Egy kicsit a wolfram/du/acél ötvözetekről amiket pl. a nyíllövedékekben használnak.
Például a Britek az L23-ig wolfram-nikkel-réz ötvözetett használtak.
Ennek 17.4 tonna/köbméter volt a sűrűsége.
Ehhez hasonló "civil" anyag:
Ennek a keménysége 24 HRC ami tudtommal 240 HB.
Vagyis sűrű de viszonylag puha anyagról beszélünk.
Az L23A1 esetén már wolfram-nikkel-vas ötvözetett használtak.
Ennek 18.5 tonna/köbméter a sűrűsége, így azonos méretben nehezebb áthatóló készíthető.
Ehhez hasonló civil anyag:
Ennek a keménysége 28 HRC ami kb. 272 HB.
Szóval keményebb is kicsivel, mint az elődje.
Ez az L23 vs. L23A1 esetén 30 mm-el nagyobb áthatolási képességet eredményezett.
Hasp írása alapján a szegényített urán ötvözetek hasonló sűrűség mellet sokkal magasabb (600+ HB) keménységgel rendelkeznek.
Pont ezért a britek is áttértek az alkalmazására az L26-tól kezdve.
Számomra úgy tűnik, hogy a DU egyszerűen alkalmasabb pct. lövedéknek, mint a WHA.
Ami még érdekes számomra az a martenzites acél nyíllövedékek.
Az acélnak ebből a szempontból kicsi a sűsűrége (7.85 tonna/köbméter), viszont elég nagy a keménysége.
A régebbi lövedékek nyíl anyaga 500 HB fölött volt már a 60's években is, (tudtommal) viszont az utolsó alkalmazásoknál már 700 HB fölött jártak.
Civil példának szerintem megfelelő lehet a C350-s nikkel-kobalt-molibdén martenzites acél ötvözet amely 2450 MPa-t is tudhat.
Ez bőben 650 HB fölötti keménység! (650 HB=2180 MP)
Sajnos a sűrűségéről nem találtam infót.
A ballisztikus kalkulátor szerint, egy 400*40 mm-s acélrúd, ami 7850 kg/köbméter sűrűségű, 500 HB keménységű és 1.6 km/s-el csapódik be a célpontba, az
309 mm-s perforációs mélységgel rendelkezik egy 60 fokban döntött 237 HB-s és 7850 kg/köbméteres sűrűségű céltárgyban (NATO célanyag)
Ugyan ez a nyíllövedék 700 HB-s keménység mellet képes
329 mm-s behatolásra.
Ha ennek az acélnak a sűrűsége nagyobb, pl. 8 tonna/köbméter és 700 HB akkor képes
337 mm-s behatolásra is.
(változatlan becsapódási sebesség mellet).
A páncél acél minősége.
A cél egy tömör tárgy, NATO 60 fokos döntésben ami 2 szeres szorzót jelent. Vagyis 100 mm-s behatolás 200 mm-s függőleges (90 fokos) behatolásnak felel meg. DE!
A kalkulátor a 60 fokban döntött értéket visszavetíti függőleges 90 fokos értékre!
Ez így bonyolultan hangzik, de ugye ma már nincsenek teljesen függőleges harckocsi páncélok, míg döntöttek annál inkább.
Pl. A T-55/62-s teknőjének frontpáncélja NATO 60 fokban döntött és 100 mm-s vastagságú.
Ha ezen átmegy egy lövedék az több, mint 200 mm-s függőleges áthatolásnak felel meg.
Tekintsük alapnak a fentebb vázolt (400*40, 7850 kg/kbm, 500 HB, 1.6 km/s) lövedéket.
Nézzük az adatokat:
A NATO 237 HB-s célban 309 mm-s behatolásra képes.
MBL-1 290 HB-s acél esetén 291 mm-s behatolásra képes.
BTK-1 400 HB-s acél esetén 261 mm-s behatolásra képes.
BTK-1 450 HB-s acél esetén 250 mm-s behatolásra képes.
BT70SH 550 HB-s acél esetén 231 mm-s behatolásra képes.
Utóbbi két acélból persze nem lehet ilyen vastagságot készíteni ilyen keménység mellet. Itt egymásra fektetett és összefogott lemezekről van szó.
