Senki nem szállta meg Törökországot és nem fogták el és végezték ki miniszterelnökét.
Ja, ők másképp intézik, lásd az 1953-as iráni puccsot, a chilei puccsot Allende ellen és számos más latin-amerikai esetet, Kadhafit stb.
Tény, az USA nem így szokta intézni (ma már az oroszok sem), hanem belső felforgatással döntik meg a nekik nem tetsző vezetőket, kormányokat, még a papíron szövetséges államokban is. Magyarország jelenlegi vezetése ellen is folynak jó pár éve ilyen próbálkozások, műveleti terület vagyunk. Létrehoztak egy ügynökpártot, amelyik a legutolsó közvéleménykutatások szerint a legerősebb ellenzéki párt (na persze annak idején OV-ék is így indultak, Mark Palmer akkori amerikai nagykövethez jártak be egyeztetni hetente, Soros pénzén mentek ki nyugati tanulmányútra stb.). Persze egyrészt nem vagyunk annyira fontosak azért, másrészt meg azért egy határt nem lépnek át. Törökország ellen is folynak, volt egy puccskísérlet, ami az ellenzék szerint "megrendezett" volt, az Erdogan-pártiak szerint nem. Gülen hálózata létezett (ez a hálózat segítette hatalomra Erdogant, aztán összekülönböztek), felszámolták, nyilván sok olyan is bekerült a szórásba, akit csak megbízhatatlannak nyilvánítottak.
Szóval az USA a "soft power" eszközeit használja inkább, mint a nyers brutalitást, az csak a végső eszköz, és végső esetben sem nyúlnak mindig hozzá. Irak, Afganisztán esetében nyúltak 9/11 után (bár Iraknak aztán tényleg semmi köze nem volt hozzá, mégis ezzel indokolták, meg az állítólagos WMD-vel). Líbia esetében csak légi támogatást nyújtottak, Szíria esetében csak fegyvereket szállítottak, illetve kis létszámú elitegységeket vetettek be hírverés nélkül (Líbiában is a SAS és a franciák mellett ott voltak bizonyára). Szóval az USA nem szállta meg Chilét és nem ők végeztek az akkori elnökével, ezt a CIA által támogatott puccsisták megtették (illetve állítólag öngyilkos lett), valószínűleg jól tették egyébként, így nem lettek második Kuba vagy Venezuela, na majd most esetleg... (a mostani helyzet alapján). Szóval persze, nyilvánvaló, hogy az USA a világ minden tekintetben központja jelenleg, amelynek életmódja, gazdagsága, egész világon elterjesztett kulturális, szórakoztatóipari termékei miatt eleve vonzó, és nem szorul rá az erőszakra. Az is nyilvánvaló, hogy az USA két geopolitikai játszmát a hidegháború vége óta is folytat, egyiket a Közel-Keleten, a másikat Oroszországgal szemben (a végső cél a NATO-t feltolni mindenütt Oo. határaiig). Oo. vezetése számára pedig ez utóbbi egzisztenciális fenyegetés, és ez így volt Putyin előtt is, csak akkor még gyengébb volt Oo., mint most. Az oroszok részéről aligha puszta paranoia feltételezni, hogy az USA célja végső soron az orosz nagyhatalmi státusz felszámolása és az orosz ásványkincsek feletti ellenőrzés megszerzése (valamelyik orosz vezető nyilatkozta, hogy "az amerikaiak szerint mi nem érdemeljük meg az ásványkincseinket, mert túl primitívek vagyunk, és nem tudjuk hatékonyan használni őket" stb. - nyilván ez létező hozzáállás velük szemben, és nagy visszafordulás volt az amerikaiak számára, amikor Putyin a neki nem behódoló oligarchákkal együtt az amerikai tőkét is eltávolította az országból, főleg az energiahordozók közeléből (nem teljesen, most is jelen van amerikai tőke az iparban is, csak a szankciók miatt most már tényleg ki fognak vonulni bizonyára, ha eddig nem történt ez meg)).
A "soft power" alatt értendő egyrészt a prosperáló és kulturálisan vonzó USA-hoz való természetes tendálás a tömegek részéről (bár a világ számos részén - iszlám világ, Latin-Amerika, részben Európa is - ez párosul irigységgel és sokszor irracionális USA-ellenességgel is - ami nem gátolja meg őket, hogy ők is ott akarjanak élni, ha lehetőségük van rá), másrészt az informális hálózatokat és az NGO-kat, amelyek mindenféle jogvédő, környezetvédő, humanitárius és egyéb mezekben segítik az USA politikai céljait, számos ilyennek a kapcsolata az amerikai külüggyel nem is annyira gondosan őrzött titok sok esetben.