laiki
Ha csak lefogást lősz akkor nem kell látnod az ellenséget,oda kell lőni ahol a fedezéke van(azt ugye látod,hogy hol ment fedezék mögé),hogy se elmozogni se visszalőni ne tudjon.
Alapvetően az az érvelésed helytelensége,hogy miután visszahűlt a fegyver nem áll vissza a pontosság az eredetire hanem marad 33%-al rosszabb így ha újra túlhevül nem 100%-os pontosságról fog visszaesni a pontossága 33%-al hanem 67%-ról,azaz már csak 34% lesz a pontosságod.
Tényleg csak kötözködsz. Megfigyeltem, hogy ez az egyik kedvenc tevékenységed. Magadnak is képes vagy ellentmondani a kötözködés kedvéért. Pár hozzászólással ezelőtt még azon az állásponton voltál, hogy csak extrém melegben jelentkezik a gond és amúgy is az olcsó műanyag alkatrész cseréjével megoldható. Most meg már összeadódó, tartós és súlyos lett a probléma.
1. Lefogásnál vajon mit számít a pontosság? Nyilván a fedezéket nagyjából el kell találni, de semmi több. Csak azért, hogy nagy lőszer felhasználású tevékenységet említhess, bedobsz egy olyan harctevékenységet, ahol pont nincs jelentősége a problémának.
2. A törtekről:
Olyan mérőszám, hogy pontosság nincs. Pontatlanság van, azaz szórás. 33 %-os szórás növekedés az eredeti 100 %-hoz képest. 133 %. Még 33 % 1,33x1,33=177 %-ot eredményez és nem 34%-ot, vagy egyharmadot. Nem mindegy, hogy a számláló vagy a nevező változik-e 33 %-ot. Az már csak hab a tortán, hogy szorozni kell, nem pedig kivonni, tehát még az eleve hibás számításod szerint is 0,67x0,67=0,45 és nem 1-0,33-0,33=0,34
3. A hatások összegződéséről:
33 % véletlenszerű eltérés egy másik 33 %-os véletlenszerű eltéréssel nem szorozható egyszerűen össze, mert akár az is meglehet, hogy a második korrigálja az elsőt. Az eltérésnek nem csak abszolút értéke van, hanem véletlenszerű iránya is.
4. Az olvadásról:
- A műanyag nem olvad meg, csak kilágyul. Ha ennyitől megolvadna, az már a fegyver első tesztjein kiugrott volna. A megolvadás kifejezést az újságíró találta ki. Amilyen szinten az újságírók néha előadják, örülhetünk, hogy nem azt írta, hogy a cső acél anyaga olvad meg. Ha a cső hűl, akkor a kilágyult műanyag visszakeményedik. A lágyulás rugalmas állapotváltozást jelent és nem maradandót. A visszakeményedés ugyanolyan állapotot hoz létre, mint az eredeti.
- A fényképeken láthatod, hogy a cső körbe van öntve. Ahhoz hogy tartósan elmozduljon a műanyag ágyban, az anyagnak nem egyszerűen csak meg kell olvadnia, hanem ki is kell préselődnie a csövön kialakított hornyokból. Azonban a körbeöntés miatt nem tud hova távozni. Ezért az anyag még egy esetleges olvadás esetén is ott marad és ugyanott szilárdul meg.
5. A szórás növekedéséről vagy félre hordásról:
Ne keverd össze a szórás növekedését a félre hordással. A szórás növekedése az jelenti, hogy a cső tengelye csak a lövés közben tud egy picit elmozdulni, de ugyanoda tér vissza. Ha a cső tengelye tartósan egy másik vonalra állna be a hőhatás következtében, azt félre hordásnak hívnák. Csakhogy a félre hordás nem befolyásolja a szórást. Egyszerűen állítani kell az irányzékon és ezzel korrigálod a félre hordást. A fegyver pedig ugyanolyan pontos marad. A szórások - mivel átmeneti jelenség - nem tudnak összegződni. A félre hordás nagyon szerencsétlen esetben összegződhet (szerencsés esetben meg ellentétes irányú és az egyik kioltja a másikat), azonban korrigálható.
Az érvelésed hibája, hogy:
- megolvadást feltételezel alaptalanul
- összekevered a maradandó csőtengely eltérést a csak lövéskor fellépő átmeneti szórás növekedéssel
- nem számolsz a korrigálás lehetőségével
- összeadsz egymással össze nem adható, irányában nagy valószínűséggel eltérő hatásokat
- matematikailag pedig összekevered a számlálót a nevezővel és a szorzást a kivonással.
