F-111 Aardvark (General Dynamics, USA)

Ez érdekes volt, köszi a belefektetett munkát!
Bár hozzánk Párizsból jön minden nap a FedEx 757-es, azért lehet hogy járt már itt is a csóka...
 
  • Tetszik
Reactions: molnibalage
*N-É-G-Y hónap alatt. Ehhez képest meg most olyanokkal dobálóznak, hogy hány évig kell képezni egy pilótát? Valahol érthetetlen ez számomra, hogy hova nyújtják el. Mindez egy olyan gépen, aminek automatizáltsága sehol nincs egy mai vadászgépéhez képest...
Egy mai gép sokkal drágább. Csak nem gondoltad, hogy a pilótát féltik? :)
 
Egyébként bakker úgy meghozta ez az egész a kedvemet, hogy felbővítsem az F-111-est írást, de durván, de honnan lopnám rá az időt...
Alsó hangon még egy videó lesz tőle összefoglalva, de még két Q&A videó van, amit meg sem hallgattam.

Meg Fakland a harrieres csókával...
A másik angol csókás videó...
Meg a Szimulátor történelem... (Ha így megy ezt vagy két évig fogom írni...)
Meg a FoFA...
Meg a repteljesítményes cikket legalább megvágva meg kéne írni...
A HTÖ-t is egyszer ráncfellvarni kellene, de nem látom értelmét, sanszosan úgysem olvasná el senki újra. (Van aki talán máig nem olvasta el.)
Kihagytad az F-15-ös írásodat, lassan majd meg lehet benne említeni az EX-et is. Nemrég végeztem vele, köszönöm, szuper volt.
 
Kihagytad az F-15-ös írásodat, lassan majd meg lehet benne említeni az EX-et is. Nemrég végeztem vele, köszönöm, szuper volt.
Abban az egyik táblázatban van gépelési hiba, de az olyan, hogy persze azt is lehetne nagyon picit gyurmázni, de az alapvetően úgy jó, ahogy van.
Okkal ért véget 2000-es évek táján az idővonal. Azóta voltak az E legacy exportok, ezt részben kezelte az F-15SA-s írás, a bukott SE és most a X. (EX nincs.) Meg a Golden Eagle korszerűsítés a kabin kiegészítéssel. De kb. ennyi.

Egy mai gép sokkal drágább. Csak nem gondoltad, hogy a pilótát féltik? :)
Ez ebben a formában nem igaz. Inflációs hatással korrigálva az F-14A 1974-ben drágább volt, mint ma egy F-35A Lot 14 és kb. F-35C-t karolgatja alulról.

Az F-111F a 70-es években mai áron 70-80 misis tuti lehetett.
https://books.google.hu/books?id=0jKTrdTa9eIC&pg=PA259&lpg=PA259&dq=f-111f+flyaway+cost&source=bl&ots=woYnYTGpt0&sig=ACfU3U0DGbD4sscJ2rh0cUk-RqmXaHxatQ&hl=hu&sa=X&ved=2ahUKEwi_9tTczvvpAhXO-ioKHc_vAFAQ6AEwC3oECDcQAQ#v=onepage&q=f-111f flyaway cost&f=false

1973-as áron 11 misi tája ez ma 63M+.
És ne feledjük, de csak egy új altípusa volt az F-111-nek...

Az csak egy mítosz, hogy a gépek régen sokkal olcsóbbak voltak. Az infláció megszaladt és ettől tűnik annak. Döbbenetes, hogy ma azonos értékű pénzből mennyivel durvább gép építhető.
 
Lehet, hogy csak elfelejtettem beleírni vagy a másik videóban hallottam, de Jeff (persze, a saját feladata), de kimondott egy igen hangsúlyos dolgot.
A vadászgépek közötti légi harc glorifikálása szép és jó, csak nem szabad elfeledi azt, hogy
  • maga a légierő úgy ahogy van támogató fegyvernem, mert azért bombázgatnak, hogy a szárazföldiek odalent tudják tenni a dolgukat...
  • és a vadászgépek csak a csapásmérőket biztosítják illetve az ellenséges gépektől óvják a sajátot.
Ahogy a Top Gun film után mondták sokan:

"A vadászpilótákkal filmeket, a bombázópilótákkal meg történelmet csinálnak."
 
Lehet, hogy csak elfelejtettem beleírni vagy a másik videóban hallottam, de Jeff (persze, a saját feladata), de kimondott egy igen hangsúlyos dolgot.
A vadászgépek közötti légi harc glorifikálása szép és jó, csak nem szabad elfeledi azt, hogy
  • maga a légierő úgy ahogy van támogató fegyvernem, mert azért bombázgatnak, hogy a szárazföldiek odalent tudják tenni a dolgukat...
  • és a vadászgépek csak a csapásmérőket biztosítják illetve az ellenséges gépektől óvják a sajátot.
Ahogy a Top Gun film után mondták sokan:

"A vadászpilótákkal filmeket, a bombázópilótákkal meg történelmet csinálnak."
De azért mégiscsak szükség van a vadászokra,hogy a bombázók csinálni (vagy másik oldalrol ne) tudják a dolgukat.
A mi szintünkön meg ugyanaz a kettő
 
De azért mégiscsak szükség van a vadászokra,hogy a bombázók csinálni (vagy másik oldalrol ne) tudják a dolgukat.
A mi szintünkön meg ugyanaz a kettő

Mindenre szükség van csak azt kell megérteni,hogy minek mi a helye és szerepe.Szeretjük azt gondolni,hogy a vadászok az atyaúristenek miközben pont,hogy kb a lába kapcája mindenkinek, ha a feladatukat(az okot,hogy miért lőnek le gépeket)nézzük.
 
Mindenre szükség van csak azt kell megérteni,hogy minek mi a helye és szerepe.Szeretjük azt gondolni,hogy a vadászok az atyaúristenek miközben pont,hogy kb a lába kapcája mindenkinek, ha a feladatukat(az okot,hogy miért lőnek le gépeket)nézzük.
Ez csak nézzőpont kérdése.Lehet azt is mondani,hogy atyaúristenek,hisz ők csinálnak helyet a bombázók munkájához,és védik meg a saját erőket.
És úgy is lehet mondani,hogy szükséges részelemek,kapcarongyok a csizmában,hogy a többiek lényegesebb munkája flottabbul mennyen.
Tőlem meg lehetnek büszkék(ők is),ha van mire,és jogos az a büszkeség.És közben nem felejtik el,hogy miért is vannak(nagyarcúság már túl van a büszkeségen)
 
Mindenre szükség van csak azt kell megérteni,hogy minek mi a helye és szerepe.Szeretjük azt gondolni,hogy a vadászok az atyaúristenek miközben pont,hogy kb a lába kapcája mindenkinek, ha a feladatukat(az okot,hogy miért lőnek le gépeket)nézzük.
Azért ez már a ló másik fele.
De az, hogy könyvek garmadája szól az energia alapú manőverezésről, így vietnám légi harcai és úgy, amikor a háború teljes lefolyására jelentéktelen volt az egész. A légvédelem okozta a veszteségek döntő részét és ott sem a végleteik tárgyalt SAM-ek.

Mikor is hol olvas valaki bővebben a vietnámi AAA-ről és az, hogy azzal mit csináltak? Semmit. Mindenhol csak a WW meg SEAD és AGM-45 megy...

Vagy, hogy egy TFR-es csapásmérő hogyan működik legyen az A-6 DIANE-nel vagy F-111.
 
Ez csak nézzőpont kérdése.Lehet azt is mondani,hogy atyaúristenek,hisz ők csinálnak helyet a bombázók munkájához,és védik meg a saját erőket.
És úgy is lehet mondani,hogy szükséges részelemek,kapcarongyok a csizmában,hogy a többiek lényegesebb munkája flottabbul mennyen.
Tőlem meg lehetnek büszkék(ők is),ha van mire,és jogos az a büszkeség.És közben nem felejtik el,hogy miért is vannak(nagyarcúság már túl van a büszkeségen)

Nem nézőpont kérdése sajnos.Bármilyen olyan műveletet vizsgálsz ahol vadászok is vannak akkor azt veszed észre,hogy soha nem a vadaszok a fő erőkifejtés.A vadászok mindig valamilyen más nagyobb cél érdekében vannak.Az angliai csatában sem az volt az angol vadászok célja,hogy lelőjék a német vadászokat vagy bombázókat.A fő céljuk a partraszállás megakadályozása volt,amit azon keresztül értek el,hogy lelőtték az ellenséges gépeket.Tehát a német gépek lelövése(azaz a vadászok bevetései) csak módja volt a fő cél elérésének nem pedig maga a fő cél.
 
Nem nézőpont kérdése sajnos.Bármilyen olyan műveletet vizsgálsz ahol vadászok is vannak akkor azt veszed észre,hogy soha nem a vadaszok a fő erőkifejtés.A vadászok mindig valamilyen más nagyobb cél érdekében vannak.Az angliai csatában sem az volt az angol vadászok célja,hogy lelőjék a német vadászokat vagy bombázókat.A fő céljuk a partraszállás megakadályozása volt,amit azon keresztül értek el,hogy lelőtték az ellenséges gépeket.Tehát a német gépek lelövése(azaz a vadászok bevetései) csak módja volt a fő cél elérésének nem pedig maga a fő cél.
Viszont a fő cél eléréséhez szükséges légi uralom megszerzése,illetve az ellentől való megtagadása elsősorban a vadászok feladata.
Kis,vagy inkább átlagos,mai légierőknél ez amúgy sem vállik el ilyen élesen,hisz ugyan azok a gépek és pilóták látják el mindkét feladatot.
 
Ahogy a Top Gun film után mondták sokan:
"A vadászpilótákkal filmeket, a bombázópilótákkal meg történelmet csinálnak."

Ez az Intruderek támadásában van :)
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
(kb. 1:00-tól)
 
  • Tetszik
Reactions: molnibalage
Viszont a fő cél eléréséhez szükséges légi uralom megszerzése,illetve az ellentől való megtagadása elsősorban a vadászok feladata.
Kis,vagy inkább átlagos,mai légierőknél ez amúgy sem vállik el ilyen élesen,hisz ugyan azok a gépek és pilóták látják el mindkét feladatot.

Ezt írtam.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

  • A fenti rövidebb videóban a címe ellenére alig esik szó a MiG-23-as típusról. Lényegében annyit említ róla, hogy ez egy olyan vadászgép, ami talán még az F-111-esnél is rosszabb a forduló képességben. Az viszont tényleg igaz, hogy a gép utánégető nélkül nem volt gyorsabb náluk és a kabinból a kilátás nem volt túl jó. A gép ellen egyszer repült, a Tonopah támaszpontról üzemelő MiG ellen. Ez a Red Flag által is használt légtér északnyugati sarkában van. Az F-111-esek ebben az esetben is Mountain Home támaszpontról repültek.

    Itt költői túlzást érzek. Még a korai exportált MiG-23 változatok is azért érezhetően jobb repülési teljesítménnyel bírtak, mint az irgalmatlanul nehéz és tolóerővel sokkal gyengébbel megtámogatott F-111 család bármelyik tagja.


  • Az F-111F típus az ’E’ változaton levők irigyelték annyival többet tudott náluk, elsősorban a Pave Tack és a lézervezérlésű bombát hiányolták, amivel hajító bombázással kb. 6 tengeri mérföld távolságból is oldható volt 45 fokos szögben elhajítva a bombát 200 lábról felugorva, 600 csomós sebességgel, amit végül a Pave Tack világított meg. Ezzel szemben az F-111E módszerét a II. világháborús B-17-hez hasonlítja azzal a különbséggel, hogy volt radarjuk és fejlettebb és pontosabb volt a műszerezés, de a feladat lényegében ugyanaz volt, sok manuális tevékenységgel, egy sokkal gyorsabban repülő géppel

    pjlo0dr.png

    Az F-111F jellemző alacsonytámadó profilja.
  • Szóval egyszer aztán kitalálták, hogy egy olyan forgatókönyv szerint gyakorolnak, ahol odalent tartózkodó különleges erők világítják meg a célt és így az F-111E is képes volt lézervezérlésű bomba célba juttatására. Ezt szoros formációban tervezték megtenni. A vezér navigált és hajtotta végre a számításokat, amikor a felpattanást meg kell kezdeni, a kísérője csak követte. A szoros kötelékre azért volt szükség, mert az akkori „bang-bang” vezérléses lézerbombák esetén csak a végfázis korrekciót végezték el a bombák, de alapvetően pontosan kellett a célpontot megcélozni. Ez igen pontos időzítést követelte meg a pilótáktól.

    Jeff volt a kísérő, kb. 200 láb irányban oldalt és 100 lábbal lemaradva követte a vezért, csak őrá fókuszált. A vezér meg csak a navigációra és a rejtett megközelítésre. A megközelítés közben azonban a vezér egy igen meredek csúcs mellett repült el, ami a jobbján volt. Ahol Jeff is...

    Zd1LCGW.png

    Hoppá, hová tűnt a Nap...

    Az egyetlen ok, amiért nem repült bele a hegyoldalba, hogy reggel repültek és a Nap alacsonyan volt és pont olyan alacsonyan volt, hogy a közeledés közben a csúcs kitakarta. Hirtelen sötét lett, és Jeff betojva, azonnal hátra húzta a botkormányt és ugrott át a csúcs felett.

    A megfigyelők / oktatók fentről egy másik gépről követték az eseményeket és először azt gondolták, hogy:
XJmVav1.png

„Úristen, ezek meghaltak...! Ja, mégsem...”

Jeff szerint, ha délután repülték volna bevetést, akkor sanszosan beleállnak a hegyoldalba, mert annyira a vezérre fókuszált. A vezért nem hibáztatta ezért, hiszen ilyet soha nem csináltak eddig, mert eddig minden gép saját maga navigált és kb. mérföldes térközökkel repültek.​

Hasonló katasztrófa egyébként volt az USAF történetében, amikor Thunderbirds egy teljes köteléke beleállt a földbe. Akkor a vezérgép vezérlése hibásodott meg és süllyedésből nem tudta kivenni a gépét. A süllyedést 30 méter magasan kellett volna befejezni, ezért ez az apró különbség a gyémánt formáció három másik tagjának nem tűnt fel. A vezérre fókuszálva végül annak meghibásodott gépét követve beleálltak a földbe. Túlélő nem volt.[1]

[1] https://en.wikipedia.org/wiki/1982_Thunderbirds_Indian_Springs_Diamond_Crash
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

  • A fenti rövidebb videóban a címe ellenére alig esik szó a MiG-23-as típusról. Lényegében annyit említ róla, hogy ez egy olyan vadászgép, ami talán még az F-111-esnél is rosszabb a forduló képességben. Az viszont tényleg igaz, hogy a gép utánégető nélkül nem volt gyorsabb náluk és a kabinból a kilátás nem volt túl jó. A gép ellen egyszer repült, a Tonopah támaszpontról üzemelő MiG ellen. Ez a Red Flag által is használt légtér északnyugati sarkában van. Az F-111-esek ebben az esetben is Mountain Home támaszpontról repültek.

    Itt költői túlzást érzek. Még a korai exportált MiG-23 változatok is azért érezhetően jobb repülési teljesítménnyel bírtak, mint az irgalmatlanul nehéz és tolóerővel sokkal gyengébbel megtámogatott F-111 család bármelyik tagja.


  • Az F-111F típus az ’E’ változaton levők irigyelték annyival többet tudott náluk, elsősorban a Pave Tack és a lézervezérlésű bombát hiányolták, amivel hajító bombázással kb. 6 tengeri mérföld távolságból is oldható volt 45 fokos szögben elhajítva a bombát 200 lábról felugorva, 600 csomós sebességgel, amit végül a Pave Tack világított meg. Ezzel szemben az F-111E módszerét a II. világháborús B-17-hez hasonlítja azzal a különbséggel, hogy volt radarjuk és fejlettebb és pontosabb volt a műszerezés, de a feladat lényegében ugyanaz volt, sok manuális tevékenységgel, egy sokkal gyorsabban repülő géppel

    pjlo0dr.png

    Az F-111F jellemző alacsonytámadó profilja.
  • Szóval egyszer aztán kitalálták, hogy egy olyan forgatókönyv szerint gyakorolnak, ahol odalent tartózkodó különleges erők világítják meg a célt és így az F-111E is képes volt lézervezérlésű bomba célba juttatására. Ezt szoros formációban tervezték megtenni. A vezér navigált és hajtotta végre a számításokat, amikor a felpattanást meg kell kezdeni, a kísérője csak követte. A szoros kötelékre azért volt szükség, mert az akkori „bang-bang” vezérléses lézerbombák esetén csak a végfázis korrekciót végezték el a bombák, de alapvetően pontosan kellett a célpontot megcélozni. Ez igen pontos időzítést követelte meg a pilótáktól.

    Jeff volt a kísérő, kb. 200 láb irányban oldalt és 100 lábbal lemaradva követte a vezért, csak őrá fókuszált. A vezér meg csak a navigációra és a rejtett megközelítésre. A megközelítés közben azonban a vezér egy igen meredek csúcs mellett repült el, ami a jobbján volt. Ahol Jeff is...

    Zd1LCGW.png

    Hoppá, hová tűnt a Nap...

    Az egyetlen ok, amiért nem repült bele a hegyoldalba, hogy reggel repültek és a Nap alacsonyan volt és pont olyan alacsonyan volt, hogy a közeledés közben a csúcs kitakarta. Hirtelen sötét lett, és Jeff betojva, azonnal hátra húzta a botkormányt és ugrott át a csúcs felett.

    A megfigyelők / oktatók fentről egy másik gépről követték az eseményeket és először azt gondolták, hogy:
XJmVav1.png

„Úristen, ezek meghaltak...! Ja, mégsem...”

Jeff szerint, ha délután repülték volna bevetést, akkor sanszosan beleállnak a hegyoldalba, mert annyira a vezérre fókuszált. A vezért nem hibáztatta ezért, hiszen ilyet soha nem csináltak eddig, mert eddig minden gép saját maga navigált és kb. mérföldes térközökkel repültek.​

Hasonló katasztrófa egyébként volt az USAF történetében, amikor Thunderbirds egy teljes köteléke beleállt a földbe. Akkor a vezérgép vezérlése hibásodott meg és süllyedésből nem tudta kivenni a gépét. A süllyedést 30 méter magasan kellett volna befejezni, ezért ez az apró különbség a gyémánt formáció három másik tagjának nem tűnt fel. A vezérre fókuszálva végül annak meghibásodott gépét követve beleálltak a földbe. Túlélő nem volt.[1]

[1] https://en.wikipedia.org/wiki/1982_Thunderbirds_Indian_Springs_Diamond_Crash
Dél afrikaiakrol olvastam anno,(nehogy forrást kérj,papir alapon 20+ éve,de anno C+D kiállitáson volt anyag a bombákrol) növelt repeszhatású Mk81/82 bombákkal(simán egy réteg csapágygolyó a bombafal és a töltet között) 5-10km távra csináltak hajitó bombázást Angólában.Az Osza/Sztrela-10 hatótáván kivülről.Dél afrikaiak szerint igy egy 4-6 gépesMirage F1 raj egy komplett zl harccsoportot leamortizált,a hk-at kivéve.
 
Dél afrikaiakrol olvastam anno,(nehogy forrást kérj,papir alapon 20+ éve,de anno C+D kiállitáson volt anyag a bombákrol) növelt repeszhatású Mk81/82 bombákkal(simán egy réteg csapágygolyó a bombafal és a töltet között) 5-10km távra csináltak hajitó bombázást Angólában.Az Osza/Sztrela-10 hatótáván kivülről.Dél afrikaiak szerint igy egy 4-6 gépesMirage F1 raj egy komplett zl harccsoportot leamortizált,a hk-at kivéve.

Hogy voltak azok szétbontakozva?
 
  • Tetszik
Reactions: endre
Hogy voltak azok szétbontakozva?
Ez egy jó kérdés.Igy fejből nem tudom már megmondani mekkora területet tudtak igy megszórni pontosan,de több mint 1négyzet km-et.És gondolom az ellen formációjátol is függött,hogy maguk miyen formációban dobtak.
De Te tudsz angolul,biztos irnak valamit róla a neten.
 
Dél afrikaiakrol olvastam anno,(nehogy forrást kérj,papir alapon 20+ éve,de anno C+D kiállitáson volt anyag a bombákrol) növelt repeszhatású Mk81/82 bombákkal(simán egy réteg csapágygolyó a bombafal és a töltet között) 5-10km távra csináltak hajitó bombázást Angólában.Az Osza/Sztrela-10 hatótáván kivülről.Dél afrikaiak szerint igy egy 4-6 gépesMirage F1 raj egy komplett zl harccsoportot leamortizált,a hk-at kivéve.
Repeszbombával könnyebb célozni, azzal nem pontcélra mennek hanem területre. Vagyis nem probléma ha 10-30m-el arrébb csapódik be, mindegy hogy a focipályán a kezdőkört vagy a 11-est találják el, esetleg pont gól lesz! :D
 
Repeszbombával könnyebb célozni, azzal nem pontcélra mennek hanem területre. Vagyis nem probléma ha 10-30m-el arrébb csapódik be, mindegy hogy a focipályán a kezdőkört vagy a 11-est találják el, esetleg pont gól lesz! :D
Igen.És ráadásúl egyszerre dobták őket,csapágygolyókkal feltőltve,és még közelségi gyújtót is használtak,hogy növeljék a terület hatást
 
Ez egy jó kérdés.Igy fejből nem tudom már megmondani mekkora területet tudtak igy megszórni pontosan,de több mint 1négyzet km-et.És gondolom az ellen formációjátol is függött,hogy maguk miyen formációban dobtak.
De Te tudsz angolul,biztos irnak valamit róla a neten.

Ezt most hallottam először.