Gépkarabélyok
- Téma indítója dudi
- Indítva
Magyarország vajon az elég kevés helyek között van? Elavult, túlzottan nagy tömegű, de lassú 7,62x39-es karabély lőszert használunk és raj sorozatlövő fegyverként PKM-et, aminek ehhez nagy a tömege és kevés lőszert lehet hozzá szállítani.
Az a bajon, hogy a 5,45x39-es orosz lőszerhez nincs heveder, különben kinevezném jó megoldásnak az olcsósága miatt. De a német 4,6x30-as sem rossz, csak raj sorozatlövő fegyverbe az már valóban túl szerény lenne.
Az a bajon, hogy a 5,45x39-es orosz lőszerhez nincs heveder, különben kinevezném jó megoldásnak az olcsósága miatt. De a német 4,6x30-as sem rossz, csak raj sorozatlövő fegyverbe az már valóban túl szerény lenne.
laiki
Miért feszítenélek meg?
Nem értek veled egyet abban,hogy nagy a PKM tömege!100 lőszerrel 10,45 míg egy M249 200 lőszerrel 10 kg így nem beszélhetünk akkora tömegbeli különbségről mint amekkorát te feltételezel.Ezzel együtt szerintem sem szerencsés a géppuska a rajokban!
Semeddig nem tart hevedert gyártani az 5,45-ös lőszerhez viszont nincs neki értelme mert nincs hozzá fegyver.
Miért feszítenélek meg?
Nem értek veled egyet abban,hogy nagy a PKM tömege!100 lőszerrel 10,45 míg egy M249 200 lőszerrel 10 kg így nem beszélhetünk akkora tömegbeli különbségről mint amekkorát te feltételezel.Ezzel együtt szerintem sem szerencsés a géppuska a rajokban!
Semeddig nem tart hevedert gyártani az 5,45-ös lőszerhez viszont nincs neki értelme mert nincs hozzá fegyver.
Mennyibe tartana a MINIMI-t 5,45x39-esre átalakítani? Azért kérdezem, mert az 5,45x39-es olcsó. Ez a fő előnye. Raj sorozatlövő fegyverből néhány ezer db kellene. Gépkarabélyból, vagy PDW-ből néhány tízezer db. Lőszerből viszont százmillió körüli. Úgyhogy a lőszer legalább akkora költség, mint a hozzá való összes fegyver együttvéve.
Mackensen:
- Mármint kinek marad 5,56x45-ös? Az USA-nak meg a NATO-nak igen, de nekünk egyenlőre 7,62x39 és 7,62x54 van.
- Nem értek egyet azzal, hogy a NATO-ban csak 5,56x45-ösnek van értelme. Eddig 15 évig elvoltunk a NATO-ban úgy, hogy 7,62x39-es az alaplőszer. Ha olcsóbban lehet beszerezni az orosz lőszert úgy, hogy az is megfelel az elvárásainknak, akkor miért ne?
- Az RPK-ról annyit, hogy pont az a fegyver a fő problémám. Van egy olcsó, megbízható, jól működő konstrukció, a Kalasnyikov gépkarabély. Van egy olcsó és megfelelő lőszer, az 5,45x39-es. De hozzá ott van az alapvetően elhibázott RPK, mint raj sorozatlövő. Mindegy, hogy a 7,62x39-es, vagy az 5,45x39-es verzióról beszélünk. Ez egy kényszermegoldás, torzszülött Kalasnyikov. Ott kezdődik, hogy nincs hevederezett lőszer hozzá, csak tár. Raj sorozatlövő fegyvernek nem szabadna olyan megoldást használni, amivel nem lehet tartósan tűz alatt tartani és lefogni az ellenfelet, mert állandóan tárat kell cserélgetni. Nagy befogadó képességű tár csak dobtár konstrukcióban lenne. A dobtár nehéz, drága és sok esetben megbízhatatlan. Nem véletlen, hogy az RPK-74-hez már nem használnak dobtárat. Viszont így kénytelek voltak kifejleszteni egy 45 lőszeres ívtárat, ami még mindig kevés tűzkész lőszert jelent, viszont túl nagy méretű. Emiatt hosszúra kellett venni a villaállványt, ami ormótlan, nehéz és nagy célfelületet mutat miatta a lövész. A csöve karabély lőszerhez túl hosszú. Egyik lőszernél sincs akkora kezdősebesség növekedés, hogy ez megérné az ennyire hosszú cső hátrányait. Viszont a vastagsága meg nem elég. A raj sorozatlövő fegyver értelemszerűen melegszik. Jobban kellene bírnia a hőt, ami csak nehezebb csővel lehetséges. De nem úgy kell nehezebbnek lennie a csőnek, hogy hosszabb, hanem hogy a töltényűr után vastagabb, ahol a hő legnagyobb része éri. Meg persze a gázdugattyúnak és jobban kellene bírnia a hőt. Emiatt egy jó raj sorozatlövő fegyver hevederes adogatású, de tárral is használható szükséghelyzetben., A csöve nem számottevően hosszabb, mint karabélyoké, viszont vastagabb. Összességében pedig a lehető legkisebb tömegű, mind a fegyver, mind a lőszer, mind a tár, vagy heveder+rakasz, hogy minél lőszert lehessen cipelni hozzá adott súlyhatáson belül. A kisebb tömeghez pedig kisebb űrméretűnek is kell lennie, hogy nyugodtan viselkedjen. A Minimi/M249, vagy az izraeli Negev, vagy az MG4 ebből a szempontból jók. Az RPK nem.
- Mármint kinek marad 5,56x45-ös? Az USA-nak meg a NATO-nak igen, de nekünk egyenlőre 7,62x39 és 7,62x54 van.
- Nem értek egyet azzal, hogy a NATO-ban csak 5,56x45-ösnek van értelme. Eddig 15 évig elvoltunk a NATO-ban úgy, hogy 7,62x39-es az alaplőszer. Ha olcsóbban lehet beszerezni az orosz lőszert úgy, hogy az is megfelel az elvárásainknak, akkor miért ne?
- Az RPK-ról annyit, hogy pont az a fegyver a fő problémám. Van egy olcsó, megbízható, jól működő konstrukció, a Kalasnyikov gépkarabély. Van egy olcsó és megfelelő lőszer, az 5,45x39-es. De hozzá ott van az alapvetően elhibázott RPK, mint raj sorozatlövő. Mindegy, hogy a 7,62x39-es, vagy az 5,45x39-es verzióról beszélünk. Ez egy kényszermegoldás, torzszülött Kalasnyikov. Ott kezdődik, hogy nincs hevederezett lőszer hozzá, csak tár. Raj sorozatlövő fegyvernek nem szabadna olyan megoldást használni, amivel nem lehet tartósan tűz alatt tartani és lefogni az ellenfelet, mert állandóan tárat kell cserélgetni. Nagy befogadó képességű tár csak dobtár konstrukcióban lenne. A dobtár nehéz, drága és sok esetben megbízhatatlan. Nem véletlen, hogy az RPK-74-hez már nem használnak dobtárat. Viszont így kénytelek voltak kifejleszteni egy 45 lőszeres ívtárat, ami még mindig kevés tűzkész lőszert jelent, viszont túl nagy méretű. Emiatt hosszúra kellett venni a villaállványt, ami ormótlan, nehéz és nagy célfelületet mutat miatta a lövész. A csöve karabély lőszerhez túl hosszú. Egyik lőszernél sincs akkora kezdősebesség növekedés, hogy ez megérné az ennyire hosszú cső hátrányait. Viszont a vastagsága meg nem elég. A raj sorozatlövő fegyver értelemszerűen melegszik. Jobban kellene bírnia a hőt, ami csak nehezebb csővel lehetséges. De nem úgy kell nehezebbnek lennie a csőnek, hogy hosszabb, hanem hogy a töltényűr után vastagabb, ahol a hő legnagyobb része éri. Meg persze a gázdugattyúnak és jobban kellene bírnia a hőt. Emiatt egy jó raj sorozatlövő fegyver hevederes adogatású, de tárral is használható szükséghelyzetben., A csöve nem számottevően hosszabb, mint karabélyoké, viszont vastagabb. Összességében pedig a lehető legkisebb tömegű, mind a fegyver, mind a lőszer, mind a tár, vagy heveder+rakasz, hogy minél lőszert lehessen cipelni hozzá adott súlyhatáson belül. A kisebb tömeghez pedig kisebb űrméretűnek is kell lennie, hogy nyugodtan viselkedjen. A Minimi/M249, vagy az izraeli Negev, vagy az MG4 ebből a szempontból jók. Az RPK nem.
Igen, de egz kalibercsere 7,62-ről 5,45-re gyakorlatilag ugyanakkora macerával járna együtt mint 5,56-re. Ezen felül nem hinném, hogy árban akkora különbség van a két lőszer közt, főleg ha képes vagy magad gyártani.
Dudu@
Én arra gondoltam hogy, 300 m-nél úgy sem lövünk messzebb karabélya, meg használjunk minél kisebb kaliberű lőszert mert az elég olyan távolságra. Én szerintem azért született meg a modernizált AK -k hogy ezeket kiküszöböljek. Igaz nem éppen lett olyan amit jónak mondanánk, de ezt már kifejtetem régebben. Az első fogantyúba integrált villaláb és a optika épp a fegyver használhatóságát javította nagyobb lőtávolságokon, megtartva az erősebb lőszer jó tulajdonságait.
Erről jut eszembe kellene egy olyan összehasonlító tetszett csinálni valamelyik gyártónak, ahol két ugyanolyan karabélyt (kialakítás , felszerelés) de eltérő kaliberben kellene nyúzni egy megfelelő tesztsorozaton. Például ép a nem olyan rég a kaliberben szerepelt Beretta ARX-160 nal (5,56x45és 7,62x39). Szerimtem amíg nem látunk ilyen tesztet addig partalan a vita erről. Szerintem 200 méter
fölött már nem nagyon adunk le célzót lövés sorozat módban akármelyik lőszertípussal is (karabély). Szerintem a karabélyoknak kicsit a DRM-ek felé kellene elmozdulnia de nem puska lőszerrel hanem karabély lőszerrel, ehhez meg kicsit nagyobb teljesítményű lőszer kellene (6,5Grendel vagy 7,62x39)
Én arra gondoltam hogy, 300 m-nél úgy sem lövünk messzebb karabélya, meg használjunk minél kisebb kaliberű lőszert mert az elég olyan távolságra. Én szerintem azért született meg a modernizált AK -k hogy ezeket kiküszöböljek. Igaz nem éppen lett olyan amit jónak mondanánk, de ezt már kifejtetem régebben. Az első fogantyúba integrált villaláb és a optika épp a fegyver használhatóságát javította nagyobb lőtávolságokon, megtartva az erősebb lőszer jó tulajdonságait.
Erről jut eszembe kellene egy olyan összehasonlító tetszett csinálni valamelyik gyártónak, ahol két ugyanolyan karabélyt (kialakítás , felszerelés) de eltérő kaliberben kellene nyúzni egy megfelelő tesztsorozaton. Például ép a nem olyan rég a kaliberben szerepelt Beretta ARX-160 nal (5,56x45és 7,62x39). Szerimtem amíg nem látunk ilyen tesztet addig partalan a vita erről. Szerintem 200 méter
fölött már nem nagyon adunk le célzót lövés sorozat módban akármelyik lőszertípussal is (karabély). Szerintem a karabélyoknak kicsit a DRM-ek felé kellene elmozdulnia de nem puska lőszerrel hanem karabély lőszerrel, ehhez meg kicsit nagyobb teljesítményű lőszer kellene (6,5Grendel vagy 7,62x39)
Igaz nem vagyok lövész és nem a szakterületem. Pár évvel ezelőtt volt szerencsém látni egy alapkiképzős katonák lövészetét és szerencsétleneknek kb. 400-450 m-re rakták ki a bukó célokat (Táborfalván) és nekik rövid sorozattal kelet volna leküzdeniük ezeket. Hát mit mondjak siralmas volt az eredmény talán az összes katonából talán 3-4fő nek (100-120fő) ha sikerült. Dudi ti milyen távolságokon szoktatók lövésztett végre hajtani? (Karabély, géppuska)
Ez biztos? Mármint hogy a gázdugattyús (az mindegy, hogy "long stroke", vagy "short stroke", mert ezek között nagy különbség nincs a megbízhatóságot tekintve) működési elv megbízhatóbb, mint a görgőkkel késleltetett? Gondolok itt az akár a saját működésből, akár külső forrásból származó szennyeződésekkel szembeni érzékenységre, meg az élettartamra és ilyesmikre.
Egy gázdugattyús rendszerben mindig nagyobb erőtartalék van, ezért jobban megküzd a szennyeződésekkel, megbízhatóbb. Egyedüli hátránya, hogy pontatlanabb a görgőkkel késleltetettnél, de meg kell határozni, hogy mik az elvárások egy katonai fegyverrel szemben. Egy profi hadsereg katonája nyílván többet tud és akar vele foglalkozni mint egy néphadseregé, jobban kiismeri így rábízható egy precízebb, pontosabb fegyver is.
A gépkarabélyok első generációiban többféle rendszer terjedt el: volt késleltetett tömegzáras, hosszú és rövid gázdugattyú hátrasiklásos és persze dirrekt gázelvételes. Napjainkra nagyon úgy tűnik, hogy mindenki (vagy majdnem mindenki) a rövid gázhátrasiklásos rendszerre tért át.