Harckocsi páncélok és lőszerek

[gorkamorka]

BRDM-2 lő nehéz-géppuskával T-62MV-re. A felvételen nagyon jól látszik, bhogy néhány találatnak sikerül elindítania az ERA kazettákat.

https://www.facebook.com/video.php?v=4778416812278550

Érdekes felvétel, de kizártnak tartom, hogy amit látunk az a reaktív páncél elműködése lenne. Miért?

• eleve úgy tervezték, hogy géppuskatűz ne tudja elműködtetni.
• egyetlen K1 téglában 260 gramm robbanóanyag van. Az lényegesen nagyobbat szól ennél!
• a harckocsi mögött felgyújtott kocsiból ítélve, ez nem valami komoly teszt lehetett, inkább csak valami idióta, de látványos bemutató. Erős a gyanúm, hogy a BRDM MDZ lőszert használt!

40mm-es HEDP gránát robbanása, ez alig 45 gramm robbanóanyag!

 

[dudi]

Érdekes felvétel, de kizártnak tartom, hogy amit látunk az a reaktív páncél elműködése lenne. Miért?

• eleve úgy tervezték, hogy géppuskatűz ne tudja elműködtetni.
• egyetlen K1 téglában 260 gramm robbanóanyag van. Az lényegesen nagyobbat szól ennél!
• a harckocsi mögött felgyújtott kocsiból ítélve, ez nem valami komoly teszt lehetett, inkább csak valami idióta, de látványos bemutató. Erős a gyanúm, hogy a BRDM MDZ lőszert használt!

40mm-es HEDP gránát robbanása, ez alig 45 gramm robbanóanyag!

Lehet, hogy igazad van.

 

[fip7]

BRDM-2 lő nehéz-géppuskával T-62MV-re. A felvételen nagyon jól látszik, bhogy néhány találatnak sikerül elindítania az ERA kazettákat.

https://www.facebook.com/video.php?v=4778416812278550

Egyik kazetta sem robban fel szerintem... Sokkal nagyobbat szólnak ha felrobbannak!

 

[Aladeen]

Véletlen megtaláltam a NEXTER 2018 lőszer katalógusát, benne az össze létező kaliber, amit gyártanak műszaki adatokkal, páncéláttörési értékekkel, stb. Érdekes olvasmány.
Pl. a Lynxhez való páncéltörő lőszerük (30mm X 173 APFSDS-T M928) 1000 méteren >60mm RHA páncélt üt át 60°-os becsapódásnál.
Gyártanak BTR-hez való 30mm X 165-öst is, de az ugyan ebben a felállásban >50mm-et "tud", szóval a Lynx ebben is jobb lesz...

Nézzük: mit várhatunk a H145M francia gépágyújától, amibe lőszer valószínűleg a Nextertől vesszük:
20mm X 102 AP-T - 20mm/30°/800m - BTR-t simán lyukasztja...
20mm X 102 HEI - repeszromboló gyújtó lövedék, 9 gramm RDX/aluminium van benne (kb. negyede egy 40X46mm gráánátvető lövedék töltetének) és 2000m hatásos lőtávolsága.

 

[Terminator]

Véletlen megtaláltam a NEXTER 2018 lőszer katalógusát, benne az össze létező kaliber, amit gyártanak műszaki adatokkal, páncéláttörési értékekkel, stb. Érdekes olvasmány.
Pl. a Lynxhez való páncéltörő lőszerük (30mm X 173 APFSDS-T M928) 1000 méteren >60mm RHA páncélt üt át 60°-os becsapódásnál.
Gyártanak BTR-hez való 30mm X 165-öst is, de az ugyan ebben a felállásban >50mm-et "tud", szóval a Lynx ebben is jobb lesz...

Nézzük: mit várhatunk a H145M francia gépágyújától, amibe lőszer valószínűleg a Nextertől vesszük:
20mm X 102 AP-T - 20mm/30°/800m - BTR-t simán lyukasztja...
20mm X 102 HEI - repeszromboló gyújtó lövedék, 9 gramm RDX/aluminium van benne (kb. negyede egy 40X46mm gráánátvető lövedék töltetének) és 2000m hatásos lőtávolsága.

Ez a Nexter katalógus már volt néhányszor linkelve
Pl.
2021. szeptember 25.
2021. november 28.

 

[Aladeen]

Ez a Nexter katalógus már volt néhányszor linkelve
Pl.
2021. szeptember 25.
2021. november 28.

Sebaj, ha jól látom harckocsi lőszerek vonatkozásában írtak róla.
A kisebb kaliberekkel kapcsolatos kiemelésem miatt azért most is lehet érdekes.

 

[fip7]

Elég jó szimuláció Chieftain L15APDS vs. T-64A teknőjének felső páncéllemeze.
A távolság kevesebb, mint 700 méter:

A valóságban ezek a "találkozások" megtörténtek az Irak-Iráni háborúban.
A T-72M-ek tornyát csak 1000 méternél kisebb távolságon, a teknőjük felső ívét csak 1500 méternél kisebb távon tudta átlőni a Chieftain.
A garantált átütések 500/1000 méteren belülről voltak az Irániak szerint.
Az iraki T-72-esek viszont 2 km-en belülről ki tudták lőni a Chieftaint.

Amúgy szívesen megnézném a szimulációt az újraosztott 60+105+40-es páncéllal.

 

[fip7]

A két videó érdekes dolgot mutat be.
Az elsőn egy nehéz ERA (Pl. Kontakt-5) acélmennyiségét előtét páncélnak használják. (Pl. Orosz 20 mm-s rátétlemez...)
A másodikban viszont ERA-ként. Kb. Ugyan az a súly, mégis más a hatékonyság.
Rátétlemez:

ERA:

 

[gorkamorka]

Jópofák ezek a szimulációk meg látványosak is, de nagy hiba lenne ezeket szentírásnak venni.

Pl itt van 2db Tiger vs T-34 szimuláció.

Az első egy orbitális állatság, 400m-ről a gránát képtelen átütni a vékony páncélt, inkább csak beszakítja. A valóságban meg 2000m-ig át lehetett ütni.
A második hihetőnek tűnik, 0m-en még oké, de 2500m-en is berepeszti a páncélt, ami valószínűtlen.

A harmadikat meg csak azért tettem be, mert az már annyira szánalmas... A jóember azt akarja elhitetni, hogy a japán 46cm-es hajóágyú páncélgránátja lepattan az ISz-7 150mm vastag páncéljáról... Igen valószínű, hogy a tankból a valóságban csak egy felismerhetetlen fémkupac maradna... Egy majdnem másfél tonnás lövedékről beszélünk.

 

[ozymandias]

Jópofák ezek a szimulációk meg látványosak is, de nagy hiba lenne ezeket szentírásnak venni.

Így van. Ideális kényszerek a befogásnál, kisméretű lemez. A program nekek is megvolt, most a diák verzióját használom.

Ezek explicit szimulációk, vagyis van két anyagegyenleted némi peremfeltételed és egymásnak ereszted a kettőt. Írtam hőmérsekletfüggő anyagmodellt a lőszerre meg a páncélra, sőt, némi adiabatikus jelleget is, de nem megyek tovább, mert egy egyszeűbb szimuláció is 6 óra.

Abban az időben meg inkább máshoz írok programot vagy a végeselemet másra használom.

Ugyanígy voltam kumulatív hatással is. I7-es lapos 4 órán át kattogott, majd jött az, hogy kevés a 16gb RAM.

A srácoknak jó filmstúdiója van

 

[gorkamorka]

Érdekes szovjet kísérlet a 9M112 Kobra páncéltörő rakétával.
Az elmélet az volt, hogy mivel a rakéta rádió parancsközlő irányítású, lehetséges, hogy az indító harckocsi fedezékben van, és nem lát rá a célra, és a rakétát egy közelben várakozó másik társa vezeti rá. Így az indítást az ellenséges harckocsi személyzete sem látja.
Gyakorlatban is kipróbálták, és működött, 14-ből 12 találat.

ВОЗМОЖНОСТЬ ПУСКА РАКЕТ ИЗ ТАНКА С ЗАКРЫТЫХ ПОЗИЦИЙ

 

[Pogány]

Das Panzerdetail - Munition der 120 mm Kanone von Rheinmetall (kotsch88.de)

 

[fip7]

Köpenyes vs. monoblokk wolfram ötvözet áthatolási képessége:

http://ciar.org/shotmagnet/Armor%20and%20impactor%20studies/ISB_22_Comparison_of_Unitary_and_Jacketed_Rod_Penetrators.pdf

 

[fip7]

A másik topikban zajló vitához egy kis adalék. M735 nyíllövedék vs. 150 mm-s 60 fokos RHA lemez (2 szeres szorzó).

Ebből azért ki lehet találni, hogy az eredeti kb. 330-340 mm RHA egyenértékű szovjet T-64A/T-72A teknő páncélzatott ezt nem feltétlenül tudta átlőni.
A későbbi kiegészítő páncélost pedig szinte biztosan nem.

 

[fip7]

Az előbbi videónak lett folytatása:

Az M735-ös 1500 méterről perforálja az eredeti szovjet 80+105+20-as teknő páncélzatott.

 

[gorkamorka]

Nem tudom volt e már itt...
Egy érdekes jelenség, amit úgy hívnak normalizáció. Avagy miért nem számolgatunk RHA-t erősen döntött páncél esetén...
Ez magyarázat arra is, miért nem ott van a kimeneti nyílás ahol várnánk...
A legalsó kép egy egészen extrém eset...

 

[LMzek 2.0]

Nem tudom volt e már itt...
Egy érdekes jelenség, amit úgy hívnak normalizáció. Avagy miért nem számolgatunk RHA-t erősen döntött páncél esetén...
Ez magyarázat arra is, miért nem ott van a kimeneti nyílás ahol várnánk...
A legalsó kép egy egészen extrém eset...

Erre én is gondoltam/gondolkoztam korábban, mert ahogy a képen is látszik a lövedék hossztengelyével döntött síkot bezáró páncél-lemez pont a hatékonyabb irányba "húzza" a nyíl-lövedéket, gyakorlatilag "ráhúzza" saját magára, csökkentve a bezárt szöget, ezzel e védelmi képességet.
Ennek logikája alapján pedig ezt a kedvezőtlen hatást egy --a teknő-páncél síkjával "tükrözött" irányba-- döntött lemezzel lehetne ellensúlyozni, de ennek rengeteg a helyigénye.
Ezért írtam is itt valahol jóval korábban, hogy "negatív" irányba döntött páncél kellene.
...és kérdeztem is, hogy vannak-e erről tesztek/eredmény, de nem jött válasz, valószínűleg nincs/nem voltak ilyen próbák.

Mintha egy 2000 körüli orosz/ukrán(?) kisérletiné/protonál lett volna a személyzet nélküli toronynál valami kezdetinek vehető próbálkozás, de a kb. 20 évvel ezelőtti terv után nincs hír semmilyen --kelet/nyugat-- folytatásról.



Erről/ilyesmiről valami/bármi???


.

 

[dudi]

Erre én is gondoltam/gondolkoztam korábban, mert ahogy a képen is látszik a lövedék hossztengelyével döntött síkot bezáró páncél-lemez pont a hatékonyabb irányba "húzza" a nyíl-lövedéket, gyakorlatilag "ráhúzza" saját magára, csökkentve a bezárt szöget, ezzel e védelmi képességet.
Ennek logikája alapján pedig ezt a kedvezőtlen hatást egy --a teknő-páncél síkjával "tükrözött" irányba-- döntött lemezzel lehetne ellensúlyozni, de ennek rengeteg a helyigénye.
Ezért írtam is itt valahol jóval korábban, hogy "negatív" irányba döntött páncél kellene.
...és kérdeztem is, hogy vannak-e erről tesztek/eredmény, de nem jött válasz, valószínűleg nincs/nem voltak ilyen próbák.

Mintha egy 2000 körüli orosz/ukrán(?) kisérletiné/protonál lett volna a személyzet nélküli toronynál valami kezdetinek vehető próbálkozás, de a kb. 20 évvel ezelőtti terv után nincs hír semmilyen --kelet/nyugat-- folytatásról.



Erről/ilyesmiről valami/bármi???


.

Nézd meg a Leopard 2AV torony homlokpáncéljának az elrendezését.

 

[fip7]

Nem tudom volt e már itt...
Egy érdekes jelenség, amit úgy hívnak normalizáció. Avagy miért nem számolgatunk RHA-t erősen döntött páncél esetén...
Ez magyarázat arra is, miért nem ott van a kimeneti nyílás ahol várnánk...
A legalsó kép egy egészen extrém eset...

Ha elforgatnánk a képet 30 fokos lemezszöghöz, akkor kevésbé lenne becsapósabb
Ugyanis a páncélzat dőlési szögével ellentétes irányban nem szokása haladni a lövedékeknek.
Ennek megfeleően a lőcsatorna tágulása a páncélzat dőlési szögének megfelelő irányba mozdul el.

Ha az általad betett képeket is elforgatod 30 fokra ugyan ezt fogod látni. Összetett páncélnál még erősebb a jelenség ezért is használják őket, megnyújtja a lövedékek útját.
Ahhoz, hogy ezzel ellentétes hatást érj el, ahhoz speciális orkialakítású (galléros) AP lőszer kell. Homogén lemezeken előfordulhat a befordulási jelenség, de ez csak ezt a típusú AP lőszert jellenzi.
Hosszúnyíl áthatolók esetén ilyen nincs, összetett páncélok esetén szintén...

A másik amit fontos tudni, hogy attól, hogy a páncél belsejében az alsó rész előbb szakad le mint fölső, még nem jelenti azt, hogy ferdén megy a lövedék.
Ez a páncél döntöttségéből fakadó jelenség. Ezért kisebb a perforációs limitje az erősen döntött páncélnak, mint a függőlegesnek:

Jól látható a képen, hogy ennek a jelenségnek az inverze lejátszódik a belépési pontnál is.
(Ettől nem helyeződik át a kilépési pont mágikus módon mondjuk 60 centit )

Ez magyarázat arra is, miért nem ott van a kimeneti nyílás ahol várnánk...

Lásd fentebb!
Szóval hiába reménykedsz, nincs a világon olyan ballsztikai jelenség ami alátámasztaná a T-72-es topikban előadott műsorodat

Avagy miért nem számolgatunk RHA-t erősen döntött páncél esetén...

Az számoljon aki tud
A való életben erre azért rá szoktak ellenőrizni:

 

[gorkamorka]

Ember, hagyd már abba az okoskodást! Azt sem tudod miről beszélsz!

APFSDS-ről van szó! Te meg hozod ide a sok baromságodat, APDS-től kezdve a full kaliber AP-ig...

Hosszúnyíl áthatolók esetén ilyen nincs, összetett páncélok esetén szintén...

Gratulálok... Csak gratulálni tudok... Menj szépen vissza a 15 évesek közé Wot-ozni...
Gondolom okosabbnak hiszed magadat a szovjet mérnököknél is, de hát itt mindenki hülye, csak te vagy helikopter, nem?
Segítek, kivételesen... a pontozott-szaggatott görbét kell nézni...

A való életben erre azért rá szoktak ellenőrizni:

És ennek mi köze van hozzá?

Pont a te hülyeségedet cáfolja meg itt minden... 2x-es szorzó, mi?

M735 nyíllövedék vs. 150 mm-s 60 fokos RHA lemez (2 szeres szorzó).