A brit flotta nem a szovjet felszíni hajók ellen készült (arra ott voltak az USA Carrier Battle Group-ok), hanem elsősorban a szovjet tengeralattjárók ellen. Fő feladatuk lett volna lezárni a kijutást az Atlantira a Grönland-Izland-GB közti útvonalakon (persze az USA vadásztengókkal együtt).
Falkland - 1982
- Téma indítója Wier
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
T
Törölt tag 1945
Guest
Azt nem lehetett, mert más volt a rakéta típusa (AM-39, vs MM-38), viszont a kikötőbe vonult hajókról lekapták az Exocet konténert, és felheftölték egy utánfutóra, amit C130 Hercules-el bevittek Stanley-be, ahol telibe is verték vele az HMS Glanmorgan rombolót miközben az tüzérségi támogatást nyújtott a Brit csapatoknak.
Ez igaz.De az argi 42ek jol mutatják,hogy rá lehetett volna rakni a brit hajókra is.Sok vizet nem zavartak volna rajta,súlyuk sem nagy tétel.
Sea Dart rakétáknak viszont volt másodlagos hajó elleni funkciójuk.Bár ennek én nem sok értelmét látom.
M
molnibalage
Guest
Nekem az az érzésem, hogy egy angol szinten elszánt ellenfél ellen több veszteség felvállalással simán legyalulta volna az angolokat a számokat nézve.
Azt nem lehetett, mert más volt a rakéta típusa (AM-39, vs MM-38), viszont a kikötőbe vonult hajókról lekapták az Exocet konténert, és felheftölték egy utánfutóra, amit C130 Hercules-el bevittek Stanley-be, ahol telibe is verték vele az HMS Glanmorgan rombolót miközben az tüzérségi támogatást nyújtott a Brit csapatoknak.
Az angolok felvállalták egy rakás hajó elvesztését. A Belgrano elsüllyedt erre szépen hazafutottak...
Az angolok hajók szépen egymás után süllyedtek el...
...de az angolok maradtak.
T
Törölt tag 1945
Guest
Igazából az Armada a támadást már jóval a Belgrano elsüllyesztése előtt lefújta, amikor azt megtorpedózták, már órák óta hazafelé tartott.
Pontosan, szerintem is itt vált el, hogy kiknek is fontosabbak a szigetek, és ki vállal fel több veszteséget hogy visszaszerezze avagy megtartsa.
Másrészt a sorozott Argentin haditengerészet, és szárazföldiektől ennyi telt ki, miközben az Argentin hivatásos pilótákon nem múlt a dolog, ők a Britekhez hasonlóan szintén bevállalták a durva veszteségeket.
M
molnibalage
Guest
Inkább azt mondanám, hogy a köcsög vezetésük oda dobta őket az oroszlánok elé úgy, hogy szartak bele aztán az egészbe. Mert semmi értelme nem volt annak, ha a többi haderőnem meg szépen hazament...
T
Törölt tag 1945
Guest
A légierő mindkét oldalon brutális veszteségeket szenvedett.
A Britek 42db Harrier-ből 10-et vesztettek, ami 24%.
Az Argik;
22db Dagger-A-ból 11-et vesztettek, ami 50%.
26db A-4B-ből 10-et vesztettek, ami 38%.
15db A-4C-ből 9-et vesztettek, ami 60%.
10db A-4Q-ból 4-et vesztettek, ami 40%.
M
molnibalage
Guest
A brit gépek egy részét nem a légvédelem lőtte le, az argik vesztesége meg harci volt.
T
Törölt tag 1945
Guest
Nem, ez a teljes veszteség, mindkét oldalon a balesetek is bele vannak számolva.
M
molnibalage
Guest
Tudom, ezért mondom, hogy a brit veszteség még gyengébb harccselekményt nézve.
T
Törölt tag 1945
Guest
Június 7-én a GCHQ által elfogott és dekódolt Argentin üzenet szerint az ARA Hércules még az San Matías öböltől északra homokpadra futott és megfeneklett, így felesleges volt tovább várni rá.
HMS Conqueror útvonala június 7...14 között
Az HMS Conqueror így dél felé átfésülte az Argentin partvonalat, célok után kutatva.
Június 14-én az Argentin kapituláció Puerto Deseado előtt érte.
HMS Conqueror a felszínen, immáron hazafelé
Június 15-én, bevetésük 76. napján parancsot kaptak a hazatérésre.
A Brit Hadügyminisztérium műholdon keresztül figyelmeztette a legénységet az „élelmezés minősége kérdőív” (’food questionnaire’) kitöltésére.
HMS Conqueror válaszában jelentette, hogy olyan sokáig voltak úton, hogy már a kérdőíveket is megették.
Mivel a kapitány Chris Wreford-Brown tudatában volt annak, hogy a Belgrano elsüllyesztésével történelmet írtak, így a legénység a hazafelé vezető utat a hajó takarításával töltötte, hogy a megfeleljenek a bevetés után várható Admiralitási szemlének.
Amikor elérték az egyenlítőt, megálltak az óceán közepén, hogy a legénység fürödhessen egyet.
Mivel a tengeralattjárón a levegőt mesterségesen (elektrolízissel) állítják elő, így sokkal tisztább mint a természetes atmoszféra.
A hajón szolgálók számára örökké emlékezetes marad a nap, amikor a több mint két hónapos háborús bevetés után a fedélzeten a meleg sós tenger illatát érezhették.
A hajó élelmiszer raktárai (folyosói, zuhanyzói, és WC-i) viszont kifogytak, elfogyott a tea, a tej, és a konzervek, nem volt már Bacon és virsli sem a reggelihez (Briteknél ez tragédia), így ameddig még kitartott a fagyasztott áru, a legénység sztéket és füstölt sonkát kapott a reggeli tükörtojáshoz.
Az út legvégére már csak a hajó orrában és tatjában a vészhelyzetek esetére készletezett MRE (Meal Ready to Eat – gyorsan elkészíthető fejadag) csomagok maradtak.
Brit bulvár sajtó
A minisztérium által igért légi posta csomag meglepő módon szintén a fedélzetre érkezett, egy Ascension-ból indult RAF Hercules fedélzetéről dobták le ejtőernyővel, benne privát levelekkel, és napilapokkal.
Csak ekkor döbbent rá a legénység, hogy otthon milyen híresek is lettek.
A tengeralattjáró szolgálat korábban soha-semmi információt sem adott ki az egyes egységek által teljesített bevetésekről, vagy az általuk elért eredményekről.
Otthon, szűk családi körben sem beszélhettek egyetlen küldetésükről sem, az egész kiképzésük azt sulykolta beléjük, hogy ők a néma fegyvernem.
Most meg a Brit bulvársajtó címlapjain látták a hajójuk nevét, és olyan képeket a süllyedő Belgrano-ról, amit eddig még ők maguk sem láttak eddig.
Jolly Roger
Hazafelé úton élénk vita alakult ki a fedélzeten arról a világháborús hagyományról, miszerint sikeres bevetés után, a kikötőbe befutó tengeralattjáró kalóz zászlót (Jolly Roger) von fel.
Ez a hagyomány dacos válaszul született a Brit Admiralitás eleinte, a tengeralattjáró fegyvernem irányában való lekezelő elutasítására, miszerint a tengeralattjárók nem is igazi Brit gentleman-hoz való, gonosz és alattomos fegyverek.
A fedélzeten többen úgy érezték, hogy nem kellene ünnepeli többszáz Argentin tengerész halálát, de a végén a többség a Jolly Roger mellett szavazott.
A visszaúton elkészített Jolly Roger zászlón szerepel az SBS Dél-Georgia-i bevetésére utaló tőr, a két célba ért Mk.8-as torpedó, a Belgrano sziulettje, és az atommeghajtás szimbóluma.
HMS Conqueror hazaérkezése Faslane-be
Július 3-án a bevetésük 90. napján értek haza Faslane-be, miután elfogyasztottak 12 tonna fagyasztott élelmiszert, 6’000 db konzervet, 24km szonár papírt, és 176’000db cigarettát, pont 50%-al meghaladva az egység tervezett maximális bevetési időtartalmát.
A képen a kapitány Chris Wreford-Brown, a szakállnövesztő verseny második helyezettje
A fedélzeti szakállnövesztő versenyt Jack Houlding nyerte, bár a szóbeszédek szerint dugi samponnal mosta meg azt a pontozás előtt, így a bírák számára tömöttebbnek tűnt.
A kapitány Chris Wreford-Brown lett a második, Narendra Sethia és Tim McClement nyerte a megosztott harmadik helyet.
Jövő hét végén a konfliktusban résztvevő egyik dízel-elektromos tengeralattjáróval folytatom a sorozatot...
HMS Conqueror útvonala június 7...14 között
Az HMS Conqueror így dél felé átfésülte az Argentin partvonalat, célok után kutatva.
Június 14-én az Argentin kapituláció Puerto Deseado előtt érte.
HMS Conqueror a felszínen, immáron hazafelé
Június 15-én, bevetésük 76. napján parancsot kaptak a hazatérésre.
A Brit Hadügyminisztérium műholdon keresztül figyelmeztette a legénységet az „élelmezés minősége kérdőív” (’food questionnaire’) kitöltésére.
HMS Conqueror válaszában jelentette, hogy olyan sokáig voltak úton, hogy már a kérdőíveket is megették.
Mivel a kapitány Chris Wreford-Brown tudatában volt annak, hogy a Belgrano elsüllyesztésével történelmet írtak, így a legénység a hazafelé vezető utat a hajó takarításával töltötte, hogy a megfeleljenek a bevetés után várható Admiralitási szemlének.
Amikor elérték az egyenlítőt, megálltak az óceán közepén, hogy a legénység fürödhessen egyet.
Mivel a tengeralattjárón a levegőt mesterségesen (elektrolízissel) állítják elő, így sokkal tisztább mint a természetes atmoszféra.
A hajón szolgálók számára örökké emlékezetes marad a nap, amikor a több mint két hónapos háborús bevetés után a fedélzeten a meleg sós tenger illatát érezhették.
A hajó élelmiszer raktárai (folyosói, zuhanyzói, és WC-i) viszont kifogytak, elfogyott a tea, a tej, és a konzervek, nem volt már Bacon és virsli sem a reggelihez (Briteknél ez tragédia), így ameddig még kitartott a fagyasztott áru, a legénység sztéket és füstölt sonkát kapott a reggeli tükörtojáshoz.
Az út legvégére már csak a hajó orrában és tatjában a vészhelyzetek esetére készletezett MRE (Meal Ready to Eat – gyorsan elkészíthető fejadag) csomagok maradtak.
Brit bulvár sajtó
A minisztérium által igért légi posta csomag meglepő módon szintén a fedélzetre érkezett, egy Ascension-ból indult RAF Hercules fedélzetéről dobták le ejtőernyővel, benne privát levelekkel, és napilapokkal.
Csak ekkor döbbent rá a legénység, hogy otthon milyen híresek is lettek.
A tengeralattjáró szolgálat korábban soha-semmi információt sem adott ki az egyes egységek által teljesített bevetésekről, vagy az általuk elért eredményekről.
Otthon, szűk családi körben sem beszélhettek egyetlen küldetésükről sem, az egész kiképzésük azt sulykolta beléjük, hogy ők a néma fegyvernem.
Most meg a Brit bulvársajtó címlapjain látták a hajójuk nevét, és olyan képeket a süllyedő Belgrano-ról, amit eddig még ők maguk sem láttak eddig.
Jolly Roger
Hazafelé úton élénk vita alakult ki a fedélzeten arról a világháborús hagyományról, miszerint sikeres bevetés után, a kikötőbe befutó tengeralattjáró kalóz zászlót (Jolly Roger) von fel.
Ez a hagyomány dacos válaszul született a Brit Admiralitás eleinte, a tengeralattjáró fegyvernem irányában való lekezelő elutasítására, miszerint a tengeralattjárók nem is igazi Brit gentleman-hoz való, gonosz és alattomos fegyverek.
A fedélzeten többen úgy érezték, hogy nem kellene ünnepeli többszáz Argentin tengerész halálát, de a végén a többség a Jolly Roger mellett szavazott.
A visszaúton elkészített Jolly Roger zászlón szerepel az SBS Dél-Georgia-i bevetésére utaló tőr, a két célba ért Mk.8-as torpedó, a Belgrano sziulettje, és az atommeghajtás szimbóluma.
HMS Conqueror hazaérkezése Faslane-be
Július 3-án a bevetésük 90. napján értek haza Faslane-be, miután elfogyasztottak 12 tonna fagyasztott élelmiszert, 6’000 db konzervet, 24km szonár papírt, és 176’000db cigarettát, pont 50%-al meghaladva az egység tervezett maximális bevetési időtartalmát.
A képen a kapitány Chris Wreford-Brown, a szakállnövesztő verseny második helyezettje
A fedélzeti szakállnövesztő versenyt Jack Houlding nyerte, bár a szóbeszédek szerint dugi samponnal mosta meg azt a pontozás előtt, így a bírák számára tömöttebbnek tűnt.
A kapitány Chris Wreford-Brown lett a második, Narendra Sethia és Tim McClement nyerte a megosztott harmadik helyet.
Jövő hét végén a konfliktusban résztvevő egyik dízel-elektromos tengeralattjáróval folytatom a sorozatot...
Június 7-én a GCHQ által elfogott és dekódolt Argentin üzenet szerint az ARA Hércules még az San Matías öböltől északra homokpadra futott és megfeneklett, így felesleges volt tovább várni rá.
HMS Conqueror útvonala június 7...14 között
Az HMS Conqueror így dél felé átfésülte az Argentin partvonalat, célok után kutatva.
Június 14-én az Argentin kapituláció Puerto Deseado előtt érte.
HMS Conqueror a felszínen, immáron hazafelé
Június 15-én, bevetésük 76. napján parancsot kaptak a hazatérésre.
A Brit Hadügyminisztérium műholdon keresztül figyelmeztette a legénységet az „élelmezés minősége kérdőív” (’food questionnaire’) kitöltésére.
HMS Conqueror válaszában jelentette, hogy olyan sokáig voltak úton, hogy már a kérdőíveket is megették.
Mivel a kapitány Chris Wreford-Brown tudatában volt annak, hogy a Belgrano elsüllyesztésével történelmet írtak, így a legénység a hazafelé vezető utat a hajó takarításával töltötte, hogy a megfeleljenek a bevetés után várható Admiralitási szemlének.
Amikor elérték az egyenlítőt, megálltak az óceán közepén, hogy a legénység fürödhessen egyet.
Mivel a tengeralattjárón a levegőt mesterségesen (elektrolízissel) állítják elő, így sokkal tisztább mint a természetes atmoszféra.
A hajón szolgálók számára örökké emlékezetes marad a nap, amikor a több mint két hónapos háborús bevetés után a fedélzeten a meleg sós tenger illatát érezhették.
A hajó élelmiszer raktárai (folyosói, zuhanyzói, és WC-i) viszont kifogytak, elfogyott a tea, a tej, és a konzervek, nem volt már Bacon és virsli sem a reggelihez (Briteknél ez tragédia), így ameddig még kitartott a fagyasztott áru, a legénység sztéket és füstölt sonkát kapott a reggeli tükörtojáshoz.
Az út legvégére már csak a hajó orrában és tatjában a vészhelyzetek esetére készletezett MRE (Meal Ready to Eat – gyorsan elkészíthető fejadag) csomagok maradtak.
Brit bulvár sajtó
A minisztérium által igért légi posta csomag meglepő módon szintén a fedélzetre érkezett, egy Ascension-ból indult RAF Hercules fedélzetéről dobták le ejtőernyővel, benne privát levelekkel, és napilapokkal.
Csak ekkor döbbent rá a legénység, hogy otthon milyen híresek is lettek.
A tengeralattjáró szolgálat korábban soha-semmi információt sem adott ki az egyes egységek által teljesített bevetésekről, vagy az általuk elért eredményekről.
Otthon, szűk családi körben sem beszélhettek egyetlen küldetésükről sem, az egész kiképzésük azt sulykolta beléjük, hogy ők a néma fegyvernem.
Most meg a Brit bulvársajtó címlapjain látták a hajójuk nevét, és olyan képeket a süllyedő Belgrano-ról, amit eddig még ők maguk sem láttak eddig.
Jolly Roger
Hazafelé úton élénk vita alakult ki a fedélzeten arról a világháborús hagyományról, miszerint sikeres bevetés után, a kikötőbe befutó tengeralattjáró kalóz zászlót (Jolly Roger) von fel.
Ez a hagyomány dacos válaszul született a Brit Admiralitás eleinte, a tengeralattjáró fegyvernem irányában való lekezelő elutasítására, miszerint a tengeralattjárók nem is igazi Brit gentleman-hoz való, gonosz és alattomos fegyverek.
A fedélzeten többen úgy érezték, hogy nem kellene ünnepeli többszáz Argentin tengerész halálát, de a végén a többség a Jolly Roger mellett szavazott.
A visszaúton elkészített Jolly Roger zászlón szerepel az SBS Dél-Georgia-i bevetésére utaló tőr, a két célba ért Mk.8-as torpedó, a Belgrano sziulettje, és az atommeghajtás szimbóluma.
HMS Conqueror hazaérkezése Faslane-be
Július 3-án a bevetésük 90. napján értek haza Faslane-be, miután elfogyasztottak 12 tonna fagyasztott élelmiszert, 6’000 db konzervet, 24km szonár papírt, és 176’000db cigarettát, pont 50%-al meghaladva az egység tervezett maximális bevetési időtartalmát.
A képen a kapitány Chris Wreford-Brown, a szakállnövesztő verseny második helyezettje
A fedélzeti szakállnövesztő versenyt Jack Houlding nyerte, bár a szóbeszédek szerint dugi samponnal mosta meg azt a pontozás előtt, így a bírák számára tömöttebbnek tűnt.
A kapitány Chris Wreford-Brown lett a második, Narendra Sethia és Tim McClement nyerte a megosztott harmadik helyet.
Jövő hét végén a konfliktusban résztvevő egyik dízel-elektromos tengeralattjáróval folytatom a sorozatot...
Volt is valami felháborodás a ballibsik felől a zászló miatt.
T
Törölt tag 1945
Guest
"Ballibsi" egy magyarországi találmány, amit a Brit közéletre kár ráerőltetni.
Ott Tory-k, meg Munkáspárt van.
A tengeralattjáró minden igazi Brit gentleman számára egy alattomos, gonosz fegyver.
A tengeralattjárósok meg a Jolly Roger-el üzenik, hogy a Brit gentleman-ok bekap*assák, mivel ők egyetlen pár I. világháborús torpedóval (!!!) megnyerték a háború rájuk eső részét.
Vannak még(voltak akko)igazi Brit gentlemanok?
Szetintem ez már csak olyan náluk mint a RN:a múltjából él.
M
molnibalage
Guest
Gratulálok ehhez a mélyenszántó megjegyzéshez...
T
Törölt tag 1945
Guest
Az Argentin Armada a konfliktus kitörésekor négy tengeralattjáróval rendelkezett.
S-21 ARA Santa Fe vázlata
Egyrészt a második világháború Csendes-óceáni harcaiban résztvett amerikai Balao osztály két egységével, amiből az egyik, az S-22 ARA Santiago del Estero már 1981 szeptembere óta ki volt a hadrendből vonva, a konfliktus idejét Puerto Belgrano kikötőjében két lehorgonyzott hajó közzé rejtve töltötte.
Operation Rosario
A másik Balao osztályú egység, az S-21 ARA Santa Fe fontos szerepet játszott a Falkland szigetek Április 2-i megszállásában, ahol Stanley a főváros kikötőjét derítette fel, illetve a fedélzetéről indult bevetésre 14 különleges képzettségű katonai búvár (Buzo Tácticos), akik részt vettek a reptér elfoglalásában.
Április 25-én Dél-Georgia szigetére szállított erősítést, ahol a korábbiakban említett módon a Brit helikopterek megtámadták, és partra futtatva végezte.
Nyugat-Német gyártmányú 209/1200-as típusú tengeralattjáró
Másrészt az Armada rendelkezett két igazán korszerű és (elektromos üzemben) nagyon csendes Nyugat-Német gyártmányú Uboottyp-209/1200 egységgel is, amiket a Howaldtswerke Deutsche Werft (HDW) AG épített, Kiel-ben.
A hagyományos ötágú hajócsavart áttételezés nélkül, egyetlen 5000 lóerős (3.7MW) AEG egyenáramú villanymotor hajtotta, amely maximálisan 21.5 csomó sebességre gyorsíthatta a 209-est, amit teljesen feltöltött akkumulátorok esetén 3 órán át volt képes tartani.
Kizárólag a nagyon csendes elektromos meghajtásra támaszkodva 4 csomó sebességgel haladva 4 nap alatt, 10 csomó sebességgel haladva 40 óra alatt merültek le teljesen az előtte maximumra töltött akkumulátorok.
A gépteremben snorkellre kötött, négy egymástól független, egyenként 1000LE (740kW) teljesítményű, 12 hengeres MTU 496TY60-as dízelmotor által meghajtott, négy AEG generátor töltötte 2.8MW összteljesítménnyel a négy egyenként 120 cellás (16’MWh összkapacitású) ólom-savas akkumulátor telepet, melyek a tengeralattjáró 1285 tonnányi vízkiszorításának negyedét tették ki.
Teljesen lemerült akkumulátor telepeket 6 órányi snorkelezés alatt lehetett maximumra feltölteni, ekkor a 209-es zajszintje (szovjet adatok alapján) 144dB volt.
33 napnyi folyamatos snorkelezésre elegendő diesel olajat tároltak a fedélzeten, amivel a hajó hatótávolsága 10 csomó sebességgel és folyamatos snorkelezéssel elérte a 15’000km-t.
Az Atlas Elektronik CSU-3 szonárberendezés passzív üzemben nemcsak észlelte, de azonosította is a célokat, zajspektrumuk alapján.
A Signaal M8/24 tűzvezető számítógép párhuzamosan három torpedót volt képes kivezetni, egy, kettő vagy három külön felszíni célra, melyekből nyolc a torpedóvető csőben, és még hat a legénységi szállás alatt volt tárolva, így összesen a 209-es 14db torpedót szállított.
A hajó 33 fős legénysége számára 50 napra elegendő élelmiszert lehetett a fedélzeten tárolni.
AEG Telefunken SST-4 torpedó
A 209-es alapvető fegyverzete felszíni célok ellen a Nyugat-Német AEG Telefunken SST-4 torpedó volt, amely 40’000 yard maximális hatótávolságával (20 tengeri mérföld) a hadszíntér legpotensebb típusának számított.
A 6m hosszú, 1414kg-os fegyvert a 209-es Signaal M8/24 tűzvezető számítógépe kábel segítségével vezette ki a cél közelébe, majd passzív módszerrel vette célba a felszíni egységet.
Az SST-4 260kg-os harci része a cél alatt robbant, amivel eltörte a cél hajó gerincét és rövid idő alatt elsüllyesztve azt.
Westinghouse Mk.37mod.3 torpedó
Vízalatti célokkal szemben az amerikai Westinghouse által gyártott, Mk.37mod3 elektromos torpedóval rendelkezett az Armada, mely alapvetően az atomtengeralattjárók elterjedése előtti, lassúbb célokkal szemben volt hatásos.
Az Mk.37mod.3 víz alatti célját 1000 yard távolságból észlelte piezo-elektromos aktív szonárja segítségével, maximálisan 26 csomó sebességre volt képes 10’000 yard távolságon belül, biztosítva egy maximálisan 17 csomóval haladó céllal szembeni találatot.
S-31 ARA Salta nagyjavításon
A korszerű S-31 ARA Salta, éppen kibelezve Puerto Belgrano szárazdokkjában időszakos nagyjavításon volt, a konfliktusban így nem vett részt.
Az Armada haditerve a tengeralattjáróik számára viszonylag egyszerű volt, az S-21 ARA Santa Fe utánpótlást szállít a Dél-Georgia szigeteki Argentin helyőrségbe, míg a korszerű 209-es tengeralattjáró osztály másik tagja, az S-32 ARA San Luis a Falkland szigetek partjaitől északra várja a Brit flottát, és annyi hajót süllyeszt el, amennyire lehetősége nyílik.
Holnap folytatása következik...
S-21 ARA Santa Fe vázlata
Egyrészt a második világháború Csendes-óceáni harcaiban résztvett amerikai Balao osztály két egységével, amiből az egyik, az S-22 ARA Santiago del Estero már 1981 szeptembere óta ki volt a hadrendből vonva, a konfliktus idejét Puerto Belgrano kikötőjében két lehorgonyzott hajó közzé rejtve töltötte.
Operation Rosario
A másik Balao osztályú egység, az S-21 ARA Santa Fe fontos szerepet játszott a Falkland szigetek Április 2-i megszállásában, ahol Stanley a főváros kikötőjét derítette fel, illetve a fedélzetéről indult bevetésre 14 különleges képzettségű katonai búvár (Buzo Tácticos), akik részt vettek a reptér elfoglalásában.
Április 25-én Dél-Georgia szigetére szállított erősítést, ahol a korábbiakban említett módon a Brit helikopterek megtámadták, és partra futtatva végezte.
Nyugat-Német gyártmányú 209/1200-as típusú tengeralattjáró
Másrészt az Armada rendelkezett két igazán korszerű és (elektromos üzemben) nagyon csendes Nyugat-Német gyártmányú Uboottyp-209/1200 egységgel is, amiket a Howaldtswerke Deutsche Werft (HDW) AG épített, Kiel-ben.
A hagyományos ötágú hajócsavart áttételezés nélkül, egyetlen 5000 lóerős (3.7MW) AEG egyenáramú villanymotor hajtotta, amely maximálisan 21.5 csomó sebességre gyorsíthatta a 209-est, amit teljesen feltöltött akkumulátorok esetén 3 órán át volt képes tartani.
Kizárólag a nagyon csendes elektromos meghajtásra támaszkodva 4 csomó sebességgel haladva 4 nap alatt, 10 csomó sebességgel haladva 40 óra alatt merültek le teljesen az előtte maximumra töltött akkumulátorok.
A gépteremben snorkellre kötött, négy egymástól független, egyenként 1000LE (740kW) teljesítményű, 12 hengeres MTU 496TY60-as dízelmotor által meghajtott, négy AEG generátor töltötte 2.8MW összteljesítménnyel a négy egyenként 120 cellás (16’MWh összkapacitású) ólom-savas akkumulátor telepet, melyek a tengeralattjáró 1285 tonnányi vízkiszorításának negyedét tették ki.
Teljesen lemerült akkumulátor telepeket 6 órányi snorkelezés alatt lehetett maximumra feltölteni, ekkor a 209-es zajszintje (szovjet adatok alapján) 144dB volt.
33 napnyi folyamatos snorkelezésre elegendő diesel olajat tároltak a fedélzeten, amivel a hajó hatótávolsága 10 csomó sebességgel és folyamatos snorkelezéssel elérte a 15’000km-t.
Az Atlas Elektronik CSU-3 szonárberendezés passzív üzemben nemcsak észlelte, de azonosította is a célokat, zajspektrumuk alapján.
A Signaal M8/24 tűzvezető számítógép párhuzamosan három torpedót volt képes kivezetni, egy, kettő vagy három külön felszíni célra, melyekből nyolc a torpedóvető csőben, és még hat a legénységi szállás alatt volt tárolva, így összesen a 209-es 14db torpedót szállított.
A hajó 33 fős legénysége számára 50 napra elegendő élelmiszert lehetett a fedélzeten tárolni.
AEG Telefunken SST-4 torpedó
A 209-es alapvető fegyverzete felszíni célok ellen a Nyugat-Német AEG Telefunken SST-4 torpedó volt, amely 40’000 yard maximális hatótávolságával (20 tengeri mérföld) a hadszíntér legpotensebb típusának számított.
A 6m hosszú, 1414kg-os fegyvert a 209-es Signaal M8/24 tűzvezető számítógépe kábel segítségével vezette ki a cél közelébe, majd passzív módszerrel vette célba a felszíni egységet.
Az SST-4 260kg-os harci része a cél alatt robbant, amivel eltörte a cél hajó gerincét és rövid idő alatt elsüllyesztve azt.
Westinghouse Mk.37mod.3 torpedó
Vízalatti célokkal szemben az amerikai Westinghouse által gyártott, Mk.37mod3 elektromos torpedóval rendelkezett az Armada, mely alapvetően az atomtengeralattjárók elterjedése előtti, lassúbb célokkal szemben volt hatásos.
Az Mk.37mod.3 víz alatti célját 1000 yard távolságból észlelte piezo-elektromos aktív szonárja segítségével, maximálisan 26 csomó sebességre volt képes 10’000 yard távolságon belül, biztosítva egy maximálisan 17 csomóval haladó céllal szembeni találatot.
S-31 ARA Salta nagyjavításon
A korszerű S-31 ARA Salta, éppen kibelezve Puerto Belgrano szárazdokkjában időszakos nagyjavításon volt, a konfliktusban így nem vett részt.
Az Armada haditerve a tengeralattjáróik számára viszonylag egyszerű volt, az S-21 ARA Santa Fe utánpótlást szállít a Dél-Georgia szigeteki Argentin helyőrségbe, míg a korszerű 209-es tengeralattjáró osztály másik tagja, az S-32 ARA San Luis a Falkland szigetek partjaitől északra várja a Brit flottát, és annyi hajót süllyeszt el, amennyire lehetősége nyílik.
Holnap folytatása következik...
T
Törölt tag 1945
Guest
S-32 ARA San Luis legénysége
Az Operation Rosario művelet (Falkland szigetek Argentin elfoglalása) Mar de Plata kikötőjében teljesen váratlanul érte a San Luis legénységét, mivel az S-21 Santa Fe részvételét titokban tartották előttük.
Az 1974-ben rendszeresített S-32 ARA San Luis éppen esedékes nagyjavítására várt, amit testvérhajója az S-31 ARA Salta elkészülte után, az általa elfoglalt szárazdokkban terveztek végrehajtani.
A hajótesten felgyűlt tengeri állatkák miatt a 209-es áramlási zajszintje megemelkedett, az egyik MTU dízel motorja használhatatlan volt mivel a blokkja megrepedt, és a másik három által leadott teljesítményt is korlátozni kellett, futásidejük már jóval meghaladta a nagyjavításhoz szükséges óraszámot.
A tengervíz rendszeresen betört a sznorkelcső elöregedett szeleprendszerén keresztül, és a fenékszivattyúk közül is több alkatrészre várt. (a fenti állapotok amúgy mintha ismerősek lennének az S-42 ARA San Juan 2017-es katasztrófájából)
Mivel Mar de Plata kikötőjében szárazdokk nem állt rendelkezésre, így egy héten át, napi 24 órában búvárok szedegették le a hajótestre tapadt állatkákat.
AEG Telefunken SST-4 torpedó betöltése az S-32 ARA San Luis torpedóvető csövébe
A bevetésre készülve, 10db vízfelszíni cél elleni AEG Telefunken SST-4 torpedót vételeztek (6db tárolóban, 4db vetőcsőben), míg esetleges vízalatti célokkal szembeni önvédelemre, 4db Westinghouse Mk.37mod.3 torpedót töltöttek a maradék négy vetőcsőbe.
Fernando Azcueta fregatt kapitány, az S-32 ARA San Luis parancsnoka
Fernando Azcueta fregatt kapitány vezetésével az S-32 ARA San Luis április 11-én futott ki a Falkland szigetek északi oldalán kijelölt őrjáratozási zónája felé, hogy legénységével szembeszálljon a Brit Oroszlánnal.
Sir John Forster "Sandy" Woodward admirális, a Brit flotta parancsnoka
A 15 hajóból álló Brit flotta, Woodward admirális vezetésével, május elsején ért a szigetekhez;
(csak a korszerűnek számító, és a konfliktus alatt eredményesnek bizonyult fegyverrendszerek kerültek kiemelésre)
R12 HMS Hermes repülőgép hordozó, a fedélzetén 12db Sea Harrier FRS1 vadászgéppel
R05 HMS Invincible repülőgép hordozó, a fedélzetén 8db Sea Harrier FRS1 vadászgéppel. Az Invincible rendelkezett Sea Dart közepes hatótávolságú légvédelmi komplexummal, és type2016 szonárral is.
Három 42-es romboló (D80 HMS Sheffield, D88 HMS Glasgow, D118 HMS Coventry) rendelkezett Sea Dart közepes hatótávolságú légvédelmi komplexummal, és 4.5-inch-es (114mm) löveggel.
Egyetlen County osztályú romboló, a D19 HMS Glanmorgan négy Exocet rakétával, és két 4.5-inch-es (114mm) löveggel rendelkezett.
Két 22-es fregatt (F88 HMS Broadsword, F90 HMS Brilliant) rendelkezett Seawolf kis hatótávolságú légvédelmi komplexummal, type2016-os szonárral, és egységenként négy Exocet rakétával.
Két 21-es fregatt (F173 HMS Arrow, F174 HMS Alacrity) egységenként négy Exocet rakétával, valamint 4.5-inch-es (114mm) löveggel rendelkezett.
Két 12-es fregatt (F101 HMS Yarmouth, F126 HMS Plymouth) 4.5-inch-es (114mm) löveggel rendelkezett.
A fenti 12 hadihajón kívül, a flottával tartott még az A124 RFA Olmeda üzemanyagszállító, az A386 RFA Fort Austin lőszerszállító, és az A480 RFA Resource logisztikai raktárhajó is.
A fenti felsorolásból kitűnik hogy..
- Sea Dart közepes légvédelmi komplexummal csak 4 egység (R05 HMS Invincible, D80 HMS Sheffield, D88 HMS Glasgow, D118 HMS Coventry) rendelkezett.
- Seawolf kis hatótávolságú légvédelmi komplexummal csak 2 egység (F88 HMS Broadsword, F90 HMS Brilliant) rendelkezett.
- type2016 szonárral mindössze három egység (R05 HMS Invincible, F88 HMS Broadsword, F90 HMS Brilliant) rendelkezett,.
A Brit flotta jellemző harcrendje a konfliktus kezdetén
A fenti rendelkezésre álló eszközök figyelembevételével alakította ki Woodward admirális a Brit flotta harcrendjét.
A három Sea Dart közepes légvédelmi komplexummal rendelkező romboló (D80 HMS Sheffield, D88 HMS Glasgow, D118 HMS Coventry) alkotta a védelem első vonalát. a flotta nyugati, Argentína felé eső oldalán.
A második sort a golyófogónak alkalmazott, kevésbé értékes 21-es, 12-es fregattok (F173 HMS Arrow, F174 HMS Alacrity, F101 HMS Yarmouth, F126 HMS Plymouth*), illetve a County osztályú (D19 HMS Glanmorgan) romboló alkotta.
*A fenti rajzon nem szerepel, az HMS Arrow-tól délre helyezkedett el.
Mivel az R05 Invincible rendelkezett az önvédelméhez szükséges Sea Dart közepes légvédelmi komplexummal, és type2016 szonárral, így a harmadik golyófogó sort csak az R12 HMS Hermes előtt a szállító hajók alkották. (A124 RFA Olmeda, A386 RFA Fort Austin, A480 RFA Resource)
A két értékes hordozó saját gól-fogót kapott, a két Seawolf kis hatótávolságú légvédelmi komplexummal, és type2016 szonárral rendelkező 22-es fregat képében: (F88 HMS Broadsword, F90 HMS Brilliant)
Miután a GCHQ jelezte az ARA San Luis jelenlétét a szigetektől északra, Woodward admirális két egységből álló köteléket küldött az Argentin 209-es levadászására: „Go find him and bring me back his hat.”
Az egyik legkevésbé értékes 12-es típusú fregatt az F101 HMS Yarmouth, mellett a flotta egyik legütőképesebb, Seawolf kis hatótávolságú légvédelmi komplexummal, type2016-os szonárral, és négy Exocet rakétával rendelkező 22-es fregattja, az Invincible gól-fogója, az F90 HMS Brilliant lett a feladatra kiválasztva.
F90 HMS Brilliant 1982 márciusában a Földközi tengeren, az F89 Battleaxe fedélzetéről fotózva
Az F90 HMS Brilliant 1982 márciusában éppen a Fölközi tenger nyugati medencéjében őrjáratozott testvérhajójával az F89 Battleaxe-vel, amikor parancsot kapott a háborúba való hajózásra.
Mivel a F89 Battleaxe komoly hajócsavar problémákkal küzködött, a két fregatt helikopterei átpakolták a szárazdokkba tartó Battleaxe szinte teljes javadalmazását a Brilliant fedélzetére, így 70 napra való élelmiszer, valamint összesen 80db Seawolf kishatótávolságú légvédelmi rakéta került ládákban az első fedélzetre, a gépterembe, és jórészt a közlekedő folyosókra.
WE.177A 10kt hatóerejű nukleáris vízibombák (a képen mindkettő inert gyakorló változat), illetve a Tlatelolco nemzetközi szerződés jelképe
Az F90 HMS Brilliant fedélzetén normál javadalmazásként egy darab WE.177A NDB 10kt hatóerejű nukleáris vízibombát is tároltak (meg egy inert gyakorló példányt), amit a szovjet tengeralattjárókkal szemben tervezett a fregatt tengeralattjáró elhárító helikoptere bevetni, nagybalhé esetén.
A Tlatelolco nemzetközi szerződés, a nukleáris fegyverek teljes tilalmáról rendelkezik Dél-Amerikában és a Karib-térségben.
Mivel a Brit flottát alkotó 12 hadihajóból, négy fedélzetén is tároltak éles nukleáris fegyvert, Woodward admirális a kormányától jogértelmezést kért a fenti szerződéssel kapcsolatban.
A Brit kormány jogászainak értelmezése szerint, nemzetközi vizekre a fenti szerződés nem vonatkozik, viszont minden egységről amely a Falkland szigeteket 12 mérföldre megközelíti, még nemzetközi vizeken be kellett gyűjteni az atomfegyvereket.
Így az S-32 ARA San Luis levadászása előtt, az F90 HMS Brilliant besorolt az A386 RFA Fort Austin mellé, és kötélen áthúzták a két atomfegyvert (egy éles, és egy inert), tároló konténerestül a lőszerszállító hajóra.
A viharos tengeren zajló művelet közben sikerült az éles atomfegyvert tartalmazó koténert hozzácsapni a hajó fedélzetéhez, ami némileg megsérült.
(MoD szűkszavú anyaga szerint - „container sustained severe distortion”)
Jövő héten következik a tengeralattjáró vadászat...
S-32 ARA San Luis legénysége
Az Operation Rosario művelet (Falkland szigetek Argentin elfoglalása) Mar de Plata kikötőjében teljesen váratlanul érte a San Luis legénységét, mivel az S-21 Santa Fe részvételét titokban tartották előttük.
Az 1974-ben rendszeresített S-32 ARA San Luis éppen esedékes nagyjavítására várt, amit testvérhajója az S-31 ARA Salta elkészülte után, az általa elfoglalt szárazdokkban terveztek végrehajtani.
A hajótesten felgyűlt tengeri állatkák miatt a 209-es áramlási zajszintje megemelkedett, az egyik MTU dízel motorja használhatatlan volt mivel a blokkja megrepedt, és a másik három által leadott teljesítményt is korlátozni kellett, futásidejük már jóval meghaladta a nagyjavításhoz szükséges óraszámot.
A tengervíz rendszeresen betört a sznorkelcső elöregedett szeleprendszerén keresztül, és a fenékszivattyúk közül is több alkatrészre várt. (a fenti állapotok amúgy mintha ismerősek lennének az S-42 ARA San Juan 2017-es katasztrófájából)
Mivel Mar de Plata kikötőjében szárazdokk nem állt rendelkezésre, így egy héten át, napi 24 órában búvárok szedegették le a hajótestre tapadt állatkákat.
AEG Telefunken SST-4 torpedó betöltése az S-32 ARA San Luis torpedóvető csövébe
A bevetésre készülve, 10db vízfelszíni cél elleni AEG Telefunken SST-4 torpedót vételeztek (6db tárolóban, 4db vetőcsőben), míg esetleges vízalatti célokkal szembeni önvédelemre, 4db Westinghouse Mk.37mod.3 torpedót töltöttek a maradék négy vetőcsőbe.
Fernando Azcueta fregatt kapitány, az S-32 ARA San Luis parancsnoka
Fernando Azcueta fregatt kapitány vezetésével az S-32 ARA San Luis április 11-én futott ki a Falkland szigetek északi oldalán kijelölt őrjáratozási zónája felé, hogy legénységével szembeszálljon a Brit Oroszlánnal.
Sir John Forster "Sandy" Woodward admirális, a Brit flotta parancsnoka
A 15 hajóból álló Brit flotta, Woodward admirális vezetésével, május elsején ért a szigetekhez;
(csak a korszerűnek számító, és a konfliktus alatt eredményesnek bizonyult fegyverrendszerek kerültek kiemelésre)
R12 HMS Hermes repülőgép hordozó, a fedélzetén 12db Sea Harrier FRS1 vadászgéppel
R05 HMS Invincible repülőgép hordozó, a fedélzetén 8db Sea Harrier FRS1 vadászgéppel. Az Invincible rendelkezett Sea Dart közepes hatótávolságú légvédelmi komplexummal, és type2016 szonárral is.
Három 42-es romboló (D80 HMS Sheffield, D88 HMS Glasgow, D118 HMS Coventry) rendelkezett Sea Dart közepes hatótávolságú légvédelmi komplexummal, és 4.5-inch-es (114mm) löveggel.
Egyetlen County osztályú romboló, a D19 HMS Glanmorgan négy Exocet rakétával, és két 4.5-inch-es (114mm) löveggel rendelkezett.
Két 22-es fregatt (F88 HMS Broadsword, F90 HMS Brilliant) rendelkezett Seawolf kis hatótávolságú légvédelmi komplexummal, type2016-os szonárral, és egységenként négy Exocet rakétával.
Két 21-es fregatt (F173 HMS Arrow, F174 HMS Alacrity) egységenként négy Exocet rakétával, valamint 4.5-inch-es (114mm) löveggel rendelkezett.
Két 12-es fregatt (F101 HMS Yarmouth, F126 HMS Plymouth) 4.5-inch-es (114mm) löveggel rendelkezett.
A fenti 12 hadihajón kívül, a flottával tartott még az A124 RFA Olmeda üzemanyagszállító, az A386 RFA Fort Austin lőszerszállító, és az A480 RFA Resource logisztikai raktárhajó is.
A fenti felsorolásból kitűnik hogy..
- Sea Dart közepes légvédelmi komplexummal csak 4 egység (R05 HMS Invincible, D80 HMS Sheffield, D88 HMS Glasgow, D118 HMS Coventry) rendelkezett.
- Seawolf kis hatótávolságú légvédelmi komplexummal csak 2 egység (F88 HMS Broadsword, F90 HMS Brilliant) rendelkezett.
- type2016 szonárral mindössze három egység (R05 HMS Invincible, F88 HMS Broadsword, F90 HMS Brilliant) rendelkezett,.
A Brit flotta jellemző harcrendje a konfliktus kezdetén
A fenti rendelkezésre álló eszközök figyelembevételével alakította ki Woodward admirális a Brit flotta harcrendjét.
A három Sea Dart közepes légvédelmi komplexummal rendelkező romboló (D80 HMS Sheffield, D88 HMS Glasgow, D118 HMS Coventry) alkotta a védelem első vonalát. a flotta nyugati, Argentína felé eső oldalán.
A második sort a golyófogónak alkalmazott, kevésbé értékes 21-es, 12-es fregattok (F173 HMS Arrow, F174 HMS Alacrity, F101 HMS Yarmouth, F126 HMS Plymouth*), illetve a County osztályú (D19 HMS Glanmorgan) romboló alkotta.
*A fenti rajzon nem szerepel, az HMS Arrow-tól délre helyezkedett el.
Mivel az R05 Invincible rendelkezett az önvédelméhez szükséges Sea Dart közepes légvédelmi komplexummal, és type2016 szonárral, így a harmadik golyófogó sort csak az R12 HMS Hermes előtt a szállító hajók alkották. (A124 RFA Olmeda, A386 RFA Fort Austin, A480 RFA Resource)
A két értékes hordozó saját gól-fogót kapott, a két Seawolf kis hatótávolságú légvédelmi komplexummal, és type2016 szonárral rendelkező 22-es fregat képében: (F88 HMS Broadsword, F90 HMS Brilliant)
Miután a GCHQ jelezte az ARA San Luis jelenlétét a szigetektől északra, Woodward admirális két egységből álló köteléket küldött az Argentin 209-es levadászására: „Go find him and bring me back his hat.”
Az egyik legkevésbé értékes 12-es típusú fregatt az F101 HMS Yarmouth, mellett a flotta egyik legütőképesebb, Seawolf kis hatótávolságú légvédelmi komplexummal, type2016-os szonárral, és négy Exocet rakétával rendelkező 22-es fregattja, az Invincible gól-fogója, az F90 HMS Brilliant lett a feladatra kiválasztva.
F90 HMS Brilliant 1982 márciusában a Földközi tengeren, az F89 Battleaxe fedélzetéről fotózva
Az F90 HMS Brilliant 1982 márciusában éppen a Fölközi tenger nyugati medencéjében őrjáratozott testvérhajójával az F89 Battleaxe-vel, amikor parancsot kapott a háborúba való hajózásra.
Mivel a F89 Battleaxe komoly hajócsavar problémákkal küzködött, a két fregatt helikopterei átpakolták a szárazdokkba tartó Battleaxe szinte teljes javadalmazását a Brilliant fedélzetére, így 70 napra való élelmiszer, valamint összesen 80db Seawolf kishatótávolságú légvédelmi rakéta került ládákban az első fedélzetre, a gépterembe, és jórészt a közlekedő folyosókra.
WE.177A 10kt hatóerejű nukleáris vízibombák (a képen mindkettő inert gyakorló változat), illetve a Tlatelolco nemzetközi szerződés jelképe
Az F90 HMS Brilliant fedélzetén normál javadalmazásként egy darab WE.177A NDB 10kt hatóerejű nukleáris vízibombát is tároltak (meg egy inert gyakorló példányt), amit a szovjet tengeralattjárókkal szemben tervezett a fregatt tengeralattjáró elhárító helikoptere bevetni, nagybalhé esetén.
A Tlatelolco nemzetközi szerződés, a nukleáris fegyverek teljes tilalmáról rendelkezik Dél-Amerikában és a Karib-térségben.
Mivel a Brit flottát alkotó 12 hadihajóból, négy fedélzetén is tároltak éles nukleáris fegyvert, Woodward admirális a kormányától jogértelmezést kért a fenti szerződéssel kapcsolatban.
A Brit kormány jogászainak értelmezése szerint, nemzetközi vizekre a fenti szerződés nem vonatkozik, viszont minden egységről amely a Falkland szigeteket 12 mérföldre megközelíti, még nemzetközi vizeken be kellett gyűjteni az atomfegyvereket.
Így az S-32 ARA San Luis levadászása előtt, az F90 HMS Brilliant besorolt az A386 RFA Fort Austin mellé, és kötélen áthúzták a két atomfegyvert (egy éles, és egy inert), tároló konténerestül a lőszerszállító hajóra.
A viharos tengeren zajló művelet közben sikerült az éles atomfegyvert tartalmazó koténert hozzácsapni a hajó fedélzetéhez, ami némileg megsérült.
(MoD szűkszavú anyaga szerint - „container sustained severe distortion”)
Jövő héten következik a tengeralattjáró vadászat...
A gól-fogó az nem inkább kapus akar lenni?