A problémát a már említett A400M program tökéletesen lefesti. Ha egymagad szeretnéd teljesen saját erőből biztosítani az fejlesztést és a gyártást, akkor ahhoz szükségesek a megfelelő háttér kiépítése és biztosítása. Úgy nehéz lesz 6. generációs fejlesztést tető alá hozni, hogy az EF és a Rafale is az 1970-es és 80-as évek szülötte. Már a kettőt összevetve is látszik, melyik az, amelyik később született. Azok a mérnökök, akik ezen gépek kifejlesztésén dolgoztak, ma már nyugdíjasok, sőt, lehet, hogy már nem is élnek. Elvben könnyű azt mondani, hogy na, akkor 5. generáció ugrik, mi egyből a 6.-ra lépünk. Gyakorlatilag viszont ezzel elveszett a kettő közötti fejlődési lépcső megvizsgálása, gyakorlati tapasztalatokra épülő logikus továbblépések kiismerése...
Én nem gondolom, hogy így lenne. A Rafale és az EF esetén is elvileg jelenleg is megvan a fejlesztő gárda.
Ugyan nem alapról kell fejleszteni, de azért nem hülyék dolgoznak ott. Ráadásul eddig a kreativitásukat nem is nagyon tudták kiélni, mivel csak adott keretek között tudtak dolgozni.
Szerintem pont, hogy az Airbus, aki mindkét általad említett szopásba belekerült, saját kárán tanulta meg a blockban való fejlesztés előnyeit, és hátrányait.
De a Tempest esetén is már előre jól körülhatárolhatóak a csatlakozó cégek fejlesztési erősségei, és azok a területek, ami rájuk lesz bízva.
Az F35 jelenleg, és évek óta folyó hibajavítása is arról szól szerintem, hogy egy egésznek tervezték mind a gépet, és az őt irányító szoftvereket. Viszont annyira bonyolultá vált az egész, hogy a hibák kigyomlálása gyakorlatilag szélmalomharc. Ahogy új funkciókat integrálnak a rendszerbe, úgy jönnek elő a problémák.
Azért nem volt mindegy, hogy a Saabot sikerül-e megnyerniük a Tempesthez az angoloknak, mert nekik a blockfejlesztésben óriási tapasztalataik vannak. Ezzel nyerték meg a TX programot a Boeingnek.
Szerintem az Airbus a saját kárán tanulta meg ugyan ezeket.
A 6.generáció (és mint a Lockheed szintén saját kárán rájött) már "software defined" koncepció. Lehet, hogy szopással jár a megfelelő aero kitalálása illetve a felmerülő problémák megoldása, vagy egy új generációs "űber" hajtómű kifejlesztése, de ha a szoftveres alapokkal van baj, akkor megette az egészet a fene. Mert mi van, ha elcseszik az aerót?
Már a szélcsatornában, vagy a szimuláción kiadja a hibát. Ugyan ez a hajtóművel. Ha a szoftverrel vannak gondok, akkor lehet, hogy csak a szériagyártás közben jön elő a hiba, vagy a későbbi fejlesztések során.
Ami pedig a tapasztalt szakemberek hiányát illeti, az amerikaiak mikor fejlesztettek utoljára űrhajót? Vagy a SpaceX egyáltalan bármit a Falconok előtt. Most meg... Nézd meg mit csinálnak a Starhopperrel!
Ami meg az alrendszereket illeti: olyan cégek fognak rajtuk dolgozni, mint a Thales, az Mbda, vagy Diehl. Szóval én nem aggódom. Azt viszont kimondottan örömmel látom, - pedig óvva intik az EU vezetőit tőle -, hogy egyszerre 2 projekt fut. Lehet, hogy felesleges pénzkidobásnak tűnik most, de ha a végén az egyik gép klasszisokkal jobban sikerül, akkor még mindig beállhatnak mögé az EU vezetői komplette.
Ennyi erovel Europa szamitogepet se hasznalhatna.
