Ez egy nagyon érdekes tanulmány, köszönet, hogy külön linkelted. Bár még csak néhány oldalt olvastam el belőle, de az már ennyiből is nyilvánvaló, hogy egy ilyen művet én soha nem tudnék kiadni a kezeim közül, mert minden leírt mondat után ott motoszkálna a gondolat a fejemben, hogy "ezt már tényleg nem kéne, valaki észre fogja venni". Ehhez képest a szerző olyan dolgokat beleírt a tanulmányba, hogy az ember álla leesik tőle, csak pár példa kedvcsinálónak:
Wind turbines extract kinetic energy from the wind and convert it to electricity. Kinetic energy is the energy embodied in air due to its motion. For every 1 kWh of electricity produced, 1 kWh of kinetic energy is extracted.
Ez nem lehet elírás, mert vagy háromszor ismétlődik a szövegben, a 100%-os hatásfokú szélturbinák mindig is velünk voltak, csak eddig nem vettünk róluk tudomást.
Solar panels convert about 20 percent of the sun’s energy to electricity, thereby reducing the flux of sunlight to the ground. .... If a solar panel produces Gelec=1 kWh/y of electricity, the panel prevents exactly that much solar radiation from converting to heat compared with the sunlight otherwise hitting an equally reflective surface.
Itt az emberünk ilyen hulladékhő-szerűséget számolna, és sikerül kihoznia, hogy a PV cella nem elég, hogy energiát termel, de még a hulladékhője is negatív. Hogyan? A panel ugye árnyékot vet....és ha alatta egy ugyanolyan albedójú felület lenne, akkor az a felület önmagában állva a beérkező napenergia x %-át hőként elnyelné, a maradékot visszaverné, a panel (értelemszerűen) ugyanennyit verne vissza, viszont nem x % nyelődne el hőként, mert abból még levonódna az áramként megtermelt energia is. Magyarul, ha a panelt egy ugyanolyan albedójú felületre helyezzük, akkor az energia termelése mellett még a Földet is hűtjük közben. Ezzel a kijelentéssel önmagában nem lenne akkora baj, ha az eredeti szöveg nem feltételezné, hogy ez az általános(márpedig feltételezi, mert ezzel számol). A PV cellák albedójára 0.05 körül lehet adatokat találni, és ezeket jellemzően olyan helyekre telepítik, ahol a "természetes" albedó ennek a közelében nincs, pl. csupasz száraz talaj: 0.2-0.3, beton: 0.2-0.55, sivatag: 0.25-0.40. Ezeken a helyeken még az árnyékolást figyelembe véve is több hőt "termel" a napelem, mint ami a napelem nélkül keletkezne.
Már meg sem lepődök rajta, de azért csak érdemes megemlíteni, hogy a tanulmány még említés szintjén sem foglalkozik azzal, hogy a szelet meg a napot kiszabályozó gáz/szivattyús-tározós/akármi erőművek költsége/kibocsátása hogyan adódik hozzá az előbbiekéhez.
A végére az egészből a kedvencem, itt a második adatos oszlopban az van összegezve, hogy az egyes erőműtípusoknál mennyi CO2 kibocsátást jelent az, amikor az energiát más forrásból kell pótolni, mert az erőmű nem áll üzemben, például az ötlet kipattanásától a termelésbe állásig eltelt időtartamban, élettartam hosszabbítás, vagy egyéb hosszabb ideig tartó leállást igénylő fejlesztés alatt. Lehet azon vitatkozni, hogy ennek az oszlopnak mennyi értelme van, de ha már muszáj feltölteni, akkor az egyszeri ember talán úgy fogna neki, hogy veszi minden típushoz a kieső időszakot, és az az alatt meg nem termelt áramot helyettesíti valamilyen átlagos energiamixből, és veszi annak a CO2 kibocsátását. A szerzőnk pont ezt teszi, de belefűz még egy csavart, minden értéket a naperőmű/naphőerőmű/offshore-onshore szél négyeshez(ahol ez az időszak egy rejtélyes véletlen folytán megegyezik) viszonyítva ad meg. De nem elég, hogy viszonyított értékeket ad meg, az összegzésben simán hozzáadja a normális adatokhoz őket, így jöhet ki a végén, hogy a háztetős napelem 100 éves CO2 kibocsátása ötszöri legyártást-felszerelést-leszerelést-hulladékfeldolgozást követően a legjobb esetet figyelembe véve majdnem zéró.