Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[antigonosz]

Egyre több a nem tervezett az áramszünet Magyarországon, a szolgáltatók között a legrosszabbul a Mészáros-féle Titász áll

Bár a 3 percnél hosszabb, nem tervezett megszakadások átlagos hossza 58 percről „csak” 59 percre nőtt, a felmentés alá eső időtartam 9 percről 68 percre ugrott.

nepszava.hu

Van még TITASZ? Azt hittem már rég megszunt.

 

[Sunlight56]

Van még TITASZ? Azt hittem már rég megszunt.

Visszakapta a nevét, ahogy ki lett vásárolva az E.ON tulajdonból

 

[antigonosz]

Visszakapta a nevét, ahogy ki lett vásárolva az E.ON tulajdonból

Hm, meg szegény öreganyám vett a kárpótlás jegyen vagy 30 éve 100000 Ft TITASZ részvényt. Sose vett fel osztalékot, azt se tudta mit kezdjen vele, mikor a TITASZ felveserlas alá került akkor se ment vele sehova.
Szép is lenne ha meg érne valamit.

 

[Rferi66]

A másik gond az, ami a gazdaság szempontjából lényeges - hogy miért kell elfogadni az általuk 50 - 100 Ft ért megtermelt villanyáramot?
Jó lenne a napelem, ha ezt Paks II üzemanyag + üzemeltetési költség vagyis 13,50 Ft ért tudná, és 60 éves élettartam mellett.. + zsinórtermeléssel, a további áremelő tároló alkalmazása nélkül..

A 13,5 -ben nincs benne a beruházási költség, a napelemes árban meg benne van.

A naperőműben termelt áram esetén az átvételi ár jelenleg 47,04 Ft. / kWh.

Ha a beruházást is számold akkor a Paks 2 által termelt áram ára is közel háromszorosa lesz a 13,5 Ft./kWh -nak. Csak az orosz hitel kamata nagyságrendileg 10 Ft./kWh az induláskor. (10 milliárd EUR hitel, 4,5% kamat mellett, 400 Ft.-os árfolyam) És a kamatot már most is fizetjük, pedig még csak egy gödör van Pakson.

Vagyis lehet hogy olcsóbb a Paks 2 áram, de nem nagyságrendileg. És azt is csak feltételezzük, hogy Pakson nem lesz költség túllépés. Ami az elmúlt évek állami beruházásainak fényében azért közel sem biztos.

 

[Veér Ispán]

Hm, meg szegény öreganyám vett a kárpótlás jegyen vagy 30 éve 100000 Ft TITASZ részvényt. Sose vett fel osztalékot, azt se tudta mit kezdjen vele, mikor a TITASZ felveserlas alá került akkor se ment vele sehova.
Szép is lenne ha meg érne valamit.

Nekem ez úgy hangzik, mintha akár számottevő értéke is lehetne annak a pakettnak... biztos, hogy utánajárnék.

 

[Veér Ispán]

A 13,5 -ben nincs benne a beruházási költség, a napelemes árban meg benne van.

A naperőműben termelt áram esetén az átvételi ár jelenleg 47,04 Ft. / kWh.

Ha a beruházást is számold akkor a Paks 2 által termelt áram ára is közel háromszorosa lesz a 13,5 Ft./kWh -nak. Csak az orosz hitel kamata nagyságrendileg 10 Ft./kWh az induláskor. (10 milliárd EUR hitel, 4,5% kamat mellett, 400 Ft.-os árfolyam) És a kamatot már most is fizetjük, pedig még csak egy gödör van Pakson.

Vagyis lehet hogy olcsóbb a Paks 2 áram, de nem nagyságrendileg. És azt is csak feltételezzük, hogy Pakson nem lesz költség túllépés. Ami az elmúlt évek állami beruházásainak fényében azért közel sem biztos.

Biztos, hogy nincs benne? Paks 2 esetében 60 év várható élettartam alatt amortizálják a beker költséget, a napelemeknél 20 a várható élettartam tudtommal. (az orosz hitelt 16 évig fizetjük)

Éjszaka lehet, hogy csak kicsivel olcsóbb a paks2 árama, de van is! Ezt is bele kell árazni valahol a képletbe.

 

[aamen]

Éjszaka lehet, hogy csak kicsivel olcsóbb a paks2 árama, de van is! Ezt is bele kell árazni valahol a képletbe.

egy normális rendszerben paks adja a legkevésbé értékes energiát, mert zsinóráramot ad, ami nem követi az igények változását sehogy se
békeidőben ez tizenvalahány forint volt
ugyanebben a normális rendszerben a fosszilisek jóval értékesebb energiát adnak mert az igényeknek megfelelően lehet fel- vagy le szabályozni őket
békeidőben ez huszonvalahány forint volt
normális rendszerben a szabályozhatatlan zsinóráramot se adó napnak és szélnek nincs se értéke se szerepe, vagy valami kis marginális, pántlikának a kalapra megtűrt jelleggel mielőtt még zavarokat okozhatna
amíg ezekről a kérdésekről energetikusok döntöttek, ennek a részben tizenvalahány részben huszonvalahány forint bekerülési költségű áramból lett az elosztási veszteségek hálózatüzemeltetés adók nyereség stb. után egy harmincvalahány forintos fogyasztói ár
amióta először a médiát ennek hatására a közvéleményt aztán a politikát majd ezen keresztül az energetikát megszállta a zöldökörkör a megújulós hókuszpókiákkal, a bruttó elszámolás behozta a fogyasztói áron megveendő (igen, a bruttó elszámolás ezt jelenti) kötelezően beszerzendő elemet (ami aztán miután rákerült az elosztás adók miazmás egy folyamatosan emelkedő árspirált indított el), de a bruttó elszámolás felszámolása se old meg semmit ezek mellett az átvételi árak mellett:

Miért ennyi a KÁT és mit várhatunk a jövőtől? – Wattler

wattler.eu

achtung, a kát-ban a K az a "Kötelező "-ből jön..

 

[Rferi66]

Biztos, hogy nincs benne? Paks 2 esetében 60 év várható élettartam alatt amortizálják a beker költséget, a napelemeknél 20 a várható élettartam tudtommal. (az orosz hitelt 16 évig fizetjük)

Éjszaka lehet, hogy csak kicsivel olcsóbb a paks2 árama, de van is! Ezt is bele kell árazni valahol a képletbe.

Paks 1 termel kb. ennyiért. Ott már nincs benne a beruházás.

Ha 60 év alatt amortizálod a bekerülési költséget, akkor úgy korrekt, ha 60 évig számolsz a nem amortizált tőkédre jutó kamattal is, hiszen tehetted volna bankba is a pénzed, és ott is kamatozna. Persze ha néhány költség elemet kihagyunk a számításból, akkor könnyű kihozni alacsony árat.

Nem véletlenül építi mindenki a nap és szélerőműveket ezerrel, köztük a Kínaiak is. Összességében az összes problémával együtt is megéri.

Magyarországon jelenleg az a gond, hogy bekerült a rendszerbe egy hatalmas napelemes kapacitás, és nem épült ki hozzá a szabályozáshoz szükséges háttér. Igazából 2011 óta csak szinte csak naperőművek épültek, semmi más, miközben a villamosenergia fogyasztás emelkedik.

 

[Veér Ispán]

ha 60 évig számolsz a nem amortizált tőkédre jutó kamattal is, hiszen tehetted volna bankba is a pénzed, és ott is kamatozna.

Ennél azért nehezebb, mert alapvető szükségletek esetében nem számolhatsz ezzel az alternatív költséggel (számolhatsz, csak nincs értelme).
Lakhatási és élelmiszer költségeimre sem számolok alternatív költséget... mert ezeknek nincs alternatívája. Itt ugye az energia és az energiafüggetlenség a tényezők, amiknek nincs alternatívája, szükségünk van rá (látjuk is az állandó huzavonát most az ellátás biztosítsa körül az energia és energiahordozók területén)

 

[Rferi66]

Ennél azért nehezebb, mert alapvető szükségletek esetében nem számolhatsz ezzel az alternatív költséggel (számolhatsz, csak nincs értelme).
Lakhatási és élelmiszer költségeimre sem számolok alternatív költséget... mert ezeknek nincs alternatívája. Itt ugye az energia és az energiafüggetlenség a tényezők, amiknek nincs alternatívája, szükségünk van rá (látjuk is az állandó huzavonát most az ellátás biztosítsa körül az energia és energiahordozók területén)

Ezzel egyetértek. Az nem kérdés hogy kell-e energia.

Viszont ha azt számoljuk, hogy mi mennyibe kerül, akkor félrevisz, hogy az egyik energia termelési módnál még a beruházó profitját is figyelembe vesszük mint költség, a másiknál meg a valós költségeket sem. Az energia függetlenség szempontjából a megújulók is jók, hiszen ha egyszer megépítettél egy naperőművet, utána már semmi nem kell hozzá külföldről.

 

[Sunlight56]

A 13,5 -ben nincs benne a beruházási költség, a napelemes árban meg benne van.

A naperőműben termelt áram esetén az átvételi ár jelenleg 47,04 Ft. / kWh.

Ha a beruházást is számold akkor a Paks 2 által termelt áram ára is közel háromszorosa lesz a 13,5 Ft./kWh -nak. Csak az orosz hitel kamata nagyságrendileg 10 Ft./kWh az induláskor. (10 milliárd EUR hitel, 4,5% kamat mellett, 400 Ft.-os árfolyam) És a kamatot már most is fizetjük, pedig még csak egy gödör van Pakson.

Vagyis lehet hogy olcsóbb a Paks 2 áram, de nem nagyságrendileg. És azt is csak feltételezzük, hogy Pakson nem lesz költség túllépés. Ami az elmúlt évek állami beruházásainak fényében azért közel sem biztos.

Az eredeti, 2015-ös Rothchild tanulmány szerint az üzemanyag + üzemeltetési költség összesen 6,50 Ft. Ezt a kormányunk készítette, hogy gazdaságos lesz-e ezt megépíteni, ellenőrizte saját álláspontját:

2015_Economic analysis of Paks II - for publication.pdf - Shared via TeraBox

TeraBox offers up to 1024GB of free cloud storage. Download the app for secure storage and file sharing anytime, anywhere.

terabox.com

Ezt én a jelenlegi inflációval, áremelkedéssel saccoltam most 13,50 - re, Számolhatunk egyet a hitelre, hogy zsinór üzem esetében az mennyit emelne még az árra. A napelem átvételi árra van most meghírdetve átvételi ár.

Az adatomat egy napelemparkokat tervező, régi kollégámtól kérdeztem , ő mondta hogy a tudomása szerint kb. az árszint 50 - és 100 Ft között van - attól függ ki mikor milyen átvételi szerződést tudott kötni ezekre.

Kb 3 hónappal ezelőtti infója, hogy 1 MW napelempark építési költsége tokkal vonóval kb 220 millió Ft. Azóta nincs melója mert leálltak a tervezési munkák is.

A 47,40 Ft -os, nettó jelenleg meghírdetett nettó átvételi ár meg nem biztos hogy csábítana napelem építőt mert ebből még neki lesz egy 3 - 4 Ft üzemeltetési költsége is, igy nem biztos hogy hozni fogja az elvárt 5 - 6 éves megtérülési , elvárt értéket.

 

[Rferi66]

Az eredeti, 2015-ös Rothchild tanulmány szerint az üzemanyag + üzemeltetési költség összesen 6,50 Ft. Ezt a kormányunk készítette, hogy gazdaságos lesz-e ezt megépíteni, ellenőrizte saját álláspontját:

Ezt én a jelenlegi inflációval, áremelkedéssel saccoltam most 13,50 - re, Számolhatunk egyet a hitelre, hogy zsinór üzem esetében az mennyit emelne még az árra. A napelem átvételi árra van most meghírdetve átvételi ár.

Az adatomat egy napelemparkokat tervező, régi kollégámtól kérdeztem , ő mondta hogy a tudomása szerint kb. az árszint 50 - és 100 Ft között van - attól függ ki mikor milyen átvételi szerződést tudott kötni ezekre.

Az üzemeltetési költségre a 13,5 Ft./kWh reális szerintem is. Paks 1 is hasonló költséggel termel.

Az megújulókra vonatkozó átvételi árat innen vettem:

https://www.mekh.hu/kotelezo-atveteli-rendszer-villamos-energia

Itt van egy excel: "KÁT átvételi árak (XLSX / 30 KB) Frissítve: 2024. január 29."

A 2008 .01.01 előtti szerződésekre érvényesen van 54.88 Ft./kWh ár is. De ilyen szerintem nincs sok.

Kb 3 hónappal ezelőtti infója, hogy 1 MW napelempark építési költsége tokkal vonóval kb 220 millió Ft. Azóta nincs melója mert leálltak a tervezési munkák is.

A 47,40 Ft -os, nettó jelenleg meghírdetett nettó átvételi ár meg nem biztos hogy csábítana napelem építőt mert ebből még neki lesz egy 3 - 4 Ft üzemeltetési költsége is, igy nem biztos hogy hozni fogja az elvárt 5 - 6 éves megtérülési , elvárt értéket.

Egy 1 MW-os napelem park termel kb. 1 150 000 kW/h-t évente. Ez 47 Ft.-al számolva 54 millió Ft. / év. Ezen az áron simán megtérül 5-6 év alatt. Energia iparban szerintem ez extra profit. Amikor a szocik 8% -os profitot garantáltak a külföldi befektetőknek, akkor micsoda anyázás ment emiatt. A mostani 15-20 % viszont megfelelő zsebekbe megy, ezért nincs vele gond. A munkák szerintem azért álltak le, mert már nem bír el a hálózat több napelemet.

 

[Sunlight56]

Paks 1 termel kb. ennyiért. Ott már nincs benne a beruházás.

Ez is ennyiért termel majd - ráadásul a nagyobb blokkméret miatt is kicsit jobb hatásfokkal, újrahasznosított üzemanyagot fogad, valamint ez már szabályozható teljesítményű lesz, menetrendet lehet rá csinálni.
Ezenkívül az atomerőmű fő előnye, hogy az éjszakai "túltermelés" sem lenne, mert az meg nagyon kellene az EV járgányok éjszakai töltésére mind a lakosságnál mind a közületeknél.
Ahogy 2 éve számolgattam , teljes EV járgányra való átállás esetében itt magyarban is kezdhetnénk építeni Paks III-at is..

Ha 60 év alatt amortizálod a bekerülési költséget,

Igy nem lehet számolni, az eredeti finanszírozási tervet kell alapul nézni.

Az energia függetlenség szempontjából a megújulók is jók, hiszen ha egyszer megépítettél egy naperőművet, utána már semmi nem kell hozzá külföldről.

A napelemnél az a gond hogy azt meg 2 X - 3 X ujra kell építeni az atomerőmű élettartama alatt, tehát 1 MW-os egység folyamatos napelem üzemeltetése az 2 - 3 X 220 milliós beruházással jár..

Nem véletlenül építi mindenki a nap és szélerőműveket ezerrel, köztük a Kínaiak is. Összességében az összes problémával együtt is megéri.

A gyors kínai telepítéseknek egy fő oka van, hogy ezt lehet a leggyorsabban létesíteni - mert ott nagyon kell a villany, az EU- nem fejlődött villamos energia fogyasztás, 24 év alatt e -téren, mig kína 6 szoros -energiatermelést mutat ki - de ők sem jellemzően szél és naperőművekkel:

A kínai szél + naperőmű termelés összesen 15 % körül mozog, úgy látszik meg van az oka hogy ők miért nem lelkesednek ezért...

 

[Sunlight56]

Itt meg az EU "fejlődése" 2000 óta, a 2008-as csúcshoz képest tart a lejtmenet kisebb hullámzással, 2021 után gyorsuló lejtmenettel:

Ezen még az is jól látszik, hogy a COVID is "megüti" az EU-t. Utána ismét lejtmenet gondolom az ugrásszerű, 4 X 6 X -os áremelés a Zöld fogyasztásra való átállás jegyében..

 

[Sunlight56]

Egy 1 MW-os napelem park termel kb. 1 150 000 kW/h-t évente. Ez 47 Ft.-al számolva 54 millió Ft. / év. Ezen az áron simán megtérül 5-6 év alatt. Energia iparban szerintem ez extra profit. Amikor a szocik 8% -os profitot garantáltak a külföldi befektetőknek, akkor micsoda anyázás ment emiatt. A mostani 15-20 % viszont megfelelő zsebekbe megy, ezért nincs vele gond. A munkák szerintem azért álltak le, mert már nem bír el a hálózat több napelemet.

Emlékszem erre az időkre, mikor a volt cégemet 8 %-os garantált profittal "kiárúsították" , és emellett a külföldi tulaj még pluszban gondoskodott különböző költségek mesterséges feltupírozásával, de nem egy két forintról volt szó.. Jó pár gazdasági év villamos szakember hagyta akkor ott a céget.
Tavaly dec. 31- el 10 000 MW új telepítési igény futott be engedélyeztetésre, amit mind egy szálig elutasítottak, mert itt nagyon megborított volna bennünket sok szempontból is..
Jelenlegi infóim szerint a nagy napelemparkoknál csak az egy - két éve már engedélyezett projectek befejezése folyik, hiánypótlások is, nem jelentős mértékben. Pályázati pénzek folyósításával is van egy kis csúszás...

Magyarország büszke arra hogy a teljes termelési kapacitásához képest mennyi naperőművet helyeztünk üzembe, de ez úgy látszik hogy nem segített az egy főre számolt villamos energia import szükségleten... Megnézem az ezzel kapcsolatos EU-s kimutatásokat, de úgy érzem valahol dobogó esélyesek lehetünk..

 

[aamen]

a németek 2000-ben kezdték az energiewendét:

https://www.tech-for-future.de/wordpress/wp-content/uploads/2024/03/Strompreisentwicklung-fuer-deutsche-Endverbraucher-2024.png

két dolgot fontos megkülönböztetni, a zöldökörkör ámokfutását és a háború hatását
a zöldökörkör ténykedését a 2000-2021 időszakon lehet leginkább megfigyelni, itt nem látszik semmi kiugró vagy rendkívüli, simán csak megduplázták az enerigaárakat húsz év alatt
2022 már nem ide tartozik, hanem a háborúhoz illetve a szankciókhoz, ha ezek holnap véget érnek akkor a 2021-ig tartó trend folytatódik tovább, orosz energiahordozók hiányában valamelyest magasabb szinten
csak mint a háborús topicokból ismert, nem úgy néz ki hogy holnap véget érne, tehát további turbulenciák várhatóak energiaárak tekintetében is

 

[Rferi66]

Ez is ennyiért termel majd - ráadásul a nagyobb blokkméret miatt is kicsit jobb hatásfokkal, újrahasznosított üzemanyagot fogad, valamint ez már szabályozható teljesítményű lesz, menetrendet lehet rá csinálni.

Ennyiért termel, csak nem ennyibe kerül. Az nagyon félrevisz, ha a beruházási költséggel nem számolsz. Vagy ha nem veszed figyelembe az atomerőműnél, akkor ne vedd figyelembe a naperőműnél sem.

A gyors kínai telepítéseknek egy fő oka van, hogy ezt lehet a leggyorsabban létesíteni - mert ott nagyon kell a villany, az EU- nem fejlődött villamos energia fogyasztás, 24 év alatt e -téren, mig kína 6 szoros -energiatermelést mutat ki - de ők sem jellemzően szél és naperőművekkel:

A kínai szél + naperőmű termelés összesen 15 % körül mozog, úgy látszik meg van az oka hogy ők miért nem lelkesednek ezért...

30 %-os import aránynál nálunk is sürgős a villamosenergia termelés bővítése. Nem várhatunk az atomerőműre, ami kitudja mikor lesz kész. Csak a tárolással is kellene foglalkozni. A jelenlegi árkülönbözetek mellet nagyon gyorsan megtérül a tároló kapacitás.

 

[Sunlight56]

Viszont ha azt számoljuk, hogy mi mennyibe kerül, akkor félrevisz, hogy az egyik energia termelési módnál még a beruházó profitját is figyelembe vesszük mint költség, a másiknál meg a valós költségeket sem. Az energia függetlenség szempontjából a megújulók is jók, hiszen ha egyszer megépítettél egy naperőművet, utána már semmi nem kell hozzá külföldről.

No akkor számoljunk egyet a Paks II -re felvett hitel törlesztésével kapcsolatban. Úgy tudom, hogy az oroszok 4% kamatra úgy adták a hitelt, hogy azt egyenlő részletekben, félévente kell törleszteni 21 éven keresztül (március 15 szeptember 15 ).

Ennek végösszege 472 750 000 Euró törlesztés fél évente.
Ha zsinórban termel 2 4000 MW-ot az erőmű, az évente 365 X 24 X 2 400 000 kWh. = 21 024 000 000 kWh

Egy kWh - ra eső hiteltörlesztés költsége: 472 750 000 / 21 024 000 000 = 0,042 Euro / kWh = 42 Euro / MWh.

Ha ehhez hozzáteszem az üzemanyag és üzemeltetési költséget, akkor az első 21 évben összesen kb 70 Euró / kWh termelési + hitel költséggel számíthatunk, utána a fent maradó 40 éves élettartamra kb 42 Euro / kWh áramdíjra.

Ha a jelenlegi , meghírdetett 47,5 Ft / kWh napelemes kötelező átvételi árat nézzük, akkor 390 Ft / Euró árfolyamon az

121,72 Euró / MWh - ás napelemes termelési költséggel jár. Ez különösen magas az atomerőmű első 21 éves időszaka utáni időszakot nézem .

Kérdem én akkor hogy gazdasági szempontból akkor miért kell a drága napelemes termelést hajtani? Hiszen az atomerőmű előnye még hogy bele van építve az energia tárolás is - fűtőrudak formájában , és hogy CO2 szempontjából ez is Zöld..

 

[Sunlight56]

30 %-os import aránynál nálunk is sürgős a villamosenergia termelés bővítése. Nem várhatunk az atomerőműre, ami kitudja mikor lesz kész. Csak a tárolással is kellene foglalkozni. A jelenlegi árkülönbözetek mellet nagyon gyorsan megtérül a tároló kapacitás.

Tán az egész EU.ban nálunk a legnagyobb az egy főre eső import nagysága , majd ezt is kiszámolom, és az erőmű építésben több mint 30 éves elmaradásunk van. Csak a Bősi vizlépcső Nekünk járó 30% os energiájának árán többet veszítettünk megállapodás híján mint a teljes Paks II beruházás.

A tároló kapacitás (akkumulátorok) szintén egy drága játék, kb a betárolt villamos energia árát mintegy 45 - 65 Ft-al növeli meg, kétséges így alkalmazni. Visszasírom a 22 Ft / kWh ás vállalkozói, 2021-es áramdíjamat.

 

[Anti]

Kőkemény üzenet jött Kijevből Budapestnek is: marad a Lukoil-szankció, fel kell adni az orosz olajat, amennyire lehet​

Kőkemény üzenet jött Kijevből Budapestnek is: marad a Lukoil-szankció, fel kell adni az orosz olajat, amennyire lehet

A Lukoil elleni ukrán olajszankció eltörléséről szó sem lehet, hiszen az ukrán lépés nem veszélyezteti Szlovákia, és az EU energiabiztonságát, ezért a lépésünket teljesen megérti Brüsszel is, egyébként pedig amennyire csak lehetséges, fel kell adni az orosz olajat – gyakorlatilag ezt a kőkemény...

www.portfolio.hu

Azt is rögzítette az ukrán miniszterelnök, egyfajta folyamatos nyomásgyakorlásnak megágyazva a magyar kormány felé az energiaszállítások terén, hogy azon ország felé lesz stabil az ukrajnai tranzit, "amely értékeli a szabadságot és a jogállamiságot".

Eloskodo kurvak, semmi masok.