2.
A szovjet harckocsik esetében a T-64B és a T-80BV harckocsikhoz és a Boxer projekt keretében a TIUS fejlesztése nem fejeződött be. A 90-es években ez a munka gyakorlatilag leállt, és ma már csak a TIUS néhány elemét alkalmazzák a T-90SZM harckocsin.
A töredékes információk szerint ez a harckocsi a tank mozgását és a harckocsit az egységen belüli ellenőrző rendszerrel van felszerelve. A T-90SZM harckocsit a NAVSTAR/GLONASS műholdas navigációs jelet használó kombinált navigációs rendszerrel, hőkamerás látcsővel, üzembiztos rádiókapcsolattal és a harckocsiparancsnok monitorjain lévő információs kijelzőrendszerrel szerelték fel, amely lehetővé teszi, hogy a harckocsi az új generációs Armata harckocsival együtt az egységes automatizált taktikai irányítási rendszerben működjön, és információt kapjon a harctéri taktikai helyzetről. A TIUS lehetővé teszi a harckocsi meghajtó rendszerének paramétereinek automatikus vezérlését és a jármű automatikus mozgás szabályozását is.
A TIUS megvalósítása a harckocsin lehetővé teszi egy távvezérelt robotizált harckocsi alkalmazását is, gyakorlatilag minden további technikai eszköz nélkül, a rendszer már rendelkezik mindennel ennek megvalósításhoz, már csak egy csatorna hiányzik, amely a harckocsi képalkotó csatornáiról a képeket továbbítja a parancsnoki központba.
Az új generációs Armata harckocsi tűzvezető rendszere alapvetően különbözik a korábbi generációs harckocsik rendszerétől, és koncepciója a célpontok felderítését, támadását és megsemmisítését szolgáló optronikus és radarrendszerek integrációján alapul. Mivel ebben a harckocsiban a pilóta nélküli torony elrendezését alkalmazzák, a harckocsiban nincs optikai csatorna, ami komoly hátránya ennek a harckocsinak.
Az Armata harckocsi tűzvezető rendszere a Kalina elvén alapul, ahol egy független függőleges és horizontális stabilizációval rendelkező, TV- és hőkamerás csatornákkal, automatikus célmegjelölő rendszerrel és lézeres távolságmérővel ellátott panoráma célkeresztet használnak.
Az irányzék nappal akár 5000 m-es, éjszaka és kedvezőtlen időjárási körülmények között pedig 3500 m-es távolságig képes a célpontok felderítésére, a célpontok követésére és a hatékony tüzelésre. Ami a lövész látcsövét illeti, a jelek szerint a Sosna U látcsövén alapuló többcsatornás látcsövet használnak majd, amely független látómező-stabilizálással, hő- és TV-csatornával, lézeres távolságmérővel, lézeres rakétairányító csatornával és automatikus célkövető rendszerrel rendelkezik. Az IMS emellett aktív fázisú antennarendszeren alapuló impulzusdoppler-radart is tartalmaz, amely a harckocsi tornyán elhelyezett négy panel segítségével 360 fokos értékelést biztosít anélkül, hogy a radarantenna elfordulna, és akár 100 km-es távolságban is képes dinamikus földi és légi célpontok követésére.
A radaron és az optoelektronikai eszközökön kívül az IMS hat videokamerát is tartalmaz, amelyek a torony körül vannak elhelyezve, hogy 360 fokos képet adjanak a harckocsit körülvevő környezetről, és azonosítani tudják a célpontokat, többek között infravörös tartományban, a ködön és füstön keresztül. A célfelderítési és célmegjelölési képességek fokozása érdekében a harckocsit felszerelték a Pterodactyl UAV-val, amely egy kábellel kapcsolódik a harckocsihoz, amely 50-100 m magasságig képes repülni, és saját radar- és infravörös berendezéseinek segítségével akár 10 km-es távolságban is képes célpontokat felderíteni.
A harckocsi TIUS rendszere lehetővé teszi a harckocsi tűz-, mozgás-, védelmi és interakcióvezérlését a taktikai erők irányítására szolgáló egységes rendszer részeként. E célból a harckocsit egy kombinált navigációs rendszerrel szerelték fel, amely NAVSTAR/GLONASS műholdas navigációs jelet, egy zavarásvédett és titkosított rádiókommunikációs csatornát, valamint egy kijelzőrendszert használ a parancsnok és a lövész számára. Az ARMATA harckocsinak a radar- és hő célfelderítő berendezések használatának minden előnye ellenére számos jelentős hátránya van. A radar csak a mozgó célpontokat képes érzékelni, az álló célpontokat nem látja, és a tankon egyetlen optikai csatornával rendelkező eszköz sincs. Ennek eredményeképpen az IMS megbízhatósága és stabilitása nagyon alacsony, és a hőkamerás eszközök vagy a torony tápellátó rendszerének különböző okokból bekövetkező meghibásodása esetén a tank teljesen működésképtelenné válik.
Meg kell jegyezni, hogy a Leopard 2 harckocsinak három "távcsöve" van, mindegyik optikai csatornával, és az M1 harckocsinak is három "távcsöve" van, és ebből kettő optikai csatornával rendelkezik. Ez azt mutatja, hogy a külföldi tankok három vagy két optikai csatornával rendelkeznek, az Armata tank nem.
Már vannak tapasztalatok egy optikai csatornákkal ellátott rendszer létrehozására, amikor a személyzet minden tagja a harckocsi testben van elhelyezve. Az LKZ-nál 1971-1973-ban a Sprut számára tervezett harckocsihoz egy kétcsatornás optikával ellátott rendszert fejlesztettek ki, amely a toronyra szerelt célzókészülékről a látómező képét a parancsnok és a lövész a harckocsi törzsében elhelyezett okulár részekre továbbította. Úgy tűnik, ezt a tapasztalatot nem használták fel az ARMATA tartalék távcsöves célzókészülékének tervezésekor.
A külföldi és a szovjet (orosz) harckocsik ilyen rendszereit összehasonlítva megállapítható, hogy a legjobb és legmegbízhatóbb rendszerrel - a hozzá rendelt összes funkció teljesítése szempontjából - a Leopard 2 harckocsi rendelkezik, amelyben a nagy hatékonyság, a megbízhatóság és a többfunkciós képesség kombinációja felel meg leginkább a modern harckocsik követelményeinek.
A Leclerc, Leopard 2, M1 és Armata harckocsik legújabb generációját joggal nevezhetjük "hálózatközpontú" harckocsiknak, amelyek sikeresen bevethetők a "hálózatközpontú hadviselésben", amelyet a hálózatba kapcsolt információs és kommunikációs képességek révén elért fölény jellemez.
Ez a koncepció a katonai alakzatok harci képességeinek növelését jelenti azáltal, hogy az információs, parancsnoki és irányító berendezéseket olyan információs és kommunikációs hálózatba egyesítik, amely gyorsan és hatékonyan juttatja el az objektív információkat és az irányítási parancsokat a misszióban részt vevőkhöz. A hálózati harctéri rendszer bevezetése a klf technikai eszközökkel lehetővé tette a harckocsik harci hatékonyságának jelentős növelését anélkül, hogy a harckocsik tervezése komolyabb módosításon ment volna keresztül. A harckocsik tűzvezető rendszereinek fejlődése a harckocsik információs és irányító rendszereinek kifejlesztéséhez vezetett, ami lehetővé tette egy hálózat-központú harckocsi létrehozását, és nagyon közel kerültünk ezek által egy robotizált harckocsi meg tervezéséhez.
Поэтапное совершенствование приборов и прицелов для ведения огня из танка привело к созданию работающих на разных физических принципах многоканальных прицелов со стабилизацией поля зрения, стабилизаторов вооружения, лазерных дальномеров и баллистических вычислителей. В результате эволюции этих
www.google.com