Harckocsi páncélok és lőszerek

[fip7]

Gratulálok... Csak gratulálni tudok... Menj szépen vissza a 15 évesek közé Wot-ozni...
Gondolom okosabbnak hiszed magadat a szovjet mérnököknél is, de hát itt mindenki hülye, csak te vagy helikopter, nem?
Segítek, kivételesen... a pontozott-szaggatott görbét kell nézni...

Nem akarlak elkeseríteni, de amit a képeken látsz az nem a lövedékek áthatolási üregének az alakja, hanem az, hogy milyen szögben mekkora az átütésük.
E mellet azt sem árt tudni, hogy a képen acél vs. acél WC maggal lőszerek vannak és azt mutatja be, milyen szögben törik le a WC mag és lesz sima acél hosszúrúd e miatt a lövedékből.
Monolit lőszerek (acél/wolram/Du) viszont alapból kb. arányosan működnek.
Pl. A 3BM32-es garantált átütése 90 fokos lemezen 500 mm RHA, 30 fokban döntötten 250 mm RHA lemez. A 30 foknál 2 szeres vastagsági szorzó van a szögfüggvény miatt így az 250*2 vagyis 500 mm... Jé mik vannak
Amúgy az angol táblázat is azért került be, hogy látszódjon, hogy a távolság és a hőmérséklet milyen komoly szinten befolyásolja ezt az egész dolgot.
Van aki érti, van aki nem

 

[fip7]

3BM42 vs. NERA:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[gorkamorka]

Nem akarlak elkeseríteni, de amit a képeken látsz az nem a lövedékek áthatolási üregének az alakja, hanem az, hogy milyen szögben mekkora az átütésük.

Akkor elmagyaráznád miért növekszik folyamatosan a 3BM6 átütése ahogy a páncélzat dőlésszöge is nő? Mi is a 3BM6? Bizony monoblokk acél APFSDS, long rod penetrator... Jaaaaa.... Látszik mennyire "arányos"...

Hát ja, van aki érti, van aki nem...

 

[fip7]

Akkor elmagyaráznád miért növekszik folyamatosan a 3BM6 átütése ahogy a páncélzat dőlésszöge is nő? Mi is a 3BM6? Bizony monoblokk acél APFSDS, long rod penetrator... Jaaaaa.... Látszik mennyire "arányos"...

Hát ja, van aki érti, van aki nem...

Az általam betett kínai tesztképen ott a megoldás.
Viszont a fölött megint nagyvonalúan elsiklottál, hogy mennyi hülyeséget hordtál össze a normalizációról XD
Nem várom el , hogy elismerd, hogy volt egy csúsztatási kísérleted, de ismét nem jött be

 

[ozymandias]

Amiről beszéltek, az az addiabatikus nyírás, írtam már róla. Ez egy elég komplex és bonyolult kérdéskör.

 

[dudi]

Amiről beszéltek, az az addiabatikus nyírás, írtam már róla. Ez egy elég komplex és bonyolult kérdéskör.

Ne ismondd, azóta ez az én mantrám.

 

[gorkamorka]

Az általam betett kínai tesztképen ott a megoldás.
Viszont a fölött megint nagyvonalúan elsiklottál, hogy mennyi hülyeséget hordtál össze a normalizációról XD
Nem várom el , hogy elismerd, hogy volt egy csúsztatási kísérleted, de ismét nem jött be

Hát persze... teljesen egyértelmű: nem tudod (nem akarod!) értelmezni a grafikont...

Segítek: 1500m/s becsapódási sebességnél, ~ 270mm függőleges páncélt üt át a lövedék. 60 foknál, a LOS átütés már ~320mm. Ja, ezt nem így kell értelmezni, pici fip7 okosabb a szovjet mérnököknél, értem...
Amúgy a kép koreai, nem kínai... Ne zavarjon. Tudom a Wot-ban a kínai tankok is kaphatnak 120mm-es löveget

 

[gorkamorka]

Amiről beszéltek, az az addiabatikus nyírás, írtam már róla. Ez egy elég komplex és bonyolult kérdéskör.

Pontosan. Éppen ezért tartom értelmetlennek egyesek kedvencét, az egyszerű RHA számolgatást, mert nem fogja visszaadni a valóságot.

 

[fip7]

Segítek: 1500m/s becsapódási sebességnél, ~ 270mm függőleges páncélt üt át a lövedék. 60 foknál, a LOS átütés már ~320mm. Ja, ezt nem így kell értelmezni, pici fip7 okosabb a szovjet mérnököknél, értem...

Ne röhögtesd már ki magadat XD
Pici Fip érti amiről beszél, te meg élvezed, hogy hülyét csinálsz magadból.
Ha átnézel a T-72-s topikba, akkor ott a válasz, amiből kiderül számodra, hogy a 30 vs. 22 fokos döntés között mekkora ezen a téren a különbség

 

[gorkamorka]

Ne röhögtesd már ki magadat XD
Pici Fip érti amiről beszél, te meg élvezed, hogy hülyét csinálsz magadból.
Ha átnézel a T-72-s topikba, akkor ott a válasz, amiből kiderül számodra, hogy a 30 vs. 22 fokos döntés között mekkora ezen a téren a különbség

Azért ez tényleg jó egy dologra. Szépen lassan derülnek ki a dolgok az iskolai tanulmányi eredményeidről: angolul nem tudtál megtanulni. A perspektíva fogalmát szintén nem ismered. De most kiderült, hogy grafikont sem tudsz olvasni... gratula...

De tudod mit? Gyötörlek még tovább... Forrásokkal! (tudom, tudom, a forrás fogalma is ismeretlen számodra...)

125mm 9BM9 átütése, 2000m, 245mm 0 fok, 150mm 60 fok...
115mm 3BM4, 2000m 200/100, 1000m 250/130....
Lehet RHA-t számolgatni. Úgyis szereted. Hajrá!

М.В. Павлов, И.В. Павлов, отечественные бронированные машины 1945-1965 гг.

 

[fip7]

De tudod mit? Gyötörlek még tovább... Forrásokkal! (tudom, tudom, a forrás fogalma is ismeretlen számodra...)

125mm 9BM9 átütése, 2000m, 245mm 0 fok, 150mm 60 fok...
115mm 3BM4, 2000m 200/100, 1000m 250/130....
Lehet RHA-t számolgatni. Úgyis szereted. Hajrá!

М.В. Павлов, И.В. Павлов, отечественные бронированные машины 1945-1965 гг.

125 mm 3BM9 245 mm 0 fok, 80* mm 60 fok. 2 km-en 4.2 MJ energia...
* kétszeres szorzóval kapod meg a tényleges utat ami 160 mm.
(Forrás: Vasiliy Fofanov)

De nézzünk még kettőt ami hozzád közelebb áll:

Az alapprobléma amit nem értesz se itt se a T-72-es topikban, hogy nem csak a lövedék átütések vannak visszaszámolva ferde szögből, például az M774 esetén a 30 fokban 185 mm 2 km-en az 370 mm-re van visszavetítve. De a páncéloknál is ez van baszki
Pl. a Chieftain 195 mm-s tornypáncélzata az szintén 390 mm-re van visszaszámolva. (Csak, hogy egyszerűt és szögben megfelelőt mondjak).
Magyrán ott van nagyon elkúrva a gondolat meneted, hogy azt a mindenkinek nyílvánvaló tényt, hogy ferde értékből számoljuk vissza a névleges átiratott azt agyilag nem sikerült még fölfognod.
Vagyis ha például azt mondom, hogy adott harckocsi páncélzata véd a 3BM9 ellen, akkor a ferde átütésből van visszaszorozva a pct. értéke, nem a 240 -et veszem alapul, hiszen ferde páncéllemezre lőnek vele....XD

És akkor végigolvasod az általam írt pdf-et, azt föl vagy háborodva mert elemi dolgokat sem értesz.
De arc meg személyeskedés az van mellé, csak senki nem érti, hogy mire. XD
Ennek fényében imádom a személyeskedésedet, ami kifejezetten szórakoztatóan szánalmas lélekrajz rólad

 

[gorkamorka]

Magyrán ott van nagyon elkúrva a gondolat meneted, hogy azt a mindenkinek nyílvánvaló tényt, hogy ferde értékből számoljuk vissza a névleges átiratott azt agyilag nem sikerült még fölfognod.

Ez remek! Akkor mégis hogy lehet ez:
"125mm 9BM9 átütése, 2000m, 245mm 0 fok, 150mm 60 fok..."

Mit számolsz vissza a ferdéből? A rohamosan pusztuló agysejtjeidet?
150mm/60 fok 300mm-re jönne ki... Ehelyett 245mm... 2x-es szorzó, mi?
Igen, vannak akik visszaszámolnak ferdéből függőlegesre és vice versa, ezeket a "nagytudású" egyéneket úgy hívják Wot fanboyok...
És látom továbbra sem sikerült értelmezni sem a grafikont, sem azt amit betettél... Egyébként rohadt jól szemlélteti a monoblokk acél és a kompozit APFSDS közti különbségeket...

Emlékezz csak vissza, ezeket írtad...

Homogén lemezeken előfordulhat a befordulási jelenség, de ez csak ezt a típusú AP lőszert jellenzi.
Hosszúnyíl áthatolók esetén ilyen nincs, összetett páncélok esetén szintén...

Monolit lőszerek (acél/wolram/Du) viszont alapból kb. arányosan működnek.
Pl. A 3BM32-es garantált átütése 90 fokos lemezen 500 mm RHA, 30 fokban döntötten 250 mm RHA lemez. A 30 foknál 2 szeres vastagsági szorzó van a szögfüggvény miatt így az 250*2 vagyis 500 mm... Jé mik vannak

De arc meg személyeskedés az van mellé, csak senki nem érti, hogy mire. XD

Tökéletesen jellemzed saját magadat: Nulla forrás, nulla nyelvtudás, nulla szakértelem... de, te okosabb vagy mint a mérnökök, vagy éppen az adott típus gyártója... Na ezt nevezik nagypofájúnak!


De menjünk vissza az alapokhoz:
Sokat nem segít mondjuk rajtad, a google fordító biztos valami hablatyot tol eléd...

"The back plate effect appears to take over penetration dynamics when the penetrator tip approaches ~ 1-2 projectile diameters from the rear surface of the plate. At this point the plate weakens as resistance falls off and the plate fails. If the armor has 100mm vertical plate and the penetrator is 10mm diameter the back plate effect will only start to effect the last 1/10 of the penetration event.

If the same armor mass is protected by 25mm @ 75°, the back plate effect will control the last 1/3 to 1/2 of the penetration route....there for more penetration ."

De, nyilván szerinted nincs normalizáció APFSDS esetén... Ja, mégis:

 

[fip7]

Ez remek! Akkor mégis hogy lehet ez:
"125mm 9BM9 átütése, 2000m, 245mm 0 fok, 150mm 60 fok..."

Mit számolsz vissza a ferdéből? A rohamosan pusztuló agysejtjeidet?
150mm/60 fok 300mm-re jönne ki... Ehelyett 245mm... 2x-es szorzó, mi?

Én értem, hogy te lenni diló biló, lenni neked nagyon vicces fogyaték, csak kétszázszor leírva már elég unalmas....
A 3BM9-nél nem számolt adatok vannak hanem a gyári érték....
Azt neked agyilag földolgozni, hogy 0 dőlési értékre visszavetítve szoktunk számolni azt nem is magyarázom tovább, fentebb leírtam már.
Akinek nem lenni vicces fogyaték (nem érteni írott szöveg semmilyen nyelven) az érti miről van szó

ezeket a "nagytudású" egyéneket úgy hívják Wot fanboyok...

Nem ezeket gorkamorkának hívják

De, nyilván szerinted nincs normalizáció APFSDS esetén... Ja, mégis:

Imádom amikor valaki a szánalomnak arra a szintjére jut, hogy ki kell találni valamit amit a másik nem mondott, erre azzal amit ő talált ki áll le vitatkozni XD
De nyugodtan nyomosd tovább a sületlenséget, ha csak ennyi örömöd van az életben rajtam ne múljék

 

[gorkamorka]

Azt neked agyilag földolgozni, hogy 0 dőlési értékre visszavetítve szoktunk számolni azt nem is magyarázom tovább, fentebb leírtam már.
Akinek nem lenni vicces fogyaték (nem érteni írott szöveg semmilyen nyelven) az érti miről van szó

Szoktuk? Agyatlan kretének szokták...

De várj csak... Szóval elismered, hogy a 245/0 és 150/60 valós... Tehát itt a bizonyíték, hogy hazudsz. Ne is tagadd, feljebb állítottad, hogy "arányosan" működnek a monoblokk lőszerek, nincs normalizáció, nem fordul be a lövedék, nem üt át több döntött páncélt mint függőlegest. A többire sem tudsz semmit mondani, mert tudod, hogy igazam van. Csak egy gyáva f***g vagy ahoz, hogy beismerd. Nem engedi a hatalmas egód.

Nagyon szereted a szimulációkat, nézd csak mi történik az átütési folyamat végén? De nem, "nem fordul be"... Persze.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

mádom amikor valaki a szánalomnak arra a szintjére jut, hogy ki kell találni valamit amit a másik nem mondott, erre azzal amit ő talált ki áll le vitatkozni XD

Igen? Egy hazug g**i vagy, és itt a bizonyíték. Ez az ami szánalmas.

Homogén lemezeken előfordulhat a befordulási jelenség, de ez csak ezt a típusú AP lőszert jellenzi.
Hosszúnyíl áthatolók esetén ilyen nincs, összetett páncélok esetén szintén...

Amúgy személyeskedhetsz nyugodtan, én leszarom. Csak ne hisztizz a modiknál, ha visszakapod.

 

[ozymandias]

hogy 0 dőlési értékre visszavetítve szoktunk számolni

Ezzel óvatosan, mert ha valami merőleges falba csapódik be, ott normálerő van mind a penetrátoron, mind a páncélon.

Viszont ha ferde falba csapódik be, akkor ott a normálerő mellett nyíró komponensek is hatnak, ami nem tesz jót a penetrátornak sem. A legrosszabb a helyzet 45° esetén, ott van a nyíróerőnek lokális maximuma (Nyíróerő=Fütközési_erő * sin(beesési szög) * cos(beesési szög), illetve Normálerő=Fütközési_erő *cos²(beesési szög)).

Ez próbálja eltörni a penetrátort, aminek az ütközéstől atadódó hő miatt folyamatosan csökken a merevsége, így törés is lehet - akkor meg egy merőben új helyzet áll elő (plusz a DU esetében az "önéleződés" is részleges lesz)

 

[fip7]

Ezzel óvatosan, mert ha valami merőleges falba csapódik be, ott normálerő van mind a penetrátoron, mind a páncélon.

Ez tény, de merőleges páncélok a frontpácélok esetén már nem nagyon vannak. Általában valamilyen kombinált szöget zárnak be.
Illetve a harcjárművek oldalát is általában oldalszögben szokták eltalálni.
Ennek megfelelően már régóta szokás a különböző KE pct. lövedékek átütését ferde szögben megadni.
Azért, hogy a páncélok kombinált vastagságát/RHA egyenértékét össze lehessen hasonlítani vissza szokták számolni őket derékszögű lemezre (0 fokos szögre).
Pct. lőszerek átütését is ugyan ezért vissza szokták szorozni a 30 fokban megadott értékükről 0 fokra, amihez 2 szeres szórzószámot használunk.
Ez persze nem azt jelenti, hogy az adott pct. lövedék a valóságban is azt a páncéltörési értéket érné el a 0 fokos lemezen, mint az így vetített érték. (általában kisebbet)
Ez csak különböző értékek összevetésére alkalmas eljárás, és egy relatív pontos körübelüli értéket eredményez.

Pontosabb módszer pl. hogyha ismersz egy olyan lövedéket (vagy a paramétereit) ami az adott páncél szögében az ismert (gyári) eredményeket hozza.
És abból például pontosan át lehet vetíteni azt, hogy az mekkora értéknek felelne meg más szög esetén ha ismert hozzá a megfelelő matematikai képlet. (ma már erre vannak viszonylag pontos kalkulátorok)

Ami bonyolultabbá teszi a kérdést a valóságban az a lövedék és a páncél tényleges gyártási minősége, a lepattanási szög, ami kombinált lemezek esetén lemezről lemezre változik ahogyan fogy a lövedék anyaga (hosszúrúd), a különböző keménységek amik erre hatnak, a hőmérséklet, a tengerszint feletti magasság stb....
Nem véletlenül csinálnak a való életben a mai napig tesztlövéseket.

 

[Filter]

@fip7 , @gorkamorka
Uraim. A SPRUT, 2A75-ös 125-ös csövéről van valami infótok?
Ez a lehetetlen űrméret honnan jött?
(Értem hogy 125, de ilyen már volt. Ez miben új? Főleg egy "Light" gépre.)

 

[ozymandias]

Ez tény, de merőleges páncélok a frontpácélok esetén már nem nagyon vannak. Általában valamilyen kombinált szöget zárnak be.
Illetve a harcjárművek oldalát is általában oldalszögben szokták eltalálni.
Ennek megfelelően már régóta szokás a különböző KE pct. lövedékek átütését ferde szögben megadni.
Azért, hogy a páncélok kombinált vastagságát/RHA egyenértékét össze lehessen hasonlítani vissza szokták számolni őket derékszögű lemezre (0 fokos szögre).
Pct. lőszerek átütését is ugyan ezért vissza szokták szorozni a 30 fokban megadott értékükről 0 fokra, amihez 2 szeres szórzószámot használunk.
Ez persze nem azt jelenti, hogy az adott pct. lövedék a valóságban is azt a páncéltörési értéket érné el a 0 fokos lemezen, mint az így vetített érték. (általában kisebbet)
Ez csak különböző értékek összevetésére alkalmas eljárás, és egy relatív pontos körübelüli értéket eredményez.

Pontosabb módszer pl. hogyha ismersz egy olyan lövedéket (vagy a paramétereit) ami az adott páncél szögében az ismert (gyári) eredményeket hozza.
És abból például pontosan át lehet vetíteni azt, hogy az mekkora értéknek felelne meg más szög esetén ha ismert hozzá a megfelelő matematikai képlet. (ma már erre vannak viszonylag pontos kalkulátorok)

Ami bonyolultabbá teszi a kérdést a valóságban az a lövedék és a páncél tényleges gyártási minősége, a lepattanási szög, ami kombinált lemezek esetén lemezről lemezre változik ahogyan fogy a lövedék anyaga (hosszúrúd), a különböző keménységek amik erre hatnak, a hőmérséklet, a tengerszint feletti magasság stb....
Nem véletlenül csinálnak a való életben a mai napig tesztlövéseket.

Persze, a full-scale az igazi teszt.

Sok hitelt nem adok ezeknek a végeselemes, explicit dynamics szimulációknak. Probáltam ilyet és mindig arra jöttem rá, hogy az anyagmodellek túl "egyszerűek".

Majdnem mindenki egy modellt használ, ideális befogási kényszerek, meg a lövedék a páncéldarab előtt maximális sebességgel megy. Közelíteni jó.

Nem mondom, ha a Rheinmetall-nál melóznék és ezzel foglalkoznék, akkor lenne normális anyagegyenletem, van normális bemenő paraméterem, amivel egy ilyen explicit modellt validálni lehetne, egy bizonyos lőszerre és páncélminőségre - nagy biztonsággal.

(Pont ugyanígy voltam a hiperszónikus modellemmel is. Eddigi tudás, tapasztalat alapján jóslás...)

 

[Pogány]

@fip7 , @gorkamorka
Uraim. A SPRUT, 2A75-ös 125-ös csövéről van valami infótok?
Ez a lehetetlen űrméret honnan jött?
(Értem hogy 125, de ilyen már volt. Ez miben új? Főleg egy "Light" gépre.)

A 2S25 Sprut-SD-hez fejlesztették ki a 2A46M sorozat alapján 2005-re. Mivel ugye 125 mm-es a főfegyverzetük harckocsikban, ezt akarták belerakni a légideszantosoknak fejlesztett járgányba is az egységes lőszerfelhasználás és a kellően nagy átütőerő miatt. Mivel a Sprut BMD-4 egységeített alvázon alapszik, úszóképes, stb, nagyon könnyű az eredeti 2A46M ágyúsorozat terhelésének az elviseléséhez. A nyugati, csőjászfékkel és rövidebb, de erősebb visszarúgáscsillapítókkal ellentétben itt megnövelték a fegyver visszarúgásának az útját 700 mm-re. Emiatt a módosítás miatt lett 2A75 a sorozat jelzése. Amúgy ugyanazokat a szabványos lövedékeket képes használni, mint a 2A46M sorozatbeli fegyvereket használó harckocsik. Ugyanúgy termál kötényezés van rajta illetve füstelszívó furatok. 6000 mm a csőhossza és 2350 kg. Automatikus töltésű. Igaz, nem a megszólított emberek egyike vagyok, de talán megfelel.

 

[fip7]

@fip7 , @gorkamorka
Uraim. A SPRUT, 2A75-ös 125-ös csövéről van valami infótok?
Ez a lehetetlen űrméret honnan jött?
(Értem hogy 125, de ilyen már volt. Ez miben új? Főleg egy "Light" gépre.)

Hát ha Fofanov adatai igazak róla akkor a 2A75-ös ágyú ugyan úgy 6500 bar nyomást bír, mint a 2A46M.
Sőt ugyan úgy nyíllövedékeket is ki tud lőni, elvileg. A kaliber is ezért 125 mm-s, a lőszerazonosság az oka.
A különbség az, hogy a visszasíklási útja a 2A46-osnak 300 mm körüli, a 2A75-nek 700 mm-s.
Gondolom e miatt sokkal "simábban" dolgozik, kisebb terhelést add át lövéskor a járműszerkezetnek.