Kis érdekesség: bár az együléses F-15C gépek gyártása 1986 után leállt, a McDD a szaúdiaknak szánt Peace Sun IV. ütemében már nem csak használt példányokkal teljesítette az 1978-ban (egy évvel az F-15C USAF megjelenése előtt!) kizárólag új gyártású példányokra szóló szerződését, hanem új gépekkel is.
(milyen kedves, nem?)
Addig ugyanis - részben izraeli kérésre - szándékosan fékezték a teljesítést, illetve az 1991-es CFE hagyományos fegyverzetcsökkentési megállapodás keretében az Európából (főleg Bitburg-ból) kivont USAF gépekkel oldották meg. Ez utóbbiak 1992-94 körül kerültek az RSAF kötelékébe és zömében 1979-es, 1980-as gyártásúak voltak.
Felmerül a kérdés, hogy akkor hogy volt lehetőség mégis gyári új, együléses F-15C gépeket szállítani 1990-91-ben?
Nos, a szaúdi F-15C flotta egyedi a világon, mert a block 49-es széria (90-263-tól 90-271-ig, RSAF 1323-1331) valójában F-15E sárkány volt, együléses kivitelben! Az APG-70-es radar és a PW229-est is gond nélkül fogadni képes törzshátsórész (de csak PW220-as hajtómű), illetve a megerősített sárkányszerkezet egy az egyben a Strike Eagle-ével volt azonos.
Amiről nincs infó, az a kabin, illetve műszerfal, ami az SE esetében akkor kvázi forradalmi volt, míg az F-15C esetében már nem. De a műszerfalról nem találtam idáig képet.
Ebben a szállítási terjedelemben benne volt még három darab block 50-es F-15D is (nem F-16C/D, ez az F-15-ös block besorolása. A 49 volt a C, annak párja volt az 50-es, a D), melyek a 90-272 - 90-274-es gépek voltak (RSAF 1332-1334).
Ez utóbbiak igazából egy az egyben Strike Eagle-ek voltak, itt a kétüléses kabinkialakítás miatt még érdekesebb, hogy vajon a cockpit is a csapásmérőből jött-e?
Csak egy képet találtam idáig a fenti gépekről, ahol is a törökországi hadgyakorlaton két block 49-es is látható: