T
Törölt tag 1945
Guest
S21 HMS Onyx (Oberon osztályú dízel elektromos tengeralattjáró
A két háromágú hajócsavart, két egyenként 3000 lóerős (2.2MW) egyenáramú villanymotor hajtotta, amelyek maximálisan 17 csomó sebességre gyorsíthatták az Onyx-ot, amit teljesen feltöltött akkumulátorok esetén 5 órán át volt képes tartani.
Kizárólag a elektromos meghajtásra támaszkodva, 10 csomó sebességgel haladva 25 óra alatt merültek le teljesen az előtte maximumra töltött akkumulátorok.
A gépteremben snorkellre kötött, két egymástól független, 16 hengeres Admirality ASR1 16VMS dízelmotor által meghajtott, két generátor töltötte 2.56MW összteljesítménnyel a két egyenként 224 cellás ólom-savas akkumulátor telepet, melyek a tengeralattjáró 2410 tonnányi vízkiszorításának tizedét tették ki.
Teljesen lemerült akkumulátor telepeket 6 órányi snorkelezés alatt lehetett maximumra feltölteni, ekkor az Onyx zajszintje (szovjet adatok alapján) 148dB volt.
35 napnyi folyamatos snorkelezésre elegendő diesel olajat tároltak a fedélzeten, amivel a hajó hatótávolsága 12 csomó sebességgel és folyamatos snorkelezéssel elérte a 19’000km-t.
Hat torpedót az orr torpedóvető csövekben, és még 15 torpedót a torpedóteremben szállítva, az Onyx összesen 21db torpedót (11db Mk.8mod.4, 10db Mk.24mod.1 Tigerfish) szállított az orrban, a két hátrafelé néző vetőcső 2db Mk20S passzív önrávezető torpedót rejtett.
A hajó 45 fős legénység szolgált.
Andrew Johnson az S21 HMS Onyx parancsnoka
A konfliktus kitörése után az S21 HMS Onyx még három hétig Gosport kikötőjében állt, amíg az 5 személyes búvárzsilipet felszerelték rá, így csak április 26-án futott ki Andrew Johnson parancsnok irányításával, az Ascension szigetig tartó 12 csomó sebességgel megtett kéthetes felszíni útjára.
S21 HMS Onyx gépterem
Mire útjuk feléhez, az Ascension szigethez értek, addigra az egyik dízelmotorjuk hengerfejes lett, miután megszaladt jóval a maximális fordulatszáma fölé.
A gépész csak úgy tudta leállítani, hogy a kabátját a légszűrőre dobta.
Mivel egyik üzemanyagtartályuk eresztett, így egész úton csinos olajcsíkot húztak maguk után.
Ascension szigeten amíg a gépészek a hengerfejeket javították, addig a hajó búvára (XO - amúgy a parancsnokhelyettes) egy fém borítást próbált a szivárgás helyére erősíteni, miközben a gumi búvárruháját lassan elkezdte feloldani az olajos tengervíz.
Miután a fenti javításokkal végeztek, és megtankoltak az RFA Tidespring üzemanyag szállítóról, a fedélzetre szállt még 39 főnyi SBS (Special Boat Service - Brit haditengerészet elitalakulata) illetve elektronikai harc szakértő, szinte megduplázva a legénység létszámát, 45-ről 84 főre.
Ezután továbbra is jórészt a felszínen haladva folytatták útjukat a Falkland szigetek felé.
Az Argentin légierő TC-92 Boeing 707 utasszállító gépe és legénysége, illetve az általuk készített fotó az HMS Onyx-ról.
Május 5-én 14:15-kor az Argentin légierő “Tronco” hívójelű, a Falkland szigetek felé haladó Brit egységeket felderítésre használt TC-92 Boeing 707 utasszállító gépének parancsnoka Riccardini, egy kisméretű hajót vett észre 1’380 mérföldre keletre Buenos Aires-től, amint az délfelé hajózott.
Gyanús volt hogy senkit sem láttak a fedélzeten mozogni, illetve hogy semmilyen zászló sem volt kitűzve.
Szintén gyanúsnak tűnt, hogy az alacsony fedélzeten mintha a nagyobb hullámok simán csak átsöpörnének.
Jobbforduló után, lejjebb ereszkedve sikerült fényképet készíteniük a felszínen dél felé haladó HMS Onyx-ról.
Az HMS Onyx feladata alapvetően vízalatti kompszolgálat volt a Brit flotta, illetve a Falkland szigetek stratégiailag fontos tengerpartjai között, ahová az éj leple alatt, titokban az SBS (Special Boat Service - Brit haditengerészet elitalakulata) különleges képzettségű katonái a búvárzsilipet használva a partra szálltak és ott felderítést folytattak.
Meredith fok
Június 5-én éjjel, hogy kifürkésszék a kelet Falkland szigeteken állomásozó két Argentin gyalogezred szándékát (hátba akarják-e támadni a nyugat Falklandokon harcoló két Brit dandárt), SBS alakulatot terveztek a Meredith foknál partra rakni.
Miközben megközelítették a partot, és az SBS készült a kizsilepelésre, sikerült a hullámverésben az HMS Onyx orrát egy tengerfenéknek nekicsapni.
Az orr két alsó torpedóvetőnyílásba töltött torpedók beszorultak vetőcsövükbe, nem lehetett őket visszahúzni, hogy megvizsgálják sérültek-e.
Az Onyx navigátora dühöngött, „Az általunk használt térképeket jellemzően még James Cook készítette és szignálta, 200 évvel ezelőtt”.
A támadás után lángoló L3005 RFA Sir Galahad partraszálló hajó
Június 8-án a Wales-i gárdaezreddel a fedélzetén a Sir Galahad partraszálló hajót az Argentin légierő három A-4B Skyhawk gépe lebombázta, 48 halálos áldozatot szedve.
Június 21-én, már a háború után, az HMS Onyx-ra várt a feladat, hogy a tengerre vontatott tömegsírt elsüllyessze, így megadva a végtisztességet az áldozatoknak.
Az elsőnek indított Mk.24mod.1 Tigerfish nem találta el az egy helyben lebegő célt, a második eltalálta, de annak meg a harci része nem működött.
Végül a harmadiknak indított Mk.8mod.4 egyenesen futó torpedó süllyesztette hullámsírba 48 áldozat maradványaival a háborús tömegsírt.
HMS Onyx némileg viseletes orra hazatérés után a szárazdokkban
A hazafelé vezető úton az egyenlítő környékén az egyik dízel ismét megszaladt, és hengerfejes lett, így egyetlen motorral vánszorogtak csak hazafelé.
117 nap után, 20’000 mérföld megtétele után értek haza, augusztus 18-án.
holnap következik a harmadik atomtengeralattjáró