S
speziale
Guest
Én személy szerint a légifölényt egy teljesítménykategóriához kötöm - ez jellemzően kéthajtóműves, nehezebb, nagyobb hatótávolságú, karcsúbb elrendezésű sárkányok, ahol sok a keró és magas a Cl/Cd. Az NGAD lényegében az F-22 egyfajta új kihívásoknak megfelelő folytatása, ahogy az F-35 is az F-16 továbbvitele. Mindegyik az előd feladatait viszi tovább a nagyoknál (tervezési szemponból a szegényebbek nem számítanak - a nagyhatalmaknál az F-15/F-16 kategória és annak megfelelői az irányvonal).
Az EF az légifölény gép, ahogy az F-22 is, más kérdés képes AG feladatokra - de NATO vs. VSZ helyzetben légifölény lett volna a dolga, AG szerepkörre a Tornado volt az európai vas. Aztán persze a 90-es évek dilije lett a multifunkciós mindenség - ami ok is, de egy ilyen gép soha nem lesz képes arra, mint egy célsárkány (lásd F-35 formája az emelőlégcsavar miatt).
Remote carrier feladatra meg a legjobb a B-52 meg az A-400/C-17.
Itt már megint az ipar vs. haderő igénye játék van, megfűszerezve némi szövetségen belüli elkülönüléssel. Ezekkel amúgy semmi baj, csakhogy azt látni kell, hogyha az USA az NGAD kategóriát hadrenbe állítja, úgy Kína is (meg Japán és a többiek idővel), amit Európának le kell követni, ha akar valamit.
A gond onnan indul, hogy ez egy más árkategória. Egy F-35 mondjuk 80 milla, míg az NGAD a tervek szernt is valahol 200-300 milla között lesz, mert ez lesz a lándzsa hegye, az abszolút csúcs, az R&D krémje - vagyis ehhez kell igazodni, ha bárki a légifölény témakörébe akar beleszólni. Na most innentől belefogni egy nem csúcsteljesítmény gépbe azt eredményezi, hogy egyszerűen nem lesz elérhető itt ez a kategória (mert az USA fix nem adja el), ellenben konkurál egy már kész, több ezer példányban létező és a kontinensen már most elterjedt AG platformal, vagyis az F-35-el.
Amit az egészből ki akarok hozni, hogy az F-35 egyszerűen megeszi a nyugati AG piacot, ellenben a nagyteljesítményű, de drágább gépet eredményező, elsősorban légifölényre (és LW hubként szolgáló) optimalizált plaformra sehol a konkurencia - így mind az FCAS, mint a Tempest tökéletes lenne ha ebbe az irányba indulna.
szerintem érdemes 2 dolgot külön választani:
1) szerinted minek kellene lennie az FCAS-nak és
2) a jelenlegi tudásunk alapján mi körvonalazódik
amit jelenleg tudunk, hogy az FCAS a Rafale-t és EF-t váltaná. A Rafale kezdetőktől kezdve multirole gépnek készült...az EF valóban ASF-nek készült eredetileg de napjainkra az is multirole lett és ebben a minőségében is fog majd szolgálni a leváltásáig
másrészt én azt gondolom, hogy a technológia fejlődésével pont elmosódnak a korábbi élesebb határok aközött, hogy melyik gép mire jó...
az F22 game changer képessége 2 dolgon alapult:
1) a korabeli Amraam esetében a plusz kinematika amit tudott neki adni jelentős HMZ növekedést adott és ezzel szoros összefüggésben
2) mivel eleve ő volt az egyetlen stealth gép a nagyobb hmz-vel kiegészülve az ellennek kb. esélye sem volt érzékelni a Raptort...
és maws meg sok esetben beépített EW nélkül tényleg csak annyit érzékeltek a célpontok, hogy a semmiből potyognak rájuk az amraam-ok...
namost az IR érzékelők fejlődésével/terjedésével, a beépített EW rendszerek és Maws fejlődésével/terjedésével a 2. pont eléggé megbicsaklik...
az első pont esetében meg ugye megjelentek a ramjet-es rakéták amik eleve jelentős hmz-t adnak...ráadásul azzal hogy terjed a stealth a cél leküzdési korlát szerintem nem a rakéta hmz lesz a jövőben
a loal ir rakéták meg sisakcélzók fejlődésével meg a WVR-ben is jelentősen csökkent a manőverezés fontossága
számomra jelenleg elég nagy talány, hogy az NGAD miben hozna olyan típusú előrelépést amit utána egy F35-be ne lehetne átemelni