1. This site uses cookies. By continuing to use this site, you are agreeing to our use of cookies. Learn More.

Haderők, katonai egységek szervezeti felépítése

Diskurzus a(z) 'Egyéb a szárazföldi erőkkel kapcsolatos témák, ele' témában - tarzaan által indítva @ 2020. április 2..

  1. ZeiG

    ZeiG Well-Known Member

    Hogy a magyar katonai hagyomány szerves része a Habsburg Birodalom hadseregében szolgáló alakulatok és katonák múltja, története és öröksége is. Ellenkező esetben nem része a magyar katonai hagyománynak sem a győri hajdúk vezetője, Fiáth János, aki 1686 szeptember 2-án elsőként tűzte ki a magyar lobogót Buda bástyáira, sem a Berlint is megsarcoló, a Birodalom legfőbb katonai vezetőjévé emelkedő Hadik András, sem az elképesztő túlélőképességgel bíró Mecséry Dániel, sem a történelem talán legtovább szolgáló katonája, Skultéty László, sem Kiss József, a Monarchia legeredményesebb vadászpilótája, de még maga Horthy Miklós sem, és hosszan folytathatnánk a sort a Habsburg szolgálatban helytálló katonákkal. Ha a Habsburg hadakba integrált magyar katonákat és magyar kötődésű alakulatokat nem tekintjük a magyar katonai hagyomány részének, akkor a magyar hadtörténet bő 200 évét tagadjuk meg, köztük szinte az egész első világháborúét is, Limanowa, Przemysl, Gorlice és Caporetto hőseit éppúgy, mint a közös K.u.K. hadsereg névtelen magyar százezreit.
     
    endre, Irsai Olivér, arcas and 3 others like this.
  2. dudi

    dudi Well-Known Member

    Hát nem tudom.Akárhogy is nezzük a kiegyezés utáni Honvédséget leszamítva minden magyar katona osztrák katona volt elsősorban aki osztrák célokért harcolt osztrak szervezési elvek szerint.
    Esszük nem esszük egy megszállt ország voltunk aki katonát adott a megszállók hadseregébe.
    Ezt én nehezen tudom magyar katonai hagyományként értékelni.
     
  3. ZeiG

    ZeiG Well-Known Member

    Éppen a kiegyezéstől nem beszélhetünk megszállásról. Magyarország 1867-től egy dualista állam egyenrangú, független tagja lett, törvényes uralkodóval, saját alkotmánnyal. Bécs mellett Budapest is teljes rangú fővárossá vált, az állam hivatalos neve is Osztrák-Magyar Monarchia / Österreichisch-Ungarische Monarchie (Austria-Hungary) lett. A magyar országgyűlés minden kérdésben önállóan dönthetett, kettőt leszámítva: A külügyet és a hadügyet, ami azonban szintén nem osztrák, hanem KÖZÖS terület maradt. Igaz, hogy ezekben, különösen a hadügyben az osztrák túlsúly érvényesült, de ha megnézzük az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság erőviszonyait, valamint a birodalmi (nem osztrák!) hadsereg szerves fejlődését, ez érthető is. Hogy a kiegyezés milyen mértékben rendezte Magyarország közjogi helyzetét, arra jó példa gróf Andrássy Gyula esete, akit 1851-ben, a szabadságharcban vállalt szerepéért halálra ítéltek, de a kiegyezés után a dualista állam külügyminisztere lett és nem is akármilyen minőségben, ténylegesen alakította a birodalom külpolitikáját!
    Azt gondolom, teljes joggal mondhatjuk, hogy a dualista állam közös hadserege egyben a korszak (1867-1918) magyar hadserege is volt, és hogy öröksége a mi örökségünk is. Egyedül a német vezényleti nyelv árnyékolja be ezt a tényt, de ennek megítélésekor jusson eszünkbe, hogy még a Magyar Királyság területén sorozottak felének sem a magyar volt az anyanyelve, vagy az, hogy 1844-ig az ország hivatalos nyelve a latin volt, esetleg az, hogy a NATO nemzetközi alakulataiban sem használható sokszor a magyar nyelv.

    Hogy a kiegyezés előtt megszállt ország voltunk, az aligha vitatható, mármint 1849-től, de előtte, közjogilag törvényesen uralkodtak Magyarországon a Habsburgok. Még 1848 nyarán is a törvényes magyar király (V. Ferdinánd) hadserege harcolt az osztrák császár (I. Ferdinánd) hadseregével szemben! A szatmári békekötéstől számítva törvényes a Habsburg uralom Magyarországon és a Pragmatica sanctio erdélyi- és magyar országgyűlési elfogadásával (1723) az ország lemondott a királyválasztás jogáról is, valamint szentesítette a monarchia uralma alatt álló területek és országok oszthatatlan és elválaszthatatlan, örök egységét. A kiegyezés ezt majd újra megerősíti: Indivisibiliter ac Inseparabiliter - ezzel el is jutottunk a kezdőképhez: Ausztria-Magyarország dualista birodalmához, amitől jobb aligha volt hazánk történetének elmúlt 500 esztendejében.
     
    endre, kamm, vata and 1 other person like this.
  4. blogen

    blogen Well-Known Member

    1848 előtt is szabad ország voltunk.
     
    endre likes this.
  5. dudi

    dudi Well-Known Member

    Azt írtam,hogy a kiegyezés utáni Honvédséget lehet ilyenformán magyar katonai hagyománykent tekinteni.
     
  6. dudi

    dudi Well-Known Member

    Akkor a faszért kellett a forradalom meg miért kellett szabadságharcot vívnunk?
    Honnan vetted ezt a marhaságot?
     
    Ocses likes this.
  7. HAndrás

    HAndrás Well-Known Member

    Akkor Dobó, Bornemissza, Thury György, a két Zrínyi, Hadik András stb. a "megszállók" hadseregének része, "osztrák célokért harcolt, osztrák szervezési elvek szerint?
     
    endre likes this.
  8. dudi

    dudi Well-Known Member

    Katonai egységek hagyományat nem lehet 1 emberre vetíteni,hisz az egység hagyományát az egyseg jelenti nem pedig az egységben egy ideig szolgaló 1 személy meg akkor sem ha nevezetesen az egységalapítórol van szó.A fent soroltak a magyar hadtörtenelem vitathatatlanul jelentős személyiségei de ennyi.Az egység hagyománya nem személyi kultuszon alapszik még akkor sem ha az alapitó/névadó jelentős szereppel bír egy egység hagyományaiban.Jó példa erre a koronaőrség ahol azzal,hogy megszűntették meg is szűnt a jogfolytonosság, ami viszont egy elképesztően fontos dolog, mondhatni elengedhetetlen része egy egység hagyomanyainak.

    Áruld el nekem,hogy pl Hadik milyen magyar nemzeti célokert harcolt?Mert a többi az végvári katonaként hazánk megvédésért harcolta török ellen amikb egy magyar katonának a legfontosabb feladat(ugye a haza védelme).De a történelemhez hozzátartozik,hogy a Haudsburgok a felszabadítás után integrálták(vagy legalábbis próbáltak meg integrálni) a Magyar Királyságot a birodalomba azaz a végvari harcok katonái nem a birodalom katonái voltak,szóval teljesen hibásan hozod fel őket példaként.
     
    Ocses likes this.
  9. blogen

    blogen Well-Known Member

    Hát ez az! A válasz egyébként az, hogy a kisstílű politikai demagóg: Kossuth hatalmáért, aminek a túloldalon méltó párja akadt Zsófia főhercegnében. Mindenki a saját hatalmát akarta és ehhez a háború kiváló lehetőséget biztosított, úgyhogy a kialkudott kompromisszumokat - amelyek keretei között nekik nem termett volna babér - viharos gyorsasággal verték szét és robbantották ki a magyar polgárháborút.
    Nem kell venni sehonnan, ez volt a közjogi helyzet. Az ország szabadsága és különállása sértetlen volt, perszonálúnióban voltunk a többi Habsburg tartománnyal, semmi több. Az országgyűlés ülésezett, a saját törvényeink alapján éltünk, stb. Volt itt egy kommunista történetírás, ami máig fájó sebeket ütött a magyarok történelmi tudásán az ostobaságaival és aminek kiiktatása a köztudatból csak lassan halad.
    Hát nem, hanem az államérdek védelme, amely államérdek része a haza védelme is. Mondom, hogy súlyos sebeket ütött itt mindenen az átkozott kommunizmus agymosása! Nincs rosszabb, ha a katonák valami romantikus nacionalistának képzelik magukat!
     
    endre likes this.
  10. dudi

    dudi Well-Known Member

    Úgy látom,hogy te valami alternatív történelmet ismersz.
     
    Ocses likes this.
  11. blogen

    blogen Well-Known Member

    Nem és ez a durva! 1945-ig mindenki ezt a történelmet ismerte, mert ez volt a valóság. Ezért nem preferálták nagyon márcikus tizenötödike ünneplését 45 előtt, mert mi a fenét ünnepeljük a polgárháborún. Az, amit most e tekintetben te történelemnek ismersz egy szélsőségesen baloldali nézőpont, amit a rákosi-rendszer nacionalista-kommunizmusa kreált és a szovjet megszállás negyvenöt évében olyan mélyen beivódott a társadalmunkba, hogy nagyon nehéz onnan kiiktatni. A legtöbb magyar meglepődik, amikor megismeri a valóságos részleteit a 48-as eseményeknek. Sose fogod érteni például, hogy miért dezertáltak folyamatosan a legjobb tisztek a kossuthista liberális honvédseregből több hullámban a konzervatív, királyi oldalra, ha azt hiszed, hogy itt valami valami szabadságharc zajlott elnyomókkal szemben!
     
    endre and megazez like this.
  12. Masztiff

    Masztiff Well-Known Member

    Igazad van, csak erről azoknak a mocskos rákosista, nacionalista-kommunista embereknek (pl. Arany, Petőfi, Jókai, Deák, Andrássy, Görgei, Battyhyány meg az aradi tizenhármak stb) fogalmuk sem volt.
     
    dkes, kamm, Ocses and 1 other person like this.
  13. blogen

    blogen Well-Known Member

    Dehogynem volt! Ráadásul olyan embereket kevertél itt össze, akiknek a politikai nézetei gyakran homlokegyenesen ellentétesek voltak, még a katonatisztek között is! Egy sorba írni az extrém baloldali Petőfit a mérsékelt konzervatív Deákkal vagy Batthyányival az nagyon durva. Hogy egyszerűbben fogalmazzak: Petőfit még Deák is agyonlovette volna, ha a noname senkinek jelentősége lett volna egy adott szituációban. Valójában nem volt, egyszer próbált a magyar nép elé állni vidéken és majdnem agyonverték a parasztok, csak a pesti csőcselék egy kisded csoportja sztárolta őt, mai fogalmakkal Petőfi lényegében antifa volt! Ebből a közepes költőnkből is a komcsik faragtak "nemzeti" költőt, mert hála égnek levágták a kozákok mielőtt benőhetett volna a feje lágya és így jól mutatott a szélsőbaloldali forradalmi pantheonban innentől!
     
    endre likes this.
  14. Masztiff

    Masztiff Well-Known Member

    A felsoroltak mind rákosista, nacionalista kommunista emberek voltak, így alkottak nacionalista kommunista egységet a szabadságharc alatt.
    Petőfit valóban Rákosi nevezte ki nemzeti költőnek. Bár nem tudhatták hogy ez rákosista, nacionalista kommunista szemlélet, de Horthy alatt is a nemzet költőjeként ünnepelték Petőfit. A legjobb barátja, Arany János is rákosista, nacionalista kommunista extrém baloldali költőként tekintett rá.
     
  15. HAndrás

    HAndrás Well-Known Member

    1. Valóban rossz példákat hoztam, de a Nádasdy és Eszterházy -huszárok mindenképpen a magyar hadihagyomány részei (mint a jövendőbeli nato kompatibilis dandárok)
    2. Hadik kb a nato-missziók szintjén vitte a magyar érdeket, csak nagyobb léptékben.
     
    endre likes this.
  16. HAndrás

    HAndrás Well-Known Member

    A forradalomnak semmi köze a megszálláshoz.
    Az angolok I. (Stuart) Károly, a franciák XVI. (Burbon) Lajos ellen pont ilyen "forradalom és szabadságharcot" vívtak. A legtöbb országban le kellett játszani kié a főhatalom.
     
    endre likes this.
  17. migfun

    migfun Well-Known Member

    Annyira volt közepes költő, hogy jónéhány versét népdalként gyűjtötték be később (de még nem a kommunizmus alatt!), mert a sok falusi elmaradott lelkét megmérgezte az antifa szövegű métely...
     
  18. tarzaan

    tarzaan Well-Known Member

    Az a helyzet, hogy bár picit túloz, de blogennek alapvetően igaza van.

    II. Lajos halála után Ferdinánd volta törvényes király, onnantól a Habsburgoké a magyar trón. Pont.

    Hogy megszállóink lettek volna?

    Pont hogy ők és Szent Liga védték a magyar királyság harmadát ill. szabadították fel a többi részt, miközben a magyar rebellisek lepaktáltak a törökkel.

    És végső soron a Habsburgok szabadították fel a magyarság javát jelentő jobbágyokat - a magyar főurak ellenállását végre semmibe véve.


    A 48/49-es szabadságharc az egyik legkártékonyabb történelmi esemény volt az újkori magyar történelemben.

    A 19. század elején beindult egy szerves polgári/gazdasági fejlődés, és ennek tett kesztbe 48/49.

    Utána pedig a paszív ellenállás alatt eladósodtak azok a magyar birtokok, amik alkalmasa lettek volan tőkeképzésre, így alakult ki az az állapot, hogy a 48/49 utáni polgárosodás már nem szerves jellegű, hanem migrációs hátterűvé vált (német-zsidó-urbánus), aminek köszönhetően megjelent a máig tartó népi/urbánus megosztottság.
     
    endre and vata like this.
  19. kamm

    kamm Well-Known Member

  20. dudi

    dudi Well-Known Member

    endre likes this.

Ezen oldal megosztása