Harckocsik harctéri alkalmazása

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

ZeiG

Well-Known Member
2017. április 4.
886
5 056
93
A torony frontpáncéljának átütési távolságai egy (nyugat-)német elemzés szerint, a Leopard 1, 2, illetve T-62, -72 vonatkozásban:

242014988_2007711412719334_1722946677972735158_n.jpg
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 185
59 997
113
A torony frontpáncéljának átütési távolságai egy (nyugat-)német elemzés szerint, a Leopard 1, 2, illetve T-62, -72 vonatkozásban:

242014988_2007711412719334_1722946677972735158_n.jpg

Ez a kép akkor mondana sokat, ha tudnánk milyen lövedékekkel számoltak.

Mondjuk a T-62 vs Leopárd 2 1000 méter így is vicces, mivel, tudtommal, a 115 mm-s ágyúhoz készült legcombosabb lövedék KE képessége sem érte el a 400 mm KE-t.
Viszont a Leopárd 1 páncélvédelme lényegében ismert, ott 1600 méter van megadva átütési küszöbnek.
Ez az adat meg bármely (3BM3-tól 3BM21-ig) lehet. Ezek átütése 228-tól 330 mm KE, de inkább előbbiek.
Ha a kép valós, és jól ismerték a saját védelmi képességüket, illetve kb. jól ismerték az ellenség lövekéeit, akkor megbecsülhető, hogy a Leopárd 2 védelmi szintje maximum 350 mm KE az ábra alapján.
 

szzsolt81

Well-Known Member
2020. október 24.
5 706
4 260
113
2.

Tűzerő ...

A kutatási konferencia arra a következtetésre jutott, hogy a harckocsi fő fegyverzetének egy 125 mm-es ágyúnak kell lennie, amely tüzérségi lövedékek és irányított rakéták kilövésére alkalmas. Úgy tűnik, hogy a 152 mm-es lövegnek a harckocsira történő felszereléséről szóló korábbi viták már nem voltak relevánsak és nem keltettek érdeklődést, mivel egy ilyen kaliber használata túl drága volt a harckocsi számára, és a harckocsi megnövekedett súlya miatt a mobilitás és a védelem csökkenéséhez vezetett.

A 152 mm-es kaliber alkalmazása ígéretes lehetőségnek tekinthető a harckocsi alvázra épülő önjáró löveg tervezésénél. A szakértők szerint a szovjet 125 mm-es D-81-es ágyúnak van még hova fejlődnie és növelni lehet még a teljesítményét, bár már számos sikeres korszerűsítésen esett át, de még tovább lehet fejleszteni. A fő hangsúlyt a lőszerek teljesítményének növelésére kell helyezni, különösen a páncéltörő lőszerekére, amelyekkel kapcsolatban már sikeresen folytak munkálatok.

Itt azt kell megérteni, hogy a kaliber alatti lövedékek páncélátütésének növelése gyakran a lövedék hosszának növelésével jár, ami nem mindig lehetséges a karusszel típusú töltőknél. A lövedék hosszának növelése a tanktest szélességének növekedését vonja maga után, amelyet a tank szállítására szolgáló vasúti peron szélessége korlátoz. Ebben a tekintetben más töltési elvű harckocsi-elrendezési megoldásokat kell kidolgozni, valószínűleg a lőszerek elhelyezésével a torony hátsó részén.

Ami a tűzerő növelését illeti, a cél az, hogy a harckocsi 5000 m-nél nagyobb távolságra tudjon tüzelni, csak az új generációs irányított rakéták alkalmazásával érhető el. A meglévő lézersugaras irányítású Reflex rakéták nem felelnek meg a hatótávolság és a lövés a veszteségért elv tekintetében. Ezenkívül a harckocsi nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel 5000 m-nél nagyobb távolságból is képes lenne felderíteni a célpontokat. Olyan célkövető fejjel ellátott rakétákra van szükség, amelyek aktív zavarási körülmények között különböző hatótávolságokon működnek, és egyetlen rendszerbe integrálva szolgálják a harctéri követést, a célmegjelölést és a cél kijelölését. Ehhez a harckocsi és egy UAV összekapcsolása szükséges. De minden harckocsihoz egy drónt rendelni nagyon költséges lenne; valószínűleg szakasz- vagy századszintű személyzetet kellene alkalmazni a harckocsi-alakulatokban, a szükséges felszereléssel rendelkező UAV-kezelők speciális csoportjaival, amelyek az egység struktúrájába tartoznának, és a parancsnoknak lennének alárendelve.

Ez lehetővé tenné a harckocsizó egységben "távoli szemek" létrehozását, amelyek az adott harci küldetésben részt vevő hálózat-központú rendszer más résztvevőitől is kapnának információkat. A tűzvezető rendszernek is jelentős változásokon kell átesnie, mivel a legénység minden tagjának egész évben és minden időjárási körülmények között használható, nagy felbontású és megfelelő hatótávolságú megfigyelő- és célzóberendezésekre van szüksége, valamint arra, hogy meghibásodás esetén ezeket duplikálni lehessen. Ezen a területen már jelentős a technikai alapmunka, a kihívás az ebben a feladatban,hogy a harckocsiban lévő műszereket optimálisan kell integrálni a hálózatközpontú harcvezetési rendszer más elemeivel.

Csoport irányítás

A szakértők megjegyezték, hogy a harckocsik parancsnoki irányíthatósága a harctéren nem megfelelő, mivel a jelenlegi, csak hangvezérléssel működő, nem védett rádióvezérlés nem teszi lehetővé a harckocsi hatékony irányítását és a harckocsi képességeinek használatát a kijelölt harci feladatban részt vevő más erőkkel való együttműködés során.

Már írtam arról, hogy a probléma megoldása egy hálózat-központú taktikai irányítási rendszer létrehozásában rejlik, amelynek egyik meghatározó eleme a harckocsi. Fel kell szerelni a szükséges hardverrel, és olyan rendszerbe kell ágyazni, amely biztosítja az adott feladatban részt vevő összes erő összekapcsolását. A Sozvezdie-M kutatási és fejlesztési projekt részeként ilyen rendszert fejlesztenek ki, és a jövő harckocsiját természetesen fel kell szerelni vele. Egy harckocsi információs és irányítási rendszer megvalósításáról beszélünk, amelyet az Armata harckocsiban már megvalósítottak.

Ezzel a fájdalmas kérdéssel már évek óta foglalkoznak; a világon elsőként a TIUS kifejlesztése a Szovjetunióban kezdődött, és az 1980-as évek óta folyik, de eddig különböző okok miatt nincs ilyen rendszer a harckocsikon. Az amerikaiak már bevezették az M1A2 harckocsin az ilyen rendszerek második generációját, és továbbra is sikeresen vezetik be a hadseregben a hálózatközpontú elemeket tartalmazó taktikai irányítási rendszert, amelyet az iraki Sivatagi Vihar hadműveletben teszteltek, és igazolták hatékonyságát.

Kétségtelen, hogy egy ilyen rendszer hatékonyan javíthatja a harckocsik irányíthatóságát, de ez nagy erőfeszítéseket igényel, és elsősorban nem a harckocsik tervezőitől, hanem a speciális rendszerek tervezőitől, akik biztosítják, hogy a hagyományos vagy robotizált harckocsi (robot) beépüljön a taktikai szinten egységes hálózat-központú irányítási rendszerébe.

SZERZŐ: Yury Apukhtin
az eredeti linket meg tudod, adni? Ismerek valakit,aki hk és lövegekből írta a disszertációt, azt hozta ki modell, hogy már a 140 mm zsákutca, itt meg 152-t mond az orosz,,
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 430
84 339
113
Ez a kép akkor mondana sokat, ha tudnánk milyen lövedékekkel számoltak.

Mondjuk a T-62 vs Leopárd 2 1000 méter így is vicces, mivel, tudtommal, a 115 mm-s ágyúhoz készült legcombosabb lövedék KE képessége sem érte el a 400 mm KE-t.
Viszont a Leopárd 1 páncélvédelme lényegében ismert, ott 1600 méter van megadva átütési küszöbnek.
Ez az adat meg bármely (3BM3-tól 3BM21-ig) lehet. Ezek átütése 228-tól 330 mm KE, de inkább előbbiek.
Ha a kép valós, és jól ismerték a saját védelmi képességüket, illetve kb. jól ismerték az ellenség lövekéeit, akkor megbecsülhető, hogy a Leopárd 2 védelmi szintje maximum 350 mm KE az ábra alapján.
Felejtsd már el ezt az agyament számot, amit ismételgetsz. Teljesen rossz szögekkel számolva jött ki...
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 430
84 339
113
Neked semmi. Másoknak azért az lehet...
(Mondjuk az az érdekes, hogy 2020-ban a T-62-s 115mm-s ágyúja 2 km-en sokkal komolyabb páncéltörő fegyver, mint az RM 120L44 a DM13-al a 80's évek elején. Ennyit fejlődött a technika!)
Továbbra sem értelek. Semmi meglepő nincs abban amit leírtál.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
50 430
84 339
113
Neked semmi. Másoknak azért az lehet...
(Mondjuk az az érdekes, hogy 2020-ban a T-62-s 115mm-s ágyúja 2 km-en sokkal komolyabb páncéltörő fegyver, mint az RM 120L44 a DM13-al a 80's évek elején. Ennyit fejlődött a technika!)
Mondok jobbat! Lehetne ez nagyobb is, csak a 115-ös ágyú a korlát. Azt nem fejlesztik már vagy 40 éve, emiatt a lőszer teljesítmenyét is korlátozni kell.
Ha valaki mai technológiával gyártana 115-ös löveget akkor az ahhoz a mai technológiával gyártott 115-ös lőszer nagyobb átütőerejű lenne mint 500mm.
 
T

Törölt tag 4082

Guest
ezen logika alapján az oroszok belátták a T14-el (de korábban az objekt 195-el is már) hogy a HH alatt vitt koncepciójuk tévút
Igen, tényleg ez történhetett, volt egy koncepciójuk arról, hogy könnyű, jól védett harckocsikat hozzanak létre, a nyugatiaknál sokkal kisebb profillal, ezzel amennyire lehet megőrizve a harctéri mobilitást, és a páncélt részben aktív védelemmel helyettesítsék.
Ezzel szemben az armata koncepciója az, hogy egy könnyebb, automata tornyú világbajnok védelmű hkt aminek a páncélvédelmét a legmodernebb aktív védelmi rendszer egészíti ki. Igazad van, ez gyökeresen más koncepció...
 
  • Tetszik
Reactions: Pogány and fip7

gorkamorka

Well-Known Member
2021. május 13.
1 299
2 218
113
Igen, tényleg ez történhetett, volt egy koncepciójuk arról, hogy könnyű, jól védett harckocsikat hozzanak létre, a nyugatiaknál sokkal kisebb profillal, ezzel amennyire lehet megőrizve a harctéri mobilitást, és a páncélt részben aktív védelemmel helyettesítsék.
Ezzel szemben az armata koncepciója az, hogy egy könnyebb, automata tornyú világbajnok védelmű hkt aminek a páncélvédelmét a legmodernebb aktív védelmi rendszer egészíti ki. Igazad van, ez gyökeresen más koncepció...
Nem egészen...
A 80-as évek közepére megoldódni látszott a probléma a nem megfelelő teljesítményű motorokkal kapcsolatban, egyrészt a gázturbina, másrészt a 6TD dízel megjelenése miatt.
Nem volt így a tömeg annyira lekorlátozva mint eddig, a fő fejlesztési irány a végletekig fokozott páncélvédelem és tűzerő volt. (És még emellé jött volna az aktív védelem). Ezt személyzet nélküli toronnyal lehetett megoldani leginkább. Szóval az Armata koncepciója egyáltalán nem új, Harkovban és Leningrádban már ilyeneken dolgoztak a 80-as években is.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 185
59 997
113
Én eddig csak a Leo-1A1, A2, és A3 tornyának páncélvédelméről láttam eddig csak adatot ~185mm, miközben a korabeli T-55-ösök ~200mm-rel rendelkeztek.
Egymást APDS lőszerrel 2km-ről kölcsönösen ki tudták lőni, kérdés csak az hogy melyikük látta meg a másikat, majd melyikük talált.
Minden esetre érdekelne minden Leo-1 A4 tornyára vonatkozó forrás.

A Leopárd 1A4 tornya mitől különleges?
Nekem erre van csak forrásom:
EK4UGe0O5Xk.jpg
 

gorkamorka

Well-Known Member
2021. május 13.
1 299
2 218
113
Leo1A3/A4:

bnvE6Ud.jpg


2528591_800.jpg
 
S

speziale

Guest
Igen, tényleg ez történhetett, volt egy koncepciójuk arról, hogy könnyű, jól védett harckocsikat hozzanak létre, a nyugatiaknál sokkal kisebb profillal, ezzel amennyire lehet megőrizve a harctéri mobilitást, és a páncélt részben aktív védelemmel helyettesítsék.
Ezzel szemben az armata koncepciója az, hogy egy könnyebb, automata tornyú világbajnok védelmű hkt aminek a páncélvédelmét a legmodernebb aktív védelmi rendszer egészíti ki. Igazad van, ez gyökeresen más koncepció...

nézd már meg azokat a képeket amiken az armata egy T72b mellett áll...azt nézd már meg hogyan viszonyulnak egymáshoz...

de átfogalmazom számodra: az oroszok mindig kisméretű, ergonómiailag szar, a nyugati hk-hoz képest jóval primitívebb tűzvezető rendszerrel rendelkező hk-kat gyártottak...
ezzel szemben azért az Armata elég más irányt képvisel
 
  • Vicces
Reactions: fip7