Gondolatok a légiharcászatról / A légi hadviselés jövője

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

M

molnibalage

Guest
Azt írtam,hogy még oldalról is értékelhetetlenül kis távolságból lesz detektálás(máskor olvasd végig...).Azért F-35-ről írok mert az a jövő nem a 4 .gen. Akinek lesz 5.gen. gépe addig nem fogja használni a 4.gen. gépeit amíg azok biztonságban nem lesznek tehát a légvédelem kiütéséig.Írhattam volna J-20-at vagy T-50-et is teljesen mind1. Arra kell készülni a légvédelmi rendszereknek,hogy a jövőben 5.gen. gépekkel fognak találkozni mert nincs az a hülye aki beküldi a fejletlenebb gépeit lelövetni.

Akkor meg butaságot írtál. Az RCS diagramokon látszik, hogy 0 dBSm fölé is ment a számolt RCS. Oldalról nézve a kutya közönséges 4. gen gépek szembőli RCS táján van nagyyságrendileg. A kőkorszaki Nyevánál lőttek be 0,5 m2-es RCS-t érzékelési határt, ami -0,3 dBsm. Ezt tudta is. Ez alapján szerinted a Sentinelnek milyen problémája lenne oldalról észlelni egy F-35-öt? Kb. semmilyen. A linkelt diagramon 60 fokon túl az RCS-e ezen tartományban van.

Ezen felül kértem, hogy itt foyltassuk, de még arra is képtelen vagy, hogy ott válaszolj, ahol javasoltam...
 
M

molnibalage

Guest
Én azért nem féltem a légvédelmi rendszereket az 5. generációs gépektől.
Ha szét lehet telepíteni az L/UHF/VHF felderítő radarokat és azok egy központi rendszer segítségével képesek célkoordinátákat generálni, akkor egy aktív radaros vagy infrás légvédelmi rakéta jó eséllyel képes leküzdeni akár egy 5. generációs repülőgépet is. A célkoordinátáknál az is elegendő ha csak kb. 1 km-s pontosságúak, ugyanis a végső rávezetést a rakéta önállóan végzi majd.
USAF szintű ellenfél ezen radarok mobilitás is kevés. Nézd meg az Nebo méretét, az nem pakol össze percek alatt. Az F-35-ön LPI radarok elleni hálózatos RWR van (ami szertintem kiseffajta csoda, ha igaz). A gépek hálózatba kötve az észlelt radar sugárzási helyekről SAR képeket készítenek és megkeresik a Nebot és szétkapják. Automatikusan, a pilóta semmit sem fog csinálni csak vezeti a gépet. A Nebo akkora és olyan sajátos alakja van, hogy alakfelismerés simán megy. A HT összefoglalóban lesz anyag, ahol a SAR radar 80% feletti sikersséggel különböztetett meg egy harckocsit egy BMP-től néhány pixelnyi adat alapján. Mert a pixelex valójában mátrixban levő számok, aminek felismerésében az ember szar, a gép meg kurvajó.

A Nebo védelmére is iszonyatos erőket kell lekpakolni, mert gépenként 8 SDB-t indítanak rá. A Nebo kitése után - nem kétfilléres, mint a Sentinel, nincs belőle sok - szabad a vásár. A nagy és robosztus Nebo helyett és a kisebb és több elvét tartanám szerencsésnek.

A Nebo-val AESA-s aktív radaror SAM kell, mert a mostani hagyományos résantenne + SAGG/TVM ellen vontatott csali jó. A Nebo olyan nyalábbal dolgozik, aminek esélye nincs a vontatott csali ellen bármit tennie...
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 145
59 778
113
A Nebo-nál vannak kisebb radarok is orosz földön:
http://www.almaz-antey.ru/en/catalogue/millitary_catalogue/1219/1241/1341
http://www.almaz-antey.ru/en/catalogue/millitary_catalogue/1219/1241/1339

A másik pedig az, hogy az F-35 RWR rendszere milyen frekvencián mennyire hatékony.

Meg fontos a védelmi alakzat formája. Ha 4 db Gamma radart kiraksz egy 100 km-s négyzet négy sarkára, aztán ezen a területen belül leraksz egy az előzőhöz képest 45 fokban elforgatott négyzet alakban, 50 km-re egymástól 4 db SZ-300/SZ-400-at akkor kapsz egy szép csillag alakzatot.
Ha ezen alakzat környékén forgolódik az F-35 akkor szinte biztosan valaki ideális szögben rálát, ugyanis ez 360 fokos lefedettség 8 db radarral. Ha ez az egység képes a teljes együttműködésre akkor lényegében végig lehetséges az F-35-re való rávezetés. Ha van ARH-s rakéta akkor pedig még könnyebb dolguk van.
Ezen 8 db radar/üteg mellé pedig 1-1 db Pancir vagy Tor rendszer is kell, amely ugye 6 db indítójárművet jelent. Ezek adják a légvédelmi rendszerek közvetlen védelmét, például a HARM ellen.
(Bár ugye ezt az F-35 lopakodó módban nem tudja cipelni)

Az biztos, hogy egy ilyen rendszer nem olcsó. De abban is biztos vagyok, hogy még F-35 szintű gépeknek is komoly kihívás lenne a feltörése.
 
  • Tetszik
Reactions: bartinieffektus
M

molnibalage

Guest
Utolsó néhány hsz-ben F-16 vs MiG-29 hatósugár manualokból számolva.

Hiába egész jó az RD-33 fajlagos értéke mégis, a 29-es elvérzik hatótáv terén azonos konfiggal.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 342
84 156
113
Hogyne vérezne el amikor 2 hajtómű jut nagyságrendileg azonos mennyiségű kerozinra.
 
M

molnibalage

Guest
Hogyne vérezne el amikor 2 hajtómű jut nagyságrendileg azonos mennyiségű kerozinra.
Dudi, te most tényleg ennyire értelmezési problémákkal küzködsz? Egy nagyobb gép számottevően kisebb hatósugárral bír, mint a kisebb. A manualokból számolva jött ez ki. A különbség bőven a "hajszálnyin" túl van.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 342
84 156
113
Dudi, te most tényleg ennyire értelmezési problémákkal küzködsz? Egy nagyobb gép számottevően kisebb hatósugárral bír, mint a kisebb. A manualokból számolva jött ez ki. A különbség bőven a "hajszálnyin" túl van.
Én az okot írtam le...
A két gép belső tüa. készlete szinte azonos MIG 3500liter F-16 3200liter(a wiki szerint)
a hajtóművek fogyasztása is kb azonos(ezt te írtad)ellenben az orosz gépnek két hajtóműve van nem csak egy.Szóval ennek az egésznek nem sok köze van a gépek méretbeli különbségéhez.
 
M

molnibalage

Guest
Én az okot írtam le...
A két gép belső tüa. készlete szinte azonos MIG 3500liter F-16 3200liter(a wiki szerint)
a hajtóművek fogyasztása is kb azonos(ezt te írtad)ellenben az orosz gépnek két hajtóműve van nem csak egy.Szóval ennek az egésznek nem sok köze van a gépek méretbeli különbségéhez.
De, pontosan ahhoz van köze.

Mivel csak két hajtóművel tudták megoldani a tolóerőt, ettől a gép tömege és homlokfelülete is nagyobb lett. Nagyobb tömeget kell mozgatni, gyorsítani és a nagyobb homlokfelület még azonos siklószám mellett is nagyobb légellenállást jelent és a nagyobb tömeghez 1G estén is nagyobb felhajtó erő kell

Ezért lehet az, hogy hiába van kb. azonos fajlagos fogyasztása az F100 és RD-33 hajtóműnek, több tolóerő kell, tehát több üzemanyag, mert a fajlagos fogyasztás*tolóerő = aboszlút fogyasztás.

Dudi, te ténylge nem vagy képes a legelemibb összefüggéseket sem megérteni...? Ez egész egyszerűen elkeserítő. Magyarázhatok én neked bármit, egyszerűen notóriusan semmit nem értesz meg. :(
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 342
84 156
113
Csinálhattak volna kisebb gépet de ők két hajtóműveset akartak.Nagyobb a gép mert kéthajtóműves.Nem pedig azért kéthajtóműves mert nagyobb.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 342
84 156
113
Arról is volt szó talán a 29-es topickban,hogy a Klimov is valami érthetetlen módon lett a hajtómű beszállító.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
Egyhajótműves AL-31-es gépek kellett volna csinálni, csak akkor az RD-33 landolt volna a kukában...
Valószínűleg már a fejlesztési időszakban eldőlt, hogy az akkori szovjet harcászati légierő jelentős részének üzemképességét nem merték feltenni egyetlen hajtóműtipusra, mert a fejlesztés jelentősebb késése vagy a hajtómű komolyabb hibája esetén a harcászati vadászlégierő jelentős része vált volna repülésképtelenné. A másik ok meg az lehetett, hogy Afganisztán óta élt Szergejékben a félelem az egyhajtóműves gépek sérülésállóságának hiányától. Pedig ez jól belegondolva csak a hosszú helyi háborúkban számít, egy mindent bele Szu-NATO háborúban hiába is vergődött volna haza több sérült gép a két hajtóműnek köszönhetően. Egy ilyen háború szerintem úgysem tartott volna addig, hogy a rokkantan hazavánszorgó gépeket harcképes állapotra javítsák és újra bevethessék.
 
  • Tetszik
Reactions: endre
M

molnibalage

Guest
Valószínűleg már a fejlesztési időszakban eldőlt, hogy az akkori szovjet harcászati légierő jelentős részének üzemképességét nem merték feltenni egyetlen hajtóműtipusra, mert a fejlesztés jelentősebb késése vagy a hajtómű komolyabb hibája esetén a harcászati vadászlégierő jelentős része vált volna repülésképtelenné. A másik ok meg az lehetett, hogy Afganisztán óta élt Szergejékben a félelem az egyhajtóműves gépek sérülésállóságának hiányától. Pedig ez jól belegondolva csak a hosszú helyi háborúkban számít, egy mindent bele Szu-NATO háborúban hiába is vergődött volna haza több sérült gép a két hajtóműnek köszönhetően. Egy ilyen háború szerintem úgysem tartott volna addig, hogy a rokkantan hazavánszorgó gépeket harcképes állapotra javítsák és újra bevethessék.
Ez még Afganisztán előtt eldőlt, az T-10 első felszállása 1977 táján volt. Akkor már a 29-esen is dolgoztak.
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
Ez még Afganisztán előtt eldőlt, az T-10 első felszállása 1977 táján volt. Akkor már a 29-esen is dolgoztak.
Az Afganisztán-szindrómát csak másodlagos okként gondoltam, de ezek szerint ez akkor még egyáltalán nem számíthatott, maradt az első tényező.