igen de kína a legnagyobb vasérctermelő is egyben a világon. No1 (az usa embargó nem vélettlen vólt anno) kicsit velencéznek a vassal a kínaiak
kína anyi vasat bányászik kb mint az utánna jövő 9 összesen.
Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
kína anyi vasat bányászik kb mint az utánna jövő 9 összesen.
Kína egy maga több acélt állít elő mint a világ több része összesen…
S bár a volumen csökkent már COVID előtt is ez nem változott.
Szóval otthonra is kell a vasérc…
kína uracja a vas és acél ipart megvesz mindent amit tud de nem azért mert a belső piacának szüksége van rá hanem mert feldolgozza valamilyen formában és eladja. ez a kohászati alapanyagtól az építőipari alapanygon át az ötvözetekig kiterjed. ezzel sakkban tartja a többi terjeszkedni vágyót a piacon. mivel a saját termelése kvázi ingyen van számára megéri a külpiaci árakat felstrófólni felvásárlással. 1 a saját árujának értékeét növeli 2 a konkurenciájának az árújának az árát felhajtja. kína monopolizálta a vas és acélipart.
Kína a legnagyobb acél termelő (a világ termelés 50%-a) , és a legnagyobb vasérc importőr.
Pont, h a “doppingár” jellemezte a szektort COVID előtt nem az ár felhajtás…
Azt hiszem, hogy az energia blitzkrieg hatására ez még jobban fog csökkenni.Az EU meg 450 millió lakossal termel 150 millió tonnát.
Nem biztos. Az acél ára is nagyon magas. Legalábbis 1 -2 hónapja még mindenki arra panaszkodott.
Hú ezt mióta hangoztatják, akiknek valami tényleges közük van a villamos energiához és nem elvakult ződ bölcsész végzettségük van.
"Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.
Az egyensúly ára
A rendszer egyensúlyban tartása drága mulatság, és minél változékonyabb a termelés az előrejelzésekhez képest, annál drágább. Ezt könnyű belátni, ha megnézzük, mi kell ahhoz, hogy az egyensúlyt hagyományos eszközökkel biztosítani lehessen. Ahhoz, hogy egy erőmű parancsra növelni tudja a termelését, az kell, hogy eleve ne menjen teljes gőzzel. Ahhoz, hogy ezt elég gyorsan tegye (7,5 vagy 15 percen belül) pedig az, hogy valamennyire azért termeljen, hiszen a hagyományos erőműve
Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva."
A cikk lényege: " Tehát ahhoz, hogy legyen rugalmasság, először is fizetni kell az erőműveknek, hogy alacsony hatásfokkal üzemeljenek, hátha szükség lesz rájuk, ha hirtelen felhős lenne az égbolt. Ha pedig tényleg szükség van rájuk, akkor azért is fizetni kell, hogy átmenetileg, rövidebb ideig többet termeljenek, utána megint kevesebbet. Ugyanígy olyan erőművek is kellenek, amelyek teljes kapacitással működnek, de képesek gyorsan csökkenteni a termelésüket, majd ugyanolyan gyorsan megnövelni, ha esetleg hirtelen rövid ideig elkezdene fújni a szél. Ráadásul mivel a rendszernek egyensúlyban kell lennie, ezért nem elég, ha nagyjából garantálni lehet a megfelelő rugalmasságot. Ha 1% esély van arra, hogy nem lesz elegendő a termelés, vagy túl sok lesz, az nem elég jó. Sok-sok rugalmasságra van szükség.
Vagyis fizetni kell, hogy erőművek sora üzemeljen, de azért is, hogy ne. Azért, hogy többet termeljenek, és azért is, hogy kevesebbet.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a rugalmassági igény napjainkban már nem csak a teljes rendszer szintjén, hanem lokálisan kisebb-nagyobb körzetekben is megjelenik. Vagyis nem elég, ha valahol megvan a rugalmasság, az is számít hol van helyileg. Sőt a tervezett fogyasztást is nehéz kielégíteni, ha csúcsszerűen jelentkezik."
www.portfolio.hu
"Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.
Az egyensúly ára
A rendszer egyensúlyban tartása drága mulatság, és minél változékonyabb a termelés az előrejelzésekhez képest, annál drágább. Ezt könnyű belátni, ha megnézzük, mi kell ahhoz, hogy az egyensúlyt hagyományos eszközökkel biztosítani lehessen. Ahhoz, hogy egy erőmű parancsra növelni tudja a termelését, az kell, hogy eleve ne menjen teljes gőzzel. Ahhoz, hogy ezt elég gyorsan tegye (7,5 vagy 15 percen belül) pedig az, hogy valamennyire azért termeljen, hiszen a hagyományos erőműve
Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva."
A cikk lényege: " Tehát ahhoz, hogy legyen rugalmasság, először is fizetni kell az erőműveknek, hogy alacsony hatásfokkal üzemeljenek, hátha szükség lesz rájuk, ha hirtelen felhős lenne az égbolt. Ha pedig tényleg szükség van rájuk, akkor azért is fizetni kell, hogy átmenetileg, rövidebb ideig többet termeljenek, utána megint kevesebbet. Ugyanígy olyan erőművek is kellenek, amelyek teljes kapacitással működnek, de képesek gyorsan csökkenteni a termelésüket, majd ugyanolyan gyorsan megnövelni, ha esetleg hirtelen rövid ideig elkezdene fújni a szél. Ráadásul mivel a rendszernek egyensúlyban kell lennie, ezért nem elég, ha nagyjából garantálni lehet a megfelelő rugalmasságot. Ha 1% esély van arra, hogy nem lesz elegendő a termelés, vagy túl sok lesz, az nem elég jó. Sok-sok rugalmasságra van szükség.
Vagyis fizetni kell, hogy erőművek sora üzemeljen, de azért is, hogy ne. Azért, hogy többet termeljenek, és azért is, hogy kevesebbet.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a rugalmassági igény napjainkban már nem csak a teljes rendszer szintjén, hanem lokálisan kisebb-nagyobb körzetekben is megjelenik. Vagyis nem elég, ha valahol megvan a rugalmasság, az is számít hol van helyileg. Sőt a tervezett fogyasztást is nehéz kielégíteni, ha csúcsszerűen jelentkezik."
Ãriási a tét: 30 vagy 300 euróba fog kerülni a villamos energia a piacon?
ErÅművek sokaságát kell üzemeltetni csak azért, hogy az áramfogyasztási csúcsokat az elektromos hálózat kezelni tudja, vagyis a fogyasztói igényeket kielégÃtse. De vajon fenntartható-e ez a modell egy olyan világban, ahol eddig ismeretlen energiaigények jelentkeznek például az...
www.portfolio.hu
Köszi, így már érthető. Akkor lesz gáz Magyarországon, csak még drágábban...
ezt már nagyon régen leírtuk egy páran már ide !Hú ezt mióta hangoztatják, akiknek valami tényleges közük van a villamos energiához és nem elvakult ződ bölcsész végzettségük van.
"Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva.
Az egyensúly ára
A rendszer egyensúlyban tartása drága mulatság, és minél változékonyabb a termelés az előrejelzésekhez képest, annál drágább. Ezt könnyű belátni, ha megnézzük, mi kell ahhoz, hogy az egyensúlyt hagyományos eszközökkel biztosítani lehessen. Ahhoz, hogy egy erőmű parancsra növelni tudja a termelését, az kell, hogy eleve ne menjen teljes gőzzel. Ahhoz, hogy ezt elég gyorsan tegye (7,5 vagy 15 percen belül) pedig az, hogy valamennyire azért termeljen, hiszen a hagyományos erőműve
Ez a cikk a Net Média Zrt. tulajdona. Minden jog fenntartva."
A cikk lényege: " Tehát ahhoz, hogy legyen rugalmasság, először is fizetni kell az erőműveknek, hogy alacsony hatásfokkal üzemeljenek, hátha szükség lesz rájuk, ha hirtelen felhős lenne az égbolt. Ha pedig tényleg szükség van rájuk, akkor azért is fizetni kell, hogy átmenetileg, rövidebb ideig többet termeljenek, utána megint kevesebbet. Ugyanígy olyan erőművek is kellenek, amelyek teljes kapacitással működnek, de képesek gyorsan csökkenteni a termelésüket, majd ugyanolyan gyorsan megnövelni, ha esetleg hirtelen rövid ideig elkezdene fújni a szél. Ráadásul mivel a rendszernek egyensúlyban kell lennie, ezért nem elég, ha nagyjából garantálni lehet a megfelelő rugalmasságot. Ha 1% esély van arra, hogy nem lesz elegendő a termelés, vagy túl sok lesz, az nem elég jó. Sok-sok rugalmasságra van szükség.
Vagyis fizetni kell, hogy erőművek sora üzemeljen, de azért is, hogy ne. Azért, hogy többet termeljenek, és azért is, hogy kevesebbet.
Bonyolítja a helyzetet, hogy a rugalmassági igény napjainkban már nem csak a teljes rendszer szintjén, hanem lokálisan kisebb-nagyobb körzetekben is megjelenik. Vagyis nem elég, ha valahol megvan a rugalmasság, az is számít hol van helyileg. Sőt a tervezett fogyasztást is nehéz kielégíteni, ha csúcsszerűen jelentkezik."
Ãriási a tét: 30 vagy 300 euróba fog kerülni a villamos energia a piacon?
ErÅművek sokaságát kell üzemeltetni csak azért, hogy az áramfogyasztási csúcsokat az elektromos hálózat kezelni tudja, vagyis a fogyasztói igényeket kielégÃtse. De vajon fenntartható-e ez a modell egy olyan világban, ahol eddig ismeretlen energiaigények jelentkeznek például az...
Semmi újdonság csak az egyszerű szakmai alapok!
igen de dánia eggyetlen acélműve az arhusi pl már bezárt a magas gázárak és az orosz szén koksz kiesése miatt.
az arcelormittal épp most "menekül" europából felvásárlás révén próbálja a még meglévő tőkélyét olyan országba menteni ahol nincs ennyre kiszolgáltatva. https://economictimes.indiatimes.co...l-co-for-2-2-billion/articleshow/93195747.cms ezzel nem kedvezve az europai gyártásnak... https://economictimes.indiatimes.co...l-co-for-2-2-billion/articleshow/93195747.cms ezt a negyedévet 15% pluszban zárta. https://www.luxtimes.lu/en/business...er-for-arcelormittal-62e25f53de135b92366e7cb8 de ebbe benne van az hogy 26.000 ukán munkással kevesebb hogy az ukrán gyáraikból amit tudtak elhoztak vagy eladtak (az ottani acélárút gépeket és minden egyebet...) úgyhogy jelenleg nem az acéltermelés miatt állnak ilyen jól hanem a más pénzügyi eszközök mozgatása révén... ugyhogy csalóka... a vezetés ügyes megoldja nem hülyék ülnek ott sem a cég elnöki pozícióiba... de ez a megoldás nem europának az érdekeit fogja szolgálni...
Erről tudsz valami forrást adni? Mikor zárt be?
Az Euroferr (European Steel Association ) nem igazán tud Dán acéliparról már 2021 -ben sem.
https://www.dr.dk/nyheder/indland/staalvaerk-forbereder-lukning azóta már bezártErről tudsz valami forrást adni? Mikor zárt be?
Az Euroferr (European Steel Association ) nem igazán tud Dán acéliparról már 2021 -ben sem.
Ez egy 2002.május 24.-i cikk. Vagyis 20 évvel előre látták a magas gáz és szén árakat.
jogosEz egy 2002.május 24.-i cikk. Vagyis 20 évvel előre látták a magas gáz és szén árakat.
Nye sanktioner sår tvivl om stålvalseværkets skæbne: ”Vi fortsætter som planlagt”
Læs mere her
Ez már jobb link. Ez a cég nem gyártja az acélt, hanem feldolgozza. Orosz tulajdonban van, és Oroszországból származó acélt dolgoz fel. Valószínűleg nem az energia árak miatt álltak le, hanem mert nem hozhatnak alapanyagot az oroszoktól.jogos
Nye sanktioner sår tvivl om stålvalseværkets skæbne: ”Vi fortsætter som planlagt”
Læs mere herwww.tv2lorry.dk
Egyébként a képek alapján ez egy durvalemez hengermű, Pont amit sok fórum tag Magyarországról hiányol. Ilyen üzemekben gyártják a páncélok lemezeit.
igen azért írtam hogy acélmű és nem vasmű vagy öntödét.
Igen, tudom. De az ilyen szintű lapokban még nem nagyon jelent meg ilyen tartalmú írás. Szakmai lapokban igen, de más lapokban nagyon kerülték még az elvi lehetőséget is, hogy leírják a megújulók hátrányait is.ezt már nagyon régen leírtuk egy páran már ide !
Oszlassuk el a gázmítoszokat: nem ötödáron kapjuk a gázt, de nem is a magyarok fizetik érte a legtöbbet
Nem olyan nehéz számadatokat szerezni a gázárak realitásáról, de mégis többféle fals számítás kering. Végigszámoljuk és tisztázzuk a gázárakról terjedő legendákat, tévhiteket, kommunikációs trükköket.
telex.hu