Kicsit más:
Amikor kvázi negatív áramárak vannak a túltermelés miatt, akkor miért nem használják elterjedtebben a szivattyús tárolású vizierőműveket? Úgy tudom azok hatásfoka kb. 70% körüli, ami azért annyira nem rossz.
A negatív áramár úgy alakul ki, hogy az időjárásfüggő, kötelező átvételes, támogatott termelők túl sok áramot termelnek. Tőlük kötelező átvenni nagyon drágán. Mivel már ők eleve jórészt lefedik, vagy meghaladják a pillanatnyi fogyasztást, azokat, akiktől nem kötelező átvenni visszaszabályoznák. Függetlenül attól, hogy teljesen észszerűtlen mondjuk egy szenes alaperőművet visszaterhelni. A visszaterhelés nekik nem jó és bizonyos helyzetben kénytelenek áramot eladni, akár negatív áron is. Tehát a negatív áramár idején nem olcsó a németeknél az áram, hanem eszméletlenül drága, hiszen majdnem az összes fogyasztás az agyontámogatott áron kerül megtermelésre és átvételre.
Ráadásul mindez egy virtuális dolog. A negatív áramár az áram tőzsdén alakul ki. Viszont az áramnak csak elenyészően ki hányadával kereskednek a tőzsdén. Értelemszerűen a kötelező átvétel alá esővel nem. Technikailag is virtuális, mert hiába talál valaki vevőt negatív áron az áramra, ettől a tényleges fogyasztás még kisebb lesz adott pillanatban, mint a termelés és a visszaterhelés elkerülhetetlen. Meg abból a szempontból is virtuális, hogy tőzsdén nem tényleges áramkereskedelem folyik, hanem csak elszámolásra és nem fizikai teljesítésre menő pénzügyi kontraktusok cserélnek gazdát. Szóval a negatív áramár nem azt jelenti hogy ténylegesen, fizikailag rendelkezésre állna a vevő számára az akkumulátorba, vagy szivattyús tározóba betárolható energia.
Ezen kívül az akkumulátor és a szivattyús tározó is nagyon drága. Valamint abban a léptékben, amilyen mértékben a németek túllépik a szabályozási tartalékaik adta kereteket az időjárás függő termeléssel, egyszerűen nem is áll rendelkezésre.
A szivattyús tározó megépítése nem csak elhatározás kérdése. Ahhoz megfelelő helyszín szükséges. Egy olyan hely, ahol a hegység lábánál sok víz van. A hegység tetején, kis távolságon belül pedig egy olyan nagy magasságban fekvő völgy, amit körbe lehet keríteni gátakkal és ott sok vizet lehet tárolni, úgy hogy minél kevesebb szivárogjon és párologjon el. Ilyen nem terem minden bokorban. Ahol meg lehetőség lenne rá, ott épp a zöldek fúrják meg, mert az ilyen helyek általában szépek, kirándulásra csábítanak és a tározó értelemszerűen megszünteti helyben a növény és állatvilágot, de még a környékén is hatással van rá.
Az a 70% hatásfok úgy értendő, hogy a mondjuk 17-18%-os hatásfokú naperőműben termelt áram még 30%-a megy veszendőbe.
Van fogalmam arról, milyen terhelések érnek/érhetnek egy repülőgépet.
...igaz vagy conteo? 
