A torony frontpáncéljának átütési távolságai egy (nyugat-)német elemzés szerint, a Leopard 1, 2, illetve T-62, -72 vonatkozásban:
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
A torony frontpáncéljának átütési távolságai egy (nyugat-)német elemzés szerint, a Leopard 1, 2, illetve T-62, -72 vonatkozásban:
az eredeti linket meg tudod, adni? Ismerek valakit,aki hk és lövegekből írta a disszertációt, azt hozta ki modell, hogy már a 140 mm zsákutca, itt meg 152-t mond az orosz,,2.
Tűzerő ...
A kutatási konferencia arra a következtetésre jutott, hogy a harckocsi fő fegyverzetének egy 125 mm-es ágyúnak kell lennie, amely tüzérségi lövedékek és irányított rakéták kilövésére alkalmas. Úgy tűnik, hogy a 152 mm-es lövegnek a harckocsira történő felszereléséről szóló korábbi viták már nem voltak relevánsak és nem keltettek érdeklődést, mivel egy ilyen kaliber használata túl drága volt a harckocsi számára, és a harckocsi megnövekedett súlya miatt a mobilitás és a védelem csökkenéséhez vezetett.
A 152 mm-es kaliber alkalmazása ígéretes lehetőségnek tekinthető a harckocsi alvázra épülő önjáró löveg tervezésénél. A szakértők szerint a szovjet 125 mm-es D-81-es ágyúnak van még hova fejlődnie és növelni lehet még a teljesítményét, bár már számos sikeres korszerűsítésen esett át, de még tovább lehet fejleszteni. A fő hangsúlyt a lőszerek teljesítményének növelésére kell helyezni, különösen a páncéltörő lőszerekére, amelyekkel kapcsolatban már sikeresen folytak munkálatok.
Itt azt kell megérteni, hogy a kaliber alatti lövedékek páncélátütésének növelése gyakran a lövedék hosszának növelésével jár, ami nem mindig lehetséges a karusszel típusú töltőknél. A lövedék hosszának növelése a tanktest szélességének növekedését vonja maga után, amelyet a tank szállítására szolgáló vasúti peron szélessége korlátoz. Ebben a tekintetben más töltési elvű harckocsi-elrendezési megoldásokat kell kidolgozni, valószínűleg a lőszerek elhelyezésével a torony hátsó részén.
Ami a tűzerő növelését illeti, a cél az, hogy a harckocsi 5000 m-nél nagyobb távolságra tudjon tüzelni, csak az új generációs irányított rakéták alkalmazásával érhető el. A meglévő lézersugaras irányítású Reflex rakéták nem felelnek meg a hatótávolság és a lövés a veszteségért elv tekintetében. Ezenkívül a harckocsi nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel 5000 m-nél nagyobb távolságból is képes lenne felderíteni a célpontokat. Olyan célkövető fejjel ellátott rakétákra van szükség, amelyek aktív zavarási körülmények között különböző hatótávolságokon működnek, és egyetlen rendszerbe integrálva szolgálják a harctéri követést, a célmegjelölést és a cél kijelölését. Ehhez a harckocsi és egy UAV összekapcsolása szükséges. De minden harckocsihoz egy drónt rendelni nagyon költséges lenne; valószínűleg szakasz- vagy századszintű személyzetet kellene alkalmazni a harckocsi-alakulatokban, a szükséges felszereléssel rendelkező UAV-kezelők speciális csoportjaival, amelyek az egység struktúrájába tartoznának, és a parancsnoknak lennének alárendelve.
Ez lehetővé tenné a harckocsizó egységben "távoli szemek" létrehozását, amelyek az adott harci küldetésben részt vevő hálózat-központú rendszer más résztvevőitől is kapnának információkat. A tűzvezető rendszernek is jelentős változásokon kell átesnie, mivel a legénység minden tagjának egész évben és minden időjárási körülmények között használható, nagy felbontású és megfelelő hatótávolságú megfigyelő- és célzóberendezésekre van szüksége, valamint arra, hogy meghibásodás esetén ezeket duplikálni lehessen. Ezen a területen már jelentős a technikai alapmunka, a kihívás az ebben a feladatban,hogy a harckocsiban lévő műszereket optimálisan kell integrálni a hálózatközpontú harcvezetési rendszer más elemeivel.
Csoport irányítás
A szakértők megjegyezték, hogy a harckocsik parancsnoki irányíthatósága a harctéren nem megfelelő, mivel a jelenlegi, csak hangvezérléssel működő, nem védett rádióvezérlés nem teszi lehetővé a harckocsi hatékony irányítását és a harckocsi képességeinek használatát a kijelölt harci feladatban részt vevő más erőkkel való együttműködés során.
Már írtam arról, hogy a probléma megoldása egy hálózat-központú taktikai irányítási rendszer létrehozásában rejlik, amelynek egyik meghatározó eleme a harckocsi. Fel kell szerelni a szükséges hardverrel, és olyan rendszerbe kell ágyazni, amely biztosítja az adott feladatban részt vevő összes erő összekapcsolását. A Sozvezdie-M kutatási és fejlesztési projekt részeként ilyen rendszert fejlesztenek ki, és a jövő harckocsiját természetesen fel kell szerelni vele. Egy harckocsi információs és irányítási rendszer megvalósításáról beszélünk, amelyet az Armata harckocsiban már megvalósítottak.
Ezzel a fájdalmas kérdéssel már évek óta foglalkoznak; a világon elsőként a TIUS kifejlesztése a Szovjetunióban kezdődött, és az 1980-as évek óta folyik, de eddig különböző okok miatt nincs ilyen rendszer a harckocsikon. Az amerikaiak már bevezették az M1A2 harckocsin az ilyen rendszerek második generációját, és továbbra is sikeresen vezetik be a hadseregben a hálózatközpontú elemeket tartalmazó taktikai irányítási rendszert, amelyet az iraki Sivatagi Vihar hadműveletben teszteltek, és igazolták hatékonyságát.
Kétségtelen, hogy egy ilyen rendszer hatékonyan javíthatja a harckocsik irányíthatóságát, de ez nagy erőfeszítéseket igényel, és elsősorban nem a harckocsik tervezőitől, hanem a speciális rendszerek tervezőitől, akik biztosítják, hogy a hagyományos vagy robotizált harckocsi (robot) beépüljön a taktikai szinten egységes hálózat-központú irányítási rendszerébe.
SZERZŐ: Yury Apukhtin
Felejtsd már el ezt az agyament számot, amit ismételgetsz. Teljesen rossz szögekkel számolva jött ki...Ez a kép akkor mondana sokat, ha tudnánk milyen lövedékekkel számoltak.
Mondjuk a T-62 vs Leopárd 2 1000 méter így is vicces, mivel, tudtommal, a 115 mm-s ágyúhoz készült legcombosabb lövedék KE képessége sem érte el a 400 mm KE-t.
Viszont a Leopárd 1 páncélvédelme lényegében ismert, ott 1600 méter van megadva átütési küszöbnek.
Ez az adat meg bármely (3BM3-tól 3BM21-ig) lehet. Ezek átütése 228-tól 330 mm KE, de inkább előbbiek.
Ha a kép valós, és jól ismerték a saját védelmi képességüket, illetve kb. jól ismerték az ellenség lövekéeit, akkor megbecsülhető, hogy a Leopárd 2 védelmi szintje maximum 350 mm KE az ábra alapján.
Mi ezen az érdekes?NEXTER lövedék katalógus. Vannak benne érdekes dolgok. Nekem a legérdekesebb a T-62-s gyártott modern nyíllövedék volt, 0.30 mil-es szórással és 2 km-en 500 mm RHA-t átütni képes lövedékkel:
Neked semmi. Másoknak azért az lehet...Mi ezen az érdekes?
Továbbra sem értelek. Semmi meglepő nincs abban amit leírtál.Neked semmi. Másoknak azért az lehet...
(Mondjuk az az érdekes, hogy 2020-ban a T-62-s 115mm-s ágyúja 2 km-en sokkal komolyabb páncéltörő fegyver, mint az RM 120L44 a DM13-al a 80's évek elején. Ennyit fejlődött a technika!)
Mondok jobbat! Lehetne ez nagyobb is, csak a 115-ös ágyú a korlát. Azt nem fejlesztik már vagy 40 éve, emiatt a lőszer teljesítmenyét is korlátozni kell.Neked semmi. Másoknak azért az lehet...
(Mondjuk az az érdekes, hogy 2020-ban a T-62-s 115mm-s ágyúja 2 km-en sokkal komolyabb páncéltörő fegyver, mint az RM 120L44 a DM13-al a 80's évek elején. Ennyit fejlődött a technika!)
Hogy ne a t-80at offoljuk szét.Az nem exportra lett kifejlesztve?
Igen, tényleg ez történhetett, volt egy koncepciójuk arról, hogy könnyű, jól védett harckocsikat hozzanak létre, a nyugatiaknál sokkal kisebb profillal, ezzel amennyire lehet megőrizve a harctéri mobilitást, és a páncélt részben aktív védelemmel helyettesítsék.ezen logika alapján az oroszok belátták a T14-el (de korábban az objekt 195-el is már) hogy a HH alatt vitt koncepciójuk tévút
Nem egészen...Igen, tényleg ez történhetett, volt egy koncepciójuk arról, hogy könnyű, jól védett harckocsikat hozzanak létre, a nyugatiaknál sokkal kisebb profillal, ezzel amennyire lehet megőrizve a harctéri mobilitást, és a páncélt részben aktív védelemmel helyettesítsék.
Ezzel szemben az armata koncepciója az, hogy egy könnyebb, automata tornyú világbajnok védelmű hkt aminek a páncélvédelmét a legmodernebb aktív védelmi rendszer egészíti ki. Igazad van, ez gyökeresen más koncepció...
Én eddig csak a Leo-1A1, A2, és A3 tornyának páncélvédelméről láttam eddig csak adatot ~185mm, miközben a korabeli T-55-ösök ~200mm-rel rendelkeztek.
Egymást APDS lőszerrel 2km-ről kölcsönösen ki tudták lőni, kérdés csak az hogy melyikük látta meg a másikat, majd melyikük talált.
Minden esetre érdekelne minden Leo-1 A4 tornyára vonatkozó forrás.
Igen, tényleg ez történhetett, volt egy koncepciójuk arról, hogy könnyű, jól védett harckocsikat hozzanak létre, a nyugatiaknál sokkal kisebb profillal, ezzel amennyire lehet megőrizve a harctéri mobilitást, és a páncélt részben aktív védelemmel helyettesítsék.
Ezzel szemben az armata koncepciója az, hogy egy könnyebb, automata tornyú világbajnok védelmű hkt aminek a páncélvédelmét a legmodernebb aktív védelmi rendszer egészíti ki. Igazad van, ez gyökeresen más koncepció...
Khhm....Hát azért az 1A33 minden volt csak nem primitív maga idejében... Főleg a Challenger-1-hez képest.a nyugati hk-hoz képest jóval primitívebb tűzvezető rendszerrel rendelkező hk-kat gyártottak...
Hát ez igy nagyon nem igaz.a nyugati hk-hoz képest jóval primitívebb tűzvezető rendszerrel rendelkező hk-kat gyártottak...