F-15 Eagle (McDonell Douglas/Boeing)

[molnibalage]

Talán @molnibalage hoz fordulok főleg, de bárkihez, aki ért hozzá: van valami valós előnye a 200+ km hatótávnak? Tényleg érdemben növeli a megsemmisítési zónaát? Mert nekem abszolút laikusként a nagyobb kezdősebesség lenne ami valóban növelne, és nem a nagyobb hatótáv. Mármint 200 kmnél akkora a repülési idő, hogy kb ha nem tartja teljesen egyenesen a gépet már nem találod el még iránykorrekciókkal sem. De ha 50 kmet nem 30 hanem 10 sec alatt tesz meg, akkor kb mire Szerjózsa kapcsol, már ott a rakéta.
Szóval mi értelme ezeknek a távolságoknak?

Most csak rövidre van időm.
Ezek ilyen autóskártyás nem valós értékek.

De csak gondolatébresztőnek.
Zavarásmentes környezetben tud az Sz-400 MFR radarja 250 km-ről 4 m2-es célt követni.
Tehát egy F-16 szerű cél stabilan alig vagy nem képes követni ekkora távolságból még idealizált környezetben sem.
Na, akkor nézd meg mekkora egy vadászgép radarja...
Ezek után van még kérdésed? Az, hogy sanszosan szövisszaverős közeledő célt egy 12 km magasan, sanszosan M1.4 sebessége F15 loftolva indított AIM-120D-je meddig repül el, az kb. érv a nagy büdös semmire. Ez még ASM/CM-ek ellen sem valós.

Mert a gyors ASM ellen nincs idő gyorsítani, a CM meg tengerszinten jön, ami iszonyatosan befékezi a rakétát a végfázisban.

Minden ilyen extrém indítási táv szigorúan közeledő, nem manőverező célra vonatkozik és a rakéta által lerepült táv kurvára nem akkora, mint a "hatótáv".
Az indítási távolság közeledő cél ellen, a DLZ széle ezeknél. A vadászgépeknél meg a reális távolság a NEZ széle...
Vadászgépek ellen a NEZ közepes magasságon a nagy magasságú DLZ szélének kb. az ötöde, hatoda.
Nem véletlenül nem indítottak a Sivatagi Vihar alatt 40 km-nél távolabbról AIM-7M-et sem és az is olyan volt, hogy ha csak balra -jobbra 60 fokot fordult a cél, akkor már el sem érte a kisebb magasságon (földháttér miatt) közeledő iraki gépeket.

Egy M2.0-vel közeledő cél ellen 10 km magasan egy AIM-7M-mel is elérhető a 100 km-es idítási táv, mert a rakéta ennek jó, ja a 2/3-át repüli le. A világrekord 204 km-es indítás AIM-54 esetén is 134 km-es rakéta repülést jelentett. Tehát, ha álló cél lett volna, akkor eddig repült el volna a rakéta. Távolodó cél ellen még ennek a fele sem lett volna meg. 10 km magasan...

De ez ott van a HTÖ-ben, ötödik fejezet így fejből (5.2.), ha jól emlékszem, a AAM-ek HMZ-je, a SAM HMZ után jön.
De mindez kipróbálható a BMS4 repszimben is.

 

[Törölt tag 4082]

Most csak rövidre van időm.
Ezek ilyen autóskártyás nem valós értékek.

De csak gondolatébresztőnek.
Zavarásmentes környezetben tud az Sz-400 MFR radarja 250 km-ről 4 m2-es célt követni.
Tehát egy F-16 szerű cél stabilan alig vagy nem képes követni ekkora távolságból még idealizált környezetben sem.
Na, akkor nézd meg mekkora egy vadászgép radarja...
Ezek után van még kérdésed? Az, hogy sanszosan szövisszaverős közeledő célt egy 12 km magasan, sanszosan M1.4 sebessége F15 loftolva indított AIM-120D-je meddig repül el, az kb. érv a nagy büdös semmire. Ez még ASM/CM-ek ellen sem valós.

Mert a gyors ASM ellen nincs idő gyorsítani, a CM meg tengerszinten jön, ami iszonyatosan befékezi a rakétát a végfázisban.

Minden ilyen extrém indítási táv szigorúan közeledő, nem manőverező célra vonatkozik és a rakéta által lerepült táv kurvára nem akkora, mint a "hatótáv".
Az indítási távolság közeledő cél ellen, a DLZ széle ezeknél. A vadászgépeknél meg a reális távolság a NEZ széle...
Vadászgépek ellen a NEZ közepes magasságon a nagy magasságú DLZ szélének kb. az ötöde, hatoda.
Nem véletlenül nem indítottak a Sivatagi Vihar alatt 40 km-nél távolabbról AIM-7M-et sem és az is olyan volt, hogy ha csak balra -jobbra 60 fokot fordult a cél, akkor már el sem érte a kisebb magasságon (földháttér miatt) közeledő iraki gépeket.

Egy M2.0-vel közeledő cél ellen 10 km magasan egy AIM-7M-mel is elérhető a 100 km-es idítási táv, mert a rakéta ennek jó, ja a 2/3-át repüli le. A világrekord 204 km-es indítás AIM-54 esetén is 134 km-es rakéta repülést jelentett. Tehát, ha álló cél lett volna, akkor eddig repült el volna a rakéta. Távolodó cél ellen még ennek a fele sem lett volna meg. 10 km magasan...

De ez ott van a HTÖ-ben, ötödik fejezet így fejből (5.2.), ha jól emlékszem, a AAM-ek HMZ-je, a SAM HMZ után jön.
De mindez kipróbálható a BMS4 repszimben is.

Köszönöm a választ, azt hiszem ez eddig is tiszta volt, részben pont a HTÖ miatt, de most már biztos az.
Csak inkább az érdekelne, hogy ennek van-e valós haszna a tényleges harctávolságon (mondjuk mert gyorsabban ér oda, vagy tovább van tolóerő, így nagyobb kikerülőmanőverek esetén is képes követni a célt) vagy csak ilyen jól eladható a politikusoknak adat, hogy 2000 kmre elmegy a rakétánk (igaz a radarhorizont miatt 3 gép kell a célravezetéshez, és az indítón túl egy másik 100 kmen belül a végfázis irányításhoz (vagy akár a célravezetéshez, ha épp félaktív)

 

[Allesmor Obranna]

A világrekord 204 km-es indítás AIM-54 esetén is 134 km-es rakéta repülést jelentett.

Ex-világrekord. Az R-37 ennek a dupláját tudta már 1994-ben is. Mind a két paramétert tekintve.

 

[molnibalage]

Köszönöm a választ, azt hiszem ez eddig is tiszta volt, részben pont a HTÖ miatt, de most már biztos az.
Csak inkább az érdekelne, hogy ennek van-e valós haszna a tényleges harctávolságon (mondjuk mert gyorsabban ér oda, vagy tovább van tolóerő, így nagyobb kikerülőmanőverek esetén is képes követni a célt) vagy csak ilyen jól eladható a politikusoknak adat, hogy 2000 kmre elmegy a rakétánk (igaz a radarhorizont miatt 3 gép kell a célravezetéshez, és az indítón túl egy másik 100 kmen belül a végfázis irányításhoz (vagy akár a célravezetéshez, ha épp félaktív)

Az ellenséges HVA ellen igen, de ott is csak halvány. Mert azt is védik és vegszukseg esetén megfordulnak és veszsullyedes van. Vega ellen is ezt csinálták 1986 ban... Horizont ala. Ha 8-10 km rol egy AWACS lemegy 5 km re es megfirdult, akkor also hangon felezte a dlz-t... Ez is egyfajta elnyomás

 

[Törölt tag 4082]

Az ellenséges HVA ellen igen, de ott is csak halvány. Mert azt is védik és vegszukseg esetén megfordulnak és veszsullyedes van. Vega ellen is ezt csinálták 1986 ban... Horizont ala. Ha 8-10 km rol egy AWACS lemegy 5 km re es megfirdult, akkor also hangon felezte a dlz-t... Ez is egyfajta elnyomás

Köszönöm

 

[blaze]

Talán @molnibalage hoz fordulok főleg, de bárkihez, aki ért hozzá: van valami valós előnye a 200+ km hatótávnak? Tényleg érdemben növeli a megsemmisítési zónaát? Mert nekem abszolút laikusként a nagyobb kezdősebesség lenne ami valóban növelne, és nem a nagyobb hatótáv. Mármint 200 kmnél akkora a repülési idő, hogy kb ha nem tartja teljesen egyenesen a gépet már nem találod el még iránykorrekciókkal sem. De ha 50 kmet nem 30 hanem 10 sec alatt tesz meg, akkor kb mire Szerjózsa kapcsol, már ott a rakéta.
Szóval mi értelme ezeknek a távolságoknak?

Inkább az a fontos, hogy minél tovább legyen tolóerő és / vagy szabályozható legyen, hogy a végfázisban is biztosított legyen a kellő sebesség a manőverezéshez.

Egy AIM-120C-5 pl. kb 8 másodpercig gyorsít. 20-30 tengeri mérföldnél messzebbi indítás esetén akár több mint 1 perc a rakéta repülési ideje, amihez képest az égési idő rendkívül kicsi. Végfázisban a M2.0 alá lassuló rakétát relatív könnyű "elkerülni", akkor is ha az ellenfél nem pontosan tudja, hogy hol a rakéta.

A jellemző rakéta égési profilok a boost-only vagy a boost+sustain, de mindkettő azt eredményezi, hogy ha ilyen nagy távolságokban indítod, akkor a végfázisban maximum akkor lesz jelentős sebesség, ha a cél a végfázisban is nagy magasságban maradt (ez nem valószínű, ha cél vadászgépnek bármilyen szintű helyzetképe is van). Ehhez képest ha lehetne olyan profilt csinálni, hogy boost - sustain - boost a végfázis előtt az elég drasztikusan felboríthaná a célgép pilótájának reakcióidejét.

Mondjuk azt nem tudom, hogy a valóságban tulajdonképpen pontosan mire fog reagálni a pilóta - ideális esetben a helyzetkép alapján az indítás után röviddel meg lehet jósolni, hogy ki mikor indított rakétát, de ennek előfeltétele, hogy te tudod, hogy hol az ellenfél - tehát ez stealth gépek ellen valószínűleg nem lesz igaz. Ha csak arra fog reagálni, hogy az ARH aktív fázist észlelte a besugárzás jelző, akkor amit írok az valóban ronthatja a cél túlélési esélyeit, mert ebben az esetben jelentősen rövidebb a reakció idő.

A nagyon nagy távolságú indításokkal (gyakorlatilag ez már 40 mérföld körül is előjön) az a baj, hogy semmi nem garantálja, hogy amire lősz az közben teljesen véletlenül nem omlasztja össze a DLZ-t. Hiába lősz valamire 100 mérföldről, amit papíron el lehet találni, ha a cél menet közben random irányt vált vagy magasságot veszt.

 

[Allesmor Obranna]

Nem új videó, csak mint érdekeség: F-15 Raam, az F-16I Sufa-hoz kifejlesztett, izraeli gyártmányú nagy póttartályokkal szerelve:

Ezekkel a tartályokkal jártak nálunk 2010-ben a kecskeméti ersón a Sufa gépek.

 

[molnibalage]

Ex-világrekord. Az R-37 ennek a dupláját tudta már 1994-ben is. Mind a két paramétert tekintve.

Én ott 300 km-es indításról tudok.

Nem új videó, csak mint érdekeség: F-15 Raam, az F-16I Sufa-hoz kifejlesztett, izraeli gyártmányú nagy póttartályokkal szerelve:

Ezekkel a tartályokkal jártak nálunk 2010-ben a kecskeméti ersón a Sufa gépek.

Ezt nem igazán értem. A nagy F-16 ferry pótos is 600 USG tája és az F-15 alap pótosa is akkora. Ennek csak annyi az előnye, hogy hazai?

 

[Allesmor Obranna]

Ennek csak annyi az előnye, hogy hazai?

Meg vagy másfélszer nagyobb.

 

[Allesmor Obranna]

Igaz, igaz, ez is csak 600gallonos, de nagyobb, mint a 370 gallonos. Akkor tényleg csak az F-16-oson számít nagynak.

 

[molnibalage]

Most csak rövidre van időm.
Ezek ilyen autóskártyás nem valós értékek.

De csak gondolatébresztőnek.
Zavarásmentes környezetben tud az Sz-400 MFR radarja 250 km-ről 4 m2-es célt követni.
Tehát egy F-16 szerű cél stabilan alig vagy nem képes követni ekkora távolságból még idealizált környezetben sem.
Na, akkor nézd meg mekkora egy vadászgép radarja...
Ezek után van még kérdésed? Az, hogy sanszosan szövisszaverős közeledő célt egy 12 km magasan, sanszosan M1.4 sebessége F15 loftolva indított AIM-120D-je meddig repül el, az kb. érv a nagy büdös semmire. Ez még ASM/CM-ek ellen sem valós.

Mert a gyors ASM ellen nincs idő gyorsítani, a CM meg tengerszinten jön, ami iszonyatosan befékezi a rakétát a végfázisban.

Minden ilyen extrém indítási táv szigorúan közeledő, nem manőverező célra vonatkozik és a rakéta által lerepült táv kurvára nem akkora, mint a "hatótáv".
Az indítási távolság közeledő cél ellen, a DLZ széle ezeknél. A vadászgépeknél meg a reális távolság a NEZ széle...
Vadászgépek ellen a NEZ közepes magasságon a nagy magasságú DLZ szélének kb. az ötöde, hatoda.
Nem véletlenül nem indítottak a Sivatagi Vihar alatt 40 km-nél távolabbról AIM-7M-et sem és az is olyan volt, hogy ha csak balra -jobbra 60 fokot fordult a cél, akkor már el sem érte a kisebb magasságon (földháttér miatt) közeledő iraki gépeket.

Egy M2.0-vel közeledő cél ellen 10 km magasan egy AIM-7M-mel is elérhető a 100 km-es idítási táv, mert a rakéta ennek jó, ja a 2/3-át repüli le. A világrekord 204 km-es indítás AIM-54 esetén is 134 km-es rakéta repülést jelentett. Tehát, ha álló cél lett volna, akkor eddig repült el volna a rakéta. Távolodó cél ellen még ennek a fele sem lett volna meg. 10 km magasan...

De ez ott van a HTÖ-ben, ötödik fejezet így fejből (5.2.), ha jól emlékszem, a AAM-ek HMZ-je, a SAM HMZ után jön.
De mindez kipróbálható a BMS4 repszimben is.

Amúgy ebből igazából videót is tervezek már ezer éve...

 

[Törölt tag 2361]

Itt van egy cikk a F15EX radarjarol :

We Talk F-15EX’s New Radar With The Woman Who Runs The Program Behind It

The most capable F-15 Eagle ever built also sports what is arguably the world's most powerful fighter radar.

www.thedrive.com

 

[Allesmor Obranna]

 

[Allesmor Obranna]

 

[molnibalage]

1981-ben az IAF F-15-öse számára volt CFT?
Shlomo Aloni könyve szerint igen, de én nem vágom, hogy honnan lett volna.
Az F-15C-ig a gépek üzeamanyag rendszere nem volt alkalmas és C-je, tehát mintája sem volt ehhez a IAF-nek. Meg, hogy CFT-t magát hogyan kapta volna, amikor az USAF-ban, akkor, ha volt egyáltalán, az is zsír új volt?

@Allesmor Obranna ? Bárki?

 

[enzo]

1981-ben az IAF F-15-öse számára volt CFT?
Shlomo Aloni könyve szerint igen, de én nem vágom, hogy honnan lett volna.
Az F-15C-ig a gépek üzeamanyag rendszere nem volt alkalmas és C-je, tehát mintája sem volt ehhez a IAF-nek. Meg, hogy CFT-t magát hogyan kapta volna, amikor az USAF-ban, akkor, ha volt egyáltalán, az is zsír új volt?

@Allesmor Obranna ? Bárki?

Itt azt írják 1985-ben, de lehet hogy korábban is (de ezek C/D gépek voltak):

The Amazing Saga Of How Israel Turned Its F-15s Into Multi-Role Bombers

When the F-15 was created, it was created to be a pure air-to-air fighter, with the philosophy of “not a pound for air-to-ground” guiding designers. So how did Israel end up turning their F-15s into deadly long-range multi-role strike aircraft well before the F-15E Strike Eagle became a reality...

foxtrotalpha.jalopnik.com

 

[molnibalage]

Itt azt írják 1985-ben, de lehet hogy korábban is (de ezek C/D gépek voltak):

The Amazing Saga Of How Israel Turned Its F-15s Into Multi-Role Bombers

When the F-15 was created, it was created to be a pure air-to-air fighter, with the philosophy of “not a pound for air-to-ground” guiding designers. So how did Israel end up turning their F-15s into deadly long-range multi-role strike aircraft well before the F-15E Strike Eagle became a reality...

foxtrotalpha.jalopnik.com

Én nem találom azt, amit írsz. 1985-ben bevetés volt, de a C/D gépek azok képesek voltak a CFT-t használni alapból.
A kérdés az F-15A/B gépek voltak.
Mert egyesek szerint Osirakba repülő gépeken volt, de én erre nem találok forrást. Az A/B gépek üzemanyagrendszere ezt nem támogatta.
IAF honnan szerzett volna akkor CFT-t a géphez, ami alapból nem is volt alkalmas arra?

 

[dudi]

Én nem találom azt, amit írsz. 1985-ben bevetés volt, de a C/D gépek azok képesek voltak a CFT-t használni alapból.
A kérdés az F-15A/B gépek voltak.
Mert egyesek szerint Osirakba repülő gépeken volt, de én erre nem találok forrást. Az A/B gépek üzemanyagrendszere ezt nem támogatta.
IAF honnan szerzett volna akkor CFT-t a géphez, ami alapból nem is volt alkalmas arra?

Át is alakíthatták nagyjavítás alkalmával vagy direk a feladat miatt a gépek tüzelőanyagrendszerét.Volt ez olyan fontos feladat,hogy megtegyék.

 

[molnibalage]

Át is alakíthatták nagyjavítás alkalmával vagy direk a feladat miatt a gépek tüzelőanyagrendszerét.Volt ez olyan fontos feladat,hogy megtegyék.

A gépek közül az elsők 1976 decemberében érkeztek.
Mikor alakították volna át, amikor a CFT akkor még sehol nem volt és az első F-15C/D-ket később kapták?
CFT-t is az USAF előtt kaptak volna...?
A feladat olyan titkos volt, hogy a földi személyzet sem tudott róla, tehát csak emiatt átalakítani csak picit lett volna gyanús.

 

[dudi]

A gépek közül az elsők 1976 decemberében érkeztek.
Mikor alakították volna át, amikor a CFT akkor még sehol nem volt és az első F-15C/D-ket később kapták?
CFT-t is az USAF előtt kaptak volna...?
A feladat olyan titkos volt, hogy a földi személyzet sem tudott róla, tehát csak emiatt átalakítani csak picit lett volna gyanús.

Miert lett volna gyanús?1000 ok miatt kellhet a sok kerozin.