Noha ez is a leeső 10%-nál, viszont a csonk geometriája más, így a maximális feszültség nem a varratban van - szemben az amerikai/német/francia kialakítással.

Az ördög mindig a részletekben rejlik...

Egy szót se értek, de imádom olvasni az írásaidat :D
 

Miskolci Ogre

Well-Known Member
2019. december 21.
7 575
26 187
113
Ha a mestergörbe alapján a sugárzás miatti elridegedés megengedi, akkor sima ügy a 20 év. Többször írtam, hogy Paks "szépen öregedik", a 12X2MFA anyagok elég jól sikerültek (szemben a német verzióval...). Nagyjából konstans üzemi paraméterek vannak - hőmérséklet, nyomás rendben, az alkalmazott anyagminőség miatt még nincs kúszás sem (állandó terhelésnél létrejövő alakváltozás magas hőmérsékleten). Ha a plattírozás rendben van, akkor korrózió sem jelentkezik. Nagy valószínűség szerint vannak anyag- és varrathibák a csonkok környezetében, illetve a hosszvarratoknál, de törésmechanikailag rendben lehetnek, így a ridegtörés esélye kicsi, vagyis az élettartam helytálló lehet - feltéve, ha mondjuk nincs hűtéskimaradás vagy gőzkalapács a vezetékben.

Amennyire tudom, Paksot a PWSSC is elkerülte, főleg az edényen átmenő csonkoknál meg a paláston lévő bekötéseknél szokta ez a nyugati reaktorokat kinyírni. Az ok egyszerű: Az oroszok nem használtak nikkel-ötvözetet a hegesztésnél, hanem 3 különböző hegesztőanyaggal építették fel a varratot. Erre azért volt szükség, mert akkoriban a komolyabb anyagvizsgáló cuccok is COCOM listán voltak, viszont azok nélkül nikkel-tartalmú varratot vizsgálni lutri volt, így maradt a "parasztmódszer".

Az idők során meg kiderült, hogy a nyugaton, 300 fok felett üzemelő vegyeskötésekhez (melegszilárd acél+ausztenites acél hegesztett kötése) alkalmazott 82-es meg 182-ös nikkel-ötvözet érzékeny lehet feszültségkorróziós repedésre és ha ez a varrat megreped, akkor a belső, bórsavas folyadék meg szépen elindul a reaktor nyomástartó anyaga felé. A másik gond, hogy ha egyszer valahová nikkel-ötvözetet hegesztettél, akkor arra csak ugyanolyan nikkel-ötvözettel tudsz ráhegeszteni, különben reped az egész - plusz egy komolyabb csonkjavítás esetén az egész reaktorfedelet újra kellene hőkezelni. Így Nyugaton ilyen esetben megy a belső oldalon taknyolás meg a külső oldalra folyamatossan hozaganyag felhegesztése - hogy az edény feszültségi állapotát úgy alakítsák át, hogy ne repedés csúcsában legyen a legnagyobb feszültség.

A mostanság gyártásban lévő orosz reaktoroknál ezt továbbra is a régi elvek alapján csinálják. Emlékszem, hogyan kikerekedett az AREVA-s tag arca, amikor ezt elmondtam - mert ezek szerint elfelejtették, hogy a feszültségkorróziós ellenállása az anyagnak kezdetben a nikkel-tartalommal nő, majd 10% környékén leesik, majd újra nő - csak a gond ott van, hogy egy csonk mindig feszültséggyűjtő pont és ha már van benne mikrorepedés a hegesztést követően akkor szívás. Repedés meg szinte mindig van, főleg, ha ennyi rétegből építik fel, mint ahogy az nyugaton tervezik a reaktorokat. Meg arról nem beszélve, hogy a csonknál sokáig volt egy rés

Az orosz meg kintről befelé építette fel a varratot: melegszilárd oldalon 12,5%Ni, majd köztes 10%Ni majd a varrat a rozsdamentes alapanyag megfelelő, 9%-os Ni-s hegesztőanyag. Noha ez is a leeső 10%-nál, viszont a csonk geometriája más, így a maximális feszültség nem a varratban van - szemben az amerikai/német/francia kialakítással.

Az ördög mindig a részletekben rejlik...
Baszki az utolsó mondatodat értettem 100%-ban ! LOL
 

rm40

Well-Known Member
2013. február 23.
1 637
3 342
113

"Lapunk megkérte Aszódi Attilát , a BME Természettudományi Kar (BME TTK) dékánját, hogy reagáljon a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítására. Fontos leszögezni, hogy „a paksi atomerőmű a legnagyobb magyar villamosenergia-termelő: a hazai termelésnek nagyjából a felét adja, és a hazai áramfogyasztás több mint egyharmadát táplálja”.

Aszódi Attila szerint az egy műszaki-gazdasági kérdés alapvetően, hogy a paksi atomerőmű üzemidejét meghosszabbítsák: „az ugyanakkor kijelenthető, hogy Amerikában, Franciaországban, Finnországban és számos más országban komoly atomerőműüzemidő-hosszabbítási programok zajlanak, amikor ötven éven túli üzemeltetést is kitűznek. Így az a nemzetközi trendek, vizsgálatok szerint megvalósíthatónak látszik”.

Igen, mindenképpen igényel beavatkozásokat minden atomerőműben. A finnek a loviisai atomerőműben két olyan blokkot üzemeltetnek, mind amelyből négy blokk üzemel Pakson. A finn üzemeltető Fortum nemrég adott be további üzemidő-hosszabbításra vonatkozó engedélykérelmet a finn hatósághoz. Ehhez kapcsolódóan azt közölték, hogy a 2050-ig tartó tervezett üzemeltetés közben a két blokkon összesen mintegy egymilliárd eurós beruházásra lesz szükség.

Komoly engedélyeztetési folyamatok vannak
Az üzemidő-hosszabbításnál végül is műszakilag kell biztosítani, hogy olyan berendezéseket, rendszereket, amelyeket eredetileg a tervező harminc évig gondolt üzemeltetni – nyilván erős ráhagyásokkal –, azokat nemhogy ötven évig, de azon túl is lehet üzemeltetni – nyilatkozta lapunknak a BME Természettudományi Kar dékánja. Ezek között vannak olyan berendezések, amelyeket olyan jelentős tartalékkal terveztek meg annak idején, hogy gondos üzemeltetési és felügyeleti program mellett sokkal tovább lehet biztonságosan működtetni. Azokat a berendezések pedig, amelyekben nincs ekkora tartalék, ki kell cserélni.

EZ IGÉNYEL NAGYOBB BERUHÁZÁST, ÉS JÓL MEG KELL TERVEZNI ÉS ÜTEMEZNI.
„Az üzemidő-hosszabbításnak fontos eleme, hogy a humán erőforrásokat sokkal tovább kell biztosítani. Tehát olyan képzési és személyzeti programra van szükség, hogy a teljes üzemeltető személyzet rendelkezésre álljon a meghosszabbított üzemidő végéig” – nyilatkozta az Indexnek Aszódi Attila.

Szintén fontos feladatként látja az engedélyezés területét, hiszen minden, atomenergiát üzemeltető országban az üzemidő-hosszabbítás nukleáris és környezetvédelmi engedélyezést igényel. Ezen a területen is adódnak tehát feladatok, ha a további üzemidő-hosszabbításról döntés születik."
 
M

molnibalage

Guest
Amúgy ennek az üzemidő hosszabbításnak van egy kevésbé kívánatos oldala is.
Hol marad meg a tudás új erőmű létesítésére?
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 183
59 970
113
Amúgy ennek az üzemidő hosszabbításnak van egy kevésbé kívánatos oldala is.
Hol marad meg a tudás új erőmű létesítésére?

Ez a plusz üzemidő hosszabítás annak a beismerése, hogy nem biztosak abban, hogy lesz PAKS II orosz reaktorokkal.
Egy új szerződés új építtetővel meg évtizedes csúszás is lehet, és addig is kell áram.
Plusz Paks II teljesítménye már most önmagában kevás nekünk!
Hosszútávon nézve kb. 3.5-4 GW teljesítmény kellene nekünk atomból. Paks II önállóan meg csak 2.4 GW.
 
M

molnibalage

Guest
Ez a plusz üzemidő hosszabítás annak a beismerése, hogy nem biztosak abban, hogy lesz PAKS II orosz reaktorokkal.
Egy új szerződés új építtetővel meg évtizedes csúszás is lehet, és addig is kell áram.
Plusz Paks II teljesítménye már most önmagában kevás nekünk!
Hosszútávon nézve kb. 3.5-4 GW teljesítmény kellene nekünk atomból. Paks II önállóan meg csak 2.4 GW.
Halkan jegyzem meg, hogy ha lenne ennyi atomenergia itthon, akkor kb. semmit nem kéne bohóckodni a napenergiával...
De ennyi itthon bajosan lehetne, mert a völgyigény 3,5GW tájára is képes beesni. Ezt egy ilyen grid csak kényszerexporttal tudná kezelni.
És akkor a többi erőmű min munkapontja még nem is jött szóba. Nyáron meg a jelenlegi naperőmű kapacitásnáé most vissza kell terhelni Paksot már.

Ez a 3,5-4GW teljsen irreális.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 183
59 970
113
Halkan jegyzem meg, hogy ha lenne ennyi atomenergia itthon, akkor kb. semmit nem kéne bohóckodni a napenergiával...

Az atom vs. nap kérdésében én előbbi pártján állok. Nem kell PV cella és kész.

De ennyi itthon bajosan lehetne, mert a völgyigény 3,5GW tájára is képes beesni.

Tisztában vagyok vele, de a helyzet az, hogy nem tudod mennyi lesz a tavaszi/őszi völgyigény mondjuk 20 év múlva....
Nyáron és télen most sem gond a 3.5 GW.
A kényszerexport jó megoldás a tavaszi és őszi időszakra. Ugyan ekkora érdemes ütemezni az üzemanyag átrakást is. Vagy akár vissza is lehet terhelni az erőművet végső esetben.

És akkor a többi erőmű min munkapontja még nem is jött szóba.

Egy értelmes villamosenergia rendszerben a több erőmű az víz és földgáz.
A nyári és téli magasabb minimum érték miatt nyugodtan mehet mindegyik.
Tavasszal nem biztos, hogy minden erőműnek üzemelnie kellene.
Ha jól emlékszem tavasszal 3.2-3.8-ig van a minimum a maximum meg 4-5 GW-ig.
Ha 3.5 GW-t tud az atom akkor éjszaka mehet az atom meg a víz. Reggel meg beindítasz hagyományos házos kapacitást arra a fennmaradó 1 GW-re.
Nyáron meg télen pedig nincs ilyen gond, 4 GW-s minimum fogyasztások szoktak lenni.
Az azt jelenti, hogy 3.5 GW atom, elfér éjszakai is a víz meg az alapjárat közelében menő földgáz mellet. Nappal meg mehet ami a csövön kifér.
A mostani 2 GW atom helyet elképesztő előny lenne a +1.5 GW atom. Pénzügyileg nagyon megérné. Ellátás biztonságban dettó!

Ez a most aktuális rendszer terhelésünk:
1669_gray.jpg

Jelenleg annyit termelünk amit az optimális atommenyiségre mondtam! És éjszaka van!

Amúgy jelenleg a legoptimálisabb nekünk az lenne ha lenne:
1. Vagy 3 db VVER-1200-asunk, ami 3.6 GW lenne.
2. Vagy lenne 2 db APR-1400-asunk ami 2.8 GW lenne.
Az első megoldás az a kimaxolás, a második az okos biztonsági játék. (Sosem esik 2.8 GW közelébe a hálózat!)
Az APR+ al pedig két reaktor 3.1 GW-t tudna. (Ez még csak terv)
 

Lupus80

Well-Known Member
2020. december 20.
278
749
93
Az idők során meg kiderült, hogy a nyugaton, 300 fok felett üzemelő vegyeskötésekhez (melegszilárd acél+ausztenites acél hegesztett kötése) alkalmazott 82-es meg 182-ös nikkel-ötvözet érzékeny lehet feszültségkorróziós repedésre és ha ez a varrat megreped, akkor a belső, bórsavas folyadék meg
70/20 csodapálcával párnaréteg oszt adj neki
309 meg mindent eltakar
Kapugarancia esetleg.
De abban igazad van hogy régebben máshogy mentek a vegyeskötések. Sőt még 10éve is.
Azért ma már klasszisokkal jobb lehetőségeid vannak.
 
  • Tetszik
Reactions: Centquri prime

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Azért azokat a heggesztési varratokat és a reaktor öregedést remélem alaposan megnézik.
Azért ma megmondani, hogy 15 év múlva mi lesz nem tudom mennyire reális...

Vannak bent a reaktortartállyal és a hegesztési varratokkal azonos anyagú próbatestek, amiből kiemelés után metszetet készítenek és látják, hogy milyen mélységben ridegedett át a fém a sugárzástól. Illetve a varratokat roncsolás mentesen tudják vizsgálni kívülről és az üzemanyagcsere miatti megbontások idején belülről. A kapott eredményeket összevetik az eredeti értékekkel és a rájuk illeszkedő függvényből extrapolálnak. Természetesen igen nagy biztonsági ráhagyással. Ha a mérések alapján hosszabbításról döntenek, akkor biztos lehetsz benne, hogy bírni fogja.
Pont az eredeti tervezéskor meghatározott élettartam volt egy elméleti számításokon, illetve az addig más erőművekkel szerzett mérsékelt tapasztalaton alapuló és pont ezért túlzottan óvatos becslés. Most már a konkrét reaktor, konkrét folyamatai vizsgálhatók a gyakorlatban, 35-40 év működés után, illetve azonos, vagy hasonló típusú, korábban beindított reaktorok ennél hosszabb működésével is van tapasztalat. Novovoronyezsben 45 éve működő VVER-440-es reaktort állítottak le és vizsgálták meg igen alaposan, hogy addig hogyan öregedett. A Kola erőműben 1973-ban hálózatra kapcsolt VVER-440-est 2033-ig üzemidő hosszabbítottak a tapasztalatok alapján. Szóval a 60 év elég valószínű, hogy menni fog, de a 65-70 sem ördögtől való.

Az üzemidő hosszabbítás összehasonlíthatatlanul olcsóbb bármi másnál, a hosszabbított élettartam alatt megtermelendő energiára vetítve. Ráadásul ez a legegyszerűbb megoldás. Viszont az új erőművi blokkok építését nem váltja ki, mert arra már Mátra leállítása és a nagy arányú áram importunk miatt, illetve a gázfüggőség csökkentése érdekében is szükség van.
 

laiki

Well-Known Member
2013. május 23.
3 934
13 547
113
Halkan jegyzem meg, hogy ha lenne ennyi atomenergia itthon, akkor kb. semmit nem kéne bohóckodni a napenergiával...
De ennyi itthon bajosan lehetne, mert a völgyigény 3,5GW tájára is képes beesni. Ezt egy ilyen grid csak kényszerexporttal tudná kezelni.
És akkor a többi erőmű min munkapontja még nem is jött szóba. Nyáron meg a jelenlegi naperőmű kapacitásnáé most vissza kell terhelni Paksot már.

Ez a 3,5-4GW teljsen irreális.

Olyan áramár mellett, amit az EU ámokfutása előállított, már az is bőven gazdaságos lenne, ha a mélyvölgyi termelés egy kis, fölösleges részét, azaz az éves termelés pár százalékát egyszerűen valós hasznosítás nélkül elfűtenék ellenállásokon, vagy lecsapatnák a hűtő kondenzátorokon, egy-egy blokk generátorát lekapcsolva, a turbinát visszaterhelve. Ugyanis a többi áramot stabilan, jó áron termelnék a reaktorok és ezen pár százalék veszteség nem igazán változtat. De azért persze értelmesebb felhasználása is van a fölösleges hőnek/áramnak. Egyáltalán nem lenne baj, hanem kifejezett áldás lenne, ha lenne tartósan 4,4 GW (Paks I hosszabbítva és Paks II) atomerőművi kapacitásunk.

Azzal egyetértek, hogy a naperőművekkel értelmetlen, sőt nagyon káros bohóckodni. Az meg egyenesen agyrém, hogy a naperőművek miatt terhelik vissza Paksot. De azt speciel nem mélyvölgyben teszik, mert késő éjszaka és hajnalban a naperőmű nem termel.
 

rm40

Well-Known Member
2013. február 23.
1 637
3 342
113
Halkan jegyzem meg, hogy ha lenne ennyi atomenergia itthon, akkor kb. semmit nem kéne bohóckodni a napenergiával...
De ennyi itthon bajosan lehetne, mert a völgyigény 3,5GW tájára is képes beesni. Ezt egy ilyen grid csak kényszerexporttal tudná kezelni.
És akkor a többi erőmű min munkapontja még nem is jött szóba. Nyáron meg a jelenlegi naperőmű kapacitásnáé most vissza kell terhelni Paksot már.

Ez a 3,5-4GW teljsen irreális.
Nyilván most annyi vasat tartanak a tűzbe, amennyit csak lehet. Simán el tudom képzelni, hogy nyugati/távol-keleti relációban is megy már a tapogatózás Paks-2 mellé/helyett, ha szükséges.
Az esetleg fölös (nuki/pv) kapacitással meg aztán akár gyárthatnánk hidrogént is, akármilyen rossz hatásfokú is az. Előbb-utóbb az akkukra alapozott mobilitás nyersanyag-korlátai ki fognak ütközni, így valamiből kell majd a hákettő.