"A barátságos emberek a Krímben 2014"Ma orosz Speciális Műveletek Erői napja van /SzSzO - Силы специальных операций/. Pár emlékezetes videó anno krimi Belbeki és Feodosziai laktanya elfoglalásáról:
A zene?
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
"A barátságos emberek a Krímben 2014"Ma orosz Speciális Műveletek Erői napja van /SzSzO - Силы специальных операций/. Pár emlékezetes videó anno krimi Belbeki és Feodosziai laktanya elfoglalásáról:
Láncban Neked kell címeznem. Mai vid.Ezzel, meg a kesöbbi sziriai megjelenéssel Oo hirtelen megint felkerült a terképre mint olyan hatalom, amivel szàmolni kell.
A zene valahonnan innen van."A barátságos emberek a Krímben 2014"
A zene?
Amiket a csecsenek követtek el azokért a csecsenek a felelősek, de amiket nem ők azért nem. És hát van néhány nagyon gyanús eset mint például a rjazanyi incidens.Az, hogy Putyin a terror eszközét vetette be a saját népe ellen, hogy az orosz szolgálatok álltak a robbantások mögött. Egyértelmű bizonyítékok támasztják ezt alá.
Régóta megy a szóbeszéd erről, de tényleg vannak bizonyítékok?
Csak azt tudom ajánlani, hogy olvassák el a könyvemben:
Remek érvelés. Az a bizonyíték, hogy ő írta...
Miközben a 2. csecsen háborúban 1999. augusztusától Csecsenföldet megszállták az orosz hadsereg, mindennaposakra váltak a merényletek szerte Oroszországban. 1999-től öt év alatt több mint háromezer embert öltek meg otthonukban, iskolában, metróban, színházban, repülőgépen vagy rock-koncerten csecsen terroristák, akik közül sokan maguk is halálba mentek áldozataikkal. A túszmentő akciók látványos katasztrófával végződtek. 2002-ben egy moszkvai színházban több mint 100 túsz halt meg mentés közben, 2004 szeptemberben pedig több mint 300 gyerek halt meg a beszláni iskolában. A világ először rémülhetett meg lefejezős videóktól és a "fekete özvegyeknek" nevezett, testükön robbanószert viselő nőktől.
Persze, ez is Putyin volt....
Egy másik mulatságos történet az orosz törvényhozás alsóházában történt. 1999. szeptember 13-án délelőtt (a második, 120 halottat eredményező moszkvai robbanás után pár órával) az Állami Duma elnöke, Gennagyij Szeleznyov (itt jobbra) drámai hangon soron kívül kér szót, majd bejelenti: mostAmiket a csecsenek követtek el azokért a csecsenek a felelősek, de amiket nem ők azért nem. És hát van néhány nagyon gyanús eset mint például a rjazanyi incidens.
A rjazanyi incidens
Miután a volgodonszki robbantás megtörtént, országszerte sokkal jobban kezdtek figyelni a gyanús alakokra a lakótelepek környékén. Szeptember 22-én késő este Rjazany városban, Moszkvától 200 kilométerre délkeletre a lakók gyanús alakokat vettek észre egy épület előtt. Feltűnő volt, hogy autójuk rendszámára utólag ragasztották rá a rjazanyi körzetszámot, az autó egyik utasa pedig lement az épület pincéjébe. A fokozottan figyelő lakók értesítették a rendőrséget. A kiérkező nyomozók lementek az alagsorba, és kiabálva jöttek fel onnan: Bomba! Kitört a káosz, az épület lakói menekültek, ahogy csak tudtak. A helyi bombaszakértő egység feje, Jurij Tkacsenko egy detonátort, egy időzítőt, és három csomag kristályos anyagot fedezett fel. A csomagokban lévő anyagot hexogénként azonosította, ez pontosan olyan robbanószer, amit a négy másik esetben is használtak. A lakók egy közeli moziban töltötték az éjszakát. A hatóságok azt mondták nekik, a biztos halált úszták meg. A helyi FSZB vezetője és az orosz belügyminiszter arról beszéltek, hogy a lakosság ébersége és a hatóságok munkájának közös eredményeként megelőztek egy terrortámadást. A helyiek személyleírásai alapján körözni kezdték a gyanúsítottakat, lezárták a városból kivezető utakat. Másnap megtalálták az autót a leragasztott rendszámmal, a megfigyelt telefonbeszélgetések alapján pedig a helyi telefonközpontban különös dologra lettek figyelmesek. Egy nyilvános rjazanyi telefonról felhívtak egy moszkvai számot, és arról beszéltek, „nem tudnak kijutni a városból”. A vonal másik végéről azt javasolták, váljanak szét, és jussanak ki külön-külön. A szám lenyomozásakor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálathoz, az FSZB-hez tartozik. A gyanúsítottakat letartóztatták, ekkor pedig a rendőrök legnagyobb meglepetésére azok az orosz titkosszolgálat igazolványát mutatták fel. Az FSZB értesítette a rendőrséget, hogy engedjék el őket. Egy olyan esetben tehát, ami teljesen azonos volt a megtörtént robbantásokkal, és amit az orosz hatóságok is meghíúsult terrorcselekménynek neveztek, az orosz állam saját embereit kapták el.
És ekkor valami egészen elképesztő dolog történt. Nyikolaj Petrusov, az FSZB vezetője kiállt, és közölte: az egész rjazanyi akció csak gyakorlat volt. A csomagokban nem hexogén volt, csak cukor, a lakosság pedig jelesre vizsgázott azzal, hogy kiszúrták az álmerénylőket. Azt mondta, más városokban is végeztek hasonló gyakorlatokat, de ott nem voltak ilyen éberek a helyiek. Mindezt úgy, hogy ekkor már két napja a teljes orosz államapparátus Putyinig bezárólag arról beszélt, megakadályoztak egy terrortámadást. A rjazanyi akciót az ország nagy részében hamar elsöpörték az ekkor kezdődő háborúról szóló hírek. A helyiek viszont nem tudtak ilyen könnyen túllépni azon, ami történt. „Az állításnak, hogy ez csak gyakorlat volt, semmi értelme. Minek kellene embereket gyakorlatoztatni, amikor egyébként is pánik van az egész országban?” – mondta egy helyi lakos, Vasziljev David Satternek, amikor később riportot készített a városban. A másik lehetőségbe belegondolniuk viszont ennél is sokkal rosszabb volt. „Ez az épület is felrobbanhatott volna, mint a többi, és a családom, és sok ember, akiket évek óta ismerek, romok alá temetve végezhették volna. Ez a gondolat egyszerűen nem fér a fejembe. Ki tud ilyesmit elképzelni? Ez túl van az emberi gondolkodáson” – mondta a férfi. A rjazanyi lakók azzal a dilemmával szembesültek, hogy vagy a saját szemüknek hisznek, és annak, amit átéltek abban a két napban, vagy annak, amit a FSZB mond. Ha viszont előbbinek hisznek, hogyan tudnak együtt élni azzal a gondolattal, hogy a saját kormányuknak köze lehet ahhoz, hogy álmukban akarták felrobbantani őket?
Hónapokkal később Pavel Volosin, a Novaja Gazeta újságírója titokban találkozott egy Rjazany közelében szolgált katonával, Alekszej Pinyajev. A katona elmesélte, ősszel arra utasították egy társával együtt, hogy őrizzenek egy raktárt. Mivel unatkoztak, egyszer benéztek a raktárba, és meglepetésükre azt látták, hogy zsákok vannak benne, „cukor” felirattal. Nem igazán értették, miért kell fegyveresen cukros zsákokat őrizniük egész nap, de ha már bementek, felhasították az egyik zsákot, és beletettek egy kicsit a tartalmából a teájukba. A teának iszonyatos íze lett, a katonák megijedtek, hogy megmérgezték magukat, és jelentkeztek feletteseiknél. Kiderült, hogy a zsákokban hexogén volt. A két katonát többször is kihallgatták, társaik már arról beszéltek nekik, hogy hosszú börtönbüntetésre számíthatnak, mert államtitkot sértettek. Végül mégis inkább azt mondák nekik a feletteseik, felejtsék el az egészet. A történetből 2000 márciusában született cikk a Novaja Gazetában, ebben írták le először, hogy a rjazanyi „gyakorlat” idején egy támaszponton a városhoz közel nagy mennyiségű hexogént tároltak „cukor” felirat alatt. A cikk megjelenése után Szergej Juscsenkov és Jurij Scsekocsihin, két liberális parlamenti képviselő indítványozták, hogy a parlament kérdezzen rá a rjazanyi ügy részleteire az ügyészségnél. A javaslat az Egység pár ellenszavazata miatt elbukott. Egy konkrét eredménye viszont volt a cikknek. Úgy felpörgött ismét az érdeklődés, hogy az FSZB vezetői kénytelenek voltak elmenni az NTV csatorna tévéműsorába, ahol rjazanyi lakókkal közösen szerepeltek egy stúdióban, és válaszoltak a kérdéseikre. Az FSZB részéről a cél az lett volna, hogy demonstrálják, nekik nincs mit titkolniuk. Az orosz média mai helyzete alapján elképzelhetetlen hangulatú műsorban egy bombaszakértő mondta ki, hogy lehetetlen összekeverni a cukrot a hexogénnel, a lakók pedig hasonló nyíltsággal vonták kétségbe a titkosszolgálatok vezetőinek szavát. Felvetették például azt is, hogy miért tartott még ekkor, az incidens után hat hónappal is a pincében talált anyagok vizsgálata - ha valóban cukor volt, mit kell ezen ennyire vizsgálni? Az FSZB-sek senkit sem győztek meg ezzel a műsorral, de a nagy kép szempontjából nem sokat számított az egész.
Egy héttel később Putyint elnökké választották, onnantól pedig a téma szinte teljesen eltűnt a nyilvánosságból.
Amiket a csecsenek követtek el azokért a csecsenek a felelősek, de amiket nem ők azért nem. És hát van néhány nagyon gyanús eset mint például a rjazanyi incidens.
A rjazanyi incidens
Miután a volgodonszki robbantás megtörtént, országszerte sokkal jobban kezdtek figyelni a gyanús alakokra a lakótelepek környékén. Szeptember 22-én késő este Rjazany városban, Moszkvától 200 kilométerre délkeletre a lakók gyanús alakokat vettek észre egy épület előtt. Feltűnő volt, hogy autójuk rendszámára utólag ragasztották rá a rjazanyi körzetszámot, az autó egyik utasa pedig lement az épület pincéjébe. A fokozottan figyelő lakók értesítették a rendőrséget. A kiérkező nyomozók lementek az alagsorba, és kiabálva jöttek fel onnan: Bomba! Kitört a káosz, az épület lakói menekültek, ahogy csak tudtak. A helyi bombaszakértő egység feje, Jurij Tkacsenko egy detonátort, egy időzítőt, és három csomag kristályos anyagot fedezett fel. A csomagokban lévő anyagot hexogénként azonosította, ez pontosan olyan robbanószer, amit a négy másik esetben is használtak. A lakók egy közeli moziban töltötték az éjszakát. A hatóságok azt mondták nekik, a biztos halált úszták meg. A helyi FSZB vezetője és az orosz belügyminiszter arról beszéltek, hogy a lakosság ébersége és a hatóságok munkájának közös eredményeként megelőztek egy terrortámadást. A helyiek személyleírásai alapján körözni kezdték a gyanúsítottakat, lezárták a városból kivezető utakat. Másnap megtalálták az autót a leragasztott rendszámmal, a megfigyelt telefonbeszélgetések alapján pedig a helyi telefonközpontban különös dologra lettek figyelmesek. Egy nyilvános rjazanyi telefonról felhívtak egy moszkvai számot, és arról beszéltek, „nem tudnak kijutni a városból”. A vonal másik végéről azt javasolták, váljanak szét, és jussanak ki külön-külön. A szám lenyomozásakor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálathoz, az FSZB-hez tartozik. A gyanúsítottakat letartóztatták, ekkor pedig a rendőrök legnagyobb meglepetésére azok az orosz titkosszolgálat igazolványát mutatták fel. Az FSZB értesítette a rendőrséget, hogy engedjék el őket. Egy olyan esetben tehát, ami teljesen azonos volt a megtörtént robbantásokkal, és amit az orosz hatóságok is meghíúsult terrorcselekménynek neveztek, az orosz állam saját embereit kapták el.
És ekkor valami egészen elképesztő dolog történt. Nyikolaj Petrusov, az FSZB vezetője kiállt, és közölte: az egész rjazanyi akció csak gyakorlat volt. A csomagokban nem hexogén volt, csak cukor, a lakosság pedig jelesre vizsgázott azzal, hogy kiszúrták az álmerénylőket. Azt mondta, más városokban is végeztek hasonló gyakorlatokat, de ott nem voltak ilyen éberek a helyiek. Mindezt úgy, hogy ekkor már két napja a teljes orosz államapparátus Putyinig bezárólag arról beszélt, megakadályoztak egy terrortámadást. A rjazanyi akciót az ország nagy részében hamar elsöpörték az ekkor kezdődő háborúról szóló hírek. A helyiek viszont nem tudtak ilyen könnyen túllépni azon, ami történt. „Az állításnak, hogy ez csak gyakorlat volt, semmi értelme. Minek kellene embereket gyakorlatoztatni, amikor egyébként is pánik van az egész országban?” – mondta egy helyi lakos, Vasziljev David Satternek, amikor később riportot készített a városban. A másik lehetőségbe belegondolniuk viszont ennél is sokkal rosszabb volt. „Ez az épület is felrobbanhatott volna, mint a többi, és a családom, és sok ember, akiket évek óta ismerek, romok alá temetve végezhették volna. Ez a gondolat egyszerűen nem fér a fejembe. Ki tud ilyesmit elképzelni? Ez túl van az emberi gondolkodáson” – mondta a férfi. A rjazanyi lakók azzal a dilemmával szembesültek, hogy vagy a saját szemüknek hisznek, és annak, amit átéltek abban a két napban, vagy annak, amit a FSZB mond. Ha viszont előbbinek hisznek, hogyan tudnak együtt élni azzal a gondolattal, hogy a saját kormányuknak köze lehet ahhoz, hogy álmukban akarták felrobbantani őket?
Hónapokkal később Pavel Volosin, a Novaja Gazeta újságírója titokban találkozott egy Rjazany közelében szolgált katonával, Alekszej Pinyajev. A katona elmesélte, ősszel arra utasították egy társával együtt, hogy őrizzenek egy raktárt. Mivel unatkoztak, egyszer benéztek a raktárba, és meglepetésükre azt látták, hogy zsákok vannak benne, „cukor” felirattal. Nem igazán értették, miért kell fegyveresen cukros zsákokat őrizniük egész nap, de ha már bementek, felhasították az egyik zsákot, és beletettek egy kicsit a tartalmából a teájukba. A teának iszonyatos íze lett, a katonák megijedtek, hogy megmérgezték magukat, és jelentkeztek feletteseiknél. Kiderült, hogy a zsákokban hexogén volt. A két katonát többször is kihallgatták, társaik már arról beszéltek nekik, hogy hosszú börtönbüntetésre számíthatnak, mert államtitkot sértettek. Végül mégis inkább azt mondák nekik a feletteseik, felejtsék el az egészet. A történetből 2000 márciusában született cikk a Novaja Gazetában, ebben írták le először, hogy a rjazanyi „gyakorlat” idején egy támaszponton a városhoz közel nagy mennyiségű hexogént tároltak „cukor” felirat alatt. A cikk megjelenése után Szergej Juscsenkov és Jurij Scsekocsihin, két liberális parlamenti képviselő indítványozták, hogy a parlament kérdezzen rá a rjazanyi ügy részleteire az ügyészségnél. A javaslat az Egység pár ellenszavazata miatt elbukott. Egy konkrét eredménye viszont volt a cikknek. Úgy felpörgött ismét az érdeklődés, hogy az FSZB vezetői kénytelenek voltak elmenni az NTV csatorna tévéműsorába, ahol rjazanyi lakókkal közösen szerepeltek egy stúdióban, és válaszoltak a kérdéseikre. Az FSZB részéről a cél az lett volna, hogy demonstrálják, nekik nincs mit titkolniuk. Az orosz média mai helyzete alapján elképzelhetetlen hangulatú műsorban egy bombaszakértő mondta ki, hogy lehetetlen összekeverni a cukrot a hexogénnel, a lakók pedig hasonló nyíltsággal vonták kétségbe a titkosszolgálatok vezetőinek szavát. Felvetették például azt is, hogy miért tartott még ekkor, az incidens után hat hónappal is a pincében talált anyagok vizsgálata - ha valóban cukor volt, mit kell ezen ennyire vizsgálni? Az FSZB-sek senkit sem győztek meg ezzel a műsorral, de a nagy kép szempontjából nem sokat számított az egész.
Egy héttel később Putyint elnökké választották, onnantól pedig a téma szinte teljesen eltűnt a nyilvánosságból.
Amiket a csecsenek követtek el azokért a csecsenek a felelősek, de amiket nem ők azért nem. És hát van néhány nagyon gyanús eset mint például a rjazanyi incidens.
A rjazanyi incidens
Miután a volgodonszki robbantás megtörtént, országszerte sokkal jobban kezdtek figyelni a gyanús alakokra a lakótelepek környékén. Szeptember 22-én késő este Rjazany városban, Moszkvától 200 kilométerre délkeletre a lakók gyanús alakokat vettek észre egy épület előtt. Feltűnő volt, hogy autójuk rendszámára utólag ragasztották rá a rjazanyi körzetszámot, az autó egyik utasa pedig lement az épület pincéjébe. A fokozottan figyelő lakók értesítették a rendőrséget. A kiérkező nyomozók lementek az alagsorba, és kiabálva jöttek fel onnan: Bomba! Kitört a káosz, az épület lakói menekültek, ahogy csak tudtak. A helyi bombaszakértő egység feje, Jurij Tkacsenko egy detonátort, egy időzítőt, és három csomag kristályos anyagot fedezett fel. A csomagokban lévő anyagot hexogénként azonosította, ez pontosan olyan robbanószer, amit a négy másik esetben is használtak. A lakók egy közeli moziban töltötték az éjszakát. A hatóságok azt mondták nekik, a biztos halált úszták meg. A helyi FSZB vezetője és az orosz belügyminiszter arról beszéltek, hogy a lakosság ébersége és a hatóságok munkájának közös eredményeként megelőztek egy terrortámadást. A helyiek személyleírásai alapján körözni kezdték a gyanúsítottakat, lezárták a városból kivezető utakat. Másnap megtalálták az autót a leragasztott rendszámmal, a megfigyelt telefonbeszélgetések alapján pedig a helyi telefonközpontban különös dologra lettek figyelmesek. Egy nyilvános rjazanyi telefonról felhívtak egy moszkvai számot, és arról beszéltek, „nem tudnak kijutni a városból”. A vonal másik végéről azt javasolták, váljanak szét, és jussanak ki külön-külön. A szám lenyomozásakor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálathoz, az FSZB-hez tartozik. A gyanúsítottakat letartóztatták, ekkor pedig a rendőrök legnagyobb meglepetésére azok az orosz titkosszolgálat igazolványát mutatták fel. Az FSZB értesítette a rendőrséget, hogy engedjék el őket. Egy olyan esetben tehát, ami teljesen azonos volt a megtörtént robbantásokkal, és amit az orosz hatóságok is meghíúsult terrorcselekménynek neveztek, az orosz állam saját embereit kapták el.
És ekkor valami egészen elképesztő dolog történt. Nyikolaj Petrusov, az FSZB vezetője kiállt, és közölte: az egész rjazanyi akció csak gyakorlat volt. A csomagokban nem hexogén volt, csak cukor, a lakosság pedig jelesre vizsgázott azzal, hogy kiszúrták az álmerénylőket. Azt mondta, más városokban is végeztek hasonló gyakorlatokat, de ott nem voltak ilyen éberek a helyiek. Mindezt úgy, hogy ekkor már két napja a teljes orosz államapparátus Putyinig bezárólag arról beszélt, megakadályoztak egy terrortámadást. A rjazanyi akciót az ország nagy részében hamar elsöpörték az ekkor kezdődő háborúról szóló hírek. A helyiek viszont nem tudtak ilyen könnyen túllépni azon, ami történt. „Az állításnak, hogy ez csak gyakorlat volt, semmi értelme. Minek kellene embereket gyakorlatoztatni, amikor egyébként is pánik van az egész országban?” – mondta egy helyi lakos, Vasziljev David Satternek, amikor később riportot készített a városban. A másik lehetőségbe belegondolniuk viszont ennél is sokkal rosszabb volt. „Ez az épület is felrobbanhatott volna, mint a többi, és a családom, és sok ember, akiket évek óta ismerek, romok alá temetve végezhették volna. Ez a gondolat egyszerűen nem fér a fejembe. Ki tud ilyesmit elképzelni? Ez túl van az emberi gondolkodáson” – mondta a férfi. A rjazanyi lakók azzal a dilemmával szembesültek, hogy vagy a saját szemüknek hisznek, és annak, amit átéltek abban a két napban, vagy annak, amit a FSZB mond. Ha viszont előbbinek hisznek, hogyan tudnak együtt élni azzal a gondolattal, hogy a saját kormányuknak köze lehet ahhoz, hogy álmukban akarták felrobbantani őket?
Hónapokkal később Pavel Volosin, a Novaja Gazeta újságírója titokban találkozott egy Rjazany közelében szolgált katonával, Alekszej Pinyajev. A katona elmesélte, ősszel arra utasították egy társával együtt, hogy őrizzenek egy raktárt. Mivel unatkoztak, egyszer benéztek a raktárba, és meglepetésükre azt látták, hogy zsákok vannak benne, „cukor” felirattal. Nem igazán értették, miért kell fegyveresen cukros zsákokat őrizniük egész nap, de ha már bementek, felhasították az egyik zsákot, és beletettek egy kicsit a tartalmából a teájukba. A teának iszonyatos íze lett, a katonák megijedtek, hogy megmérgezték magukat, és jelentkeztek feletteseiknél. Kiderült, hogy a zsákokban hexogén volt. A két katonát többször is kihallgatták, társaik már arról beszéltek nekik, hogy hosszú börtönbüntetésre számíthatnak, mert államtitkot sértettek. Végül mégis inkább azt mondák nekik a feletteseik, felejtsék el az egészet. A történetből 2000 márciusában született cikk a Novaja Gazetában, ebben írták le először, hogy a rjazanyi „gyakorlat” idején egy támaszponton a városhoz közel nagy mennyiségű hexogént tároltak „cukor” felirat alatt. A cikk megjelenése után Szergej Juscsenkov és Jurij Scsekocsihin, két liberális parlamenti képviselő indítványozták, hogy a parlament kérdezzen rá a rjazanyi ügy részleteire az ügyészségnél. A javaslat az Egység pár ellenszavazata miatt elbukott. Egy konkrét eredménye viszont volt a cikknek. Úgy felpörgött ismét az érdeklődés, hogy az FSZB vezetői kénytelenek voltak elmenni az NTV csatorna tévéműsorába, ahol rjazanyi lakókkal közösen szerepeltek egy stúdióban, és válaszoltak a kérdéseikre. Az FSZB részéről a cél az lett volna, hogy demonstrálják, nekik nincs mit titkolniuk. Az orosz média mai helyzete alapján elképzelhetetlen hangulatú műsorban egy bombaszakértő mondta ki, hogy lehetetlen összekeverni a cukrot a hexogénnel, a lakók pedig hasonló nyíltsággal vonták kétségbe a titkosszolgálatok vezetőinek szavát. Felvetették például azt is, hogy miért tartott még ekkor, az incidens után hat hónappal is a pincében talált anyagok vizsgálata - ha valóban cukor volt, mit kell ezen ennyire vizsgálni? Az FSZB-sek senkit sem győztek meg ezzel a műsorral, de a nagy kép szempontjából nem sokat számított az egész.
Egy héttel később Putyint elnökké választották, onnantól pedig a téma szinte teljesen eltűnt a nyilvánosságból.
Hát nem. Olvasni nem tudsz, vagy a felsorolt tényeket nem hiszed el?Ez Satter könyve. A bizonyíték csak az, hogy ő írta. Azt hagyja figyelmen kívül, hogy az első csecsen háború (1991) után az oroszoknak nem - így Putyinnak sem - kellett ürügyet keresni, hogy a csecsenek ellen háborúba menjenek. A csecsen maffia beilleszkedett a vadkapitalizmusba, a feketepiacot uralták. Tehát a kiindulópont kétséges.
Egyébként ez olyan konteó elmélet, mint hogy 911-et az amerikai kormány szervezte meg, bár erre utaló körülmény - tény - sokkal több van, mint Satter könyvében...
Te olvastad Satter könyvét? Engem egyáltalán nem győzött meg. Pl. a felhozott példában az, hogy a telefonközpont és a rendőrség lebuktatja az FSZB-t, és ez nyilvánosságra is kerül, vagy a zsákokat őrző katonák utólag mit mondtak, igen nehezen hihető. Az egész könyv arról szól, hogy nekem mesélték. Persze, aki el akarja hinni, az el is hiszi. Egyébként Gennagyij Szeleznyov hozzászólásáról van valami forrásod? Mert hitelt érdemlőt én még nem láttam. Ha megjelölöd, megköszönöm.Hát nem. Olvasni nem tudsz, vagy a felsorolt tényeket nem hiszed el?
Neked válaszolok!Hát nem. Olvasni nem tudsz, vagy a felsorolt tényeket nem hiszed el?
És hogy jön ez ide? Az a kérdeé: Putyin rendelte-e el a robbantásokat, vagy nem?.Neked válaszolok!
Aki nem élt kint, soha nem fogja megérteni az orosz belpolitikát! Ha, valaki nem illeszkedik be a társadalmi rendjükbe, annak nem sok jövő áll rendelkezésre társadalmi szinten sem. Kint a cigányok is harmadiglan visszamenőleg is alattvaló élőlények! Ezt minden kint élő cigány tudja még a Kola félszigeten is, és tiszteletben tartja! Találkoztam velük és magyarul beszéltek.
Ulippó, meg azt terjeszt, amit akar, ha, már megengedik egy ilyen jött-mentnek!
Ha nem lenne igaz, az RT minden héten cáfolná.Te olvastad Satter könyvét? Engem egyáltalán nem győzött meg. Pl. a felhozott példában az, hogy a telefonközpont és a rendőrség lebuktatja az FSZB-t, és ez nyilvánosságra is kerül, vagy a zsákokat őrző katonák utólag mit mondtak, igen nehezen hihető. Az egész könyv arról szól, hogy nekem mesélték. Persze, aki el akarja hinni, az el is hiszi. Egyébként Gennagyij Szeleznyov hozzászólásáról van valami forrásod? Mert hitelt érdemlőt én még nem láttam. Ha megjelölöd, megköszönöm.
Az oroszok 22%a hiszi, hogy Putyin tette. Ezeknek is több mint a fele támogatja Putyint. Oh those russians. Pár napja olvastam.A panelrobbantások ügye jelenleg búvópatakként csordogál az orosz társadalomban. Nyilvánosan nem szabad beszélni róla ahogy Sztálin idején se lehetett a gulágról, viszont mindenki tudta miről van szó, de csak miután Hruscsov meghirdette a desztalinizációt azóta lehet beszélni gulágról.
Ha Putyin utóda is meghirdeti majd a deputyinizációt felszínre tör a búvópatak és ki lehet majd mondani kik robbantották fel a panelházakat, kik mérgezték meg Litvinyenkót, kik lőtték hátba Nyemcovot, kik voltak a "bányászok és traktoristák" és kik lőtték le a maláj gépet.
És hogy jön ez ide? Az a kérdeé: Putyin rendelte-e el a robbantásokat, vagy nem?.
Ő rendelte el. Ennyi.
A panelrobbantások ügye jelenleg búvópatakként csordogál az orosz társadalomban. Nyilvánosan nem szabad beszélni róla ahogy Sztálin idején se lehetett a gulágról, viszont mindenki tudta miről van szó, de csak miután Hruscsov meghirdette a desztalinizációt azóta lehet beszélni gulágról.
Ha Putyin utóda is meghirdeti majd a deputyinizációt felszínre tör a búvópatak és ki lehet majd mondani kik robbantották fel a panelházakat, kik mérgezték meg Litvinyenkót, kik lőtték hátba Nyemcovot, kik voltak a "bányászok és traktoristák" és kik lőtték le a maláj gépet.